Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

Országgyűlési képvise­lők tanácskozása ßaisan (Beszámoló a 2. oldalon.) ★ Mit hős a tavass? (Tudósítás »/. 5. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Ára 50 fillér 1959. FEBRUÁR 3, KEDD Nyíribronytól Algériáig (Riport az 5. oldalon.) ★ Sport <«. oldal.) Folytatta tanácshosását as SZKP XXt. kongresszusa Készek vagyunk hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt kötni az Egyesült államokkal Hűhóján elvtárs beszéde a kongresszuson SZAMUNKRA FONTOS Mindössze egy hónap telt el ax új esztendőből, de maris annyi jelentős esemény tör­tént, hogy életünk más, kisebb eseményei ezek mellett eltör­pülnek. 11a nem is olyan nagy, mint a szovjet űrrakéta fellövése, de számunkra mégis mérhetetlenül fontos az } hír is, amely közii, hogy Győr megyében január hónapban 29 község új termelő­szövetkezeti községgé alakult, s 4 puszta dolgozó parasztjai lép­tek a szövetkezeti útra. Hír szerint ez a folyamat nem állt meg, terjed,, gyors és lázas tem­póban, hogy a kisparaszti gaz­daságok helyét elfoglalják a korszerű nagyüzemi gazdasá­gok. A szövetkezeti községek ala­kulásának üteme oly nagy Győr megyében, hogy kétségeket tá­maszthat a gyanakvóban, való­ban érvényesült-e az önkéntes­ség elve? A hír erre nézve Is teljesen megnyugtató választ ad. Győr megye vezetői és a Föld­művelésügyi Minisztérium kö­zös megbeszélést tartott, ame­lyen megbeszélték a legsürgő­sebb feladatokat. De a® érte­kezlet résztvevői azt is megál­lapították, hogy „a januárban elért eredmények hosszas, kö­rültekintő munka gyümölcsei.” Téesz-tagok és gyári munkások kitartó agitációja, fáradhatatlan felvilágosító munkája, a meg­lévő termelőszövetkezetek mű­ködésének fokozatos javulása, példamutatása, a 3004-es kor­mányhatározat alapján nyújtott álami támogatás mértéke foly­tán megnőtt az egyéni gazdák közt a termelőszövetkezetek becsülete. „Mindez és különösen a párt és a kormány politikája iránti bizalom kedvező feltéte­leket teremtett a szövetkezeti mozgalom számszerű fejleszté­sére.” Győr megye eredménye büszkeség mindannyiunknak, s a hír számunkra valóban nagy­fontosságú. Példát mutat arra, hogy az elvileg szilárd alapo­kon nyugvó agitáció erősebb fegyver a haladás ércekében, mint bármi más. Példát mutat, hogy a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szoros kapcso­lata elengedhetetlen feltétel a szocializmus építésének útján. És rámutat arra is, hogy az ön­kéntesség betartásával, de for­ró, lelkes, tartalmas munkával gyorsítani is lehet ezt az utat, amely — mindenki előtt vilá­gos, — egyedül és kizárólago­san a jövő útja, a mi utunk. Üdvözöljük Győr megye új termelőszövetkezeti községeit! Példájuk lelkesítse megyénk dolgozó parasztságát, üzemeink munkásait, s mindazokat, akik a jövő megteremtésén fáradoz­nak. A kongresszus szombaton dél­utáni ülésén M. Muhitgyinov elv­társ elnökölt. A vitában a többi között felszólalt A. I. Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, az SZKP elnökségének tagja. Az alábbiakban ismertetjük Mikojan elvtárs felszólalását. A Hruscsov kongresszusi be­számolójában felsorolt számok és tények a következő hétéves idő­szak kommunista építésének nagyszerűségét jellemzik — mon­dotta Mikojan, majd kijelentette, hogy a XX. kongresszus óta je­lentős bel- és külpolitikai sike­rek születtek. A szovjet demok­rácia nagyot lépett előre — mon­dotta Mikojan, — A Szovjetunió­ban politikai okok miatt már nem alkalmaznak megtorló intéz­kedéseket az állampolgárokkal szemben. Az új szocialista reodsteer fejlődésének egész menete bebizonyította, hogy a prole­tárdiktatúrában a legfonto­sabb: a proletárdiktatúra szervező funkciója, az egész nép erejének a szocializmus és a kommunizmus építésére va­ló összpontosítása. Erőszakra csupán a fejlődés bizo­nyos szakaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Mi­kojan — fokozza a Szovjetunió vonzóerejét, s közvetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete is. E terv végrehajtása nyo­mán a tőkés országok dolgozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a tőkések kénytelenek lesznek engedménye­ket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kapcsolatairól van szó, tőből elmetszik az állító­lagos szovjet beavatkozásról, „Moszkva kezéről” stb. szólárá- galmakat. Ez a rágalom arra kell a tőkéseknek, hogy gyengít­sék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, Mikojan felhívta a küldöttek figyelmét, hogy ma, amikor még inkább a szocializmus javára tolódtak el az erővi­szonyok, nemcsak létjogosult­ságot nyert a XX. pártkong­resszus ama tétele, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hanem e té­telt mindazok az erők el­fogadták, amelyek síkra száll­nak az új háború ellen. A szocializmus felbecsülhetet­len hozzájárulása az emberiség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámolójának az a következte­tése — folytatta Mikojan, —hogy még a szocializmus teljes győzel­me előtt, amikor a világ egy ré­szén még fennmarad a kapitaliz­mus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom éle­téből, Mikojan hangsúlyozta: a Szov­jetunió Kommunista Pártja ma kongresszus ragyogóan tanúsítja a Szovjetuniónak, az egész nem­zetközi kommunista munkásmoz­galomnak soha nem látott egysé­gét. A párt által elítélt pártellenes csoportról szólva Mikojan rámu­tatott, hogy ez a csoport leleple­zése óta egyetlen emberrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszu­son csupán azért beszélünk róla, hogy bebizonyítsuk a csoporthoz tartozó személyek álláspontjának teljes helytelenségét, s pártunk lenini központi bizottsága politi­kájának helyességét. Az Egyesült Államokban tett lá­togatásom idején — folytatta Mi­kojan — azt kérdezték tőlem, mi­lyenek a kapcsolatok a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság között: Ezt a kérdést nyilvánva­lóan nem jóakaratú célzattal ve­tették fel. Megnyilatkozott benne az a kívánság, hogy kifürkésszék, nincs-e valami repedés orszá­gaink kapcsolataiban, és ezt a Ju­goszláviában folytatott kínaelle- nes propaganda alapján tették. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. Kína Kommunista Pártjának Mao Ce-tung elvtárs által alá­írt, a kongresszusunkhoz inté­zett üzenete, valamint Csou En-laj elvtársnak kongresz- szusi beszéde újabb bizonyí­téka a megrcndíthetetlen szovjet—kínai barátságnak. Ügy vigyázunk erre a barát­ságra, mint a szemünk fényére, ne nyúljon hozzá mocskos kezé­vel senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Miko­jan. Mikojan hangsúlyozta: vélemé­nye szerint az Egyesült Államok­ban sok mindent eltorzítva látnak a Szovjetunió életéből, de hozzá­fűzte: találkozásaink után levonhat­tuk azt a következtetést, hogy az amerikai nép és az üzleti körök képviselői torkig van­nak a „hidegháborúval". Az amerikaiak belátják, milyen szörnyű lehet az a háború, ame­lyet korszerű fegyverekkel vív­nak. E háborúban nemcsak a „business" lesz lehetetlen, hanem végérvényesen elveszíthetnek mindedt, mert a korszerű háború mérhetetlen veszteséget okozna .az amerikai népnek. Anasztasz Mikojan beszélt az amerikai államférfiakkal való ta­lálkozásairól. „Már nem hallot­tam a megfékezés, a visszaszorí­tás stb. politikájára vonatkozó korábban hangoztatott kijelenté­seket — mondotta. — Az a be­nyomás támadt, hogy az Egye­sült Államok nem óhajt beavat­kozni a szocialista országok bel- ügyeibe. Ebből levonhatnónk azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak hajlandók a békés együttélés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tet­teknek kell követniök — hangoz­tatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dul- lesnak, az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezletén tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E ki­jelentések éppen a XXI. kong­resszus megnyitása napján hangzottak el, s belőlük nem tűnt ki, hogy Dulle« hű maradt volna a találkozások idején tett nyilat­kozatainak szelleméhez. Mikojan ezután a szovjet—ame­rikai kereskedelmi kapcsolatok­kal foglalkozott. A Roosevelt éle­tében kötött szovjet—amerikai ke­reskedelmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szovjetuniót sértő módon megkü­lönböztető helyzetbe hozta más országokhoz képest. Ab Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a diszkrimi­nációs vámtarifákat, s a ha­gyományos szovjet exportcik­kek tilalmát, hogy az Egye­sült Államokkal folytatott ke­reskedelem révén szerzett dol­lárokon nagy megrendeléseket tehessünk Amerikában. — mondotta a szónok. Nem akarunk az Egyesült Ál­lamoktól fegyvert vásárolni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége kitűnő. Mi a bé­kés fogyasztás céljaira szolgáló árukról beszélünk — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan képtelenségnek nevez­te Dilon amerikai kereskedelmi Moszkva, (TASÍ6SZ): A Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa hétfőn reggel tíz órakor a Kremlben folytatta munkáját. Az ülésen Jekaterina Furceva elnökölt. A kongresszus hatodik napján tovább folytatódott a vita N.yikita Hruscsov beszámolója felett. Az első felszólaló Ignatyij Novikov, a Szovjetunió villamoserőműépítési minisztere a villamosítás fejlesz­tésének széles távlatairól számolt be a kongresszusnak. — Hét év alatt 58—60 millió kilowatt összteljesítményű új vlliamoserőművek építését vettük tervbe. Ez annyi, amennyit Anglia. Francia­min isztemek azt az állítását, hogy „nem megbízható" a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem. Ez az állítás már csak azért Is kép­telenség, mert a Szovjetunió Angliával, Franciaországgal és más országokkal is kereskedik. A Szovjetuniónak a tőkés országok­kal lebonyolított kereskedelmi forgalma 1950-től 1958-ig három­szorosára növekedett. Készek vagyunk három-, öt-, sőt hétéves kereskedelmi egyezményt is kötni az Egye­sült Államokkal, ha az ame­rikai kormány is így akarja — mondotta Mikojan. Egyes nyugati személyiségek —• folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazdasá­gi életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A tapaszta­lat azonban azt mutatja, hogy mi­nél fejlettebb egy ország annál jobban fokozhatja külkereskedel­mét. A hétéves terv azzal a lehe­tőséggel számol — hangsúlyozta —. hogy kétszeresére növelhetjük a Szovjetunió külkereskedelmét. Azzal is ijesztgetnek —.folytat­ta Mikojan hogy ha a Szovjet­unió gazdasága igen fejletté válik, mi majd nagyon olcsón dobjuk aZ árut a világpiacra. Mi sohasem foglalkoztunk dömpinggel és ezt a jövőben sem tesszük — hang­súlyozta Mikojan. Mi az iparilag gyengén fejlett országokkal fogjuk fejleszteni a kereskedelmet — mondotta a to­vábbiak ban Mikojan. És úgy vél­jük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista orszá­gokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapitalista államokat, hogy ugyanolyan igazságos felté­telek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocialista orszá­gok népei, hanem az emberek vi­lágszerte egyre inkább meggyő­ződnek róla, hogy helyes a mi külpolitikánk, amely a háborús veszély ellen vívott harcra, a ka­pitalista rendszerrel folytatott békés versenyre irányul — mon­dotta Mikoján. ország és Nyugat-Németor- szág fennállásuk óta összesen építettek —­— mondotta Novikov. A vilia- moserőművek lehetővé teszik majd valamennyi iparág széles­körű fejlődését. A mezőgazdaság villamosenergia fogyasztása négy­szeresére növekszik. A mindenna­pi élet céljait szolgáló áramfo­gyasztás is bővül. Ignatyij Novi­kov elmondotta, hogy több nagy hőerőművet építenek, amelyek főleg gázt és folyékony tüzelő­anyagot használnak majd fel. E hőerőművek egyenkint egymiBtó­a 1 >Ms4mu) Rz SZKP XXI. kongresszusának hétfőn délelőtti Slése

Next

/
Thumbnails
Contents