Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
2 KELETMAG* ARüítóZÁG 1959. FEBRUÁR 3, KEDD Január utolsó napján szokatlan j Vendégfogadásban volt részük, a balsaiaknak. Ünneplőruhás termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók, a helybeli tömegszervezetek vezetői, tagjai, egyénileg dolgozó parasztok, értelmiségi d 1- gozók várt H. nqgy szeretettel, és érdeklődéssel megyénk országgyűlési képviselőit, akik ezúttal nem a megyeszékhelyen, hanem Bal- sán, választóik előtt tanácskoztak. Ez volt az első eset a balsaiak életében, amikor a legfelsőbb államhatalmi szerv' megyei képviselői velük együtt üléseztek, vitatkoztak. A tanácskozás előtt Brevák Béla elvtáre, a községi tanács elnöke a helyi pártszervezet, a tanács és a tömegszervezetek tagjai, a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg dolgozó parasztok, az egész község dolgozói nevében köszöntötte a képviselőket, a vendégeket. Annak a regényének Az első találkozó Maisán tanácskozott a megyei országgyűlési képviselőcsoport adott kifejezést, hogy a találkozó tovább mélyíti az országgyűlési kapcsolatot. Benkei András elvtárs, az országgyűlési képviselőcsoport me- országgyűlési képviselőcsoport me- vélyes fogadtatást, s elmondta, szívesen tanácskoznak Balsa község dolgozói előtt, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy felelőséget éreznek választóikért. Bankéi elvtáishak a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatója után Vincae József elvtárs, a megyei tanács első elnökhelyettese ismertette megyénk termelőszövetkezeteinek helyzetén- a közelmúltban befejeződött zárszámadások tükrében; Tovább szilárdultak a közös gazdaságok A nép választottjainak egjr'Jc legfontosabb feladata, hogy az általuk hozott törvények megvalósítását minden erejükből segítsék. Nem mindegy azonban, hogy mikor, milyen kérdésekről tanácskoznak. A sok megoldásra váró feladat közül mindig a legfontosabbat kell kiragadni. Most as a legfontosabb, bog* nagyobb lépéssel haladjunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Est a feladatot a meglévő termeté- szövetkezetek további szilárdításával és áj termelőszövetkezetek alakításával lehet és kell megvalósítani. A beszámoló alapján megelégedéssel nyugtázták, hogy az elmúlt évben jelentősen erősödtek a körös gazdaságok. 248 termelőszövetkezetben készítettek zárszámadást, g ebből 13 az új «aővetkezttek szama örvendetes, hogy as egy bold szövetkezeti földre eső beruházás értéke a<z 1957. évihez viszonyítva J9.Z százalékkal emelkedett, Az egy holdra jutó fel nem osztható szövetkezeti alap 930-ról 1015, a forgóeszközök értéke 1909-ről 2147 forintra emelkedett egy év alatt. Kimagasló eredmény, hogy as 1955. évi 169 millió 660 eaer forint forgó vagy on érléke ak 1958-as zárszámadások idejére 174 millió 854 ezer forintra emelkedett. Az ellen forradalom óta eltelt időszakban a termelőszövetkezeti tagok, száma 8730-ról 11 ezer 496- ra gyarapodott. Emelkedett az egy tagra jutó földterület, csökkent az egy holdra fordított munkaegységek száma. Ez azt bizonyítja, hogy jobban becsülik a munkaegységet, fegyelmezettebben dolgoznak a közös gazdaságokban. Amíg 1956-ban 258 3 munkaegységet teljesítettek átlagban a termelőszövetkezetek tagjai, ezzel szemben tavaly 282.6 munkaegységet értek el. Az eredményesebb munka meghozta a várt eredményt. Tovább növekedtek az egy holdra e3ő átlagok, s minden növényféleségből többet termeltek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Búzából félmázsával, rozsból két- mázsával, burgonyából 7 mániával szárnyalták túl a kisparaszti gazdaságikat. Tovább javult a közös gazdaságok állattenyésztése. Kedvezően befolyásolta ezt a 3004-es kormányrendelet, amely révén szarvasmarha tenyésztési tervüket 110.6, ezen belül a tehénfejlesztési tervet 103.6 százalékra teljesítették az elmúlt évben, Amíg 1957-ben 1700 liter volt a darabonkénti tejhozam, ezzel szemben tavaly kétezer liter fölé emelkedett. A közös gazdaságok közül huszonnyolcban pedig a háromezer kilót ia meghaladja a darabonkénti tejhozam. Kimagasló eredményt értek ei a nyírbátori Kossuth Tsz-ben, ahol az elmúlt évben minden tehén 4400 kiló tejet adott. Jóleső érzés volt hallani ezeket a számokat. Különösen akkor, ha visszagondolunk az ellenforradalom pusztító hatására, az utána kialakult rossz gazdasági viszonyokra, Két év alatt a nehézségek zömé* sikeresen megszüntették, gazdaságilag és politikailag megerősödtek, s tovább haladnak a fejlődés útján. Milliókat fordítottak beruházásokra, jószágvásárlás- ra, gazdasági felszerelésekre, Csupán az elmúlt évben 244 millió 926 ezer forintot fordítottak a közös vagyon gyarapítására, az előző két évben pedig 311 millió 285 szer forintot. Elgondolkoztató számok ezek, Biztos alapot teremtenek a következő évek gyarapodásához, s bár 1957-hez viszonyítva tavaly 10 forinttal volt kevesebb egy munkaegység értéke, de a nagymérvű beruházás, a kedvezőtlen időjárás ismeretében ez nem jelent visszafejlődést. Bizonyítja ezt, hogy az árutermelési tervet megyei vonatkozásban 117 százalékra teljesítették a termelőszövetkezetek. Ezért, valamint a mútrágyafelhaszriálásban, a gépi munka alkalmazásában elért eredmények alapjan több mint 13 millió forint kedvezményben részesültek a közös gazdaságok a 3004-es rendelet révén. A termelőszövetkezeti gazdálkodásban elért kimagasló eredmények ismertetése után a beszámoló feltárta azokat a nehézségeket is. amelyek fékezik az előrehaladást, gátolják a szövetkezeti mozgatom szélesedését. Feltárták a hibák okait, megmutatták, hogy nem a szövetkezeti gazdálkodásban, hanem néhol a vezetésben, egyes termelőszövetkezet tagjainak közömbösségében van hiba, amit viszonylag gyorsan ki lehet javítani. Nincs például szakember számos gazdaságban, egyoldalú a gazdálkodás, nem fejlesztik megfelelő arányban a különböző üzemágakat, saz átlagon aluli jövedelmet elérő gazdaságokban kevés gondot fordítanak ax állattenyésztésre, a jövedelmező befektetésekre. A gyengébb gazdaságokban kedvezően alakult az állatállomány, de ezzel nem tartott lépést a jövedelmezőség. Hiányos a takarmányozás, laza a munkafegyelem. Egy sor termelőszövetkezetben az elmúlt évben beállított jószágállomány, a különböző beruházások viszont csak az idén és a következő esztendőkben éreztetik majd kedvező hatásukat. Az áru- termelési tervüket 117 százalékra telj esi tették a termelőszövetkezetek. Ennél azonban jobb eredmények is születhettek volna. Az árutermelés ugyanis főleg az ipari .növények termesztésére korlátozódott, A vezetés színvonalának ja- vitása, a 3004-es és a meet megjelent új kormányhatározat, a jövedelmezőbb gazdálkodás bevezetése révén ezeket a hiányosságokat már ebben a gazdasági évben meg lehet szüntetni, a a jelenleg gyengeként ismert gazdaságok az idei zárszámadások alkalmával magas jövedelmet biztosíthatnak. Erről tanúskodnak az idei tervek is. Kedvezően alakul többek között a kukorica vetésterülete. A szántóterület 18 százalékán termelnek az idén kukoricát holdanként 14 mázsás (szemesen) átlaggal. Növekszik a holdankénti átlagtermés, a tejhozam, nagyobb területen pótoják a talajerőt, több műtrágyát használnak, jobban igénybe veszik a gépeket. Javul a 100 holdra eső állatsűrűség, ezen belül a fejőstehenek aránya. Több sertést, szarvasmarhát hizlalnak, baromit tartanak. A tavalyi 32 forinttal szemben az idén 43 forinttal kívánnak fizetni minden munkaegységet. interpelláció, javaslatok a vita közben Magasszíttvonalú vita követtea Deszámolót. Az elhangzott hozzászólások arról tanúskodtak, hogy a képviselők szivükön viselik megyénk mezőgazdaságának helyzetét, ismerik az eredményeket, hiányosságokat. Konkrét feladatokat határoztak meg a további előrehaladás érdekében. Barczi Gyula képviselő javasolta; a kevés fötdú, viszonylag gyenge termelőszövetkezeteket csatlakoztassuk erősebb gazdaságokhoz a szövetkezeti tagok egyetértése alapján. Nagyobb területen jobban érvényt lehet szerezni a nagyüzemi módszereknek. igénybe lehet venni a kormány támogatását. Kérte, hogy a háromszáz holdnál kisebb gazdaságokban is tegyék lehetővé szakemberek beállítását, erőteljesebben haladjanak szövetkezeteink a belterjesség felé, létesítsenek mezőgazdasági termékeket feldolgozó, tartósító üzemágakat, rendezzék a szövetkezetek és gépállomások munka- díjfolyósításában mutatkozó hiányosságokat s végül javasolta, hogy ne zárkózzanak el a szövetkezetekbe jelentkező fiatalok felvétele elöl akkor sem, ha a családfő még egyénileg kíván dolgozni Berencsi elvtárs, a öombrádi Vörös Csillag TSZ elnöke, országgyűlési képviselő kérte, hogy a szövetkezeti nyugdíjasok a jeBenkei András elv társ felszólalása leni eg meghatározott munkaegységnél többet teljesíthessenek évente. Suszta Sándor, a nyíregyházi Dózsa TSZ elnöke, ország- gyűlési képviselő gazdaságuk erőteljes gyarapodásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Tavaly 105 forinttal fizettek egy munkaegységet; Egyes jól dolgozó munkacsapatok tagjai csupán prémiumból 21 forintot kaptak munkaegységenként. Az eredményekkel azonban korántsem elégedtek meg. 110 holdas gyümölcsöst telepítenek, szőlőt, akácos erdőt ültetnek, növelik a pillangós takarmányok vetésterületét, a tavalyi 50 holddal szemben az idén Í05 holdon termelnek dohányt. Farkas Ferenc elvtárs, a balsai Petőfi TSZ elnöke meghívott vendég örömmel jelentette: áruértékesltésl tervüket 101 százalékra teljesítették, az idén minden holdra 5.3 normálholdnak megfelelő gépi munkát fordítanak, 20 holdat gyümölcsö- sítenek, jelenleg 9.5 liter a fejési átlag, tavaly 1700, az idán 2500 liter tejet kívánnak fejni minden tehéntől. Tavaly 57 forinttal fizettek egy munkaegységet. Ez évben 20 holdon korai, 40 holdon szerződéses burgonyát termelnek. Ezután Benkei András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei képviselőcsoport elnöke emelkedett szólásra. — A szövetkezeti gazdálkodásban elért eredményeket — mondotta Benkei elvtárs —• csak akkor lehet igazán értékelni, ha visszatekintünk az ellenforradalom óta megtett útra. Háronv- százhatvanöt termelőszövetkezetből az ellenforradalom után százkettő maradt meg. Tavaly pedig már 271 szövetkezet volt. Leküzdöttük a téves, zavaros nézeteket, Az ellenforradalom után és még 1957-ben sem akartak állat- tenyésztéssel foglalkozni egyes termelőszövetkezetek. Ma már minden közös gazdaságban van jószágállomany és szarvasmarhából több van, mint 1956-ban volt. Gazdaságilag, politikailag megszilárdultak, az alapvető hibák megszűntek. Szembe kell nézni azonban a tényekkel .—. mondotta Benkei elvtárs. Néhány termelőszövetkezetben nem kielégítő a helyzet. Ezért felelősek a szövetkezet tagjain kívül w illetékes felsőbb szervek is. Egyik legfontosabb feladat, hogy a viszonylag gyengébb gazdaságokat megerősítsük. Ehhez a munkához személy szerint minden képviselőnek hozzá kell járulnia, mert ez megtisztelő feladat. A szövetkezetek megszilárdításával egyidőben — folytatta Benkei elvtárs — számszerűleg is gyarapítani kell a közös gazdaságokat. Néhány helyen egy család kezében összpontosul a szövetkezet vezetése s ez fékezi a hibák kijavítását. Ezen a téren is rendet kell teremteni. Amikor Mándokon egy rosszul gazdálkodó családi klikket eltávolítottak a szövetkezet éléről, 12 dolgozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Segítsünk abban is, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek a szövetkezetek élére. Ezután arról beszélj hűgp egyes termelőszövetkezetek olyan gépeket is üzemeltetnek, amiket a gépállomások olcsóbban adnak rendelkezésükre. — Fényeslitkén például egy G. 35-06 gumikerekű traktor óránkénti üzemeltetése 37 forintba kerül, s ugyanezt a gépet a gépállomás óránként 20 forintért üzemelteti. Javasolta, csak olyan gépeket üzemeltessenek a szövetkezetek, ami részükre gazdaságos. Ezután az egyes vállalatok részéről megnyilvánuló bürokratizmusról szólt s a képviselők támogatását is kérte e káros jelenség megszüntetése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, rövidesen szükség lesz a különböző műtrágyaféleségekre a szövetkezetekben, s számos helyen még nem kapták meg a műtrágyát. Ezután a kedvező tervezésről, a biztató kilátásokról beszélt, majd megállapította: 1958-ban minden szövetkezeti tag 11 ezer 685 forintot keresett a közösben s ezenfelül négyezer forintot a háztáji ban. Ez együttvéve több mint 1304 forintos havi jövedelemnek felel meg. Az összefoglaló során Vlncze elvtárs válaszolt a kérdésekre s ígérte: eljárnak a vita során felszínre került kérdések megvalósítása érdekében. Hasznos volt ez a tanácskozás, mert megyénk képviselői megismerkedtek a termelőszövetkezetek helyzetével, az eredményekkel, a megoldásra váró feladatokkal. Az ülés után per dig meglátogattak a helybeli Petőfi termelőszövetkezetet. Dicsérték a szép jószágállományt, s felhívták a figyelmet arra, hogy lovak helyett a tehenekkel etessék a lóherét, minél előbb közös istállóba helyezzék el a jószágállományt, mangalica helyett tartsanak fehér hússertés kocákat. Végezetül a község dolgozói megvendégelték az országgyűlési képviselőket, a hosszasan elbeszélgettek a termelőszövetkezet tagjaival, egyénileg dolgozó parasztokkal, , község vezetőivel. Tibor. Sok lehetőség van még kihasználatlanul A ’ 4 xv. •» i« > ,» i i b « .
