Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

195#. JAffCAR I*. VASAttNAP KELETMAGYARORSZAG 3 Halló! ! Itt a nyíregyházi postahivatalI Adalékok a 90, év fordulóhoz Jön a postakocsi! E szavakon mi már a csomagszállítót, vagy a zöldre fes­tett csinos gépkocsit értjük. De nagyapáink még látták a „Delizsánsz-járatot”, a száguldó lovakkal porzó alkalmatossá­got, amely hetenként kétszer hozta és vitte utasait, a külde­ményeket, s váltott az állomásokon lovakat. Arra is csak az öregek emlékeznek, hogy az 1860-as évek végén a Bocskai utca 14-ben kezdte meg a munkát megyénk első postahivatala. S még jóval később is — 1907-ben —v mindössze 48 postást számlált a város. A századforduló után alig 100 telefonelőfizető volt és tíz kezdetleges Hughes, Morsé-gép. 100—150 újságelőfizető akadt egész Nyíregyhá­zán. S ha az ország másik végén délelőtt feladtak egy távira­tot, hoSszú órák múltán érkezett az meg a címzetthez. De már fejlettebb posta volt, s az elmúlt időkhöz képest óriási haladást jelentett. Ki vonná ma kétségbe, hogy a posta jelenlegi technikája mellett korunk egyik áldása. Erre az intézményre jól illik a jelző: minél örgebb, annál okosabb. Közre adunk erről néhány apróságot. IS student A napi sokezer között 20—30 olyan levél Is jön, amelyen a címzett Ismeretlen. A student (kereső) egy-két kivétellel mégis eljuttatja azokat a megfelelő helyre. Pedig olykor igencsak szórakozottak a feladók. Itt van például egy levél, amelyen mind­össze ennyi volt a címzés: „Ja­kab József, Szabolcs-megye.” Nemrégiben ennél is érdekesebb levél érkezett Budapestre. A fel­adó külföldi volt, a címzés mind­össze ennyi: „Szalai Pál, Ma­gyarország”. A városnév helyett egy nyírfát és egy házat, meg egy féderes taligát rajzoltak. Ennyi volt az egész. A pastar nyomozó ieküldte Nyíregyházá­ra, s a levél gazdája rövidesen megkerült a Tűzoltó utcán. h’iször körül a Földön — gyalog Nem Kiss György az egyedüli, aki évtizedeket szolgált már a postán. De maradjuk csak a közkedvelt Gyuri bácsinál, aki 28 éve kézbesítő. Naponta 20 kilo­métert gyalogol. (Van ugyan ke­rékpárja, de nem igen használja, csak inkább a terhet rakja rá.). Nos, ha ő naponta húsz kilomé­tert tesz meg, évenként 6200 ki­lométert. A 28 esztendő alatt 173.600 kilométert gyalogolt, — ami azt jelenti, hogy majdnem ötször járhatta volna körül a Föl­det ezzel a fáradtsággal. Játék a fenyőfa alatt December 24-én érkezett egy csomag a Ságvári telepre. A, pos­tás kereste a címzettet, de áz el­költözött a város másik végére. — Majd az ünnepek után elvisz- szük — mondhatták volna, de meglátták, hogy a tartalomrovat­ba „játék”-ot írt a feladó. A cso­magot gyorsan telefonon kérte vissza a Ságvári-telepi fiókpos­tától a hivatal, s még idejében, a fenyőfadíszítés közben megérke­zett a küldemény. Nem nagy dolbg, de mégis az. 19 perces táviratkézbesítési rekord A nyíregyházi hivatalban a já­rási székhelyekről, a megye más hivatalaitól távbeszélőn vették a távirat szövegét. Most 9 új Siemens-távirógépet kaptak, amin egyidőben adhatják és ve­hetik a szöveget. Még néhány héttel ezelőtt is egy-két óra kel­lett egy-egy távirat kézbesítésé­hez. A nyíregyházi hivatal áz új gépekkel elérte, hogy égy sze­gedi távirat 19 perc alatt jutott el a nyíregyházi címzetthez. Ez rekordidő! Emellett könnyebb a távirósok munkája, tévedés ki­zárva. Megvalósul a távtárcsázás Városunkban 1400 telefonelo- fizető van. Kétszer ennyi lenne, csakhogy a bővítés rengetegbe kerül. A posta minden esetre megteszi, amit lehet. A központ bővítése máris folyik — a Be­loiannisz Gyár készíti júniusra. Ez azt jelenti, hogy négyszáz lakás, hivatal kap telefont. Rend­kívül érdekesek a tervek. Sze­retnék bevezetni az állandó me- seszolgáltatást S mint a 66—66- ot (a pontos időt), tárcsázhatnák a nyíregyházi gyerekek a mese­mondó nénit, aki 3 percen ke­resztül szórakoztat — mindössze 40 fillér-ért. Az máris Valóság, hogy a 08 pénteken bemondja a lottó, vasárnap a totó eredmé­nyeit. És sok mindent meg le­hetne még csinálni, de, sajnos, nincs szabad áramkör. A vona­lakat túlságosan igénybeveszi jó- néhány feleslegesen hosszú be­szélgetés. Hallottunk a távtárcsázásról. A technikája már megvan, anyag és pénz kell hozzá. És még egy­két év. Azután pedig... Ha meg­gondoljuk, szobánkból felhívhat­juk budapesti rokonunk, ismerő­sünk lakását. Nagyszerű eredmények ezek. Azt hiszem, minden nyír­egyházi nevében elmondhatom: a 90. évforduló alkalmából szívből köszöntjük a nyíregyházi postát és 500 derék dolgo­zóját! KOPKA JÁNOS. 4kik szabad idejüket áldozzák fel u rend védelmében • • Ónkénte« rendőrök értekezlete Baktalórántházán A JÄRÖKEL.Ö, aki Moszkva, Leningrad, Kiev, vagy más szov­jet városok utcáin végigmegy, kevés egyenruhás rendőrrel ta­lálkozik. A rend, a közbiztonság védelmét önkéntes rendőrök lát­ják el, akik napi munkájuk után társadalmi munkában végzik ezt a szép feladatot. A Szovjetunió példájára a baráti Csehszlová­kiában, és egy sor népi demokra­tikus országban is bevezették az önkéntes rendőrök intézményét. Nálunk Magyarországon a Mi­nisztertanács 1066/1955. számú rendelete hozta létre az önkéntes rendőrök, az úgynevezett segéd­rendőrök intézményéj. BAKTALCrANTHAZÁN csü­törtökre hívták egybe a járás ön­kéntes rendőreinek értekezletét. A nagy hó, a csúszós út ellenére kerékpáron és gyalog érkeztek a környező falvakból a kékkarsza- lágos önkéntes rendőrök, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat, beszá­moljanak munkájukról. Az ellenforradalom óta egy éve működnek ismét- á járásban az önkéntes rendőrök. Azokban a községekben, ahol hálózatuk tevé­kenykedik, nem fordult elő bal­eket, s a verekedések és külön­böző bűncselekmények száma mi­nimálisra csökkent. így van ez Öfehértó, Apagy, Magy, Székely és Nyírtét területén, A JÄRÄS önkéntes- rendőreinek tevékenysége sokirányú. Az álta­lános közrendvédelmi munkában résztveszneK á kpzrend és közbiz­tonság megóvása érdekében, meg­akadályozzák " a verekedéseket, ügyelnek arra, hogy a dolgozók zavartalanul szórakozhassanak, ügyelnek az utca rendjére. Biztosítják a különféle rendez­vények zavartalanságát. Jelea- vannak a különféle ünnepélyeden, felvonulásokon, mulatságokon, filmvetítéseken. Bűnügyi vonatkozású észrevé­teleiket közük az illetékes rend­őri szervekkel, megelőzik, megaka­dályozzák a bűnügyek végrehaj­tását. NAGY GONDOT fordítanak a közlekedés rendjére. A balesetek megelőzése érdekében figyelmez­tetik a helytelenül közlekedőket. A felsoroltakon kívül önálló feladatokat is végeznek. Portya­szolgálatokban, őrszolgálatokban, figyelő szolgálatokban, különféle ellenőrzéseken vesznek részt. Ófehértón például az augusz­tusi nagy vihar leszakította a vil­lanyvezetékeket. Az ófehértói ön­kéntes rendőrök őrizték a lesza­kadt vezetékeket, nehogy bárki közelükbe férkőzhessen, mert a drót érintése halálos balesetet okozhatott volna. Veze László ön­kéntes rendőr ugyanitt többször megakadályozta erélyes, határo­zott fellépésével a kirobbanni ké­szülő kocsmai verekedéseket. Ra­dies András önkéntes rendőr fa­tolvaj bűnszövetkezetet leplezett le. Molnár Mihály, régi, 1919-es mozgalmi harcos, idős kora elle­nére vállalta szabadidejében az önkéntes rendőri munkát és fel­lépésével megakadályozta, hogy huligán elemek megzavarják a ta­nácsválasztási munkát. A FÉLDAKAT így sorolhatnánk tovább. A baktalórántházi járás­ban az önkéntes rendörök derekas munkát végeztek a társadalom, védelme, a rendőrség munkájá­nak megkönnyítése érdekében; Mindegyik' önkéntes rendőr dolgo­zik valahol, s szabadidejük egy ré­szét áldozzák a közös és magán- tulajdon, a rend és a biztonság védelme érdekében. Nemes tettü­kért megérdemlik hálánkat és megbecsülésünket! Győri Illés György. Ahol a bútorok „öltöznek“ gíbette az idős, 60 éves elnököt, így csúszott ki lassan, de bizto­san a gazdasági bázis a talpuk alól. A tagok jó része pedig egyre jobban látta azt, hogy erős vezetés nélkül csak seny- vední fog a közösség. A vezetőségi ülés után három nappal összehívták a közgyű­lést január 5-én, Baraksó Já­nos tagfelvételi kérelméhez elő­ször Lábas Miklós, a szövetke­zet párttitkára szólt hozzá. Fe­szült várakozás ült az arco­kon, mert mindenki tudta: en­nék a két embernek kell első­sorban összefogni, hogy újra előre haladjanak. És a párttit­kár javasolta, feledjék el a múltat, azt, ami visszahúz és kéz a kézben fogjanak össze. Baraksó János ezen a köz­gyűlésen újra tagja lett a Pető­fi Termelőszövetkezetnek és a tsz. elnökévé választották. Van mit tennie a vezetőség­nek, amelynek tagjai, híven a párttitkár szavaihoz, teljes kész­ségükkel segítik az elnököt a tervek valóra váltásában. Persze, most még csak a terveknél tar­tanak, amelyek merőben új arcú latot adnak majd a gazdálkodás­hoz. A tagok hangulatára, biza­kodására mi sem jellemzőbb, mint egy példa, Magyar Ferenc esete. Ez az ember 1958 novem­berében kilépett a szövetkezet­ből. — Az Ötvenes évek elején — meséli Magyar Ferenc énser­tésgóndozó voltam a földműves­szövetkezetnél, a 63 éves apám pedig a Petőfi Tsz tagja. Havon­ta 8—900 forintot kerestem, az öregem meg 27 ezer forint érté­ket vitt haza egy évben. Szé­gyelltem magam az apám előtt. Beléptem én is a szövetkezetbe. Az utóbbi két év igen gyengén fizetett. Ősszel már nem volt re­ményem és élmentem. Mikor az­tán hallottam, hogy János bá­tyám visszakerül a szövetkezet­be, nem kellett engem agitálni, ki se hült itt a helyem, már tag- ' ja lettem újra a Petőfinek. Nagy Antal, a községi pártbi­zottság titkára — az új tanács­elnök — is elmondja, hogy a köz­ségben nagy érdeklődéssel kísé­rik Baraksó János belépését és munkáját. Egyre több azoknak a száma, akik a belépésen gondol­koznak. Az 5.-én megválasztott elnök 8.-án már három új belépő kérelmét vitatta meg a vezető­séggel. A pártbizottság titkára a maga nevében is mondja, hogy igen rövid időn belül 5—6 kom­munista dönt a szövetkezetbe való belépés mellett. Ennek a 850 holdas szövetke­zetnek nagy jövője van. A most kibontakozó tervek mutatják, hogy kell a munkáskéz, s azt is’ hogy aki itt szívvel-lélekkel dol­gozik, az megtalálja a számítá­sát. Rendbehozzák a 160 holdas halastavat A 473 hold közös* szántón a Leposa Péter agronó-l mus által készített négyes vetés-* forgó szerint gazdálkodnak. 89* holdon termelnek évelő pillan-* gósokat, emellett nagy kitér jede-* sű a rétjük is. Hibridkukoricát 80 hold földbe vetnek és a szán­tóterületnek majdcsak a felén szerződéses növényeket termel- ♦ nek. (10 hold dohány, 10 hold* borsos menta, 10 hold kömény, mákköztessel, 20 hold kender­mag, 10 hold rostkender, 10 hold cukorrépa, 20 hold burgonya, 20 hold étkezési borsó, 30 höld csi- lagfürtmag, 20 hold szÖSzosbük- köny, 18 hold tavaszi bükköny, 29 hold vöröshere- és 5 hóid lu­cerna magfogás.) A gépesítettség fóka 5,53 normálhold katasztrá- lis holdanként. Jelenleg 16 tehén van. Saját nevelésből harmincat akarnak. Sőrét hizlalnak és nö­velik a juhállományt, 28 fehér­hússertés kocájuk (most mala- eoznak) és 26 tenyészsüldőjük van. Szép reményekkel indulhat a nagy halászi Petőfi Tsz. tagsága ennek a gazdasági évnek. Az el­nök és az egymásra talált veze- 2 tőség azonban nem elég ahhoz,! hogy ezek a remények gyümöl­csözően meg is érjenek. Az kell, hogy újra megszilárduljon a ta­gok munkafegyelme és egy aka­rattal segítsék a vezetőséget a közös cél elérésében. SAMU ANDRÁS Tessék elhinni, a bútort is a „ruha”, azaz ízléses festése, fényezése teszi. Ugyan kinek kellene a legszebben elkészített háló, vagy konyhabútor is, ha nem viselné a kívánt színét. A nyíregyházi festő KTSz-ben kitűnő szakemberek dolgoznak. Több, mint tizen végzik a bútorok „öltöztetését”. Gebei Jó­zsef és Kriska János a (a képen) is közöttük van. Hogy mi­lyen jelentős mennyiség fordul meg kezük között, arról né­hány számadat is hűen tanúskodik. A szövetkezet műhelyei­ben havonta 50—60 konyha és 40—50 hálóbútor festését, fé­nyezését tudják elvégezni. Természetesen ilyen sok munka után a keresetük is megelégedésükre van. Hammel József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents