Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

2 RLLli'l*1AC»YA KOKSZAG 1959. JANUÁR 18, VASÁRNAP BEKÖSZÖNTŐ j í A mai naptól kezdődően a lap külön „Művelődésügyi j Oldalt” jelentett meg. A lapnak ez a rovata a műve- j lődésügyet érintő kérdéseket fogja az olvasó közönség elé < tárni. í Szükségesnek tartjuk, hogy megyénk társadalma a leg- l szélesebb körben ismerkedjék meg a művelődésügy kérdé- I seivel. Az a szándékunk, hogy ne csak a pedagógusok, ne csak I. a szülők, tehát ne csak azok ismerjék a művelődésügy kérdé- II seit, akik közvetlenül vannak érdekelve az iskola ügyében, II hanem megyénk egész társadalmát a művelődésügy kérdései II felé fordítsuk. Kialakuló szocialista társadalmunk újabb és' II újabb feladatokat tűz az oktatás és népművelés elé: azt kíván- 11 ja, hogy a művelődés a maga területén az emberek szocialista < I tudatának formálását a leghathatósabban végezze. <> A művelődés ügye társadalmi ügy. Az iskolák és a nép- II művelés feladatai csak akkor valósulhatnak meg, ha nem 11 pusztán a művelődés munkásainak problémái azok, hanem a 11 társadalom egészéé. !: Kialakuló szocialista társadalmunkban ennek megváló- II sulását már láthatjuk. Azonban azt is hozzá kell tennünk, II hogy éppen a társadalom részére kiszabott feladatoknak II megvalósítása azt kívánja meg, hogy ne legyen egy olyan 11 feladat sem, amelynek megvalósítását a társadalom részéről :: szükséges visszhang ne kísérné. 11 A szocialista építés megkívánja, hogy az iskola és a tér- •; melés között a legszorosabb összhang alakuljon ki. Az iskolák ;; szervezeti életében, belső tartalmi munkájában, az oktatás és ;; nevelés kérdéseiben egyaránt „az életre”, a szocializmus épí- ;; tésében tevékeny részvételre folyjék a felkészítés. ;; A népművelés területén még szélesebb körben folyik a j; szocialista tudat formálása. Az ismeretterjesztő előadások, a |: filmszínházak, a színi előadások, a kultúrotthonok szakköri 11 munkái, a könyvtárak tevékenysége mind-mind ezt a célt szol- 11 gálja. 11 De felvetődik az a kérdés is, hogy kellő hatékonysággal szolgálja-e? Erre az a válaszunk, hogy ma még nem. Azon az S úton, amelyen a mi művelődésügyünket szocialista művelő- •. désüggyé formáljuk, a formálásban ott kell lenni a társa- II dalom minden tagja véleményének. Elsősorban a párt-, ta- 11 nács- és társadalmi szerveknek kell érezniök azt a felelőssé- 11 get, amelyet pártunk művelődésügyi tézisei rónak rájuk. • • E rovat keretei között a legfontosabb rendeletekről és ; kérdésekről tájékoztatást nyújtunk. Ugyanakkor azonban : lehetőséget biztosítunk arra, hogy a művelődésügy egyes II kérdéseiről a széles közvélemény előtt vita indulhassék. Le- II velezési kapcsolatot akarunk létesíteni a lap olvasótáborával. 11 Köszöntőm tehát megyénk lapjának új rovatát, vele • • együtt köszöntök be a lap olvasóinak hajlékába, s kívánom, .. hogy e rovat a művelődésügy feladatainak megvalósításához ;; a közvélemény mozgósításával olyan segítséget adjon, amely 11 megyénk szocialista kultúrájának széleskörű felvirágzását ;; eredményezi. 11 Arató Ferenc 11 osztályvezető. 11 Felvétel a felsőfokú tanítóképzőbe és óvónőképzőbe A Nyíregyházán 1959. szep­tember 1-én megnyíló felsőfokú tanítóképző, valamint a Szarva­son megnyíló felsőfokú óvónő­képző L évfolyamára március 1-ig lehet felvételre jelentkezni a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács V, B. művelődésügyi osz­tályán. Felvételüket kérhetik azok az erkölcsös és politikai tekintet­ben kifogástalan magyar ál­lampolgárok, akik általános gimnáziumi érettségi bizonyít­vánnyal, vagy ezzel egyenlő ér­tékűnek tekinthető más érett­ségi bizonyítvánnyal, illetőleg képesítéssel rendelkeznek, 30. életévüket még nem töltötték be és a felvételi alkalmassági vizsgán megfelelnek. A felvételi alkalmassági vizs­ga előreláthatólag júliusban lesz. Ezen a jelentkezők pedagó­giai rátermettségének, nyelvi kultúrájának, zenei hallásának és rajzolási készségének meg­vizsgálására kerül sor. A hang­szeres zenetudás előnyt jelent a [elvételnél. A jelentkezők felvételi ké­relmükhöz (a pontosan kiállított és szabályszerűen véleményezett A. Tü. 820. rsz. felvételi kére­lem egyetemi, főiskolai tovább­tanulási űrlaphoz) csatolják a tanítói pályára való alkalmassá­gukat igazoló orvosi bizonyítvá­nyukat, részletes önéletrajzu­kat, érettségi bizonyítványuk, vagy oklevelük hiteles másola­tát. Akik folyó tanévben tesz­nek érettségit, vagy képesítőt, IV. osztályos félévi bizonyítvá­nyuk másolatát csatolják. Munkaviszonyban álló jelent­kezők az üzemi pártszervezet véleményét, javaslatát vezettes­sék rá jelentkezési lapjukra. — Jelentkezési lapot a folyó tan­évben érettségizők iskolájukban a korábban érettségizettek a felsőfokú tanítóképző intézet igazgatóságánál igényeljenek. — Közepesnél gyengébb bizonyít vánnyal jelentkezők felvétel; kérelmét csak egészen kivétele: esetben fogadhatjuk el. A felvételnél előnyben része­sülnek azok a jelentkezők, akik az érettségi bizonyítvány meg­szerzése után egy, vagy több évig ipari nagyüzemben, vagy mezőgazdasági szocialista szek­torban jó eredménnyel végeztek fizikai termelő munkát. A felsőfokú tanítóképző és óvónőképző hallgatói tandíjat nem fizetnek, szociális helyze­tüktől függően tanulmányi se­gélyben részesülnek, s az intézet kollégiumában ellátási díjért tel­jes ellátást kaphatnak. A képzés ideje: a tanítóképzőben 3 év, eb­ből 1 félév gyakorló idő: A gya­korló félév Idején minden hall­gató ösztöndíjat kap. Az óvónőképzőben a tanulmá­nyi idő két év. Akik az intézet­ben oklevelet nyernek, megyénk területén községi és tanyai isko­lákhoz, illetve óvodákhoz és napközi otthonokhoz kapnak beosztást. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgatósága ad. (A tanítóképző intézet Nyíregy­háza, Búza utca 5., illetve: óvó­nőképző Szarvas.) Érdekességek Az önfeláldozás „non plus ullrája“ Az élővilág egyik érdekessége a gyökérfonálféreg, amely a virág- és zöldségkertészet növényeinek gyökereiben élőskádik és a táp­anyagok elvonása mellett szövet­burjánzásokat okoz, s ezzel aka­dályozza a kultúrnövények táp­anyaggazdálkodását. Tevékenysé­gével nagy kárt okoz a ciklámenen, primulán, uborkán, paradicsomon v-s a burgonyán. Ezek a 0,5—2,0 milliméter „nagyságú’1 állatkák néhány rend­kívüli tulajdonsággal rendelkez­I nek. Ha például kedvezőtlen kö­rülmények közé kerülnek, évekig fertőzőképesek maradnak. Rend­kívül szapora férgek. Az 1—2 milliméter nagyságú körte alakú nőstények 500 utódnak is életet adnak egyszerre. És pontosan itt találkozunk életük legfurcsább részével, azzal, hogy a fajfenn­tartás érdekében mekkora „áldo­zatot" hoznak. Ugyanis tojásaikat nem rakják le, hanem a lárvák a tojások kifejlődése után elpusz­tult anyaállat testiben kelnek ki. zet az állam kártalanítást? Több ízben érkezett hozzánk olyan pa­nasz, hogy az Állatforgalmi Vál­lalatnak eladott és a budapesti vágóhídon gümőkor miatt elkob­zott szarvasmarha után jár-e ál­lami kártalanítás. Ez ügyben a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályához fordultunk, ahonnan az alábbi felvilágosítást kaptuk. 1.) Állami kártalanítás gümő- kór esetében csak hatósági ren­deletre leölt szarvasmarha után jár. Húsevő növények Nagyobb kertészetekben, bota­nikus kertekben érdekes egyedeit találhatjuk a növényvilágnak. Ezek a növények arról nevezete­sek, hogy a gyökéren keresztül végbemenő tápanyagfelvétel mel­lett leveleiken át is vesznek fel úgynevezett szilárd tápanyagokat. Ezek a növények nem is akár­mivel, hanem rovarokkal táplál­koznak. A rovarevő növények az áldozat fehérjetartalmát emésztik meg az általuk kiválasztott fehér­jebontó enzimek segítségével. A húsevő növények legtöbbje trópu­si éghajlat alatt él, de hazánkban is él, például a harmatfű. A harmatfű levelein mirigysző­rök vannak, s ezek végein van a ragadós, harmatcseppszerű emész­tőnedv. A levélre tévedt rovarra gyorsan lecsapnak a mirigyszőrök és addig el sem engedik, amíg a nedv a rovart meg nem emésztet­te. A Vénus légycsapója nevű növénynek a rovarfogásra módo­sult levele a rókafogó tőrcsapda elvén működik. A rászálló rovar fölött összecsap a levél és csak akkor nyílik szét, amikor az áldo­zat „eltűnt”, a növény meg­emésztette. A kancsóka levelei kancsószerűek, s amikor a rovar belekerül, a kancsó fedele lecsa­pódik. 2.) Nem jár kártalanítás: a. ) Az állami szervek, állami gazdaságok, egyéb állami vállala­tok és intézmények tulajdoná­ban, vagy birtokában tévő álla­tokért. b. ) Az országba tilalom, vagy szabályok megkerülésével beho­zott állatokért, illetőleg, ha a megbetegedésért a tulajdonost ter­heli a felelősség. ; c. ) A vágóhídon és a vágóállat­vásáron lévő, illetőleg oda haj­tott, vagy szállított (irányított) vágóállatért. A tulajdonos elveszíti kártala­nítási igényét ha: Apró segítőtársak A rovarok, között a számtalan kártevő mellett van egész sor, amely hasznot hajt a mezőgazda- sági termelésben. Ezek úgy segí­tenek, hogy más, a mezőgazdas_gi termelésben kárt okozó rovarokat, tetveket, lepkéket stb. elpusztít­ják. Leghasznosabb képviselői en­nek a csoportnak a fürkészek. A nyergesfürkészek fakéreg alatti lárvákba, lepkébe és leveleket pusztító darazsakba rakják tojá­saikat és azok ott fejlődnek ki és közben felemésztik a gazdaro­varokat. A gyilkosfürkészek ap­róbb testűek, ezek levéltetveket, káposztalepke-hemyókat pusztíta­nak. A vértetűfürkész az egyik legfontosabb faj. Egy milliméter nagyságú a darázsalakú, fekete színű fürkész, amely gyakorlatilag pár év alatt kipusztította a ma­gyar gyümölcstermelés egyik nagy veszedelmét, a vértetűt. A törpefürkészek egyes kártevők tojásaiba rakják az ő tojásaikat és úgy teszik azokat életképtele­nekké. A fürkész legyek is nagy pusz­títást visznek végbe elsősorban a hernyókban. A katicabogár kroko­dilszerű lárvája a levéltetveket pusztítja a kifejlett bogárral együtt. a.) A fertőző állatbetegségek bejelentésére meghatározott köte­lezettségeinek nem, vagy késedel­mesen tesz eleget. . b.) A tulajdon-átruházás, (vé­tel, csere, ajándékozás stb.) vagy tulajdonátszállás (öröklés, ha­gyomány stb.) után szerzett ál­lat betegségének természete felől tudomása volt. A kártalanítás mértéke a becs­érték 75 százaléka. A becsértéket a járásban kialakult szabadpiaci árak figyelembevételével az ille­tékes hatósági állatorvos javaslata alapján a községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke álla­pít' i meg. A fentiek alapján nyilvánvaló, minden szarvasmarha tulajdonos­nak saját érdeke, hogy a gümő- kórban beteg, vagy a beteg­ségre gyanús szarvasmarháját az állatorvosnak bejelentse és azt vizsgálatra elővezesse. Milyen esetekben jár gümőkóros szarvasmarha után állami kártalanítás ? Szerkesztőségünkhöz több ízben I kérdéssel, hogy gümőkóros szar­fordultak a gazdák olyan irányú 1 vasmarháért milyen esetekben fi­AZ „ÚJ ELNÖK Az emberek igencsak nekihe- vültek a vitának. Régen érlelő­dő, előbb csak lappangó, de az utóbbi időben egyre jobban a felszínre kerülő kérdés felett kell dönteni. Nem egyszerű do­log az ilyesmi, különösen akkor, amikor a szóbanforgó esettel kapcsolatban két tábort alkot a nagyhalászi Petőfi Termelőszö­vetkezet vezetősége. A kérdés: visszahívják-e a termelőszövet­kezetbe Baraksó Jánost, vagy sem. „Ugyan, egy ember miatt vezetőségi viták?” — mondhat­ná valaki. Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. Minden * embernek megvan a maga tör- I ténelme, s ezek az önmagukban ♦ nagy életutak torkollnak a kö- | zösségébe, hogy annak múltját I * alkossák és irányt szabjanak előre is. Ezek a múltak annyi­ra összegubancolódnak az egyé­ni sorsolt szálaiból, hogy ha va­lakinek fel szeretnénk lapoz­gatni az élet-írta történelmét, számtalan fonálból kellene azt kihámozni és a végén arra jö­vünk rá, hogy az egyéni sors nem is érthető meg másként, csakis az egész ismeretében. Az egyes emberek élete így válik igazán a közösség res-evé. Ilyen közösség a Petőfi Ter­melőszövetkezet is, s ez nem vá­lasztható külön Baraksó János eddigi útjától. — No, de men­jünk tovább. A vezetőségi vita — amelyi­ken a községi pártbizottság tit­kára is jelen volt —• végülis úgy végződött, hogy felkerekedett öt ember még azon az estén és megkeresték Baraksót, jöjjön és legyen tagja újra a szövetkezet­nek. Legyen tagja újra a szövetke­zetnek! Mi mindent rejteget ma­gában ez a néhány szó...’ A szövetkezeti élet kezdeti éveiben Baraksó János hét hol­das paraszt már tagja volt en­nek a szövetkezetnek. Tagja és két éven át — ötvenhárom-öt- vennégyben — elnöke. Kemény­kezű, de jó gazda volt. Járás- és megyeszerte ismertté vált a Petőfi TSZ. — Aztán jött az intrika, ami sek embert megté­vesztett és a vége az lett, hogy Baraksó Jánosnak mennie kel­lett. Most, ha visszamegy a szövetkezetbe, azokkal kell együtt dolgozni, vagy szemben állnia, akik.;. Vajon sikerül feledni azt, ami volt? SoKat tei-Uodött, amig el­szánta magát a döntésre. A Pe­tőfi TSZ-ből való kizárása után kérték annak idején a járási szervek, hogy vállalja el a köz­ségben működő Harcos TSZ ve­zetését. Elvállalta és 1956-ra rendbe is hozta, de a közös munka eredményét az eüenior- radalom szétdúlta, — Kezdjen hozzá harmadszor is? Öiven éves már elmúlt, kell még neki egy újabb csalóaás? Nemcsak hallotta, tudta is, — 1958 nyarán tanácselnökké választották —, hogy a Petőfi TSZ már két éven keresztül úgy zárt, hogy pénzrészesedés nem állt a tagok házához. A valamikor megteremtett gazda­sági alapot lassan felélték és bizony, mint egyes tagok mond­ják, nem nagy reménnyel néz­tek elébe a mostani esztendő­nek. Idé hívták hát, és nyílt ti­tok volt, hogy elnöknek szeret­nék megtenni. Kovács Menyhért talpig becsületes emberként ke. rült az ellenforradalom után a szövetkezet élére és meg is ma­radt becsületesnek. Azonban a becsület vajmi kevés, ha gyen­ge a gazdaság irányításához. A tagok a laza irányítás mellett széthúztak, a vezetőség sem se-

Next

/
Thumbnails
Contents