Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-17 / 14. szám
KEIJETM AG T A RORSZAG 1D59. JANUAR 17, SZOMBAT HÍREK 1959. január 17, szombat, Antal A Lottó e heti nyerőszámai: 5, 40, 42, 79, 80 SZOMBATI BÖKKENŐ Mukk:... egykomám, — megint szombat, — Ügye, ismét szombat ran. Megiszom liát m boromat, Mit a héten szomjaztam, • VILLANY, JARD A, ORVOSI RENDELŐ TISZAESZLARON Hazatérek éjfél után, — Megszokta már az: asszony; No, de azért, még az utcán Lehúzom a bakancsom... • B. I. V A nébányezer lakosú Tisza- esziár községben az idén 200 ezer forintot lódítanak falu- építésre, rendezésre. Ennek keretében másfél kilométernyi szakaszon új járdát építenek; ugyancsak 1.5 kilométeren villanyhálózatot bővítenék. A községhez tartozó Bashalmon, — amely több kilométerre van a központtól — egy orvosi rendelőt építenek. A csatornázási munka továbbfolytatásával még jobban megóvják a község lakóinak egészségét. BÁBSZÍNHÁZ A Nyíregyházi József Attila Művelődési Ház bábjátszó együttese vasárnap, január 18-án, délelőtt tíz órai kezdettel mutatja be 3 Bfborszínű virág című mesejátékot. Rendezte1 Garay József. Az előadásra — a szokott hely- árak mellett —; a Ház bábtermében kerül sor. ★ VIDÉKEN is szerepelnek a nyíregyházi báb- játszók. A nagy népszerűségnek örvendő „bábosok” ugyancsak vasárnap délután Nyirpozanyba látogatnak el, ahol a „Hófehérke és a hét törpe” című darabot adják elő. A NŐTANACS HÍREI A Városi Nőtanács január 22-én dé'után három órai kezdettel a Dózsa György út 21. sz-ím alatt lévő Inaroskör h^lyiségéb-’n megrendezi az „iparos asszonyok találkozóját.” A Nyíregyházi Városi Nőtanácr tagjai és a Szabelcs-Szatmár Megyei Gyermekvédő Otthon dolgozói ta’álkozót rendeznek az elhagyott és árva rve-mekeV pártfogóival. A találkozó a IV. számú tlt.léne« kiteli d-.zferméhen les- ’’flttár 25-én délután három órakor. V an nekem egy ismerősöm, ' T Sándor bácsi, Mérnökem- uer, választékosán öltözködik, linóin modorú, akár egy régi űr és mindezeken felül roppant „eredeti” véleménye van a világról, a politikáról, a haladásról és általában az emberi dolgokról. Nos, ezzel az emberrel találkoztam a minap az egyik cukrászdában. Szép, vasalt nadrágban, csokornyakkendősen szivarozva üldögélt egy fekete- kávcs pohár mellett. Odaléptem hozzá és megkérdeztem, hogy mit csinál. — Gondolkozom, öcsém! — mondta büszkén. — Bocsásson meg, Sándor bácsi, de ez kívülről nem látszik — szabadkoztam, majd a szomszédos szék szélére ereszkedve megkérdeztem, hogy miről gondolkozik. — Hát nincs miről? — kérdezte szemrehányó hangon. ' "— Oh, hogyne.van, hogyne volna... Itt van például a .szovjet holdrakéta.., — mondtam. Az öreg legyintett. — Ah, korai az még.— felelte. Értetlenül néztem rá, mert előtte arra gondoltam, hogy no, ez a hatalmas tudományos eredmény bizonyosan Sándor bácsira is nagy hatással lesz és elragadtatással fog majd a fiatalok közt róla nyilatkozni. Csalódottan néztem rá. — Korai, fiam, mert sürgősebb dolgaink is vannak... Méghozzá itt a földön,- fiam!... — emelte fel figyelmeztetően a mutatóujját. Nagyot szívott a szivarjából, igazított egyet a csokornyak- kendon, majd bölcsessége és eredetisége tudatában nyugodtan magyarázott tovább. %y ..tTcildi” ember ' — Hát fiacskám, idefigyelj! — mondta. — Te itt élsz velem együtt ezen a sárgolyón, körülötted számtalan betegség pusztít, ijesztget, naponta izzadsz, fáradsz, a betevő falatért, télen fázol, nyáron meleged van, megöregszel, meghalsz... Hót nem érted, hogy ezeken kelle- .ne előbb változtatni? Miért megyünk majd a csillagokba, amikor a magunk dolgai is megoldatlanok? Miért? Erre felelj nekem, fiam! Az első pillanatban árra gondoltam, hogy valóban, mit keresünk mi az égen, amikor oly sok munka vár ránk a földön is. Sürgősségben nem tudtam különbségeket tenni, ezért hát megkérdeztem Sándor bácsit. Magadra nézve, Sándor bácsi, te melyik bajt tartod a legveszélyesebbnek a felsoroltak közzijl? . — Az most nem lényeges! — — mondta röviden. — De miért kérdezel ilyet? — Azért, mert én úgy érzem, hogy te az öregedés ellen harcolnál a legalszántaoban, mivel az ván folyton a sarkadban, nemde? v A mérnök rám nézett, hely- telenítőleg rázta meg a fejét, majd legylntvc azt mondta: — Áh, kölyök... Arra felelj, amit kéröreztem, mit keresünk az égen? . — Bizonyosan valamire feleletet! — válaszoltam. Megint legyintett, aztán közelebb hajolt hozzám, mint a tanár az. crtetlen és buta diákhoz, Szotnb úti sjfiot'tftímattak A „második félidő“ elolt Rövid másfél hónap múlva ismét benépesülnek a labdarúgó pályák, kezdetét veszi az 1958/ 1959. évi labdarúgó bajnokság tavaszi fordulója. Most, a félidőben kiváló alkatom nyűik arra, nogy felmérjük az őszi bajnoki mérkőzések eredményeit, s mérlegre tegyük a leszűrt tapasztalatokat. A lebonyolított őszi forduló után elmcindhatj uk, hogy megyénkben a lauuarúgas ismét nagy tömegeket vonzott, s ami külön örvendetes tény: emelkedett a színvonal is. A mérkőzések nagy többségén keményen meg kellett küzdeni a győzteseknek a bajnold pontokért. Ez arra enged követ- ‘keztetni, hogy a csapátok — eltekintve a kivételektől — jól készültek fel.' S azok az egyesületek, amelyek a célul kitűzőt! eted- menyeket nem könyvelhették el a maguk javára, most, a pihenő időszak alatt pótolhatják az elmulasztottakat. Hiszen a rendelkezésre álló idő alatt tervszerű, alapos felkészüléssel kiköszörülhetik a csorbát a tavaszi forduló mérkőzésein. S minél alaposabb lesz a felkészülés, annál kevesebb kellemetlen meglepetés éri majd a labdarúgó csapatokat.-- rendelkezésre álló időt a sportköri vezetőknek a felkészítésen kívül más szempontból is ki kell használniuk. Ez idő alatt igen sokat tehetnek, hogy a közelgő mérkőzések folyamán egyre kevesebb sportszerűtlenség forduljon elő, egyre kevesebb játékost kelljen több-kevesebb időre eltiltani a bajnoki mérközércken való részvételtől. S nyilvánvaló; ha maguk a játékosok sportszerűen küzdik végig a kilencven perceket, egyre kevesebb alkalom adótok ári a, uogy ma^uk a S-u - kólók is „beavatkoznának’“ a játékba. Természetesen az szükséges ehhez, hogy maguk a sportvezetők is vizsgálják meg egész évben végzett munkájukat, s javítsák ki saját hibájukat is. Mert csak így lehet eredményes munkát vegezn; s maguk. a é- kesokkal foglalkozni. Szólni kell itt a felsőbb sportszervék munkájáról is. Elsősorban a Járási Labdarúgó Alszövetségek munkájáról. Megyénkben vannak olyan járási alszövetségek, mint például a baktaióránthazi, aichcrg/arnia- li, valamint a nyírbátori; amelyek egészen az utóbbi időkig nem küldték cl a Szabolas-Szst- már megyei Labdarúgó Szövetséghez az őszi bajnokság táblázatát, akadályozva ezzel annak munkáját. Természetesen ez nGm jelenti azt, bogy a többi járások is pontatlanul dolgoznak. A közeljövőben a Megyei Labdarúgó Szövetség is sokkal több segítséget fog nyújtani a Járási Szövetségeknek, mint az elmúlt évben, A rendelkezésre álló másfél hónap alatt sportolóknak és sportvezetőknek egyaránt komoly munkát kell végezniük, hogy a tavasz folyamán a sportkedvelő közönséget szép, színvonalas és sportszerű játékkal örvendeztessék meg. A cscngeri járás sportéletéről Az Országos Ifjúsági Sportbizottság Falusi Sportközpontja a falusi paraszt fiatalok részére cl- sóizben írta ki az őszi-téli gzpár- takiádot. A esengerl járásban mi tán a kiírást megkapták — „eredetid véleménye amikor meg akar magyarázni valamit. — Hát ide figyelj! — kezdte felemelve az ujjat. — Megmondom neked, hogy mit csinálnék en. .. Ha tn lennék, a luciosok, technikusok, orvosok, egyszóval az ókos emberek parancsnoka, honlapra összehívnám ókét.. Tartanék, nekik egy értekezletet. Te orvos, mondanám, neked azt parancsolom, hegy küzdd le a rákot, neked meg azt, hogy találj gyógyszert a máj betegség eilen, neked meg azt, Hogy az ember hatvan éves koráoan is képes legyen szeretni, neked meg azt, hogy száműzzed az emberi testből a reumát. A mérnököknek, technikusoknak, vegyészeknek pedig azt mondanám; Te kutató, találj fel olyan energiaforrást, amely elegendő energiát ad ahhoz, hogy a telet tneg- enyhilsük, neked meg azt parancsolom te technikus, hogy csinálj olyan gépet, amely olcsó is, gyors is és kiszorítja a kerékpárt, te pedig,, vegyész, készíts szintétikus úton élelmiszereket, hogy arra se legyen gond. No, és amikor ezt mind megcsinálták, akkor tudod-e mit mondanék? — Nem tudom! — feleltem. — Azt pajtikám, hogy most- már irány a csillagos ég! Ez igen, ez már program volna de amíg ezek a földi nyavalyák nincsenek megoldva, addig semmi helyünk az égen, pajtás. Végiggondoltam Sándor bácsi monejókáját. és rájöttem, hogy abban zömmel , azok a njúlváij'&k'"vannak megemlítve,’ amelyeket az öreg a maga borén ismert meg. Fiatalabo korában sokat ivott, ezért most láj a veséje, rossz a mája, t.z evvel ezelőtt ott nagy la a rele- sége, mert nem győzte szereim, gyorsabb kuziektuési g-peme vágyik, mert kínt lakik a varos szélén saját villában es kerékpárral jár be munkahelyére, s mindezeken felül Sándor bácsinak állandó koszt-piobiérrui vannak, mert egyszerre három csirkét is meg tud enni. Ezek mind bajok, amiket Sándor bácsin kívül masok is érezhetnek, no de azért mégis ... Ezen az alapon hányán mondhatnák azt a férfiak közül, hogy addig ne menjünk a csillagokba, amíg fel nem találják a tökéletes szőr- telenítot és ezzel ki nem küszöbölik a borotválkozást, hány hölgy mondhatná, hogy addig egy lépést sem az ég felé, amíg nem vagyunk szépségben, csinosságban versenyképesek az angyalokkal? Sokan! Azaz soha sem ismerhetnénk meg a világmindenséget, mert mindig lennének újabb és újabb igények, újabb és újabb kívánságok. Ezeket el is mondtam az öregnek, amire aztán ő büszkén megjegyezte; — Én, fiam, mindig eredeti ember voltam, s te ezért nem értesz meg! — Én is eredeti vagyok, hiszen volt apám és volt anyám, veit nagyapám is ... — mondtam neki. — Az egészen más, fiam ... Az én eredetiségem messzebbről származik! — felelte. Bólintottam. Sándor bács’r.ak ebben tökéletesen igaza volt. Az ő „eredetisége” messzebbről származik, (Sz. Gy.) megalakultak a rendező bizottságok. Igaz, hogy az őszi forduló folyamán tekében, rop- és kézilabdában, valamint tornában kevés volt az indulók száma. Itt figyelembe kell venni, hogy megyei viszonylatban sem születtek kimagasló eredmények. Az ósz folyamán Rozsálybah rendezték meg a járás; döntőt. A téli forduló községi döntőit most bonyolítják le, s ezek befejeztével rendezik meg a járási döntőket asztaliteniszből és sakkból. A járási döntőre február n/ol otíikán : :r l sor, s két körzetben rendezik meg, mivel a távolságok igen nagyok ahhoz,' hogy a járás széli- helyén rendezzék, s így sckk=l több sportoló részvételére számíthatnak. A két körzet győz*esei megmérkőznek egymással, s az innen kikerült győztesek képviselik a járás színeit a megyei téli szparlakiádon. Különösen jól megy a községi döntők szervezése Rozsálvban és Szamostatárf alván. A rozsálylaktól a megye valamennyi sportköre tanulhat. Hallatlan lelkesedéssel készülnek a sportrendezvényekre. Fáradságot nem kímélve rendszeresen megtartják az edzéseket — gyaltran még esténként is összegyűlnek gyakorolni. Nem véletlen, hogy a rczsályíakról Igen sokat hallottunk az utóbbi időben. A járás területén — mint országszerte mindenhol — igen komolyan készülnek a sportköri vezetőségválasztásokra. örvendetes tény, hogy a járási és községi párt, és tömegszervezetek is nagy segítséget nyújtanak a sportköröknek. Az a céljuk, hogy a járás területén minél több sportkör működését segítsék elő. Még ott iS segítenek, ahol nincs anyagi fedezet sportkör fenntartására. A| Járási Testnevelési Sporítanács- csal karöltve az ilyen helyeken I ,SZ sportcsoportokat szervez-i nek, hogy a járás területén nö-í véljék a rendszeresen sportolók! számát. Btzi László, j- •<- A virágárus öreglegény S Nagy a nyüzsgés a vasvári piacon. Tejesedények csőrre- £ 0, nése, fokhagymakínálr,,verklije”, hangos alkudozások moraja £ Q sűrűsödik megszokott vásári zsongássá. £ S Fali bácsi most is egy kis öreges mosollyal áll a járda S ft szélén. Kezét jó mélyen félkabátja zsebébe rejti — hogy ne k ® érhesse a tél hidege — és strázsál a „tavasz” felett,.. Lába ö © , elölt, a friss hóba ágyazott karoskosárbóí egy darabka tavasz, ^ ft egy icipici május mosolyog ránk- 4 S Virágok... Bimbók és kinyiltszirmúak. Mintha Pali bá- y » esi piacra jövet tépte volna mindegyiket! . 7 ft — Eladó...? > Zékány Pali bácsi mosolyog. Persze, persze, úgy belefe- > ;•? ledkeztem a bámulásba, hogy már ilyen butaságot kérdezek. 7 'fi A virágárus öreglegény azért csak egyet tipeg. £ g — Saját termés, úgyeT > g — Az. Saját is, meg termés is. (súgja) Méghozzá enge- l t déllyel... § Erre lehajol, hogy kiemeljen pár szálat. Megzörren a vi- V ‘£ rágcsomó. Eszmélek, és álmélkodam... És Pali bácsi moso- £ $ lyog: I — Nem földben... a feleségem és az én tenyeremben tér- £ S mett, úgy ráérő időben, Tudja, egy faluban is elkél már ma- | é napság egy magamfajta virágárus... Sok a névnap, meg a $ 3 lakodalom, hát egy kicsit megy is az „üzlet”... Mondja, úgye £ 5 türhetők? Csak má’ találnák fel egyszer az illatos alapanya- i a sót... z Egy hunyorítás, és meleg mosoly ül újból tekln i 6 iu.*igyal) £
