Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

KEIJETM AG T A RORSZAG 1D59. JANUAR 17, SZOMBAT HÍREK 1959. január 17, szombat, Antal A Lottó e heti nyerőszámai: 5, 40, 42, 79, 80 SZOMBATI BÖKKENŐ Mukk:... egykomám, — megint szombat, — Ügye, ismét szombat ran. Megiszom liát m boromat, Mit a héten szomjaztam, • VILLANY, JARD A, ORVOSI RENDELŐ TISZAESZLARON Hazatérek éjfél után, — Megszokta már az: asszony; No, de azért, még az utcán Lehúzom a bakancsom... • B. I. V A nébányezer lakosú Tisza- esziár községben az idén 200 ezer forintot lódítanak falu- építésre, rendezésre. Ennek ke­retében másfél kilométernyi szakaszon új járdát építenek; ugyancsak 1.5 kilométeren vil­lanyhálózatot bővítenék. A köz­séghez tartozó Bashalmon, — amely több kilométerre van a központtól — egy orvosi rende­lőt építenek. A csatornázási munka továbbfolytatásával még jobban megóvják a község la­kóinak egészségét. BÁBSZÍNHÁZ A Nyíregyházi József Attila Művelődési Ház bábjátszó együt­tese vasárnap, január 18-án, dél­előtt tíz órai kezdettel mutatja be 3 Bfborszínű virág című mese­játékot. Rendezte1 Garay József. Az előadásra — a szokott hely- árak mellett —; a Ház bábtermé­ben kerül sor. ★ VIDÉKEN is szerepelnek a nyíregyházi báb- játszók. A nagy népszerűségnek örvendő „bábosok” ugyancsak vasárnap délután Nyirpozanyba látogatnak el, ahol a „Hófehérke és a hét törpe” című darabot ad­ják elő. A NŐTANACS HÍREI A Városi Nőtanács január 22-én dé'után három órai kezdettel a Dózsa György út 21. sz-ím alatt lévő Inaroskör h^lyiségéb-’n meg­rendezi az „iparos asszonyok ta­lálkozóját.” A Nyíregyházi Városi Nőtanácr tagjai és a Szabelcs-Szatmár Me­gyei Gyermekvédő Otthon dolgo­zói ta’álkozót rendeznek az elha­gyott és árva rve-mekeV pártfo­góival. A találkozó a IV. számú tlt.léne« kiteli d-.zferméhen les- ’’flttár 25-én délután három óra­kor. V an nekem egy ismerősöm, ' T Sándor bácsi, Mérnökem- uer, választékosán öltözködik, linóin modorú, akár egy régi űr és mindezeken felül roppant „eredeti” véleménye van a vi­lágról, a politikáról, a haladás­ról és általában az emberi dol­gokról. Nos, ezzel az emberrel találkoztam a minap az egyik cukrászdában. Szép, vasalt nad­rágban, csokornyakkendősen szivarozva üldögélt egy fekete- kávcs pohár mellett. Odalép­tem hozzá és megkérdeztem, hogy mit csinál. — Gondolkozom, öcsém! — mondta büszkén. — Bocsásson meg, Sándor bá­csi, de ez kívülről nem látszik — szabadkoztam, majd a szom­szédos szék szélére ereszkedve megkérdeztem, hogy miről gon­dolkozik. — Hát nincs miről? — kér­dezte szemrehányó hangon. ' "— Oh, hogyne.van, hogy­ne volna... Itt van például a .szovjet holdrakéta.., — mond­tam. Az öreg legyintett. — Ah, korai az még.— felelte. Értetlenül néztem rá, mert előtte arra gondoltam, hogy no, ez a hatalmas tudományos ered­mény bizonyosan Sándor bá­csira is nagy hatással lesz és elragadtatással fog majd a fia­talok közt róla nyilatkozni. Csalódottan néztem rá. — Korai, fiam, mert sürgő­sebb dolgaink is vannak... Méghozzá itt a földön,- fiam!... — emelte fel figyelmeztetően a mutatóujját. Nagyot szívott a szivarjából, igazított egyet a csokornyak- kendon, majd bölcsessége és eredetisége tudatában nyugod­tan magyarázott tovább. %y ..tTcildi” ember ' — Hát fiacskám, idefigyelj! — mondta. — Te itt élsz velem együtt ezen a sárgolyón, körü­lötted számtalan betegség pusz­tít, ijesztget, naponta izzadsz, fá­radsz, a betevő falatért, télen fázol, nyáron meleged van, megöregszel, meghalsz... Hót nem érted, hogy ezeken kelle- .ne előbb változtatni? Miért me­gyünk majd a csillagokba, amikor a magunk dolgai is megoldat­lanok? Miért? Erre felelj ne­kem, fiam! Az első pillanatban árra gon­doltam, hogy valóban, mit ke­resünk mi az égen, amikor oly sok munka vár ránk a földön is. Sürgősségben nem tudtam különbségeket tenni, ezért hát megkérdeztem Sándor bácsit. Magadra nézve, Sándor bá­csi, te melyik bajt tartod a legveszélyesebbnek a felsorol­tak közzijl? . — Az most nem lényeges! — — mondta röviden. — De mi­ért kérdezel ilyet? — Azért, mert én úgy ér­zem, hogy te az öregedés ellen harcolnál a legalszántaoban, mivel az ván folyton a sarkad­ban, nemde? v A mérnök rám nézett, hely- telenítőleg rázta meg a fejét, majd legylntvc azt mondta: — Áh, kölyök... Arra fe­lelj, amit kéröreztem, mit kere­sünk az égen? . — Bizonyosan valamire fele­letet! — válaszoltam. Megint legyintett, aztán köze­lebb hajolt hozzám, mint a ta­nár az. crtetlen és buta diákhoz, Szotnb úti sjfiot'tftímattak A „második félidő“ elolt Rövid másfél hónap múlva is­mét benépesülnek a labdarúgó pályák, kezdetét veszi az 1958/ 1959. évi labdarúgó bajnokság ta­vaszi fordulója. Most, a félidőben kiváló alkatom nyűik arra, nogy felmérjük az őszi bajnoki mér­kőzések eredményeit, s mérlegre tegyük a leszűrt tapasztalatokat. A lebonyolított őszi forduló után elmcindhatj uk, hogy megyénkben a lauuarúgas ismét nagy töme­geket vonzott, s ami külön örven­detes tény: emelkedett a színvo­nal is. A mérkőzések nagy több­ségén keményen meg kellett küz­deni a győzteseknek a bajnold pontokért. Ez arra enged követ- ‘keztetni, hogy a csapátok — elte­kintve a kivételektől — jól ké­szültek fel.' S azok az egyesüle­tek, amelyek a célul kitűzőt! eted- menyeket nem könyvelhették el a maguk javára, most, a pihenő időszak alatt pótolhatják az el­mulasztottakat. Hiszen a rendel­kezésre álló idő alatt tervszerű, alapos felkészüléssel kiköszörül­hetik a csorbát a tavaszi fordu­ló mérkőzésein. S minél alapo­sabb lesz a felkészülés, annál ke­vesebb kellemetlen meglepetés éri majd a labdarúgó csapatokat.-- rendelkezésre álló időt a sportköri vezetőknek a felkészí­tésen kívül más szempontból is ki kell használniuk. Ez idő alatt igen sokat tehetnek, hogy a közel­gő mérkőzések folyamán egyre kevesebb sportszerűtlenség for­duljon elő, egyre kevesebb játé­kost kelljen több-kevesebb időre eltiltani a bajnoki mérközércken való részvételtől. S nyilvánvaló; ha maguk a játékosok sportsze­rűen küzdik végig a kilencven perceket, egyre kevesebb alkalom adótok ári a, uogy ma^uk a S-u - kólók is „beavatkoznának’“ a já­tékba. Természetesen az szükséges ehhez, hogy maguk a sportveze­tők is vizsgálják meg egész év­ben végzett munkájukat, s javít­sák ki saját hibájukat is. Mert csak így lehet eredményes mun­kát vegezn; s maguk. a é- kesokkal foglalkozni. Szólni kell itt a felsőbb sportszervék mun­kájáról is. Elsősorban a Járási Labdarúgó Alszövetségek munká­járól. Megyénkben vannak olyan járási alszövetségek, mint például a baktaióránthazi, aichcrg/arnia- li, valamint a nyírbátori; ame­lyek egészen az utóbbi időkig nem küldték cl a Szabolas-Szst- már megyei Labdarúgó Szövet­séghez az őszi bajnokság táblá­zatát, akadályozva ezzel annak munkáját. Természetesen ez nGm jelenti azt, bogy a többi járások is pontatlanul dolgoznak. A kö­zeljövőben a Megyei Labdarúgó Szövetség is sokkal több segítsé­get fog nyújtani a Járási Szövet­ségeknek, mint az elmúlt évben, A rendelkezésre álló másfél hó­nap alatt sportolóknak és sport­vezetőknek egyaránt komoly munkát kell végezniük, hogy a tavasz folyamán a sportkedvelő közönséget szép, színvonalas és sportszerű játékkal örvendeztes­sék meg. A cscngeri járás sportéletéről Az Országos Ifjúsági Sportbi­zottság Falusi Sportközpontja a falusi paraszt fiatalok részére cl- sóizben írta ki az őszi-téli gzpár- takiádot. A esengerl járásban mi tán a kiírást megkapták — „eredetid véleménye amikor meg akar magyarázni valamit. — Hát ide figyelj! — kezdte felemelve az ujjat. — Megmondom neked, hogy mit csinálnék en. .. Ha tn lennék, a luciosok, technikusok, orvosok, egyszóval az ókos em­berek parancsnoka, honlapra összehívnám ókét.. Tartanék, ne­kik egy értekezletet. Te orvos, mondanám, neked azt paran­csolom, hegy küzdd le a rákot, neked meg azt, hogy találj gyógyszert a máj betegség eilen, neked meg azt, Hogy az ember hatvan éves koráoan is képes legyen szeretni, neked meg azt, hogy száműzzed az emberi test­ből a reumát. A mérnököknek, technikusoknak, vegyészeknek pedig azt mondanám; Te kuta­tó, találj fel olyan energiafor­rást, amely elegendő energiát ad ahhoz, hogy a telet tneg- enyhilsük, neked meg azt pa­rancsolom te technikus, hogy csinálj olyan gépet, amely ol­csó is, gyors is és kiszorítja a kerékpárt, te pedig,, vegyész, készíts szintétikus úton élelmi­szereket, hogy arra se legyen gond. No, és amikor ezt mind megcsinálták, akkor tudod-e mit mondanék? — Nem tudom! — feleltem. — Azt pajtikám, hogy most- már irány a csillagos ég! Ez igen, ez már program volna de amíg ezek a földi nyavalyák nincsenek megoldva, addig sem­mi helyünk az égen, pajtás. Végiggondoltam Sándor bá­csi monejókáját. és rájöttem, hogy abban zömmel , azok a njúlváij'&k'"vannak megemlítve,’ amelyeket az öreg a maga bo­rén ismert meg. Fiatalabo ko­rában sokat ivott, ezért most láj a veséje, rossz a mája, t.z evvel ezelőtt ott nagy la a rele- sége, mert nem győzte szereim, gyorsabb kuziektuési g-peme vágyik, mert kínt lakik a varos szélén saját villában es kerék­párral jár be munkahelyére, s mindezeken felül Sándor bácsi­nak állandó koszt-piobiérrui vannak, mert egyszerre három csirkét is meg tud enni. Ezek mind bajok, amiket Sándor bá­csin kívül masok is érezhetnek, no de azért mégis ... Ezen az alapon hányán mondhatnák azt a férfiak közül, hogy addig ne menjünk a csillagokba, amíg fel nem találják a tökéletes szőr- telenítot és ezzel ki nem kü­szöbölik a borotválkozást, hány hölgy mondhatná, hogy addig egy lépést sem az ég felé, amíg nem vagyunk szépségben, csi­nosságban versenyképesek az angyalokkal? Sokan! Azaz so­ha sem ismerhetnénk meg a világmindenséget, mert mindig lennének újabb és újabb igé­nyek, újabb és újabb kívánsá­gok. Ezeket el is mondtam az öregnek, amire aztán ő büsz­kén megjegyezte; — Én, fiam, mindig eredeti ember voltam, s te ezért nem értesz meg! — Én is eredeti vagyok, hi­szen volt apám és volt anyám, veit nagyapám is ... — mond­tam neki. — Az egészen más, fiam ... Az én eredetiségem messzebb­ről származik! — felelte. Bólintottam. Sándor bács’r.ak ebben tökéletesen igaza volt. Az ő „eredetisége” messzebbről származik, (Sz. Gy.) megalakultak a rendező bizottsá­gok. Igaz, hogy az őszi forduló folyamán tekében, rop- és kézi­labdában, valamint tornában ke­vés volt az indulók száma. Itt figyelembe kell venni, hogy me­gyei viszonylatban sem születtek kimagasló eredmények. Az ósz folyamán Rozsálybah rendezték meg a járás; döntőt. A téli for­duló községi döntőit most bonyo­lítják le, s ezek befejeztével ren­dezik meg a járási döntőket asz­taliteniszből és sakkból. A járási döntőre február n/ol otíikán : :r l sor, s két körzetben rendezik meg, mivel a távolságok igen na­gyok ahhoz,' hogy a járás széli- helyén rendezzék, s így sckk=l több sportoló részvételére számít­hatnak. A két körzet győz*esei megmérkőznek egymással, s az innen kikerült győztesek képvise­lik a járás színeit a megyei téli szparlakiádon. Különösen jól megy a községi döntők szervezése Rozsálvban és Szamostatárf alván. A rozsálylak­tól a megye valamennyi sportkö­re tanulhat. Hallatlan lelkesedés­sel készülnek a sportrendezvé­nyekre. Fáradságot nem kímélve rendszeresen megtartják az ed­zéseket — gyaltran még esténként is összegyűlnek gyakorolni. Nem véletlen, hogy a rczsályíakról Igen sokat hallottunk az utóbbi időben. A járás területén — mint or­szágszerte mindenhol — igen ko­molyan készülnek a sportköri ve­zetőségválasztásokra. örvendetes tény, hogy a járási és községi párt, és tömegszervezetek is nagy segítséget nyújtanak a sportkö­röknek. Az a céljuk, hogy a já­rás területén minél több sportkör működését segítsék elő. Még ott iS segítenek, ahol nincs anyagi fedezet sportkör fenntartására. A| Járási Testnevelési Sporítanács- csal karöltve az ilyen helyeken I ,SZ sportcsoportokat szervez-i nek, hogy a járás területén nö-í véljék a rendszeresen sportolók! számát. Btzi László, j- •<- ­A virágárus öreglegény S Nagy a nyüzsgés a vasvári piacon. Tejesedények csőrre- £ 0, nése, fokhagymakínálr,,verklije”, hangos alkudozások moraja £ Q sűrűsödik megszokott vásári zsongássá. £ S Fali bácsi most is egy kis öreges mosollyal áll a járda S ft szélén. Kezét jó mélyen félkabátja zsebébe rejti — hogy ne k ® érhesse a tél hidege — és strázsál a „tavasz” felett,.. Lába ö © , elölt, a friss hóba ágyazott karoskosárbóí egy darabka tavasz, ^ ft egy icipici május mosolyog ránk- 4 S Virágok... Bimbók és kinyiltszirmúak. Mintha Pali bá- y » esi piacra jövet tépte volna mindegyiket! . 7 ft — Eladó...? > Zékány Pali bácsi mosolyog. Persze, persze, úgy belefe- > ;•? ledkeztem a bámulásba, hogy már ilyen butaságot kérdezek. 7 'fi A virágárus öreglegény azért csak egyet tipeg. £ g — Saját termés, úgyeT > g — Az. Saját is, meg termés is. (súgja) Méghozzá enge- l t déllyel... § Erre lehajol, hogy kiemeljen pár szálat. Megzörren a vi- V ‘£ rágcsomó. Eszmélek, és álmélkodam... És Pali bácsi moso- £ $ lyog: I — Nem földben... a feleségem és az én tenyeremben tér- £ S mett, úgy ráérő időben, Tudja, egy faluban is elkél már ma- | é napság egy magamfajta virágárus... Sok a névnap, meg a $ 3 lakodalom, hát egy kicsit megy is az „üzlet”... Mondja, úgye £ 5 türhetők? Csak má’ találnák fel egyszer az illatos alapanya- i a sót... z Egy hunyorítás, és meleg mosoly ül újból tekln i 6 iu.*igyal) £

Next

/
Thumbnails
Contents