Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

1959. JANUAR 17, SZOMBAT KEIJPTM AG V A RORSZ AG s Tizennégy éve szabadad fei Varsó Tizennégy esztendővel ezelőtt, 1945. január 17-én szaba­dult fel Varsó. Ezen a napon léptek a halott város földjére a Vörös Hadsereg és a veié vállvetve harcoló I. Lengyel Hadse­reg egységei. Borzalmas látvány fogadta a szabadság katonáit. Patkányok, halott madarak, a csatornák áradó bűze, az utcá­kon barikádok. És. sehol egy élő lélek a romok között. Óriási temető a vádoló csendben... A temetők földjéből vájta ki a lengyel nép az új Varsó széles sugár útjait, építette rá a palotákat, a parkokat, az épületeknek a szebb jövő felé néző ablakait, azt a modern metropolist, melynek hajdani szépségét kövekben és márvány­ban újra a régi helyére varázsolta, felemelte romjaiból azt a várost, mely örök időkre hirdeti a háború borzalmait és egy nép teremtő akaratát... Varsó a béke városa. Nem véletlen, hogy a szocializmust építő népek nagy családjának képvise­lői éppen ebben a városban írták alá a mai idők legjelentő­sebb békeckmányát, a Varsói Szerződést. A szovjet mesterséges bolygó Nap-közeiben! Hét száz éves a lengyel fő­város. Fejlődése a XVII. és a XVIII. századra tehető. Lakossága eb­ben az időben 60.000-ről 300.0CO- re emelkedik. 1939-ben, a há­ború kitörésekor 1,300.000 lakosa volt a fővárosnak. A hitleristák nehéztüzérsége MOSZKVA, (MTI): Napról­napra jobban érezhetővé válik az egész Szovjetunióban az SZKI* XXI. kongresszusának közeledte. Az ország üzemeiben, gyáraiban, a kolhozokban és a bányákban egyaránt új lendületet kapott a szocialista munkaverseny. Szara- tovban például meggyorsult azú vegyipari üzem építése. A gyár építői elhatározták: a Szovjetunió és a légi bombázások az épüle­tek 10 százalékát semmisítették meg. A gettó likvidálásakor és a varsói felkeléskor, majd 1944- ben a város tervszerű megsem­misítésekor 11.299 épületet gyúj­tottak fel és hamvasztottak el. 14 269 épületet pedig súlyosan megrongáltak. A lerombolt épü­Kommunista Pártja XXI. kong­resszusa megnyitásának napjára átadják rendeltetésének az or­szág első elcktrokrakkoló beren­dezését. Krivoj Rog ércbányászai a kongresszus tiszteletére munka- sersenyt kezdtek, s ez évben már ezer tonna kiváló minőségű vas­ércet hoztak a íöld felszínére ter­ven felül. letek köbméterben 74 milliót tet­tek ki, ami az összes épületek j5 százalékának felel meg. Az ipar 90 százalékban semmisült meg. A 957 történelmi emlékmű kö­zül 782-t semmisítettek meg a hitleristák, a többit súlyosan megrongálták. 685 iskola hevert romokban. Megsemmisült a színházak és múzeumok 80 szá­zaléka. A hidakat, az elektromos erőműveket, a vasútvonalakat teljesen elpusztították, a bányá­kat vízzel árasztották el. A háború folyamán Vorsó 600.000 lakosa pusztult el. A felszabadulás után az egész nemzet látott hozzá az újjáépí­tés nagy művéhez. Hat hónap elteltével már 188.000-en lakták a várost, 1955-ben pedig Va: ó lakóinak száma elérte a- egy­milliót A történelmi emlékművek, a műemlékszámba menő házak és egész házsorok, templomok ere­deti mivoltukban épültek újjá. A korszerű igényeknek megfe­lelően épültek fel az új lakóne­gyedek: Muranow, Marienstadt, Kolo, Mokotów, Ochota, a Mar- szalkowska lakónegyed és ben­nük az iskolák, kórházak, szín­házak, mozik, kultúrházak ha­talmas tömege. Varsó egyszersmind Lengyel- ország egyik legnagyobb ipari centrumává fejlődött, 35 nagy ipari létesítményt emeltek a vá­rosban, közöttük a személy- autógyárat, motorkerékpárgyá­rat, rádió-, televízió- és elektro­technikai gyárat, megépítették a hatalmas Warszawa Kohót és egy nagy finomacélgyárat Varsó, a rohamosan épülő, de még rohamosabban népesedő vá­ros — legnagyobb problémája a lakáskérdés. A távlati terv most ennek megoldásán fáradozik és ez az egész 'engyel nép aka­rata—. hogy Varsó Európa egyik legszebb metropolisa legyen. Moszkva, (TASZSZ): — A szovjet mesterséges boly­gó harminc millió kilométerrel távolodott ei a földi kiinduló pontjától és eljutott pályájának a Naphoz közelebb eső pontjára, vagyis Nap-közeibe. Most a Nap­tól 146 millió 400.000 kilométerre van, hatszázezer kilométerrel kö­zelebb, mint a Föld. Az új boly­gón ez a „legmelegebb” időszak a 15 földi hónapra terjedő évben. A legmagasabb hőmérséklet azon ban nem haladja meg a null fok Celsiust. A továbbiakban, amint a mesterséges bolygó eltávolodik a Naptól, a hőmérséklet jóval a fagypont alá száll. A hőmérsékletnek ezt az erős lehűlését az magyarázza, hogy megszűnt működni az a különle­ges készülék, amelynek segítségé­PRÁGA, (MTI): Vaclav David csehszlovák külügyminiszter ja­nuár 15-én átadta T. I. Grisinnek, a Szovjetunió prágai nagyköveté­nek a csehszlovák kormány vála­szát a német békeszerződéssel foglalkozó január 10-1 szovjet jegyzékre. Egyidejűleg átadta a csehszlovák kormány nyilatkoza­tát, amelyben állást foglal a béke- konferencia összehívása és a né­met békeszerződés megkötése tárgyában. Á csehszlovák kormány nyilat­kozatát eljuttatta a hitleri Német­ország elleni háborúban résztvett London, (AP): A brit külügy­minisztériumban csütörtökön este megerősítették, hogy Fidel Castro, a kubai forradalmi mozgalom ve­zetője „jóakaratát” kifejező üze­netet intézett az Egyesült Ki­rálysághoz. Az üzenetet „köz vé­vel a szovjet űrrakétában szoba­hőmérsékletet tartottak fenn. — Mialatt az űrrakétára vonatkozó megiigy elésok folytak, a rakétá­ban körülbelül húsz fokos hőmér­séklet uralkodott. Ez a szovjet mérnökök munkájának égjük fontos eredménye volt, mert ez biztosította a rakétában elhelye­zett műszerek és rádiókészülékek zavartalan munkáját. Érdekes, hogy az új mestersé­ges bolygó pályája madnem tel­jesen megegyezik annak az ötven lehetséges pályának egyikével, amelyet A. Stemfeld nemzetközi űrhajózási ösztöndíjjal kitüntetett tudós számított ki még 1932-ben és tett közé 1937-ben „Bevezetés az űrhajózásba” címmel Moszk­vában megjelent művében. többi állam kormányához és a Német Demokratikus Köztársa­ság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányához is. A csehszlovák kormány nyilat­kozatában az egész csehszlovák nép nevében örömmel üdvözli a Szovjetuniónak a német békeszer­ződés megkötéséről szóló javasla­tát, egyetértését nyilvánítja a Szovjetunió által előterjesztett békeszerződés-tervezettel és kije­lenti, hogy kész résztvenni a szov­jet javaslat értelmében 4 "t hó­napon belül megtartandó béke­értekezleten. títö” juttatta el Alfred Foord- hamnajj, Nagy-Britannia havanai :iagyk"etének. A külügyminisz­térium szóvivője kijelentette, hogy Londonban megelégedéssel vették tudomásul a „jóakarat kifejezé­sét” Fidel Castro részéről. A hideg idő Várható időjárás szómbat estig: hideg, erősen felhős idő. Több helyen, elsősorban az ország déli felében havazás. Mérsékelt, he­lyenként élénk északi, északkeleti szél. tovább tart Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mínusz három—minusz hat fok között. Távolabbi kilátások: a hideg idő tovább tart. Új munkasikerek a Szovjeiuniában az SZkl* XXi. Kongresszusa tiszteletére A csehszlovák kormány egyetért a német hekes&erzödessel .foglalkozó szovjet javaslattal Fidel Castro közeledni próbál J\ úgy'Britanniához <•1 A PÁPA ÉS A POLITIKA Biztosan lesznek olvasóink közt olya­nok, akik e cikk címének elolvasásakor felkiáltanak: Hogyan jön össze a pápával a politika? Ez a felkiáltás kérdés formá­jában is jogos, mert a legtöbb ember kép­zeletében a pápa csak a vallásnak él, nincsen is talán más dolga, mint olykor- olykor imát mondani, fényes ruhában sok pap kíséretében hosszú sétákat tenni a pápai udvarban, szép pápai bullákat ír­ni a püspökökhöz és a nap hátralévő ré­szében imádkozni a világ bűneinek bocsá­natáért. Ez nem egészen így van! A pápa a kereszténység feje és emel­lett a pápai állam, a Vatikán vezetője. Ebből következik, hogy a pápa is politi­zál, mert amikor az egyház legfőbb feje, ugyanakkor egy állam legfőbb diplomatá­ja is. Az a dolga, hogy: irányítja^ a ke­resztény egyházat, vezeti a pápai államot, tanácsot tart diplomatáival, meghallgat­ja a hírszerzők jelentését, új utasítások­kal látja el őket. beszámoltatja a pápai állam rendőrfőnökét, a nap hátra lévő részében aztán, ha van ideje, imádkozik is. De vajon milyen politikát folytat a pápa? Hogy erre a kérdésre jól felelhessünk, leghelyesebb lesz egy igen közismert ese­ményben megvizsgálni a pápa és a pápai állam szerepét. Nézzük meg, hogy milyen kapcsolat volt a franciaországi esemé­nyek, De Gaulle és a pápa közt Tudni kell azt, hogy eddig még egy­etlen frarcia kormány sem kérte — kivé­ve Petv n kormányát — a pápa segítségét, s nem adott a pápának jogot arra. hogy ilyen mértékben beleszóljon a francia belügyekbe, csak De Gaulle kormánya. Májusban De Gaulle levelet írt a pápá­nak. A levélben a pápa áldását és , sze’le­nni támogatását“ kéri. Postaiordu1 Iával a pápa is válaszolt, méghozzá szép kézzel írt levélben mondta el kívánságait, mert- hát csak úgy, isten nevében még a pápa sem támogat senkit De Gaulle, — hogy a kapcsolatokat erősítse — a maga részé­ről azonnal követet nevezett ki: Georges de Beullochet, egyik leghűségesebb em­berét. Ezzel egyidőben a pápai titkárság vezetőjét — Pietro Veuilot — a Francia Becsületrenddel tüntette ki. Mindezt azonban még nem tartották elegendőnek. Június-júliusban — éppen akkor, amikor a kormány az új alkot­mánytervezeten dolgozott — De Gaulle több ízben fogadta Marelia pápai nunci- ust és Feltint, Párizs bíborosát. Ez a két egyházi férfiú azt kérte De Gaulletól, hogy mondjon le az alkotmány bevezető sorainak attól a kitételétől, hogy Francia- ország „laikus” azaz világi köztársaság, továbbá, hogy kötelezze magát a katoli­kus iskolák és egyház részére állami se­gély folyósítására és kösse le magát a kommunistaellenes törvényhozás mellett. Am De Gaulle is diplomata és nem mond­ja ki gondolkozás nélkül az igent és a ne­met, hanem beosztásához illően megfon­tolja válaszait. A két főpapnak is így vá­laszolt, mondván: — Uraim, mindez ma még időszerűt­len kérés, de teljes mértékben megnyug­tatom Önöket, hogy a népszavazás után támogatni fogom segítségük viszonzása­ként az egyházat. Igen ám, de a pápa is ért a diplomá­ciához, mit fog az most szölani erre a diplomatikus válaszra? Marelia apostoli nuncius maga kerekedett fel és utázott el Rómába, hogy a pápának kedvező színben magyarázhassa meg De Gaulle vá’eszát. A pápa azonban azt felelte, hogy több szem többet lát és e kérdés megvitatására külön bíbornoki bizottságot hivatott össze. A bíbornokok nagyrésze bizalmat szava­zott a francia nép elnyomójának. De Gaullenak, de megragadták az a'kalmat arra, hogy támogatásukért még több ho­noráriumot kérjenek. A pápa — mert biztosan észrevett valamit — ezt már nem bízta Marelia nunciusra, hanem vonatra ültette Siri és Micara bíborosokat, hogy menjenek Brüsszelbe és találkozzanak a francia elnök képviselőjével. De Gaulle pedig — ő sem bízván idegenben — saját fivérét küldte el a tanácskozásra. A tanácskozáson a kedves fivér ugyancsak elámúlhatott, mert a két főpap arra kérte, hogy De Gaulle kötelezze ma­gát a Vatikánnal való konkordátum meg­kötésére és adjon biztosítékokat arra, hogy Franciaország az Egyesült Európa eszméjét fogja követni és hű lesz a NATO-hoz, ehhez a támadó katonai tömbhöz. De Gaulle még mindig nem adott pontos válaszokat, a Vatikánnak azonban ezek is megfeleltek, mert látta, hogy Franciaország új- vezetője a vezetés­ből kiszorította a pártokat és ezáltal arra kényszerítette magát, hogy a leghatáso­sabb szervezetre, a katolikus egyházra támaszkodjék. Minden rendben is lett volna, ha az egyházi fegyelem olyan, amilyennek a biblia követeli. A fegyelemmel azonban baj volt. A francia püspöki kar nem min­den tagjának tetszett De Gaulle és esz­méi. A pápa ezt látva a francia választá­sok utolsó napjaiban gyorsan Franciaor­szágba küldte a Római Curia néhány ve­zetőjét, hogy a francia katolikusokat rá­bírják De Gaulle támogatására Hoztak pontos parancsokat is a francia püspö­kök részére a pápától: foglaljanak áliast De Gaulle mellett, tegyenek közzé a la­pokban egy nyilatkozatot, melyben ellen­zik azt a propagandát, amely arra bíztat­ja a katolikusokat, hogy tartózkodjanak a szavazástól, fogadják el az új alkot­mánytervezetet. Egyben figyelmeztessék a híveket, hogy imával és elmélkedéssel készüljenek ennek a kötelességnek a tel­jesítésére. Természetesen De Gaulle sem maradt tétlen, hanem megbízta legjobb emberét, Sous telle-1, hogy beszéljen a vele egyet nem értő püspökökkel. Soustelle meg is tette, többek közt kijelentette a püspökök­nek, hogy: „A kormány figyelmét telje­sen az Önök aggályainak szenteli, melye­ket hamarosan részleteiben a legnagyobb gondossággal felül fog vizsgálni... Jelen pillanatban, tekintettel a választásokra, a legfontosabb mindenkinek az összefo­gása.” Még a püspökök felhívása ellenére sem minden katolikus fogadta el a pápa és De Gaulle barátságának politikáját. A katolikus szervezet az alkotmányterve­zet elleni szavazásra szólította fel tagja­it. Ugyanezt tették azok a katolikus kul­turális csoportok, amelyek az „Esprit“ és más folyóiratok köré csoportosultak; a madagaszkári püspökök szintén arról ér­tesítették a pápát, hogy nem szándékoz­nak híveiket elküldeni a De Gaulle mel­letti szavazásra. Hasonló magatartást ta­núsítottak helyenként Észak-Afrika és egyéb francia gyarmati területek püspök­iéi is. A választás sikerült, mert a papság többsége engedelmeskedett a Római Curi- ának, teljes mértékben támogatták De Gaullet. Október után aztán egy vatikáni bizottság utazott Párizsba, hogy ott talál­kozzon De Gaulle-al, illetve annak kép­viselőivel. A bizottságot az elhunyt pápa teológiai tanácsadója, Michel Browne atya vezette és közölte De GaueUe embe­reivel, hogy a Vatikán teljes mértékben támogatja az új degaullista alkotmányt. Természetesen garanciát követelt arra, hogy a katolikus iskolák és papság álla­mi támogatást kap, De Gaulle és kormá­nya hűséges lesz a „Hatok” Európájához, a NATO-hoz. Ügy hisszük, hogy a pápa ezen intéz­kedéseiből világosan kiderül, hogy a pá­pa is politizál, méghozzá ellenünk, a nép, a haladás ellen politizál. Következő cikkünk címe: Igaz-e, hogy csődbe jutott a kereszténység? Szabó György

Next

/
Thumbnails
Contents