Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-17 / 14. szám
1959. JANUAR 17, SZOMBAT KEIJPTM AG V A RORSZ AG s Tizennégy éve szabadad fei Varsó Tizennégy esztendővel ezelőtt, 1945. január 17-én szabadult fel Varsó. Ezen a napon léptek a halott város földjére a Vörös Hadsereg és a veié vállvetve harcoló I. Lengyel Hadsereg egységei. Borzalmas látvány fogadta a szabadság katonáit. Patkányok, halott madarak, a csatornák áradó bűze, az utcákon barikádok. És. sehol egy élő lélek a romok között. Óriási temető a vádoló csendben... A temetők földjéből vájta ki a lengyel nép az új Varsó széles sugár útjait, építette rá a palotákat, a parkokat, az épületeknek a szebb jövő felé néző ablakait, azt a modern metropolist, melynek hajdani szépségét kövekben és márványban újra a régi helyére varázsolta, felemelte romjaiból azt a várost, mely örök időkre hirdeti a háború borzalmait és egy nép teremtő akaratát... Varsó a béke városa. Nem véletlen, hogy a szocializmust építő népek nagy családjának képviselői éppen ebben a városban írták alá a mai idők legjelentősebb békeckmányát, a Varsói Szerződést. A szovjet mesterséges bolygó Nap-közeiben! Hét száz éves a lengyel főváros. Fejlődése a XVII. és a XVIII. századra tehető. Lakossága ebben az időben 60.000-ről 300.0CO- re emelkedik. 1939-ben, a háború kitörésekor 1,300.000 lakosa volt a fővárosnak. A hitleristák nehéztüzérsége MOSZKVA, (MTI): Naprólnapra jobban érezhetővé válik az egész Szovjetunióban az SZKI* XXI. kongresszusának közeledte. Az ország üzemeiben, gyáraiban, a kolhozokban és a bányákban egyaránt új lendületet kapott a szocialista munkaverseny. Szara- tovban például meggyorsult azú vegyipari üzem építése. A gyár építői elhatározták: a Szovjetunió és a légi bombázások az épületek 10 százalékát semmisítették meg. A gettó likvidálásakor és a varsói felkeléskor, majd 1944- ben a város tervszerű megsemmisítésekor 11.299 épületet gyújtottak fel és hamvasztottak el. 14 269 épületet pedig súlyosan megrongáltak. A lerombolt épüKommunista Pártja XXI. kongresszusa megnyitásának napjára átadják rendeltetésének az ország első elcktrokrakkoló berendezését. Krivoj Rog ércbányászai a kongresszus tiszteletére munka- sersenyt kezdtek, s ez évben már ezer tonna kiváló minőségű vasércet hoztak a íöld felszínére terven felül. letek köbméterben 74 milliót tettek ki, ami az összes épületek j5 százalékának felel meg. Az ipar 90 százalékban semmisült meg. A 957 történelmi emlékmű közül 782-t semmisítettek meg a hitleristák, a többit súlyosan megrongálták. 685 iskola hevert romokban. Megsemmisült a színházak és múzeumok 80 százaléka. A hidakat, az elektromos erőműveket, a vasútvonalakat teljesen elpusztították, a bányákat vízzel árasztották el. A háború folyamán Vorsó 600.000 lakosa pusztult el. A felszabadulás után az egész nemzet látott hozzá az újjáépítés nagy művéhez. Hat hónap elteltével már 188.000-en lakták a várost, 1955-ben pedig Va: ó lakóinak száma elérte a- egymilliót A történelmi emlékművek, a műemlékszámba menő házak és egész házsorok, templomok eredeti mivoltukban épültek újjá. A korszerű igényeknek megfelelően épültek fel az új lakónegyedek: Muranow, Marienstadt, Kolo, Mokotów, Ochota, a Mar- szalkowska lakónegyed és bennük az iskolák, kórházak, színházak, mozik, kultúrházak hatalmas tömege. Varsó egyszersmind Lengyel- ország egyik legnagyobb ipari centrumává fejlődött, 35 nagy ipari létesítményt emeltek a városban, közöttük a személy- autógyárat, motorkerékpárgyárat, rádió-, televízió- és elektrotechnikai gyárat, megépítették a hatalmas Warszawa Kohót és egy nagy finomacélgyárat Varsó, a rohamosan épülő, de még rohamosabban népesedő város — legnagyobb problémája a lakáskérdés. A távlati terv most ennek megoldásán fáradozik és ez az egész 'engyel nép akarata—. hogy Varsó Európa egyik legszebb metropolisa legyen. Moszkva, (TASZSZ): — A szovjet mesterséges bolygó harminc millió kilométerrel távolodott ei a földi kiinduló pontjától és eljutott pályájának a Naphoz közelebb eső pontjára, vagyis Nap-közeibe. Most a Naptól 146 millió 400.000 kilométerre van, hatszázezer kilométerrel közelebb, mint a Föld. Az új bolygón ez a „legmelegebb” időszak a 15 földi hónapra terjedő évben. A legmagasabb hőmérséklet azon ban nem haladja meg a null fok Celsiust. A továbbiakban, amint a mesterséges bolygó eltávolodik a Naptól, a hőmérséklet jóval a fagypont alá száll. A hőmérsékletnek ezt az erős lehűlését az magyarázza, hogy megszűnt működni az a különleges készülék, amelynek segítségéPRÁGA, (MTI): Vaclav David csehszlovák külügyminiszter január 15-én átadta T. I. Grisinnek, a Szovjetunió prágai nagykövetének a csehszlovák kormány válaszát a német békeszerződéssel foglalkozó január 10-1 szovjet jegyzékre. Egyidejűleg átadta a csehszlovák kormány nyilatkozatát, amelyben állást foglal a béke- konferencia összehívása és a német békeszerződés megkötése tárgyában. Á csehszlovák kormány nyilatkozatát eljuttatta a hitleri Németország elleni háborúban résztvett London, (AP): A brit külügyminisztériumban csütörtökön este megerősítették, hogy Fidel Castro, a kubai forradalmi mozgalom vezetője „jóakaratát” kifejező üzenetet intézett az Egyesült Királysághoz. Az üzenetet „köz vével a szovjet űrrakétában szobahőmérsékletet tartottak fenn. — Mialatt az űrrakétára vonatkozó megiigy elésok folytak, a rakétában körülbelül húsz fokos hőmérséklet uralkodott. Ez a szovjet mérnökök munkájának égjük fontos eredménye volt, mert ez biztosította a rakétában elhelyezett műszerek és rádiókészülékek zavartalan munkáját. Érdekes, hogy az új mesterséges bolygó pályája madnem teljesen megegyezik annak az ötven lehetséges pályának egyikével, amelyet A. Stemfeld nemzetközi űrhajózási ösztöndíjjal kitüntetett tudós számított ki még 1932-ben és tett közé 1937-ben „Bevezetés az űrhajózásba” címmel Moszkvában megjelent művében. többi állam kormányához és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányához is. A csehszlovák kormány nyilatkozatában az egész csehszlovák nép nevében örömmel üdvözli a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötéséről szóló javaslatát, egyetértését nyilvánítja a Szovjetunió által előterjesztett békeszerződés-tervezettel és kijelenti, hogy kész résztvenni a szovjet javaslat értelmében 4 "t hónapon belül megtartandó békeértekezleten. títö” juttatta el Alfred Foord- hamnajj, Nagy-Britannia havanai :iagyk"etének. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Londonban megelégedéssel vették tudomásul a „jóakarat kifejezését” Fidel Castro részéről. A hideg idő Várható időjárás szómbat estig: hideg, erősen felhős idő. Több helyen, elsősorban az ország déli felében havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északi, északkeleti szél. tovább tart Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mínusz három—minusz hat fok között. Távolabbi kilátások: a hideg idő tovább tart. Új munkasikerek a Szovjeiuniában az SZkl* XXi. Kongresszusa tiszteletére A csehszlovák kormány egyetért a német hekes&erzödessel .foglalkozó szovjet javaslattal Fidel Castro közeledni próbál J\ úgy'Britanniához <•1 A PÁPA ÉS A POLITIKA Biztosan lesznek olvasóink közt olyanok, akik e cikk címének elolvasásakor felkiáltanak: Hogyan jön össze a pápával a politika? Ez a felkiáltás kérdés formájában is jogos, mert a legtöbb ember képzeletében a pápa csak a vallásnak él, nincsen is talán más dolga, mint olykor- olykor imát mondani, fényes ruhában sok pap kíséretében hosszú sétákat tenni a pápai udvarban, szép pápai bullákat írni a püspökökhöz és a nap hátralévő részében imádkozni a világ bűneinek bocsánatáért. Ez nem egészen így van! A pápa a kereszténység feje és emellett a pápai állam, a Vatikán vezetője. Ebből következik, hogy a pápa is politizál, mert amikor az egyház legfőbb feje, ugyanakkor egy állam legfőbb diplomatája is. Az a dolga, hogy: irányítja^ a keresztény egyházat, vezeti a pápai államot, tanácsot tart diplomatáival, meghallgatja a hírszerzők jelentését, új utasításokkal látja el őket. beszámoltatja a pápai állam rendőrfőnökét, a nap hátra lévő részében aztán, ha van ideje, imádkozik is. De vajon milyen politikát folytat a pápa? Hogy erre a kérdésre jól felelhessünk, leghelyesebb lesz egy igen közismert eseményben megvizsgálni a pápa és a pápai állam szerepét. Nézzük meg, hogy milyen kapcsolat volt a franciaországi események, De Gaulle és a pápa közt Tudni kell azt, hogy eddig még egyetlen frarcia kormány sem kérte — kivéve Petv n kormányát — a pápa segítségét, s nem adott a pápának jogot arra. hogy ilyen mértékben beleszóljon a francia belügyekbe, csak De Gaulle kormánya. Májusban De Gaulle levelet írt a pápának. A levélben a pápa áldását és , sze’lenni támogatását“ kéri. Postaiordu1 Iával a pápa is válaszolt, méghozzá szép kézzel írt levélben mondta el kívánságait, mert- hát csak úgy, isten nevében még a pápa sem támogat senkit De Gaulle, — hogy a kapcsolatokat erősítse — a maga részéről azonnal követet nevezett ki: Georges de Beullochet, egyik leghűségesebb emberét. Ezzel egyidőben a pápai titkárság vezetőjét — Pietro Veuilot — a Francia Becsületrenddel tüntette ki. Mindezt azonban még nem tartották elegendőnek. Június-júliusban — éppen akkor, amikor a kormány az új alkotmánytervezeten dolgozott — De Gaulle több ízben fogadta Marelia pápai nunci- ust és Feltint, Párizs bíborosát. Ez a két egyházi férfiú azt kérte De Gaulletól, hogy mondjon le az alkotmány bevezető sorainak attól a kitételétől, hogy Francia- ország „laikus” azaz világi köztársaság, továbbá, hogy kötelezze magát a katolikus iskolák és egyház részére állami segély folyósítására és kösse le magát a kommunistaellenes törvényhozás mellett. Am De Gaulle is diplomata és nem mondja ki gondolkozás nélkül az igent és a nemet, hanem beosztásához illően megfontolja válaszait. A két főpapnak is így válaszolt, mondván: — Uraim, mindez ma még időszerűtlen kérés, de teljes mértékben megnyugtatom Önöket, hogy a népszavazás után támogatni fogom segítségük viszonzásaként az egyházat. Igen ám, de a pápa is ért a diplomáciához, mit fog az most szölani erre a diplomatikus válaszra? Marelia apostoli nuncius maga kerekedett fel és utázott el Rómába, hogy a pápának kedvező színben magyarázhassa meg De Gaulle vá’eszát. A pápa azonban azt felelte, hogy több szem többet lát és e kérdés megvitatására külön bíbornoki bizottságot hivatott össze. A bíbornokok nagyrésze bizalmat szavazott a francia nép elnyomójának. De Gaullenak, de megragadták az a'kalmat arra, hogy támogatásukért még több honoráriumot kérjenek. A pápa — mert biztosan észrevett valamit — ezt már nem bízta Marelia nunciusra, hanem vonatra ültette Siri és Micara bíborosokat, hogy menjenek Brüsszelbe és találkozzanak a francia elnök képviselőjével. De Gaulle pedig — ő sem bízván idegenben — saját fivérét küldte el a tanácskozásra. A tanácskozáson a kedves fivér ugyancsak elámúlhatott, mert a két főpap arra kérte, hogy De Gaulle kötelezze magát a Vatikánnal való konkordátum megkötésére és adjon biztosítékokat arra, hogy Franciaország az Egyesült Európa eszméjét fogja követni és hű lesz a NATO-hoz, ehhez a támadó katonai tömbhöz. De Gaulle még mindig nem adott pontos válaszokat, a Vatikánnak azonban ezek is megfeleltek, mert látta, hogy Franciaország új- vezetője a vezetésből kiszorította a pártokat és ezáltal arra kényszerítette magát, hogy a leghatásosabb szervezetre, a katolikus egyházra támaszkodjék. Minden rendben is lett volna, ha az egyházi fegyelem olyan, amilyennek a biblia követeli. A fegyelemmel azonban baj volt. A francia püspöki kar nem minden tagjának tetszett De Gaulle és eszméi. A pápa ezt látva a francia választások utolsó napjaiban gyorsan Franciaországba küldte a Római Curia néhány vezetőjét, hogy a francia katolikusokat rábírják De Gaulle támogatására Hoztak pontos parancsokat is a francia püspökök részére a pápától: foglaljanak áliast De Gaulle mellett, tegyenek közzé a lapokban egy nyilatkozatot, melyben ellenzik azt a propagandát, amely arra bíztatja a katolikusokat, hogy tartózkodjanak a szavazástól, fogadják el az új alkotmánytervezetet. Egyben figyelmeztessék a híveket, hogy imával és elmélkedéssel készüljenek ennek a kötelességnek a teljesítésére. Természetesen De Gaulle sem maradt tétlen, hanem megbízta legjobb emberét, Sous telle-1, hogy beszéljen a vele egyet nem értő püspökökkel. Soustelle meg is tette, többek közt kijelentette a püspököknek, hogy: „A kormány figyelmét teljesen az Önök aggályainak szenteli, melyeket hamarosan részleteiben a legnagyobb gondossággal felül fog vizsgálni... Jelen pillanatban, tekintettel a választásokra, a legfontosabb mindenkinek az összefogása.” Még a püspökök felhívása ellenére sem minden katolikus fogadta el a pápa és De Gaulle barátságának politikáját. A katolikus szervezet az alkotmánytervezet elleni szavazásra szólította fel tagjait. Ugyanezt tették azok a katolikus kulturális csoportok, amelyek az „Esprit“ és más folyóiratok köré csoportosultak; a madagaszkári püspökök szintén arról értesítették a pápát, hogy nem szándékoznak híveiket elküldeni a De Gaulle melletti szavazásra. Hasonló magatartást tanúsítottak helyenként Észak-Afrika és egyéb francia gyarmati területek püspökiéi is. A választás sikerült, mert a papság többsége engedelmeskedett a Római Curi- ának, teljes mértékben támogatták De Gaullet. Október után aztán egy vatikáni bizottság utazott Párizsba, hogy ott találkozzon De Gaulle-al, illetve annak képviselőivel. A bizottságot az elhunyt pápa teológiai tanácsadója, Michel Browne atya vezette és közölte De GaueUe embereivel, hogy a Vatikán teljes mértékben támogatja az új degaullista alkotmányt. Természetesen garanciát követelt arra, hogy a katolikus iskolák és papság állami támogatást kap, De Gaulle és kormánya hűséges lesz a „Hatok” Európájához, a NATO-hoz. Ügy hisszük, hogy a pápa ezen intézkedéseiből világosan kiderül, hogy a pápa is politizál, méghozzá ellenünk, a nép, a haladás ellen politizál. Következő cikkünk címe: Igaz-e, hogy csődbe jutott a kereszténység? Szabó György
