Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

1859. JANUAR IT. SZOMBAT krletmagyarorszag $ ■Wií mond a takarékossági intézkedési leverői a demecseri burgonyakeményitögyár főmérnöke Négymillió forintos munkát végez ebben az évben az Ingatlankezelő Vállalat 1958-ban pártunk felhívása nyomán először készítettek a vállalatok intézkedési terveket a fokozott takarékos gazdálko­dás érdekében. E tervek általá­ban konkrétan leírták azokat a forrásokat, amelyek döntően be­folyásolják a vállalat jó, gazda­ságos működését. Most, amikor clsőizbcn értékelik a takarékos- sági intézkedési tervek végrehaj­tásával elért eredményeket, az új esztendőre vonatkozóan ér­demes figyelcmbevcnni a ta­pasztalatokat. Perlaki Gyula a demecseri burgonyakeményítőgyár főmérnö­ke ezt mondja a takarékossági in­tézkedési tervről: — Központunk sürgetésére mi is elkészítettük a takarékossági intézkedési tervet, amely 20 pont­ból állt. Sajnos, nem állt elég idő rendelkezésre ahhoz, hogy kellő figyelmet és időt fordíthattunk volna arra, hogy műszakilag meg­alapozott és a vállalat dolgozóival megbeszélt intézkedési tervet ké­szítsünk. Feltétlenül tanulságul szolgál az elkövetkezendő időkre, hogy az intézkedési tervek összeállításánál az egész üzemi kollektívának össze kell fognia és fel kell tárni mindazokat a for­rásokat. amelyek elősegíthetik a vállalat gazdaságosabb munkáját. A műszaki vezetésen kívül az üze­mi pártszervezetnek, az üzemi ta­nácsnak és a szakszervezetnek I megfelelő politikai felvilágosító ! munkát kell végezni a dolgozók ! körében, mert ha a do'gozók jobban megér­tik a takarékosság és az ezzel kapcsolatos intézkedési terv fontosságát, akkor aktívabban részt vesznek e fontos fe'ad'tt végrehajtásában. . Fontos ez azért is, mivel a műsza- j ki és gazdasági vezetők sok eset- j ben nem. látják meg üzemükben a lehetőségeket, azokat a forráso­kat, amelyek jelentősek a gazda­ságos termelésben. — A kapkodva elkészített intéz­kedési terv alkalmával beépítet­tünk a tervben olyan feladatokat is, amiket nem lehetett megvaló­sítani, viszont elkerülte a figyel­münket több olyan takarékossági forrás, amit később vettünk észre és ami döntően hozzájárult ahhoz, hogy az 1958-as év munkájában többszázezer forintot tudtunk megtakarítani. Ilyen volt például a kazánhatásfek növelése, ami több vagon szén megtakarítását erőd- ■ ményezte. Vagy például a burgo- I nyá jobb kezelése, gazdaságosabb tárolása és tervszerűbb felhaszná- ’ása, ami azt jelentette, hogy■ több vagon burgonyát mentettünk meg a romlástól, s annyival töabet dolgozhattunk fel. Van még hol takarékoskodni! i — Még igensok olyan tényező van, ami itt-ott a pazarlás fogal­mát is kimeríti. Például nem megfelelő anyagot használunk fel a megfelelő helyre, nem tö­rekszünk eléggé az importanya­goknak belföldi anyagokkal és műanyagokkal történő helyettes- tésére stb. A most összeállítandó intéz­kedési tervben nagyobb fi- j gyeimet szentelünk a nyers­anyaggal való takarékosság­ra, amire a mezőgazdasági iparban igen nagy lehetősé- ! gek vannak. ... ,. ■' ‘ Figyelünk a seáéd?",hv«ö1skf'í é« karbantartó anyagokkal való ta­karékosságra, a villamcsenergiá- val és szénnel való takarékos gaz­dálkodásra is. Ezek elsősorban befolyásolják nálunk a gazdasá­gosságot. r Uj normál és szélesvásznú mozik épülnek a nie«vében Egyre bővül és korszerűbbé vá­lik a megye niozihálózati. Jelen­leg összesen 234 mozi vetíti a magyar és külföldi filmgyártás alkotásait városunkban és a me­gye különböző községeiben, ör­vendetes, hogy a tanácsok széies körben felismerik a filmek, s a filmszínházak tanító, nevelő, szó­rakoztató hasznát és anyagilag is hozzájárulnak a filmszínházak korszerűsítéséhez. új mozik építé­séhez. A községfejlesztési hozzá­járulásból az idén 140 ezer forin­tot fordít a tiszadobi községi ta­nács új normál mozi építésére, 'majd az 1960-as évben újabb | összegeket költ a berendezések ! korszerűsítésére. A mátészalkai ■ tanács 50 ezer forinttal járul hoz- | zá a Béke-mozi fűlő és hűtő be- ; rendezésének korszer isit lséhgz, és i a szélesvásznú vetítés megépíté- j séhez. Levél érkezett a Moziüzemi \ Vállalathoz Kisvárdáról kertmozi • ! építése ügyében. A Moziüzemi j Vállalat törekvéseit, — hogy még több és még korszerűbb mozi mű­ködjön megyénkben, — egyre több községi tanács támogatja a község fejlesztési összegekből. Grá rts a na k n agyméretéi pulóvereket is Az emberek különféle testalka- túak: soványak, s ennek ellen­téteként kövérek is. A nagyobb növésű, átlagon felüli méretű em­berek sokszor bajba vaunak a ruházkodással. Az ipar- kevés nagyméretű ruhát gyárt. A bol­tokban csak nagyen kivételes esetben lehet ilyet kapni. Én például most a pulóver- vásárlással vagyok így. Voltam az Állami Árunazoan és vala­mennyi Kisker, ruházati boltban, sportboltban, ősz óta csak ígér­getik, hogy majd ekkor, majd akkor lesz nekem való pulóver, de még mindig nincsen. Azt mondják a bolt dolgozói, hogy nagyobb méretű pulóverből kere­set gyárt az ipar. Hát gyártson ! belőle többet, mert én is szárát- nák pulóverban járni, s nem te­hetem meg azt, hogy két kicsit összetákoljak. Az ilyet azoknak kellene tiselni, akik nem gon­doskodnak az átlagnál nagyobb j méretű ruhafélék árusításáról. Kcri József Nyíregí háza, Kiss Ernő u. 39. Az emberek még mindig hajla­mosak arra, hogy legyintesnek, ha az Ingatlankezelő Vállalat munkája szóba kerül. Pedig I errs nincs ekük — erről beszél­gettünk Szalay Mihály műszaki vezetővel. —Ezt legjobban az a pesti hi­vatalos küldöttség tudná igazo ni, — mondta Szalay elvtárs — mely nemrég járt Nyíregyházán, és Mcgs*épiil a Nyírvíz épülete A város fiatalodik — Igen, nem túlzás ez. Főként a városképi szempontok vezet­nek bennünket a felújítások, ta­tarozások végzésénél. Múlt évi eredményünk, hogy 16 épület tel­jes felújítását, és 63 részleges felújítást végeztettünk eL összér­ték: közel két millió forint. A Nem értik meg egyesek a rendeletét — Az idén négy millió forint csodálkozva tapasztalta, hogy a vállalat országosan is a legjob­bak közé tartozik. Sck-sck apró­ság is igazolja ezt, így az, hogy 21 mosógépünk működik azokban az épületekben, ahol mosókony- ha van. Négy lift van kezelé­sünkben, ezek is jók. És hát.. hol vannak már a beázott tetők? Pedig az emberek felelőtlenül még mindig ilyesmiket téte'ez- nek fel. Rákóczi utca 4 szám alatti házat műemlék-jellege szerint hoztuk rendbe, s talán feltűnt a városi­aknak más épületek csinosítása is. Olyan jó ütemben haladunk, hogy lassan alig marad elvégzen­dő munka jelenlegi karbantartó állományunkhoz képest. Nem sietjük el az 1959. évi takarékossági intézkedési terv készítését. Inkább legyen ké­szen később, d.e legyen ala­pos. A műszaki intézkedések­ből származó megtakarítások, a technológiai módosítások, újítások cs ésszerűsítések megfontolást, alapos körülte­kintést és számvetést igé­nyelnek. A takarékos gazdálkodás minden dolgozót közvetlenül érint gyárunkban hiszen a nyaresógrészesedesi rendszert már megismerték és tapasztalták, hogy érdemes taka­rékoskodni és. túlteljesíteni a nyereségtervet. A nyereségrészesedésre vonat­kozó irányelvek kimondják, liogy csak azon tényezők be­folyásolják a dolgozók nye­reségrészesedését, amelyek a vállalat gazdaságos, jó mun­kájából származnak. Az esetleges jó gazdasági ered-, menyek nem téveszthetik meg a j dolgozókat, mért a nyereséghez j nem mindig csak á' ió munka járul hozzá, hanem külső körül­ményen is. Az ipari termelői ar-1 rendezés e téren is rendet te- i remt. • — Azt a tapasztalatot is le- j szűrtem az elmúlt év takarékos- í sági . mozgalmából, . hogy ne-1 kirak, fömemouíoiiaek, műszaki i értelmiségieknek a termelés min- j dennapi problémái mellett idői j kell szakítani arra is, hogy nem- j csak az év takarékossági intézke­dési tervének végrehajtását oiz tcsítsuk, hanem lássunk előbbre és készítsük el a jövő években megvalósítható nagyobb arányú takarékosság intézkedési tervét. O. A. értékű munkát végzünk el. 30 lakóházat (például a Kossuth ut­caiakat) a Kossuth Szállót, és a Nyír-víz épületét hozzuk rendbe, amelyet ugyan már korábban is programba vettünk, de a szüksé­ges felszerelés híján nun lehetett elvégezni. — Mi is hadd panaszkodjunk! '— Sokan nem értik meg a 35/1956. MI. számú rendeletét,, melynek lényege, hogy bizönyus karbantartási munkákat, pl. a la­kók által okozott károkat nem mi, hanem a lakók kötelesek megtéríteni. Ezért sok vita, kel­lemetlenség szakad a nyakunk­ba. Aztán itt van 15 olyan ház, amely az államosítástól csak részarányban van mentesítve. Itt a tulajdonosok úgy laknak, mintha lakók volnának, lakbért fizetnek. Erre rendeletet vá­runk, amelyet a közeljövőben ígértek. — Szeretnénk, ha a felelőtlen vélekedések megváltoznának munkánkról. Az igazság érdeké­ben kell még megmondanom, hogy sokkal több munkát végzünk el, mint azt a lakbérek összege megengedné. Közel egy millió forintot ad évente az állam, hogy a kezelésünkben álló épületek lakói ne erezzenek hiányt lakás- viszonyaik tekintetében — fe­jezte be a beszélgetést Szalay eivtárs. y. b. _1 ___:___*______________________ Bestiális a|>agiilkosssi;»' Ijleliérióii A rendőrség bűnvádi eljárást indított gyilkosság bűntette miatt Horváth István 24 eves, üjfeher- tó, Béke-telep 13. szám alatti la­kos és négy társa éllen, mert 1958. december 20-án este Horváth Já­nos 52 éves, Üjféhertó, Béke-te­lep 13. szám alatti lakost meg­gyilkolták. Horváth János újfehértói lakos iszákos, izgága természetű ember volt. Feleségét, gyermekeit több esetben bántalmazta. Az italozást olymértékben főlytatta, hogy csa­ládja nehéz anyagi körülmények közzé került, nélkülöztek, mert Horváth János keresetének jelen­tős részét italra költötte. Ezért a családban állándóan Viszálykodá- sok folytak.. .Is apa részegen huzat ér Horváth Junes 1953. december reggel Üjfehéríó községben egyik ismerőséhez ment kerítést készíteni. Munka közben, da fő­leg munka befejezése után isme­rősei társaságában bort fogyasz­tott. Az italozás befejezése után, este 19 óra tájban eléggé ittas ál­lapotban indult el lakására. Meg­érkezésekor. otthon találta István nevű 24 éves fiát, Ilona, Mária és Julianna nevű lányait, valamint ezek udvarlóit: Ferón ú István 20 éves és Györgyi Jáncw 19 éves újfehér'.ói lakosokat. A likasban tartózkodott még fiának, barátja, Balázs János. .24 eves újfehertói lakos is. ..Működésbe lép'* u hu lupáé# Horváth János megérkezésekor szóváltás keletkezett közte és Ist­ván nevű fia közö't, mely vereke­déssé fajult. A verekedésbe, amely ekkor még csak kézzel tör­tént Horváth Jáncs és fia között, beleavatkozott Horváth István barátja, Balázs János, valamint Ferenci István és Györgyi. János is, akiknek segítségével Horváth István apját a konyhában lévő ágyra nyomták. Közben Horváth István, kiment az udvarra, hogy kötelet keressen apját megkötöz­ni. Kötelet azonban nem talált, ezért magához vett egy kalapá­csot, s azzal tért vissza a lakás­ba. Társai akkorra elengedjék az addig ágyban fogott Horváth Já­nost, aki az ágy végében elhelye­zett pénzt akarta magához venni. Mikor azonban az ágy végébe nyúlt, hogy a pénzt kivegye, Ist­ván fia hátulról a kalapáccsal fejbevágta. Az ütés következtében Horváth János a földre esett, eszméletét vesztette és erősen vérzett. azonnal telefonáljanak mentőkért. Az orvosi kezelés, illetve az in­jekció beadása után a szekérrel elindultak vissza, Horváth János lakására, Györgyi János pedig a MÁV állomásra ment a mentő­dért telefonálni. Útközben Hor­váth István megnézte, hogy a sze­kérben apja él-e még? Megállapí­totta, hogy még cl. ezért megkérte Ferenci Istvánt: egy utcai követ adjon fel a szekérre, hogy azzal apját tovább bántalmazhassa, és megölje. Ferenci István egy 9 ki­lós követ vett fel a műút mellől, azt átadta Horváth Istvánnak, aki a szekérben még élő apját kő­vel többször fejbeverte. Az apa az ülések után rövid idő múlva meghalt. Hiábavaló a ,,rublómene“ Grilk osság az országúton Horváth István és társai ezek után a család többi tagjával meg­beszélték, hogy az eddig történ­tek után mit cselekedjenek majd. Horváth Máriának, az elh-l! lá­nyának tanácsára az apát szekér­re tették é$ kivitték a faluszéli legelőre., r.hol a szekérről levet­ték. a földre tették és ott Horváth j ís'ván apiát egy vaslapáttal is-1 mételten többször fejbeverte úgy. hogy az súlyos sérülést szenve­dett. Az ütlegelés után visszavet­ték a kocsira, elszállító ták a községi orvoshoz, aki a még élet­ben lévő, de eszméletlen állapotú sérültet megvizsgálta, egv szív­erősítő injekcióval látta el és uta­sította fiát, valamint 'Ferenci Istvánt és Györgyi Jánost, hogy I Mire a szekérrel hazaértek. Horváth János már nem élt, ezért megmosdatták, felöltöztették ün- | neplő ruhájába (temetéshez bé- i szén) és elmentek a rendőrőrsre, ahol bejelentést tettek, hogy Hor­váth Jánost ismeretlen tettesek munkából hazafelé menet a le­gelő szélén leütötték és sérülé­seibe belehalt. A rendőrőrsön el­mondották. hogy Ferenci ís'ván a kérdéses este egy disznótoros vacsorára volt hivatalos és Hor­váth Járó» lakásából ment ami­kor a legelő szélén eszméletlen állapotban véresen találta meg Horváth Jánost. A rendőrs 'g a nyomozást azon­nal levezette, melynek során mevállaoítást nyert, hogv a bűn­cselekményt nem ismeretlen tet­tesek, hanem az elhalt fia. annak barátja és két lányának udvariéin követte' el. Nevezetteket előzetes letartóztatásban az ügyészségnek adták át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents