Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

4 KEI.KTM AU V VRQltóiÉAG ÍJJO. JANUÁR 15, CSÜTÖRTÖK H IREK Telefonra ült... 1959. január IS, csütörtök, Lóránd „Csináld meg inugud“ Ilyen mózgálom indult Amerikában, s már Ausztriáig éljük tt. Lényege: félkész állatpotban kárülnek árusításra la­kásberendezési cikkek, amelyeket aztán a vásárló helyez „üzemképes" állapotba. Ezzel hasznos időtöltést, és jelehté- keny pénzmegtakarítást nyer a vásárló. Előre látom, ha ez a mozgalom eléri városunkat is, sok családi otthonba költözik új bútor, és népi szórakozássá válik majd a bútorok üzembehclyezése. Mielőtt még a mozgalom ideérne, három sürgős javaslatot vélek fontosnak, elfogadtatni. 1. A házi fúrás-faragás mikéntje közben felmerült vitás nézetek tisztázásából származott súlyos testi sértéseket te­kintsük egyszerűen balesetnek, nehogy a bíróságok munkája rohamosan emelkedjék. 2. A felnőttek csali a gyermekek távollétében , üzemba- helyezzenék" mivel számolni kell ellenkező esetbén a gyer­mekek iskolai magatartásának rohamos hanyatlásával 3. Alapítsanak egy állami vállalatot, amely helyszínre kiszállva munkadíj, napidíj, étkezési költség, igazgatási rezsi, ég bontási költségek felszámolása mellett mégiscsak összerakja és kifényezi a félkészen leszállított bútordarabokat. Máskülönben a gondolatot kitűnőnek tartom­szabolcsi tánchagyományokba. — Ősi egyszerűségében a nagykálló; tánccsoport őrizte meg és ma is szívesén táncolja. tnyhülés, havazásául Várható időjárás csütörtö­kön estig: változó felhőzet, párás, helyenként ködös idő, néhány helyen hőszál­üngözás, gyenge légáram­lás. Legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön: mí­nusz 2—plusz 1 fok között. Távolabbi kilátások: ki­sebb enyhülés, havazások­kal. BALLADA-ESTET RENDEZ A TIT A TIT Szabolcs-SZatmar me­gyei szervezete január 28-án szerdán ballada-estet rendez, amelyen budapesti vendégművé­szek lépnek fel. Közreműködnek: Jancsó Adrienne, Török Erzsi előadóművészek, zongorán kísér ACató Pál, és Miklós Róbert iro­dalomtörténész tart előadást. A fiallada-eStet a József Attila Mű­velődési Házban rendezik, ez lesz a meginduló irodalmi színpad el­2Í TONNA SZENET TAKARÍ­TÓIT MEG egy hőnap alatt Kassai Péter mozdonyvezető éa fűtője, akik a nyíregyházi fötöliáz dolgozóinak széhtakaritási versenyében éltei az eredményükkel élső helyén vannak. I nyíregyházi rádió mai műsora Napi krónika. — Brüsszeli em­lék. — Mikrofonnal a féfjek-fe- léségck ankétjén. — Költözik az iskola. —- FöldmüvesSzövétkézetek hangja. Sokszor halljuk azt a hifije- zést, hogy „Valaki a telefonra ült..;- Azaz, hiába hívom a szá­mot, mindig foglaltat jelez.; Ne­héz volna ezt a megállapítást szöszsrint venni, mint ahogyan igen szomorú tudomásul vermi azt, hogy sürgős beszélgetésük idején valaki, a hívott szám „te­lefonon ül... ” Tagadhatatlan, hogy van ilyen. Én például teg­napig nem hittem, ha valaki előt­tem kimondta azt, hogy „Ez is telefonon ül..;', -mindjárt tilta­koztam:- — Ugyan kérlek, hát ván an­nál kényelmesebb ülőhely is... — Ugyan, de á hölgye,< mégis ezt szeretik! — hangzott a felelet. Egyszóval tegnap ciztjín rádöb­bentem, hogy a hölgyek válóban szeretnek „telefonon ülni". Hív­tam ugyanis egy számot pontosán li órákor. Gondoltán, hogy ilyen­kor inkább ebédhez ülnek, mint, telefonhoz, de a készülék foglaltát jelzett, — No, majd néhány perc múl­va újra megkísérlem... Kisérelgéitem ötször, tízszer, tizenötször, de mindig ugyanaz': őz elutasító hána: Foglalt! Fog­lal}! Foglalt! Még ékkor 1? jóin­dulatú maradtam és szemembe nevető barátomnak szelíden azt fnóndtam: — Bizonyosan rossz a vonaluk... — Arról meggyőződhetünk! — mondta és már hívta is a postái. Néhány izgalmas perc múlt el. végre megcsendült a telefon és jelentették, hogy a hívott szánó Vonala jó, csupán mássál beszél, — Nem hiszem! — mondtam. Vettem a kabátomat és gy-.log mentem a számhoz. Amikor be­nyitottam az ajtót, majd le esett a kalapom, bizonyosan te ís es.k, ha előbb le nem veszem, mert azt látták szemeim, amit a mellé­keit kép mutat: a hívott Szám gazdájának elidólánya „telefonon ült!“ (Sz.. G y.) ItATAtMAS ÜTEMBEN NÖ A MÜZtóUM OYÜJTKMÉNY- aNyaga llá*«sfársak |»«i»üSskö**iytT Több ügyeimet és kevesebb les* a panas*. . , sö előadása. ★ SPORTHÍR A Nyíregyházi Vasutas Sport Club elnöksége ma délután 3 órai kezdettel tartja vczctóségválasz- tó taggyűlését a Vasutas Kultür- otthooban, melyre mind.cn érdek­lődő sportembert ezúton meghív. ★, A MÓRICZ ZSIGMOND MŰVE­LŐDÉSI UAZ NÉPDAL-EGYÜT­TESE TornyöspAlcán SZE­REPEL VASÁRNAP A Móricz Zsígmond Művelődési Ház népdalegyüttcse a „Szól a figemadár" című műsorával va­sárnap, 18-an Tomyospálcán és Mezöladányban lép fel. Az együt­tes ezúttal a 220-ik elő&dását mutatja be. ■ft MEGHÍVÓ A díszmadártenyésztók és ma- dárbarátok országos egy esőidé­nek nyíregyházi csoportja folyó hó 18-an déleiéit 9 órai kezdettél alakuló taggyűlést rendez a Jó­zsef Attila Művelődési Ház kul­túrtermében. A gyűlésre minden érdeklődőt szívesen vár a csoport vezetősége. ■ft „A LEHETETLEN NÖ" című lengyel darabot mutatja be legközelebb a Debreceni Csoko­nai Színház Nyíregyházán. Az előadást január 21-én, szerdán este 7 órakor rendezik a József Attila Művelődési Házban. A színháznak egészen új produk­ciója „A lehetetlen nő’*, A deb­receni bemutató is a napokban volt. IDŐSZERŰ BÖKKENŐNK Hegyezd füled kicsi kutyám, — így szólok a Morzsához, — Rabló járt itt, hát ezután llüebb légy a gazdádhoz. Vau-vau, — fogad kozott, — lift leszek én mindenben. — Másnap mégis kitudódott’ Kutya járt a kiskertben... ft. t. 1957-ben 32.158, ma már hatván, hat ezernél is több darabból áll a Jósa Muztíum teljes gyűjtemény- anyaga. Különöseit a régészeti anyag nagymennyiségű, és ez gyarapodik a legnagyobb mér­tékben is: mintegy 35 ezer darab ★ mintegy háromszáz ANALFABÉTA tanult meg írni-olvásní »/, elmúlt évben a megyei tanfolyamokon. Ezeknek zömé idők émoer, nem ritka közöttük a hatvan éven fé­lüli. ★ BEFEJEZTÉK A FAUST CÍMŰ BÁBFILM FORGATÁS AT Csehszlovákiában befejezték a Faust című bábfilm forgatását. A film külön érdekessége, hogy ISO éves bábuk játszanak benne, amelyek még Kopéckijneli, a csehszlovák bábművészet megte­remtőjének a tulajdonában vol­tak. ******************************* Sí busz indul vasárnap : Újhufára j 4 Az iBUSfc a léli Sport- í kcdVriok kívánságára tő- * kajhcgyáJJa legjobb sí tere- í j pere autóbusz különjáratét * indít január 18-án. vásár- * nap. A különjárat részivé- * vül szémélyenkint egy pár J sílécet, vagy rődlit hozhat- | nák magukkal. J A különjárat f. hó 18-án, * vasárnap 6 órakor indul és 2 kb. 19 órakor érkezik vissza. 2 Részvételi díj 42 füfint, » melyben az autóbusz díja | foglaltatik. Jelentkezesi határidő ja- 1 nuár 16-án 10 óra. | Jelentkezés áz IBUSZ- ? ban. ? ********************************, kClföldön is ismerik A „KALLA!- KETTÖ5”-T A népi táneök közül a legel­terjedtebb a „Kállai-kettős”. Ma rfiár nemcsak Magyarországon, hanem, külföldön is ismerik. Ez a lánc szervesért illeszkedik -«'■ Jó is lenne, ha égy igazi panaszkönyv ott „rfcstélkcdné” mihden családnál. Nem hiszem, hogy ideje lenne üresen megsárgulniók a benne lévő lápoknak. Bár a legtöbb családnál így js rendszeresen vezetik a panaszkönyvet. Persze nem olyan formában, mint mondjuk a fúezerbólt- bán, vagy másutt. Sokszer írják be panaszukat az édesanyák könnyeikkel a hófehér . párnákba, vagy áz édesapák a kolleganő „jóságos szívébe", a boros kancsókba... Persze erről a másik fél már nem olyan közvetlen módon értesül, mint, mondjuk, ha égy ilyen kedves panaszkönyv hó­fehér lapjáról olvasná. Mért éz mégiscsak jobb módszer lenne. En meg is kezdem. Az első lapon sok szépet mondok életem párjára. Mondjuk ilyeneket: v '— Kedves Tőled, hogy még velem élsz ma is, 1Ö év után, és szenveded rigolyáimat... Hogy megkímélsz a víz és a tüzelő felhordásától... Hogy törődsz iskolás gyermekünk nevelésével, tanulásával. Kedves vagy, hogy néha átölelsz, (gyakrabban is tehetned) hogy gyöngéd vágy... Örülök, hegy itthon megkíméled a rendét, hogy nem felejted el a lábtörlőt használni. Ma különö­sen is ámulatba ejtettél, amikor kimostad zokni­dat és zsebkendődét a mosdóvizedben. Mire nem képes a férfi nemzedék?! Egyre több olyan fi­gyelmességed st kell észerevénnem, hogy szinte félek, elkényeztetsz...., nem tudom ( meghálálni. .-Öö igyekszem éh. is, láthattad ma js a vacsorá­nál. ..És. hä töi’ább kényeztetsz, mi mendehre leszek még képés! Mért, hát ilyenek vagyunk mi nők...-k Ezt jegyezné ő az első nap... — Hűséges, dolgos asszony vagy.., A legdrá­gább féleség és,édesanya a világon. (A legköze­' iebbi „Szív küldibén" így is foglak nevezni) Ki tudná rajtad kívül így réhdbetartáni a lakást, a gyerekeket, ruháinkat?! Csak téged szeretlek a sírig! (És én meghatottan könnyeznék a boldog­ságtól!) “ * ★ Aztán így folytatnám egy másik nap: — ] Lassan éjfél lösz. Az égész ház csen­des, Csak a mosógép zúg még szorgalmasan. Jó, hogy féltálálták ezt a masinát, csak ne kellene ezeket az unalmas perceket mellette végigszen­vedni! Valóban nem fárasztó így a nagymosás, hisz tudom, ezért feküdtél le olyan nyugodtan... De jó lenne, ha mégis kijönnél a konyhába és csak annyit mondaná1.: „Hagyd már abba fiacs­kám, késő van! Pihenj te is." — Segíteni gém kel­lene, csak ermyit... Egy kis figyelmét, egy kis gyöngédséget... ★ Folytatná ő... (mert, hát neki is lehetnék panaszai,.,) ­— Olyan jó lenné egy .kicsit kiszakadni a hétköznapok szürkeségéből. Hiába hívlak... Ma a, nagy mosás. ,:,.hcl nap s toppolás, holnapután ta­karítás. .Közben megszáradnak a ruhák is, va­salni Ítéli... Jó, jó... Tudom, hogy te vagy a leggondosabb háziasszony..., a legjobb feleség. . •, anya.. . Nem is akarlak soha megcsalni! Mcpdcm, nem akarlak .., Dehát cn acm vagy* ok fából... Mindig arra hivatkozol, hogy fáradt vagy... Pe­dig másnak is van gyereke, más is dolgozik... Nem lőhetne a munkabeosztáson javítani? Aztah égy ípáőjft lapön ügy írnék.. : -; — Panaszom? — Ma nincs panaszom ked­ves. ■. És mégis be kell jegyeznem valamit. Ma­gam élten szól inkább, de jó lenne, ha Te is szót értenél belőle. Munkából hazafele jövet egyedül róttam az utcát... Előttem ifjú pár haladt szoro­san egymáshoz simulva. Engem átjárt a téli köd nyirkos hidege és hirtelen forró vágy ébredt ben­nem ... Milyen jő lenne így melletted-haladni. .A 10 év alatt soha nem jutott őszünkbe, hogy meg­várjuk -egymást munka után. Pedig, milyen jó leimé egy körsétát termi, miélőtt megkezdődik az esti mozgalmas étet, amikor már a lseké, a t üzelés, a vacsorafőzés és a többi gond m.att nem tudunk időt szakítani arra, hogy egymással is tö­rődjünk. .. De ha nem, is ezért. Jó lenne, ha legalább mi, a panaSZkönyVírólc érré kölcsönösen nem gondoltunk soha. Tudom, ellenem szól ez a kisdiákos Vágy... Mégis jó ten­né, ha észrevennéd néha... ★ Mivel a családi étet hétköznapjaiban több * próza, mint a költemény, így jegyezne ő: — Mennyi méreg! Mindig akkor veszed észre, hogy leszakadt az ingem gombja, amikor már felveszem és sietnem kell. Ma rám pirítottál má­sok előtt a lyukás zokni miatt is. Nem elég, hogy kimosom, még stoppoljam ís?! És hogy nincs élé a nadrágomnak?! Hogy mán megint szakállas vagyok?! Örökké a régi lemez. Mint valami zupás; őrmester...., Pedig én is tudók kifogásokat talál­ni!... Láttam a pánaszkönyvben, hogy rOeszüléiétt figyelmetlenségem a nagymosáskor. Bedig azért vettem a mosógépet, porszívót, a pád lókefél őt, hogy ne legyen panaszod. Te megkérdezed, hogy én mit dolgozom? Ugy-e, Te is elfelejted monda­ni: „Pihenj le fiacskám, késő van... mára elég1 volt..." ■ (És így folytatnánk tovább...)-ft Epilógus. Talán mégis kevesebb lenne a panasz, ha több lenne a figyelem, a gyöngédség, a szeretek. . Ha az első kis fülteníést (önkritikaként) beír­nánk a pansszkönyvbe, hogy ne jöhessen utána a többi nagy hazugság! Ha észrevennénk életünk1 társában a szépet és jót,.., amit a köRégárthbáíV a barátainkban hamarabb meglátunk és benne olyan hamar elfelejtünk... Jó lenné, ha legalább mi, panászkönyvírók elkezdenénk ezt az életet. . Nagy T. torién* , . Nyíregyház» i

Next

/
Thumbnails
Contents