Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

1959. JANUAR 15, CSÜTÖRTÖK KELKTMAGY A RORSZAli 5 Sokszázezer érdekes hozzászólás, javaslat a hétéves terv vitájában A szamosangyalosi | ifjúság terveiből Fidel Castro nyilatkozata Batista embereineit kivégzéséről MOSZKVA (MTI): Befejezés­hez közeledik a Szovjetunióban a hétéves népgazdasági terv irányelveinek vitája. A múlt év novemberének közepétől sokezer gyűlésen, értekezleten, üzemi, párt- és tudományos tanácskozá­son mondották el a szovjet embe­rek véleményüket, hozzászólásu­kat. Előzetes számítások szerint többmiilióan mondották el írás­ban,vagy szóban véleményüket a tervjavaslat különböző pontjairól, s a felszólalók nagyrészc javas lá­tott tett egyes módosításokra, az általános feladatok gyakorlati megoldására, egyes előirányzatok meg változtatására. A beérkezett javaslatok nagyré­Hanoi. (TASZSZ): Sananikone laoszi miniszterelnök elutasította a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának tárgyalási javaslatát és minden alap nélkül azzal vádolta a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot, hogy meg­sérti Laosz határait és saját terü­letén kiképzésben részesíti az egykori Patetlaoi kötelékek tag­jait. A laoszi miniszterelnök beis­MAGVAB GÉPKIÁLLÍTÁS kalkuttAban Kalkutta egyik legjelentősebb ipari vállalkozásának vezetői a közelmúltban fontos megállapo­dásokat kötöttek a magyar ne- házipari külkereskedelmi vállala­tok képviselőivel. Ezek szerint a Komplex és a Nikex külkereske­delmi vállalat, esetleg más hazai exportvállalat bevonásával, az idén magyar gépkiállítást rendez Kalkuttában. sze a helyi problémák megoldásá­val foglakozik. A mezőgazdasági kérdésekről szólva igen sokan ja­vasolták a szűzföldek megművelé­se további programjának részle­tes kidolgozását, az állattenyésztés sokoldalú fejlesztésének biztosítá­sát, a takarmányalap növelése különböző módszereinek beveze­tését. Érdekes vita alakult ki a ter­melés vezetésének további egy­szerűsítéséről. Vita alakult ki a népgazdasági körzetekről is. Több felszólaló felvetette például, hogy módosítani kell az alig több, mint egy évvel ezelőtt létreho­zott népgazdasági körzetek hatá- jrait, illetve át kell alakítani a I népgazdasági tanácsok munkáját. merte, hogy a vietnami—laoszi határincidensek „nem lennének komoly jelentőségűek, ha nem függnének össze a belső helyzet­tel.” A Vietnamból érkező hírek ar­ról tanúskodnak, hogy a laoszi reakció bizonyos amerikai, thai­földi és délvietnami körök tá­mogatásával megpróbál diktatú­rát teremteni. Sananikone mi­niszterelnök emiatt a nemzetgyű­lés rendkívüli ülésszakán hét­főn rendkívüli felhatalmazásokat kért a maga számára a kormány átalakításához és az alkotmány megreformálásához. Hanoi újságírói körökben meg­állapítják, hogy a laoszi mester­kedéseket az amerikai imperialis­ták és laoszi csatlósaik irányítják, akik szeretnék elfojtani az or­szág demokratikus erőit és be­vonni Laoszt a támadó SEATO- tömbbe. A mezei munkák szünetelésé­vel a szamosangyalosi KlSZ-szer- vezet rendezte sorait. Űj vezető­séget választott és meghatározták téli programjukat. A program jó végrehajtása érdekében először a kultúrcsoportot szervezték újjá, hogy mielőbb kezdhessék a sze­replők a kiválasztott színművek tanulását, amelyekkel helyben és a környező falvakban szándékoz­nak fellépni. „A vén bakancsos ég fia a huszár” c. darabot már ta­nulják és farsang idején adják elő. Egy másik színdarabot hús- vétkor adnak elő. A korábbi enyhe idő lehetővé tette, hogy a fásítást megkezdjék. A Szamos partjáról 500 darab nyárfa „csep- rentét" (csemetét) szedtek ki. Ezek egy részével körülültették a labdarúgópályát. Másik részét a tsz. területébe szánták. A tsz. és a község többi részének fásítása a koratavasszal folytatódik. Ja­nuár 9-én ifjúsági szövetkezet alakult több mint 20 fiatal rész­vét lével. Remélhetőleg a többi feladat is h-synló lelkesedéssel valósul majd meg. JÓL MŰKÖDNEK NAGYHALÁSZBAN A TÉLI TANFOLYAMOK Az alkalmas télidőt a nagyha­lászi tanulni vágyó dolgozó pa­rasztok jól hasznosítják. Gazda­gyűléseken és a DO órás téli tan­folyamon ismerkednek a kü önféle termelési fogásokkal, amelyeket maj-i hasznosíthatnak. A 110 órás tanfolyamot átlag negyven hall­gató látogatja, a gazdagyűléseken is 60—80-an szoktak megjelenni. A legutóbbi összejöveteleken a burgonya táblás művelésének hasznáról, a műtrágyázás jelen­tőségéről, a fanyesésről hallottak előadásokat a gazdák. Havana. (AFP—AP): Fidel Cast­ro, a kubai forradalom vezetője kedd este kijelentette, hogy a kubai törvényszékek mindaddig folytatják akciójukat, amíg meg nem büntetnek mindenkit, aki bűnt követett el a Batista rend­szer idején. Mint mondotta, a for­radalmi törvényszékek csak a nagyobb bűnösök ügyét bonyolít­ják le sürgősen, s csak olyan eset­ben rendelnek el kivégzést, ami­kor az elítéltek halálát szükséges­nek tartják „a nemzet megtisztí­tásához". Castro bejelentette, hogy Havanában hamarosan nyil­1958. tavaszán elsöízben kötöt­tek terményértékesítési szerződé­seket sörárpa és napraforgómag­ra, továbbá hizlalási (nevelési) szerződéseket egyes baromfiféle­ségekre. Ezeket a szerződéseket a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok ked­vezően fogadták és jelentős meny- nyiséget kötöttek le. Tekintettel az eddigi kedvező eredményekre, az országos felvásárlási operatív bizottság határozata alapján ezek a szerződéses akciók változatla­nul kedvező feltételek mellett ez évben már január hó második felében mtgindulnak. A szerző­déssel lekötött sorárpa, napra­forgómag, illetve baromfi után egyrészről az állami szabadfel­vásárlási árat meghaladó maga­sabb árat fizetnek, másrészről a szerződéses termelők kamatmen­tes előleget igényelhetnek. Ezen­kívül a sörárpára szerződő ter­melőket előnyben kell részesíteni a minőségi vetőmag juttatásnál, míg a napraforgómagra szerződő termelőket az állam látja el na­gyobb terméshozamot biztosító vános perben tárgyalják a hábo­rús bűnösök ügyét. Beszédében ki­csinyességgel vádolta az Egyesült1 Államok sajtóját, s feltette a kér­dést: „Miért nem kifogásolták azt, amikor a Batista-kormány végezte ki tömegesen az embereket?” Batista hívei titkos temetőkben temették el áldozataikat, ezeket a temetőket most megtalálták. Oriente tartományában, Manzanil- lóban ötszáz holttestet, Yarában 80 holttestet exhumáltak. Egyes holt­testek nyakán még rajta volt a' kötél és magasabb olajtartalmú vető­maggal. Egyes vetőmagvakból származó termésért külön felárat is térítenek. Baromfinevelési szerződést le­het kötni mind a keltetőállomá­soktól vásárolt naposcsibékre, mind a saját keltetésű csibékre. A szerződést kötő termelők a na­poscsibe-akció során is előnyben részesülnek. A baromfihizlalási akcióban libára, kacsára és puly­kára lehet szerződni. A szerző­dést kötő termelőszövetkezetek az előírt feltételek mellett külön úgynevezett nagyüzemi felárban is részesülnek. Termelőszövetke­zeti csoportok, termelői szakcso­portok, szakszövetkezetek és ter­melői társulások ugyancsak ré­szesülnek a nagyüzemi felárban, amennyiben a szerződéssel lekö­tött áru közös termelői tevékeny­ségből származik és azt közösen értékesítik. A szerződéskötések részletes feltételeiről a felvásárló vállalatok telepei, valamint a földművesszövetkezeti bizományo­sok adnak a termelők számára felv ilágosítást. Mikojan New-Yorkba érkezett NEW-VORK, (REUTER—AFP): A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese kedden este Los Ange­lesből repülőgépen New-Yorkba érkezett. A repülőtéren Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-küldötte és New-York város polgármesteré­nek képviselője fogadta. Mi rejlik á vietnami—laoszi ellentétek mögött? Januárban indul as 1959. évre szóló sör árpa, napraforgómag, illetve baromfi-szerződések kötése A KÉT VILÁGRENDSZER Ejtsünk néhány Bzót a világrendsze­rek eddigi történetéről is. Tudnunk kell, hogy a XIX. század közepétől egy egysé­ges, egyedülálló világrendszer fogta át a földgolyót: a kapitalizmus világrendszere. Természetesen annak ellenére, hogy egyes országokban — különösen a gyarmati or­szágokban — még feudális, vagy azt meg­előző társadalmi viszonyok uralkodtak. A kapitalista tendenciák azonban ezekbe az országokba is behatoltak, térdre kénysze­rítették az egyszerűbb, fejlettebb terme­lési viszonyokat. Ebben az időben tehát a kapitalizmus még haladó volt, mert ahová behatolt, tágabb teret nyitott a ter­melőerők fejlődésének, az egész társada­lom haladását segítette. Egészen másként alakult azonban a helyzet a századforduló idejére, amikorra a kapitalizmus monopol szakaszába érkezett. Ettől az időtől fogva azok az ellentmondások, amelyek a kapi­talizmusban kezdettől fogva megvoltak, elhatalmasodnak és gátat vetnek a fejlő­dés elé. Különösen a kapitalizmus alap­vető ellentmondása — társadalmi terme­lés, egyéni kisajátítás — éleződött ki és hatott az egész világon, lévén a kapitaliz­mus világrendszer. Megértek egy új tár­sadalmi, rendszer megteremtésének felté­telei. Ezzel mintegy lezárult a világrend- szerek fejlődésének első szakasza. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom új szakaszt nyitott az emberiség tör­ténetében, természetesen a kapitalista vi­lágrendszer történetében is nagy változást hozott: a kapitalizmus megszűnt a világon egyedüli átfogó rendszer lenni. Megszüle­tett és létezett mellette egy új rendszer, a szocialista rendszer. Természetesen hiba volna azt hinni, hogy a szocialista rend­szer mindjárt világpiacot is teremtett magának és világrendszerré lett. Nem! A világpiac egy ideig még továbbra is a kapitalizmusé maradt, Tehát következés­képpen csak egy világrendszer létezett: a kapitalista világrendszer. A megszületett új rendszer azt a célt tűzte maga elé, hogy függetlenítse magát a kapitalista világrendszertől, mert csak így biztosíthatja fejlődését és fennmara­dását. Éppen ezért a Szovjetunió, mint első szocialista ország, olyan belső piacot teremtett magának, amely lehetővé tette, hogy fejlődését, erősödését elsősorban sa­ját erőiből vigye végbe. Ezzel megakadá­lyozta azt, hogy a kapitalista világrend- szer romboló hatása érvényesülhessen a Szovjetunióban. Amint a történelem bizo­nyltja, az első szocialista állam, a Szov­jetunió sikeresen véghezvitte ezt a célki­tűzését, pedig időközben mindig a kapita­lista világrendszer nyomásának volt kité­ve. Mit jelentett a kapitalista világ állan­dó nyomása? Azt, hogy a szocialista rendszer meg­születésének első pillanatától kezdve az volt az imperialisták célja, hogy a kapita­lizmus láncolatán ütött rést befoltozzák: leverjék az új rendszert és helyén vissza­állítsák a kapitalizmust. A Szovjetunió léte a bizonyíték arra, hogy ez nem sike­rült és nem is fog sikerülni többé soha. A világrendszerek fejlődésének tehát ebben — a második — szakaszában a Szovjet­uniónak mindig számolnia kellett azzal, hogy bár a kapitalizmus megsemmisíteni nem tudta, de még mindig nagyobb kato­nai és gazdasági erővel rendelkezik. Vagyis: számolni kellett a kapitalista környezettel, amely bizonyos mértékig befolyásolta a szocializmus építését. A második világháború győzelme a. után kialakult népi demokráciák megint új helyzetet teremtettek a világon: kiala­kult a szocialista világpiac, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és ennek alapján a szocializmus világrendszerré vált. Ezzel tehát a világrendszerek fejlő­désének harmadik szakasza nyílt meg. A kapitalizmus most már nemcsak mindent átfogó rendszer szűnt meg lenni, hanem megszűnt egyedülinek is lenni. Ettől fog­va kapitalista világpiac és kapitalista vi­lágrendszer, illetőleg szocialista világpiac és szocialista világrendszer létezik egy­más mellett. Ezek után azt vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők következtében alakult ki a szocialista világrendszer? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a szocialista világrendszert nem kitalálták, nem elképzelések szüleménye, hanem az emberiség szocialista irányú fejlődésének eredménye. Megjelenése objektív törvény- szerűségből fakad. A szocialista világ- rendszer kialakulásában tehát ez az első és legfontosabb tényező. Azt is világosan kell látni, hogy a második világháború­ban a fasiszta Németország veresége nem csupán egy ország veresége volt, hanem a kapitalizmus veresége is, mint ahogyan a Szovjetunió győzelme a szocializmus győzelme is volt. A szocialista világrend- szer kialakulása tehát a Szovjetunió győ­zelmével is kapcsolatos. Ahogyan a népi demokráciákban lépésről lépésre erősöd­tek a szocialista tendenciák, úgy erősö­dött végeredményben a szocialista világ- rendszer is. Gyakorol-e egymásra valamilyen ha­tást a két világrendszer és beszélhetünk-e ma kapitalista környezetről? Aki azt állítja, hogy két világrendszer .meglehet egymás mellett anélkül, hogy egymásra valamilyen befolyást gyakorol­jon, téved. Ügyhisszük, minden embernek módja van meggyőződni arról, hogy a szocialista világrendszer léte és tevékeny­sége jelentős hatást gyakorol a kapitalista világrendszerhez tartozó országok gazdasá­gi, politikai életére. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy a még meglévő kapita­lista világrendszer is hat a szocialista vi­lágrendszerre. Ez a kölcsönhatás azonban változandó. Az elmúlt évtizedek alatt a két világrendszer erőviszonyaiban olyan változások történtek, amikor már a döntő érőt. a szocialista világrendszer képviseli és egyre inkább a szocialista világrend- szer van a világ fejlődésére nagyobb ha­tással. Természetesen ebből az is következik, hogy manapság nehéz megállapítani: a szocialista rendszert kapitalista környezet vagy fordítva, a kapitalista rendszert szo­cialista környezet veszi-e körül. Termé­szetesen a kapitalista világrendszerből fakadó veszélyek ennek ellenére is fenn­állnak és számolni kell velük mindenkor, amíg a kapitalizmus létezik. E veszélyek azonban már korántsem azonosak a má­sodik világháborút megelőző időszakéival. A kapitalizmus erői ma már nem képesek kényük-kedvük szerint világháborút ki­robbantani. A hatalmas gazdasági és ka­tonai erővel rendelkező szocialista világ-! rendszer a békeszerető emberiség segítsé­gével képes lefogni a háborús gyújtogató: imperialisták kezét. Ebből természetesen az is következik, hogy egy fogalom, a ka­pitalista környezet fogalma megváltozott.! Ma már kapitalista környezet nincsen és • nem beszélhetünk szocialista országokat körülvevő kapitalista környezetről, mint politikai fogalomról. h-s m^r);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents