Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
1959. JANUAR 15. CSÜTÖRTÖK KELET MAG Y A RORSZÄG íme a második család. Itt is Balogh Miklós az „elnök”. Méltó, életpárja felesége, aki férjével, együtt öltötte., fel a munkásőrök büszke egyenruháját, fegyvert fogott kezébe. A gyermekek jól tanulnak váljék belőlük is olyan jó munkaszerető, becsületes ember, mint amilyenek szüleik. Hammel József. Balogh Miklós két családja így van ez szószerint, nem is tudná eldönteni, melyik családjánál érzi jobban magát. A nagyobbik vezetése •— amelynek létszáma közel száz főt számol, s tán még nagyapa, nagymama is van a „családtagok” között — valamivel több gonddal jár. A kisebbik, a szűkebb családi kör feleségével két gyermekéve] együtt. A nagy családot Nábrádon, Békeharcos tsz-nek hívják. Közöttük igen népszerű ember Balogh Miklós. Talán egy kissé az is emeli tekintélyét, hogy a vezetésre való rátermettségén kívül annakidején elsők között jelentkezett a munkásőrség soraiba. Képünk a szövetkezeti tervkészítés közben készült. Balogh, Miklós, Kiss Károly, Piros Lajos, Juhász István és a többiek az idei jó gazdálkodás erős fundamentumán dolgoznak. Iparitanulónap egy nyíregyházi üzemben A nyíregyházi gépjavítóban az elmúlt vasárnap délután több, mint kétszáz ipari tanuló, és soksók meghívott vendég részvételével nagyszabású, színpompás ünnepséget rendeztek a IX. Iparitanulónap alkalmából. Megnyitó beszédet a vállalat igazgatója mondott, majd Péter Imre igazgatóhelyettes vont párhuzamot a múlt és a jelen tanulóinak élete i között. A rövid beszédet gazdag j kultúrműsor követte, ahol nagy ' sikerrel szerepelt az iparitanuló- ér.ekkar, és a színjátszó együttes. A teadélután során bensőségessé vált hangulatot jokozta a késő estig tartó össztánc, ahol gimná- zista lányokat láttak vendégül a j leendő szakemberek. Szikvízgyári jelentés : Háromezer üveget és egy töltőgépet vásárolnak az idén Még most érkezünk igazán a télbe, de a Nyíregyházi Szikvízgyártó Vállalatnál már most gondoltak a nyári, hűsítő italokat igénylő napokra. Ismert tény, hogy' még a múlt nyáron is probléma volt a szódavíz ellátással — üveghiány miatt. Ezt az idén teljesen kiküszöbölik. Ennek érdekében határozták el, hogy 1959- ben háromezer darab szikvizes üveget szereznek be, míg a töltőgépek számát is gyarapítják. Az említett üvegmennyiség és az új töltőgép mintegy 20 ezer forintba kerül, s úgy tervezik, hogy a* első évnegyed során üzembeáüítják azokat. Ka jszibaracktclepítési szerződést lehet köt mi a fold mii vessző vctkezeíekkel A SZŐ VOSZ 1958. év elején indított kajszibarack telepítési akciója sikeresnek bizonyult, országszerte mintegy másfélszázezer kajszibarack csemetét ültettek el az akcióba bekapcsolódó termelők; különösen szép eredményekről érkezett jelentés Bács, Pest és Heves megyékből, ahol az akció keretében kiadott csemetéknek több mint a felét vették igénybe. Tekinettel az akció nagy sikerére, ebben az évben ;s met lehetővé teszik a termelőknek, hogy kajszibarack-telepítési szerződéseket köthessenek. A telepítésre szerződő termelők részére ötven százalékos árkedvezménnyel, darabonkénti 5.50 forintos áron, készpénzfizetés ellenében szolgáltatják ki a csemetéket. Az év elején a nyíregyházi tejüzem dolgozói munka versenyt indítottak. A kezdeményezést a vállalat céljutalcm kitűzésével segítette. Havonta és negyedévente értékelték a munkát, a versenyt. Tavaly minden hónapban, túlteljesítették a tervet. Eves-szinten az expertterv te'mT'tése 152 százalék. A nyíregyl- V üzem” különösen megérdemli a dicséretet, mert exporttervét 200 százalékra teljesítette. A jó munka gyümölcse a vállalatnál terven felül tízmillió forint vállalati eredmény Nem gazdálkodtak rosszul a béralappal. A termelékenység pedig 1957-hez viszonyítva 113 3 százalék. A jó munka, a munkáverseny nemcsak a népgazdaságnak, hanem személy szerint a dolgozóknak is kifizetődött. Jól kerestek. És a megbecsülést tanúsítja az, hogy az év folyamán 30 dolgozót tüntettek ki „Kiváló Dolgozó" jelvénnyel, 12-őt oklevéllel, 13 dolgozót üdültettek ingyen, huszonhármán kaptak igazgatói dicséretet és további 127 dolgozó kapott összesen 67 ezer forint jutalmat. Az is nagy örömöt okoz számukra, hogy a tavalyi két he.i fizetésnek megfelelő .nyereségrészesedéssel szemben most legalább egyhavira számíthatnak, örömmel és büszkén jelenthetik, hegy a vállal: t teljesítette az él- iizsm-szíatet. Felsxá m o l jáli u veszteségforrásokat A terven felü.i tízmillió forint vállalati eredményhez még 2—3 milliót megtakaríthattak volna olyan veszteségforrások felszámolásával, amelyekre nem figyeltek fel idejében. A jó munka dacára jók hiba mellett mentek el. A készülő vállalati mérlegbeszámoló és a kedden megtartott vállalati műszaki értekezlet is feltárta ezeket a hibákat, veszteség- forrásokat. Az alapanyagnormák túllépése miatt 78 ezer forint veszteség keletkezett. A melléktermékek vesztesége 317 ezer forint.' Például sokmlllió liter savót engedtek elfolyni az aknákba. Százezer forintokat pazaroltak így el. Ä kecskeméti tűrószáliításoknál 148 ezer forint selejtkár keletkezett. Igaz, hogy a selejtárt nem fizette ki a bért -a vállalat, de a- selejtkár és a felesleges, munka megrövidítette a vállalat eredményét. A szá lítá- si hiányokból eredő veszteségek összege 111 ezer forint. Csupán két üzemben 242 kiló volt a hulladék vaj, ami 14.500 forint, de ez is jelentős, hiszen egy munkásnak egy évi bére. A minőségi hibákból eredően egymillió 620 ezer forint veszteség volt, 1958-ban ä vállalatnál! Nagyon rákaptak a más vállalatokkal való. dolgoztatásra, a géphibák javíttatására, holott a vállalatnál karbantartók, és főgépészek do’goznak. Négyszázkétezer forint értékű munkát végeztettek más vállalatokat! Nem jól vigyáztak például a, tejeskannák megóvására sem; — horpadások és törések miatt 235 ezer forintot íi- < zetstt. ki a vállalat javítás címén. Hibáit nélkül kell tovább halailni Ezekkel a hibákkal nem lehet egyetérteni. A műszaki értekezleten nagyon időszerű volt erről t>3- szélrii és felvetni a műszakiak felelősségét. Jobb munkaszervezéssel,., a dolgozók munkájának rendszeres figyelésével és ellenőrzésével lehet mindezen segíteni. 1959-ben sokkal nehezebb lesz a tervet teljesíteni és még nehezebb az ideihez hasonló vállalati eredményt elérni,. mert az új ipari termelői ár életbeléptetésével reálisabb lett a jövedelmezőségszámítás, és az eredményekben csakis a dolgozók jó munkája által elért megtakarítások szerepelhetnek. Még takarékosabban kell gazdálkodni, és még jobban kell dolgozni, akkor egy év múlva még jobb ’ eredményekről adhatnak majd számot a vállalat 'dolgozói. O. A. Árpád, a beíörö Nemrég a kisvárdai rendőrség letartóztatott egy fiatalkorút: Sz, Árpád,. 18 -éves többszörös betörőt és besurranó tolvajt. Hogy milyen út vezetett idáig, mi, ki, vagy kik vitték a családból az első lopásig, majd a betörésig ezt a fiatalembert — azt ma már a rendőrségi vallomásokból és jegyzőkönyvekből -s ki lehet deríteni. Sz. Árpád eleinte nem ismerte az apját. Aztán később, 11 év után jelentkezett az apa. S ekkor Sz. Árpád megtudta, hogy, édesanyja férje nem az ő apja, ' ő házasságon kívül született — ezért hallott maga körül mincbg - veszekedést, ezért hagyta ott anyját a férje. A gyermek, szeretet nélkül r ótt, nem törődtek vele, hagyták csavarogni. Naphosszat rótta az utcát, s az otthon szeretetét , a > haverok”, a csavargók barátságával akarta pótolni. Négy osztályt végzett nagy keservesen, s aztán otthagy ía az iskolát is. Szabadulni akart a családi veszekedésektől, anyjától, aki csak saját magával törődött. Tatabányára ment, jelentkezett vájártanulónak. Az otthoni emlékek Tatabányán is kísértették. Egyedül volt, s a magányból úgy keresett kiutat, hogy a régi „haverokhoz” hasonló társaságot keresett.. Nem a komoly, szorgalmas fiatalok társaságát, kereste, akik az ifjúsági szervezetben élték a szabaidőt. Megszokta már a csavargást, a „felnőttest dit‘": ivott, dohányzott, s .ebben természetesen egy sor hasonszőrű cimborát is talált. Lefülelik a bandavezért Szövetkezett két mindenre elszánt ^fiatalkorú társával: IÁ Andrással' és , Gy. Lajossal. S Bandi és Lali hűséges társai lettek, vezérüknek ismerték el a bőkezű cimborát, aki Kisvárdán kilenc betörésbe vczet'e őket. Aztán a rendőröknek szemet szúrtak a fiatal fiúk, akiket mindig a kocsmákban lehetett megtalálni, s dolgozni senki sem látta őket. fgy került lakat alá Sz. Árpád, aki nemsokára a fiatalkorúak bírósága előtt felel, tetteiért. Ki a, hibás Árpád lezüllcsé- ért? Lehetett volna rendes, dolgos. fiatalembert faragni belőle? Bizonyára. Bűnös rz anyja, aki gyermekét magára hagyta, nem gondoskodott a neveléséről, s maga sem járt elől olyan példával, amiből Árpád legalább valami jót tanulhatott volna. Hibás azonban az ifjúsági mozgalom is. hibásak a szomszédok, akik látták, tudták hogy él a család, s nem figyelmeztették erre az illetékes szerveket, ■a. társadalmi szervezeteket. Ha Árpád' otthon nem talált otthonra, helyét az ifjúsági szervezet megmutathatta volna. De senki nem törődött ve’e s'>rn Kisvárdán, sem . Tatabányán.' hagyták, hogy menjen a maga tossz útján. Tanulhatnak Árpád esetéből sokan, de tanulniok kell a ki- szista fiataloknak is. Nézzenek körül alaposan, karolják fel. tanítsák a magukra hagyott társakat. vonják be őket a szervezeti életbe, mutassák meg. hogy mj az élet becsületes tartalma. Szép. KISZ-hez méltó feladat ez, hiszen élnek még köziünk olyan fiatalok, akiknek felfogását és életét a régi világ maradványai. a vétkes környezet megmérgezték — s csak a megértés, az erős kéz, a közösség, a társadalom összefogása segíthet rajtuk,. Győri Illés György. Akinek „nem parancsol senki“ Az ital, a barátok egyre több pénzbe kerültek, többe, mint a keresete. Otthagyta a bányát, eladta a kapott ruhát, felszerelést. Jól jött a könnyen került pénz, s amíg tartott, a cimborák valósággal körüldédelgették. Naphosszat dáridózott a kocsmákban, meg a í.jóbarát’1 lakásán az akkor még 14 éves Árpád. Az alkohol gőzében Az első Így teltek az évek. A fiatal vájártanuló munkahelyröl-mun- kahelyre vándorolt, n.rm szeretett dolgozni, a könnyű kereset jobban csábította. S három év múlva, 1957-ben egy idősebb társával végrehajtotta első betörését: feltörték a tatabányai trafikot, megrakodtak cigarettával, dohányáruval. Az áru nagyrészét eladták. A betörés miatt „melegedett s talaj'’ Árpád lába a’ itt. Hazajött Kisvárdára. Itt megint a nagynak, felnőttnek érezte magát, akinek mindent szabad, aki nem ismer korlátokat, «kinek nem parancsol senki, Azk.ii ez a pénz is elfogyott. Lepedőket, pokrócokat «sent a szállásról, s eladta. Hetekig keresték a tettest, de rá senki nem' gyanakodott. Megint telt egy kis „kiruccanásra”, s Árpi egvre nagyobb „tekintélyre” tett szert a cimborák között. betörés régi cimborákrá talált. Nem is helyezkedett el sehová, azonban pénzre, sok pénzre volt szüksége. A pénzügyi laktanya környékén szárítókötélen ruhaneműk száradtak: gyapjűpokróeokat, gyermekmackókat legott,, s a „haverok” .segítségével orgazdáknál értékesítette. Megint .telt mulatozásra, s ettől kezdve Árpádot mindig a „topogóban", meg más környékbeli kocsmákban lehetett megtalálni. a MÉRLEGEN A T K J 1 P \ It I V 4 L L A L A T Árpád és a „haverok“
