Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
2 R.ELETM A<3Y ARORSZAO 1959. JANUAR 15, CSÜTÖRTÖK Néhánv megjcg|*és a termelőszövetkezetek tervkészítéséhez Zárszámadások, után hozzáláttak a szövetkezetekben a termelési tervek készítéséhez. A készülő és eddig elkészült tervekből meg lehet állapítani, hogy itt is nagy fejlődés van a korábbi évekhez viszonyítva. Egyszerűen az a tény, hogy ma már látják a terv jelentőségét, nem felesleges időtöltésnek tartják annak készítését, ez is nagy haladást jelent. A mellett, hogy becsülete van már a tervnek, minőségileg is jobb a tervezés, mint az előző években. Az ellenforradalom utáni egyenAz első hatvan terv, ami január elejéig elkészül, a sok pozitívum mellett néhány hiányosságra is felhívja a figyelmet. Hiba, hogy a kukoricát még mindig nem becsülik értékéhez méltóan. Jelenleg szemesen is, de silózva még inkább ez a legértékesebb takarmánynövényünk. Az utóbbi évek átlagtermését figyelembe vév- a kukorica szemesen 1245 kiló keményítőértéket hozott holdanként, az árpa 1080 kilót, a zab még ennyit sem, nem is beszélve a Sevcsenkő módszerrel vetett négyzetes silókukoricáról, ami könnyen megtenni a 35—40 mázsa keményítőértéket holdanként. A kukoricatermelésben most bevezetésre kerülő hibrid-vetőmagból való vetés ezt a különbséget még tovább növeli a kukorica javára, A szövetkezetek nem élnek letes fejlődés folytatását lehet ebben is látni. A múlt években megkétszereződött a szarvasmarhák száma a szövetkezetekben, ennek ellenére tovább gyarapítják az állományt. Műtrágyából is többet terveznek a tavalyinál, pedig már akkor egy mázsán felül használtak holdanként. Jó a gepimunka igénybevétele is. A takarmányalap, valamint a talajerő növelése szempontjából igen fontos pillangós takarmányok vetésterületét is növelni számítják a szövetkezetek. ezzel a nagy lehetőséggel. Megyei átlagban a kukorica vetésterülete 20—22 százaléka a szántónak, ugyanakkor a szövetkezetek alig több, mint tíz százalékot terveznek. Ez nagyon kevés. Növelni kell a kukorica vetésterületét a megyei átlag szintjére, elsősorban az egyéves, nem pillangós takarmányok rovására. A burgonyatermelésben jobb a helyzet, de itt is növelni kell a vetésterületet. Különösen hiányolni lehet, hogy azokban, a községekben, ahol az egyénileg dolgozó parasztoknak nagy sikerrel és haszonnal termelik a korai burgonyát, a termelőszövetkezetek egy-két holdon, vagy egyáltalán nem vetnek csíráztatott burgonyát. A korai burgonya azzal az előnnyel is jár, hogy utána sikerrel lehet termelni másodterményt. j hatnának az igen jövedelmező I tenyészbika és üszőneveléssel is. Együtt a tagsággal! A megfelelő politikai, szakmai képzettség és a legjobb szándék is kevés a tervkészítéshez, ha csak az elnök, a könyvelő és esetleg egy agronómus végzi ezt a mun- kát.Itt nemcsak arról van szó, hogy több szem többet lát és több főben több elgondolás van, hanem a közvetlen tulajdonosokról, a tagokról nem szabad megfeledkezni! A tagság bevonásával jobb, reálisabb is lesz a terv, de nagy a mozgósító ereje is az olyan tervnek, amit a vezetőség és a tagság együtt készít. Sok példa van az ilyen közös tervkészítésre; többek között a nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezetben is így készítik a tervet. Azonban még számos helyen távol marad a tagság ettől a fontos munkától. Az a helyes módszer, ha annak az üzemágnak a dolgozói vesznek részt a tervezésben, amelyik ágazatról éppen szó van. A másik fontos dolog, hogy egyetlen terv se kerüljön anélkül végrehajtásra, hogy azt a szövetkezet közgyűlése meg ne vitatta volna. Ha egyenként közben el is mondják a tagok a véleményüket, de a summázott igennek közgyűlésen kell elhangzania. Végezetül meg keli még említeni a gépállomási, állami és kísérleti gazdasági szakemberek felelősségét is. Az a tapasztalat, hogy nem minden szakember, illetve gazdaság adja meg a szükséges segítséget a szövetkezetek tervkészítéséhez. Csikós Balázs. Minél több jövedelmező ipáéi növényt! Növelni kell a kukorica vetésterületét Varosunkban működik az ország harmadik olyan iskolája, ahol a Tiszántúl hét megyéjéből üsszese- reglett községi tanácselnökök és titkárok ismerkednek meg hat hónapon át az államigazgatás elvi és gyakorlati kérdéseivel. K .rabban már két tanfolyamon közel 200 falusi tanács vezetőnek adlak segítséget munkájuk jobb végzéséhez. Az is-koia ez évben új otthonba költözött, melyet közel 60 ezer forintos költséggel hoztak rendbe. Minden szükséges f elszerelés megvan ahhoz, hogy a hallgatók nyugodtan tanulhassanak. A harmadik tanfolyam évnyitóját január 12-én délután tartották, melyen megjelentek; Benkei András, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Fekszi István, a Sza- bolcs-Szatmar Megyei Tanács V.B. elnöke és dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára. A közel száz főnyi hallgatóság előtt Fekszi István mondott megnyitó beszédet, melyben szólt a tanf j- lyam céljáról és a tanulás jelentőségéről. Utána Sisa János, az iskola igazgatója tájékoztatta a hallgatókat és arról beszélt, hogyan kívánják óktató-neVelő munkájukkal segíteni a hallgatókat, azok felkészültségét, hogy ezáltal is javítsák a községi tanácsvezetés színvonalát. S ezzel megkezdődött a hat hónapig tartó tanulás a Sóstói úti Államigazgatási Iskolában. Kísérietképpeu gyaüoriati oktatási vezettek be Féuyesiiikéu Kedden a kora délutáni órákban hiába is keresnék osztályukban a íenyeslitkei ötödikesedet, úgy sem találnák meg. Ugyanis a megye iskolái közűi őket szemelték ki illetékeseknek arra, hogy kísérletképpen tartsanak gyakorlati foglalkozást is. Mivel erre a célra megfelelő helyisége nem volt az iskolának, így a községi tanács sietett segítségükre. Gyüre tanár vezetésével aztán a tanácsháza egyik helyiségében folyik az oktatás. A kis nebulók fúrnak, faragnak, szerszámokat, hasznos mezőgazdasági eszközöket készítenek két óra alatt, melyeket aztán osztályoznak is, éppen úgy, mint a számtant, történelmet stb. Az eredmények kecsegtetők, mert szép tárgyak kerülnek ki a gyerekek keze alól. A nép állama közel 24 ezer forint értékű felszereléssel gondoskodott arról, hogy a szükséges felszerelés a gyerekek rendelkezésére álljon. Vannak itt mezőgazdasági szerszámok, a műhelymunkához szükséges felszerelések. Az ötödikes lányok nagyszerűen kezelik a varrógépet, otthonosan dolgoznak a fiúk az öt munkaasztalon, melyre satukat is felszerelhetnek. Kaptak permetezőgépet, méhkap- tárt, szerszámtartó szekrényt teljes felszereléssel, húsz kicsi és egy nagy satut, fúrógépet, meleg- ágyi ablakokat. A gyerekek már itt megismerkednek a munkával, mely formálja nemcsak a szépérzéküket, hanem a szakmák szere- tetére is neveli őket. PRÍMA dolog-szépséghibával Más ipari növények, mint a dohány és a cukorrépa termelését is tovább lehet még fokozni. Különösen kívánatos ez ott, ahol az a panasz, hogy kevés a földjük, nem tudnak új tagokat felvenni. Sok helyen kényelmességből, vagy más okból lezárják a tervet, ha a tervezés során kijön 25 forint egy munkaegységre. Nem törik a fejüket, hogy miként lehetne ezen változtatni. A besztereci Üj Barázda TSZ- ben Botos elvtárs, az elnök ilyen tervbe nincs belenyugodva. Tavaly ők is így jártak. Az első tervnél negyven forintos munkaegység jött ki. Ez nem tetszett sem a tagságnak, sem a vezetőségnek. Azt mondták: még egyszer tervezzük. Az addigi 15 hold dohányt felemelték 50 holdra, felemelték a kender, a burgonya vetésterületét és így majdnem megduplázták a munkaegység érA mechanikai üzemben az asz- szonyok és lányok ügyesen válogatják a dohányt. Beszélgetés nélkül nagyon unalmas lenne a munka. — Meglepődtem tegnap, amikor a boltban voltam — mondta Marinka Jánosné társaihoz fordulva. — A zsír 3 forinttal lett olcsóbb. Négy kilót vettem. — nálunk eny- nyi fogy el egy hónapban, — és a négy kilónál még egy félkilóra való pénzt adtak vissza. — A paprikás szal>nna is olcsóbb lett 7 forinttal — válaszolt vissza Marinkánénak a „szomszéd- asszonya" — 20 dekáért 8,40-et fizettem máskor, most csak 7 forintot. A tepertő kilója meg 32 forintról 28-ra csökkent. Az árleszállításról beszélgettek lékét. Az ilyen terv vonzó, ha kell, éjt-nappallá tesz érte a tagság, mert látják, hogy munkájuknak meglesz a gyümölcse. Ahol 2ű—30 forintot hoznak ki a terv végén és mondanak egy nagy hálát, csakhogy ezen is túl vannak, nyilván nem az életnek, hanem az asztalfióknak készítették a tervet. A tervkészítésnél csak a? egyik szempont az, hogy minél magasabb munkaegység-értéket hozzanak ki, ugyanakkor gondolni kell a beruházások gyarapítására is. Ide tartozik a saját erőből való építkezés, a gépvásárlás. Az állat- állomány gyarapításnál is mind nagyobb helyet ked kapniuk a eajátnevelésű állatoknak. A nyolc-tíz éves termelőszövetkezetekben nemcsak az lenne kívánatos. hogy a saját állatutánpotlásu- kat felneveljék, hanem foglalkozBrezinánéék, Oláhnéék, Jávorné- ék és mások. A lányok meg a ruházkodásról csevegtek. — Elsején megveszem a kosztümre való cordbársony anyagot! Már megnéztem az Áruházban, az is olcsóbb lett! 97 forint volt métere, m ist meg csak 85! A kosztüm-anyagnál megspóroltam egy blúzra valót — közölte barátnőjével az egyik lány. — Nem kérdezted meg: olcsóbb lett a nylon holmi is? — De igen! Képzeld a kombiné ára 150-ről 125 forintra csökkent. A nylon anyag métere 102 helyett 83 forint. S hogy még mi mindenről beszéltek, azt nem lehetett érteni, mert észrevették, hogy más is hallja beszélgetésüket.,, t Ügy jártam most, mint aki ajándékot kap a névnapjára és csalatkozik benne. Mondjuk, egy csomagot kap valaki, nagy örömmel felbontja, s uramfia, pontosan azt kapja, amire vágyott! Teszem azt, a feleségem kap tőlem egy szép cirkás ruhát. Nyomban fel is próbálja és beüt a krakk, mert meglátja, hogy feltűnő helyen fillémyi lyukat égetett rá a szórakozott varrónő. Az a ruha még ruha marad attól a lyuktól, mert könnyen megreperál- ható. Egy ízléses gomb, díszítés, vagy ,holl” teljesen eltakarja és még csak nem is sejtik, hogy azt kiégették volna. De a feleségem öröme meg van nyirbálva .. i így vagyok én is most két levéllel, amelyet ma tettek az asztalomra. Olvasgatom az előttem fekvő két levelet. Ugyanarról a dologról, a szamosan- gyalos ifjúsági termelőszövetkezetről szól mindkettő. A keltezés is egyezik;, január 10-én írta alá. az egyiket Szórádi, Sándor párttitkár, a másikat Lukács Lajos vb. elnök. Szép dologról szólnak, szépen fogalmazták, mégis lehangoltak. Nehogy félreértés legyen : nagyon dicséretes vállalkozásról van S2Ó a két levélben. A tanácstól jött írás arról számol be, hogy v. b. ülésen tárgyalták meg a. fiatalok helyzetét s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy segíteni kell a fiatalok, összefogását, a tsz. és egyéni fiatalok barátkozását, s a társas munka megszerettetését. A megállapodás határozatba is ment ,és megbízták Szórádi Sándor vb. tagot, hogy a cél érdekében szervezzen egy ifjúsági brigádot. Ez a brigád, amint a jelentés mondja, január 9-én 21 fővel megalakult. .„Tervünk továbbá — idézem ezt a részt, — hogy ennek a brigádnak 5 kh. szántóterületet adunk, melyet közösen fognak művelni, e területen napraforgót fogunk teljes egészében termelni.” A Kossuth TSZ elnöke segítséget ígért, éspedig úgy, hogy a területet megszántják és ősszel betakarítás után egyenlíti ki a szántás díját a brigád. Tervet dolgoztak ki arra is, hogy közelebb vigyék az egyénieket a tsz-hez. Ez nem lesz könnyű feladat, mert a Kossuth TSZ eddig Sok nehézséggel küzdött, nem tudott még kellően megerősödni. Első dolog tehát, hogy minden erőt mozgósítsanak a Kossuth TSZ megszilárdítása érdekében. Ezután a többi már könnyebben fog menni. Hát nem gyönyörű dolog ez? A másik levél a KISZ-röl ad hírt, mely .,a nyári szétszórtság” után talpra állt. A pártszervezet javaslatára gyűlést hívtak össze január 9-én és megalakították az ifjúsági szövetkezetei. Erre vonatkozólag szó szerint ez áll a levélben: „A megjelent 27 fiatal közül 23 fő lépett be a szövetkezetbe. A tanács és a tsz. vezetőivel azonnal meg is kezdték a tárgyalást, hogy mennyi földet tudnak biztosítani. Megállapodtak abban, hogy 9 hold földet adnak át az ifjúsági szövetkezet kezelésébe. Több egyéni gazda is felajánlotta segítségét a fiatalok szövetkezetének. Most már a fiatalok alig várják, hogy eljöjjön a tavasz és friss erővel hozzákezdjenek a közös munkához, mert látják, hogy ezzel is előbbre viszik a szövetkezeti mozgalmat a községben.” Mindezt papírra kellett vetnem, uogy lássak a szamos- angyalosiak dicséretes buzgalmát, amelyet semmiképpen sem akarok kisebbíteni, bot — mint földijük — azt kívánom, hogy bárcsak lendülne már fel igazán ebben a községben is a szövetkezeti mozgalom, hiszen az ottani lakosság nagyon is rászolgálna arra a jobb életre, ami a jó szövetkezeti gazdálkodással okvetlenül együtt jár. Amin én fennakadok, az elég kicsi dolog az egész ügyben, de mégis zavarólag hat. A tanácsi levél 21 fő és 5 holdról, a másik levél 23 fő és 9 hold alakuláskori állapotáról szól. Melyik az igazi? Az feltétlenül helyes és követésre méltó dolog, hogy az alakulás után másnap rögtön megírták a sajtónak a szép sikert ketten is. De félő, hogy ha a falu vezetésében is ilyen összhang lesz a két vezető közt, mint a levélírásban most, akkor abból nem sok jó fog kisülni a falu számára. Meglehet, hogy csak az egyik levélíró tévedett. De hogyan lehessen azt tudni a levélből, hogy melyik? így aztán mindkettővel szemben feltámad a kétség, a bizalmatlanság. Pedig ilyen szép igazán) príma dolgot kár egy kis szép-! séghibával elrontani! Z. A. Dohánygyári dolgozó nők az árleszállításról Ahol a községi tanácsok elnökei és titkárai tanulnak Köze) 100 hallgatóval újból meguyitotta kapuit Nyíregyházán az Államigazgatási Iskola
