Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

I termelőszövetkezetek tervkészítéséről (Cikk * 2. otdaioo.) ★ 0 Árpád, a betörő lRiport a S. oldaton.) XVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára 50 fillér 1959. JANUÁR 15, CSÜTÖRTÖK Házastársiak panaszkön jve (Cikk a 4. oldalon.) ★ A két világrenda+er (II. rése. 5. oldal.) Húszezer forint cél jutalom Versenyfelhívás a mezőgazdasági szakemberekhez Az 1958. december 30-án a me­zőgazdasági szakemberek részére megrendezett megyei tanácskozá­son több felszólaló javasolta, hogy a belterjesség fokozása, a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében indít­sanak versenyt a megye mező- gazdasági szakemberei között. A megyei pártbizottság és,a megyei tanács örömmel üdvözölte a mezőgazdasági szakemberek kezdeményezését. Ezért a ver­senyben legjobb eredményt elérő termelőszövetkezeti, illetve köz­ségi mezőgazdasági szakemberek részére 20.000 forint céljutalmat tűzött ki. A végrehajtó b;zottság úgy határozott, hogy az adottságo­kat figyelembe véve 3 főbb tájegy­ség — nyírségi, szatmári és be­regi — területének sajátosan szabja meg a feltételeket. V verseny feltételei Vereeny kiértékelésben csak az a szakember részesül, aki az ál­tala irányított termelőszövetke­zetben: 1. a kukorica vetésterületi ará­nyait ügy alakítja ki, hogy az a szántóterület 20 száza­lékát elérje, illetve megha­ladja; egész kukorica vetésterületét hibridkukorica vetőmaggal veti be; . a szabolcsi tájegységen leg­alább 29, a szatmári részen 32 és a beregi részen 27 má­zsa csöveskukoricát termel katasztrális holdanként; 2. juh és szarvasmarha számos­állatonként 5 köbméter silót készít silókukoricából; 3. a baktalórántházi, csengeri, fehérgyarmati, nagykállói, nyírbátori és a vásárosna­nyirségí I. díj 3.500 II. díj 2.000 III. díj 1.000 IV. díj 500 Megyénk mezőgazdasági szak­embereit felhívjuk, hogy e ver­senyfelhíváshoz csatlakozzanak. A verseny-mozgalomban való rész­vételt a járási tanács mezőgazda- sági osztályához 1959. február hó i0-ig kell írásban bejelenteni. menyi járások termelőszö­vetkezeteinél legalább 14.000 literes, míg a többi járások­ban 18.000 literes tejterme­lést ér el 100 kh. szántóterü­letre vonatkoztatva; a dolgozók fokozott húsellá­tásának biztosítása érdeké­ben 100 kát. hold szántóterü­letre vonatkoztatva 86 mázsa húst kell átadni, melyből 60 mázsa hizómarha és 26 má­zsa sertéshús legyen; 100 kát hold szántóterületre számítva a szarvasmarha sű­rűsége elérje, illetve meg­haladja a 15 darabot, továb­bá legalább 50 darab vegyes törzsbaromfit állítson be. A végrehajtó bizottság a 20.000 forintos versenydíjat az alábbiak szerint osztotta meg: szatmári beregi tájegység 3.500 3.500 2.000 2.000 1.000 1.000 A verseny kiértékeléséről a megyei tanács végrehajtó bizott­sága a versenybizottság útján 1959. december 31-ig gondosko­dik. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Tizenkét új tag jelentkezett a mandoki tsz-be A mandoki „71. Évforduló” Termelőszövetkezet kilenc éves múltra tekint vissza. Az a tény, hogy még 1958-ban is csak 16 taggal dolgoztak, már maga elárulja, hogy nem sokat fejlődött alakulása óta ez a szövetkezet, habár az utóbbi két esztendőben egyes területeken, mint például a szarvasmarhatenyésztés, voltak sikereik is. A számszerű fejlődésnek azonban nemcsak a szövetkezet gaz­dasági elmaradottsága volt az oka. Egyik akadályozó tényező a helyi tanács és a tsz nem megfelelő kapcsolata volt Ügy látszik, hogy az utóbbi napokban fordulat állt be ezen a téren. A ta­nácsvezetők hozzákezdtek a tsz-fejlesztő agitációhoz és az ered­mény máris megvan. A hét eleje óta 12 tag írta alá a belépési nyilatkozatot. A napokban megtartandó közgyűlésig még újabb belépőkre számítanak. Új belépők a tiszalöki Búzavirág T8z-beu A jói dolgozó tenuelősBövcike- zetekbe szívesen kérik felvételü­ket a dolgozó parasztok. Ha lát­ják, hogy könnyebb munkával, becsületed helytállással magasabb jövedelmet biztosíthatnak a kis- parcellán elérhető eredményeknél a közösben, az összefogás útját választják. Ezt tették négyen az utóbbi hetekben a tiszalökiek kö­zűt A kisfás tanyai Búzavirág TSZ-ben 6750 forinttal fizettek minden munkaegységet. Ezért látták érdemesnek Hegedűs Jó- zsef, Tóth János. Bárány Imre és Fenyvesi János dolgozó pa­rasztok a Búzavirág Termelőszö­vetkezetbe való belépést. Szíve­sen fogadják őket a szövetkezet- beliek, szükség van a dolgos ke­sékre. Otven százalékkal több leiöltöszövet, másfélszer annyi taft, több lakástextil ás kötöttáru kérni forgalomba az első negyedévben, mint 1958. hasonló időszakában valy. Javul a kötöttáru-ellátás is. A Belkereskedelmi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a ru­házati kereskedelem első negyed­évi áruellátása nemcsak az előző negyedévhez viszonyítva, hanem a múlt év hasonló időszakához képest is lényegesen jobb, mint az utóbbi évek bármelyikében volt. Mintegy húsz százalékkal több pamut méterárut hoznak forgalomba, ezenkívül csökkentik az úgynevezett hiánycikkek szá­mát. Pamutszaténből például négyszáz százalékkal, nyomott kartonból száz százalékkal, bal­lonból és düftinből több, mint száz százalékkal hoznak nagyobb mennyiséget forgalomba, mint megelőzően. A gyapjúszöveteknél jelentős választék-növekedés vár­ható. Lényegesen több felöltőszö­vetet juttatnak az üzletekbe, az előző negyedévhez képest ötven százalékkal több felöltő anyagot kínálnak eladásra. Az első ne­gyedévben jelenik meg a viscosa- szövetek hat új változata. A fé­sűs szövetekből nyolc, a kártolt szövetekből pedig kilenc új cikk kerül forgalomba. A selyemáruk­nál elsősorban a választékot nö­velik. A nők kérésére ruhasely­mekből azonos mintázattal kisebb tételeket gyárt az ipar. így elke­rülhető az „uniformizálás”. Bútorszövetből az előző évek­nél az idén lényegesen többet kí­nálnak eladásra, bár az igénye­ket még mindig nem tudják ki­elégíteni. Mintegy tizenöt száza­lékkal több szőnyeg és ágygarni­túra kerül forgalomba, mint ta­ötven százalékkal több nylon- és műselyem fehérnemű, tíz száza­lékkal több gyapjú kötöttáru jut az üzletekbe, mint tavaly, az első negyedévben. A gyermek kötött­áruk mennyisége mintegy negy­ven százalékkal növekszik. Bővül a választék a szintetikus anya­gokból készült kötöttárukból is. Megoldódik a harisnyaellátás kér­dése is, az árualapot több, mint huszonöt százalékkal növelték. Gyermekeknek háromnegyedes harisnyából, felnőtteknek krepp­nylon zoknikból és harisnyákból kínálnak többet. A divatáruk vá­lasztéka jelentősen növekszik és kielégítő lesz a férfi konfekció cikkek ellátása is. Jóval több téli- kabátot és mintegy tizenöt száza­lékkal több átmeneti kabátot, mintegy húsz százalékkal több szövetöltönyt juttatnak a boltok­ba. A férfiaknak külön zakó, nad­rág és lumberjack árusítását ter­vezik, s ezekből a cikkekből mintegy hetvenöt százalékkal többet hoznak forgalomba. A női konfekció csaknem kétszerannyi kulikabát árusítását tervezi, mint 1958. első negyedében. Mintegy százhetven százalékkal több férfi és női ballonkabátot kínálnak eladásra. Február végén, március elején kezdődik az 1958-as nyereségrészesedés szétosztása A részesedés irányelvei 1959-re változatlanul érvényesek Az ország valamennyi vállala­tánál folyamatban van és a leg­több helyen befejeződik a múlt évi mérlegbeszámolók készítése. Az érintett üzemekben ennek alapján állapítják meg a nyere­ségrészesedés nagyságát. A mér­legbeszámolókat az ország külön­böző részein hatszáz-hétszáz revi­zor vizsgálja felül, akik az éwégi leltárak készítésekor már meg­kezdték munkájukat. Az ellenér­zés alkalmával azt is alaposan tanulmányozzák, hogy az üzem munkájától független okok meny­nyiben befolyásolták a nyereség alakulását, amit szintén figyelem­be vesznek a részesedés kiszámí­tásánál. A revizorok tevékenysé­ge körülbelül áprilisig tart. — A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a mérlegbe­számolók elkészültétől függően a nyereségrészesedés kifizetését feb­ruár végén— március elején kez­dik meg, s erre a célra 1957-hez hasonlóan ismét löbb 6záz minié forintot fordítanak. A nyereségrészesedés rendszere 1959-re is fennmarad és stop- elvei is változatlanok. Mégis sikerült! A nyíregyházi fű tő hús teljesítette az élüzem-feltételeket Oriásharcsát fogtak a tíszaiöki halászok Tegnap reggel sok csodálója akadt a nyíregyházi Halászcsár­dában a 91 kilós, közel két és fél méter hosszú harcsának, amelyet Gulyás Dezső és Gulyás András tiszalöki halászok — az Alkot­mány Halászati TSZ tagjai — fogtak a tiszalöki vízműnél. A fogás érdekessége, hogy a zsák-1 mányi egy egészen kicsi, mind-j össze 13 méteres hálóval emelték ki a szorgalmas halászok. Az el­múlt évben ugyanebben az idő­szakban már 94 kilós harcsát is fogtak a derék tiszalökiek. Jó mu.ikájuk jutalma nem marad el, hisz ilyen fogás után szépen emelkedik keresetük. Az óriásharcsát a Halászcsárda dolgozza fel, s ízletes vacsora, mintegy négyszáz adag halászlé és rántott-szelet készül belőle. a Építkeznek a turpai Győselem ISz tagjui Többször szóltunk: már arról a nagyjelentőségű munkáról, amely- lyel a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat szerez el­ismerést az ország határain túl megyénk iparának. Többször hal­lottuk, mégis mindenkor jóleső érzéssel töltenek el bennünket az értesülések. íme: — A közelmúltban — újságolja a vállalat igazgatója — hat üzem­egységre való baromfifeldolgozó gépet szállítottunk a Szovjet­unióba. Büszkék vagyunk, hogy éppen ez a hatalmas ország biz­reven — munkát, és a szovjet emberek elismerését hallhatjuk termékeinkről. Egyébként határ­időre elhagyta az országhatárt a 35 darab konzervgyári fedélszá­mozógép is. — Jelenleg lengyel megrende­lésnek teszünk eleget. Ennek ke­retében 110 forgóvillás burgonya­szedőgépet készítünk. Dolgozóink nagyban serénykednek két D—24-es kalapácsos daráló elké­szítésén is, amit szintén külföldi megrendelésre készítünk. Legutóbbi tudósításunk alkalmával közöltük, hogy a tutóhoa a szénterv kivételével elérte az „élüzem” cím elnyerésének felté­teleit. Most arról tudósított Szilágyi Gyula, — fűtőházi tudósítónk, — hogy az előző tudósítás alkr t jvai nem állt rendelkezésükre a végleges időjárási szorzó, azt csak 13-án kapták meg. Az így kiszá­mított szorzóval a végleges szintek teljesítése globálisan 108.3 szá­zalék, tehát 0.3 százalékkal még túl is teljesítette a fűtőház az elért célkitűzést. Utóljára 1956-ban érte el a fűtőhöz az „élüzem” szintet. Az­óta csak most sikerült teljesíteni valamennyi feltételt. Reméljük, hogy a büszke clüzem-csillag fel is kerül majd a fűtőház homlok­zatára. Újabb exportulunkákat végez a Gépjavító Vállalat tosít számunkra — megrendelései Vencsellő vezet az őszi idényierv teljesítésében A tarpai Győzelem Termelőszö­vetkezet tagjai a következő esz­tendőkben jelentősen kívánják emelni a jószágáilományt. Jelen­leg <13 darab szarvasmarha van a közösben, amit év végére 51-re emelnek. A növekvő jószágállo­mány részére megfelelő elhelye­zésről is gondoskodnak. Ebben az évben építenek egy 50 férőhelyes tehénistállót mintegy 300 ezer fo­rint értékben, melynek fele költ­ségét a szövetkezetiek saját erő­bői biztosítják. A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága értékelte a szeptember egytől december 31-ig terjedő idő­szak őszi idénymunkáját. Az őszi idényben a fő feladatok az őszi talajelőkészítés, vetés és őszi mélyszántás voltak. A fő felada­tokat megyei szinten az őszi ve­tés 121 százalékos teljesítése ki­vételével terv alatt végezték el; a vetőszántást 68.1 a mélyszán­tást 85 százalékra teljesítették. Az őszi idényterv teljesítésében első a Vencsellői Gépállomás, utána a demecseri, fehérgyarmati ét nagyhalára következik.

Next

/
Thumbnails
Contents