Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

KEIiETM AG V A ROUS/.ÁG 1959. JANUAR 13, KEDD H I R E i< 1959. január 13, kedd, Veronika Asszonyoknak — lányoknak Az asszoiiT es a művelődés Hamarosan megtörténhet A következő történet talán néhány év múlva játszódik le a Holdon. A kis történet témája az örök téma: a szerelem. Valahogy így zajlik majd le. Egy kiugró szívalakú meteoritkövön üldögél a bájos holdleány: Erasike. Üj védőköntösen az ezüstös fényben vakítóan szikráznak a különféle biztosító szelepek, csapok. Fekete szemei magnetikus Sugarakat lövelnek a lábai előtt heverő Pistára. Még nem szólnak semmit, mert a szférák zenéjét hallgatják. Egy idő múlva meg­szólal Fista. — Erzsiké, én szeretem magát. Legyen az enyém. Váljon örökös bolygómmá — s szerelmesen megsimítja a lány bal csukló­ján lévő oxigéncsapot. — Jaj, Pista, már megint miket beszél! — szólal meg Erzsiké, S elpirulva kiszabadítja oxigéncsapját a fiú kezéből. — Maga csak komédiázik velem. Maga is olyan csélcsap holdfiú, mint a többi! —• Drága Erzsiké, hogy mondhat ilyet! — keseredik el a lovag, majd nekitüzesedve folytatja: — Erzsiké, ha nekem nyújtja a kezét, én mindenre kész leszek magáért. Szerzek egy beutalót a Marsra, felhozom magának az összes csillagokat az űrből... ~ — Ugyan Pista, ne nagyzoljon — szakítja félbe a lány. — Tudja, mi az, amit maga most nekem ígérget? Mesebeszéd a Föl­dön ... <Bezi> (CX3QOOOOOOOOOOOCOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO FÉRJEK ÉS FELESÉGEK ANKÉTJA A Hazafias Népfront városi el­nöksége 'és a városi nőtanács szervezésében 1959 január 14-én délután fel 6 órai kezdettel ren­dezik meg a férjek és feleségek ankétjét a gyermeknevelésről a József Attila Művelődési Ház kistermében. Az ankét vezetője Kokas Ferenc, a Hazafias Nép­front megyei titkára. ÉRDEKES GYŰJTEMÉNY: PIPAMŰZEUM látható Tápiószelén. A Blasko- vich-család 250 éve gyűjti a pipá­kat. Birtokukban van Nagy Péter cár cs II. Rákóczi Ferenc füstö­lőjén kívül még vugy száz neve­zetes pipa. Bercsényi Miklós ku­ruc vezér pipáján Selmecbánya faragott kcpa látható. ★ FILM KÉSZÜLT LAJKÁRÓL „Négylábú űrhajósok” címmel dokumentumfilmet készítettek a Szovjetunióban. A film bemutatja Lajka kutyát és a rakéták többi négylábú utasát repülés közben, a súlytalanság állapotában stb. A film végén bemutatják az egyik nagy űrrakéta kilövésének pilla­natát. ŰJ IRODALOMTÖRTÉNETI DOKUMENTUM Kölcsey-emlékeket találtak a nyíregyházi levéltárban. Követei­nek a pozsonyi országgyűlésről küldött jelentései kerüllek elő. HOSSZÚ LENNE VÉGIG ENNI! A híres Gyulai Kolbászgyárból az elmúlt esztendőben annyi kol­bászt exportáltak, hogy ha sor­jában lefektetnék, Budapesttől— Prágán át — Berlinig érne. Ki­csit hosszú lenne végig enni ezt az Utat. ★ AZ ÉLETMENTŐ I BÉKAEMBEREK Két norvég békaember a közel­múlt napokban beugrott az oslói fjord, jeges vizébe és félórai küz­delem után kimentett egy iszap­kotró gép alá került búvárt. •k EGY HÍR A „SZOMSZÉDVÁRRÓL” Kilencven éves a debreceni Bika Szálló. 1869-ben alapította Bika Bálint a híres beszálló-ven­déglőt. A mai épület 1914-ben létesült, s akkor gőz-és kádfürdő is működött benne. A város ve­zetőségét foglalkoztatja az a gon­dolat, hogy a szálló közfürdőjét helyreállítsák. ★ ÜJABB MUNKASIKER A Vas- és Fémipari KTSZ dol­gozói tegnap délelőtt 10 órakor adták át a Hajdúsági Iparművek megrendelésére készített zomán­cozó gépet. Ezzel a klsz dolgozói munluijukkal hozzájárultak, hogy a jövőben egyre több mosógép, és zománcozott háztartási eszközök kerüljenek a vásárlókhoz. ★ A HORTOBÁGYI CSIKÓSOK ÉS A KÜLFÖLDIEK Nemrég külföldiéit látogatták meg a Hortobágyot, s kíváncsiak voltak a csikósok nevezetes öltö­zetére. Legnagyobb meglepeté­sükre a csikósokon viharkabáto- k. t láttak. A külföldiek azonban mindenáron fotografáíni akartak, ezért néhány csikóst a múzeum­ból kölcsönzött népviseletbe öl­töztettek. A . kosztümös lovasok derűsen álltak a külföldi lencsék elé. IDŐSZERŰ BÖKKENÜNK Nem lehet a boltban Pick-szalámit kapni. A szép paripákat nem hagyják levágni. Ám mit tnpnd a mindent tudó? — Ha ló’ nincs •A szamár is jő. — kiss — Vasárnap meglátogattam egy régi ismerősömet. Ez az ismerő­söm már idősebb ember, a fele­sége úgyszintén, van azonban egy kislányuk, aki most tizenki­lenc éves. A látogatás során volt módomban a lánnyal is beszél­getni és elmondotta, hogy ő na­gyon szeret olvasni, de áz édes­anyja nem engedi. Ha kézbe vesz egy könyvet, mindjárt rászól: — Tedd le azt a könyvet! 1— De hisz olyan érdekes! — Akkor is ... Nem vagy te ügyvéd... Le kell tenni a könyvet. És ha egyszer a kislány letette a jószán­dékú, de maradi édesanyja vala­mi módon kézbe kaparintja és tűzbe dobja. Finoman szóba hoz­tam a lányok, asszonyok és a mű­velődés dolgát. Az édesanya so­káig mosolyogva hallgatott, lát­szott, hogy egyetlen szavammal sem ért egyet, mert én azt bi­zonygattam, hogy a nőknek is joga, mi több: kötelessége tanul­ni, olvasni, művelődni, részt Ven­ni az élet irányításában. Türel­mesen végighallgatott és amikor már azt hittem, hogy valami kis eredményt mégiscsak elértem, sikerült annyira meggyőznöm, hegy legalább olvasni engedje kislányát, megszólalt, — Márpedig nagyon csúnya az, ha egy asszony minden ..lében kanál! — Nem értem, mire gondol? — No, akkor elmondok egy ese­tet — mondta. — Engem nem áz édesanyám nevelt, hanem a nagy- néném. Nos, ez a nngynéném volt olyan asszony, olyan minden lében kanál. Egyszer a nagybá­tyám perbe keveredett a pappal és belekeveredett a perbe vagy hatvan ember. A bírósági tárgya­lás közel egy hónapig tartott és a sok férfi közt csak egyetlen egy asszony volt, a nagynéném. ö ott ült a bíróság előtt, járt a tárgya­lásokra, ahelyett, hogy a házi dolgát végezte volna. Nem. szép az, ha egy asszony a férfiak dol­gába beleavatkozik ég ott szó­szóló. , Nos, vajon mi lehet az a „fér­fiak dolga”? Vannak férfidolgok is de azok’ ma már oly kis terü­letre szorulták, hogy alig szá­mottevők. Ha ez a néni mégis „férfiak dólgá"-ról beszél, akkor közügyeket politikát kell erfeni. Igaz. volna, hogy a közügyek in­tézése a „férfiak dolga’ ?, Nem! Ezen vitatkozni som kell, a mai fiatalok — férfiak és nők —.egy­él Szilveszter estéjén vidám tár­saság gyűlt össze Tardi Zsig- mond mátészalkai lakos házá­nál. Szilveszterkor miről lehet másról beszélgetni, mint az el­múlt évről és a jövendőről. Itt is az történt. A jövővel kapcso­latban valaki azt kérdezte: Va­jon milyen házakat építenek majd 1968-ban? A kérdés nyo­mán nagy vita kerekedett, el­jött az éjfél is, de nem tudtak döntésre jutni. Ekkor úgy ha­tároztak, hogy a vitát egyelőre abbahagyjál?, de megkérdezik az újságot. így aztán néhány rappal ezelőtt levelet kaptunk, melyben arra kérnek, hogy szól- . junk hozzá a vitához. Mivel e téma közérdeklődésre számíthat, nem levélben, hanem a lap ha­sábjain adjuk meg a választ. A lakásHérdés megoldásának módja Mindenekelőtt tudni kell, hogy az emberek igényei nőnek. A lakásigények sem képeznek kivételt. A második világháború azonban nemzetközi méretekben sok lakást elpusztított és fokoz­ta a lakáshiányt. A háború előtti békeévekben sem íordítött a magyar uralkodó rendszer sok gondot a lskástalanok elhelye­zésére. Nem építtetettt lakóhá­zakat, a lakbéreket -emelte stb. A lakáshiány a jelenlegi építési módszerekkel és anyagokkal nem szüntethető meg. Ezért olyan építési módszerek, anya­gok. szerkezetek szükségesek, amelyekkel az építőipar h smar rátérhet a tömeges termelésre. Hazánkban — és szerte a vi­lágon — nagyarányú kutatómun­kába fogtak. Mindenütt kiserie­tek folynak: hogyan lehet gyor­san, olcsón, jól lakásokat épí­teni, milyen módszereket és új anyagokat lehet a termelésbe beállítani. Hazánkban az új technológia és építőanyag kuta­tásával a Lakóépül eltervező Vállalat foglalkozik. S vajon meddig jutott a kísérleteimen ez a vállalat? Értek-e ?l vala­milyen eredményt? Milyen lesz a jövő lakása? Mi lesz a jovä építési anyaga? Több házat építenek kísérleti célra kohóhahsalakból. tégla- blokkos eljárással, nagyszilárd­ságú cementből, könnyúbéton- ból és más anyagokból. Annyi máris biztos, hogy a jövő anya­ga a könnyű beton középblokkos módszere lesz. A kísérletek azonban tovább folyna?. Az Építcanyagipari Központi Ku­tató Intézet próbálkozik külön­féle ipari melléktermékei: — kohósalak, porszerthamú, kazán­salak stb. — fehasznál-JíáVal > S milyenek lesznek ezek a lakások? aránt vallják, hogy ennek az or­szágnak, a közügyeknek a veze­tése, segítése a férfi és a nő kö­zös ügye. Ez a néni azonban at­tól félti a lányát, hogy teljes jogú ember lesz. A nevelésben azon fáradozik, hogy a gyermekét kép­telenné tegye a legnemesebb em­beri kö‘ élességek teljesítésére cs ezzel mintegy „megóvja” lányát attól, hogy „minden lébén kanál” legyen. Ez lényegében .azt jelenti hogy elzárja lányát a művelődés­től, mert — mint mondotta: — Ha valaki asszony, üljön otthon, neveljen gyermekeket, főzzön, süssön, mosson, a többit bízza arra, akire magát bízta, amikor férjhez menl. Az ilyen elvek szerint berende­zett családi életben az asszony nem több, mint megbecsült szol­gáló, .segédmunkás az élet dol­gaiban „szakember” férfi mel­lett. Igazságtalan szerep és *e- gyük hozzá, hogy nem is tartós szerep. Ezt a szerepet vagy az asszony unja meg, vagy a férje. Nagyon sok családi élet bomlott már fel amiatt, hogy a házaslár- sak egyike e régi elvek szerint próbált élni. Volt arra is oclda, hogy ezt a szolgáló szerepet a férj erőltette feleségére, volt arra is példa, hogy a feleség igyeke­zett elhitetni férjével, hogy csali az ilyen asszonyi szerep a helyes, a becsületes, az illedelmes. A leg­több esetben válás lett a vége. Ma is mindennapos dolog, hogy arról panaszkodnak a ház is tár­sak egymásra: Jó ember, csak nem hozzám való, nem tud en­gem megérteni, mert maradi. Azt is. hajijuk olykor: Nagyon jó fe­leség, kifogástalan anya, de' túl-1 ságosan egyszerű, puritán. Nem érti meg a munkámat, neir. ér­deklődik utána, nem '.ehet vele egyenlő félként társalogni stb.* Tegyük hozzá, hogy mindezek a panaszok azon a tökén nőttek, amit ez az idősebb asszony gyer­meke nevelésében a becsület, az. illendőség, a tisztesség biztosíté­kának tart. Ma, a XX. században már nem lehet a nőket arra kárhoztatni, hogy kiszolgálóik legyenek a férfiaknak. A mi országunkban,1 ahol az egyenjogúság törvényben mondatott ki, ahol a nőnek joga van részt venni az ország ügyei­nek intézésében, nem szabad, bűn gyermekeket tudatlanságban ne­velni. Nem menti ezt még az sem, hogy ez.t a helytelen csele-, kedetet a jóindulat és a szülői szeretet kíséri. iíjry és más a szerelemről Először is ezek a lakások —1 tehát a jövő lakásai —: nem! lesznek oly nagyok, mint n ré-1 gén építettek. Egészen más el-! vek alapján tervezik m:-.!d ■> há­zakat. Ez igen 3> k mindent je­lent majd. A ;o n i. o t a H. a a; em­lítve: több lakás épülhe\ köny-; nyebb lesz berendezni a szo­bákat. . kevesebb tüzel j kell □ fűtésükhöz és könnyebb lesz takarítani. A legfőbb szempont a család egészségének szolgálata és kulturális igényeinek kielé­gítése. A jövő lonyhája A konyha üt majd el leg'n- kább a mostanitól. Kisebb lesz, de naposabb és levegősebb. Les,, benne vízmelegítő, mosogató, beépített jégszekrény, asztal, .szekrény cs tárolópolcok. A la­kással mindez együttjár majd. Tehát konyhabútort nem kell venni. S vannak-e már valahol ilyen lakások? . . Vannak bizony. így például Óbudán. Csepelen, a Hamzabég úton és új -anyagból, új tervek, elképzelések szerint a közeljö­vőben megyénkben is megindul! a lakásépítkezés. A lakásépítési; távlati tervben leírtak megvaló­sulnak s megyénkben is kielé-j gítést ryéér a dolgozó emberek l lakásszükséglete is, professzor azt állítja, hogy' a sze­relmeseknek kevesebb alvasra van szükségük, mint más ember­fiának: Igaz ez? Nézzünk csak egy pillanatra magunkba. Furcsa divat van Amerikában, ami igen megkönnyíti a férfiak­nak, hogy megismerkedjenek va­lakivel, és előre biztosítva legye­nek arról, hogy nem éri őket visszautasítás. Ezt a karperecek jelentik. A vörös karperec a bal csuklón azt jelenti, hogy: — Habár sok ismerősöm van, hajlandó vagyok további ismeret­séget kötni! A piros karperec a jobb csuk­lón azt jelenti: — Minden kísérlet hiábavaló, állandóra le vagyok kötve! A kék karperec pedig ennyit mond: — Tessék csak, rajta, nagyon magánosán érzem magam! 4 l Tudja-e, kedves olvasó, hogy a ! világ legrégibb szerelmeslevelét ÍChalada közelében találták meg? í Ez a levél időszámításunk előtt í 2200-ból származik, a babilóniai ► Gunis úr írta Dasbuya kis­asszonynak és „randit” kért ► benne tőle. — A levél í kőből készült és 16 kilót nyom, ► Lehetséges, hogy abban az idő­iben a szép lányok* asszonyok pi- j ramist építhettek szerelmes lcve- {leikből. t * t A rövid levelek illetlenek, tisz- [ tcletlenségre vallanak. Ez elfo- | gadott elv a szerelmi levelezés­iben. E vádtól akart megmenc- I kölni egy amerikai egyetemista, »mert egy francia színésznőnek 79 I oldalas, tízezer szavas levelet írt. »Meglehet, hógy ebben á levélben, »amely minden bizonnyal első volt, ♦ a szerelem végét is megírta. j t Egy dr, Ottavianí nevű római Egv gjyors pillantás a jtfvol»c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents