Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
1959. JANUÁR 13, KEDD KELFTM AGT A RORSZ ÁG s n Németországgal kötenüö békeszerződés szovjet tervezete (Kivonat) MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány január 10-én az amerikai, az angol és a francia nagykövet útján átnyújtotta az említett államok kormányainak a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét. A szovjet kormány eljuttatta e szerződéstervezetet a Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel részt vett többi államnak, valamint az NDK és az NSZK kormányának is. A tervezet szerint a békeszerződés egyfelől a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és a Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel részt vett többi állam (a tervezet ezeket az államokat „ szövetséges és társult hatalmaknak" nevezi), másfelől a jelenleg a Német Demokratikus Köztársaság által képviselt Németország (vagy ha a békeszerződés aláírásakor" már megalakult a német konföderáció, akkor a német konföderáció, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság) között kötik meg. A szerződéstervezetnek hat része van; e hat rész 48 cikkelyt tartalmaz. Az I. rész a „Politikai és területi rendelkezéseket”, a II. „Az egységes Németország helyreállítására vonatkozó rendelkezéseket", a lit. a „Katonai rendelkezéseket”, a IV. a „Gazdasági rendelkezéseket" tartalmazza, az V. rész címe: „Jóvátételek és megtérítések”, a VI. rész pedig a „Zárórendelkezésekről“ szól. Az I. cikkely szerint a szövetséges és társult hatalmak, valamint Németország megállapítják a háborús állapot megszűnését és a békés kapcsolatok létrejöttét. „Németországnak valamely formában való egyesítéséig, a Németország kifejezésen a jelen szerződésben a ma fennálló két német államot: A Német Demokratikus Köztársaságot és Német Szövetségi Köztársaságot kell érteni, s Németországnak e szerződésben megállapított valameny- nyi joga és kötelezettsége egyaránt vonatkozik a Német Demokratikus Közsársaságra, valamint a Német Szövetségi Köztársaságra” — hangoztatja a második cikkely. A IV. cikkely szerint a szövetséges és társult hatamak Németországgal való kapcsolataikat „Németország szuverénításának és területi integritásának tiszteletben tartásának, a német bel- ügyekbe való be nem avatkozásnak, a meg nem támadásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előny elveinek, valamint a jelen szerződésben foglalt rendelkezéseknek alapján építik fel. Németországot ugyanezek az elvek fogják vezérelni minden más országgal való kapcsolataiban." A tervezet V. cikkelye szerint Németország „Nem léphet semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a jelen szerződésben résztvevő bármely hatalom ellen irányul, s nem vehet részt olyan katonai szövetségben, amelynek résztvevői között nem szerepel a hitlerellenes koalíció mind a négy szövetséges hatalma: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország”. Mihelyt a Németországgal kötött szerződés hatályba lép, Németország — az NDK és az NSZK — „mentesül mindazoktól a kötelezettségektől, amelyek a varsói szerződés szervezetében, illetve az Észak-Atlanti Szövetségben és a Nyugat-Európai Szövetségben való tagsággal kapcsolatosak". A VIII. cikkely szerint Németország határai azonosak az 1959. január elsején fennállt határokkal. Németország határait a szerződéshez mellékelt térkép tünteti fel. Németországnak egy államban való egyesítéséig a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területét elválasztó határvonalat az 1959. január 1-i állapot szerint a szerződéshez mellékelt térkép tünteti fel. A IX. cikkely kimondja: „Az 1945. évi potsdami egyezménynek megfelelően: a) Németország lemond mindazokról a jogokról, jogi igényekről és jogalapokról, amelyek 'a Balti-tengertől kissé nyugatra fekvő Swinemünde városig onnan az Odera folyó mentén a „nyugati” Neisse torkolatáig, majd a „nyugati" Neisse mentén a csehszlovák határig húzódó vonaltól keletre fekvő volt német területekre vonatkoznak, beleértve a volt Kelet-Poroszország területét, továbbá a volt Danzig területét is, amelyek a Németország által elismert Lengyel Népköztársaság szuverenitása alá kerültek. b) Németország lemond az általa elismert Szovjetunió szuverenitása alá került volt Königsberg város és környékére vonatkozó minden jogáról, jogalapról és igényről”. A X. és XI. cikkely szerint Németország érvénytelennek ismeri el a müncheni egyezményt és kijelenti, hogy a volt úgynevezett Szudéta- vidéket mindenkorra a Csehszlovák Köztársaság területe sérthetetlen részeként ismeri el. Németország elismeri, hogy Elzász-Lotharingia a Francia Köztársaság része, a Saar-vidék pedig Németország területéhez tartozik. A XIII. cikkely szerint „Németország elismeri a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. május 15-én kelt államszerződés teljes hatályát és az Anschluss megtiltását, amely a szerződésben foglaltatik. A XVII. cikkely szerint „Németország kötelezi magát, hogy megtiltja és büntetendő cselekménynek minősíti a Nemzeti Szocialista Párt, valamint a hozzátartozott, vagy ellenőrzése alatt állott szervezetek újjáalakítását, létét és tevékenységét Németország területén, beleértve a politikai, a katonai és a részben katonai szervezeteket, továbbá egyéb hasonló pártokat és szervezeteket, különösen azon revansista pártokat és szervezeteket, amelyek Németország határainak felülvizsgálását követelik, vagy területi igényeket jelentenek be más államokkal szemben". A XVIII. cikkely szerint Németország „kötelezi magát, hogy feloszlatja és büntetendő cselekménynek minősíti bármely emigráns és egyéb szervezet létesítését és működését, amely ellenséges tevékenységet fejt ki bármely szövetséges és társult hatalom ellen”. A XX. cikkelyben Németország kötelezi magát, hogy „semmiféle formában nem tűr meg olyan propagandát, amelynek célja, vagy amely elősegítheti, hogy a békét veszélyeztesse, azt megbontsa, vagy agressziós cselekményt robbantson ki, beleértve a háborús propagandát, valamint mindenfajta revansista megnyilatkozást Németország határainak felülvizsgálási követeléseivel, más országok elleni területi igényekkel". A tervezet XXII. cikkelyében ez áll: „A szövetséges és társult hatalmak elismerik a német népnek azt a jogát, hogy helyreállítsa Németország egységét és kifejezik azt a készségüket, hogy mindkét államnak minden eszközzel segítséget nyújtanak e cél eléréséhez a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és megegyezése alapján”. A XXIII. cikkely értelmében a NDK és az NSZK „ünnepélyesen kötelezi magát, hogy sohasem folyamodik erőszakhoz, s nem fenyegetőzik erőszak alkalmazásával Németország újraegyesítésének elérése végett és békés eszközökkel old meg minden vitás kérdést, amely kapcsolataikban keletkezhet". A XXV. cikkely kimondja: „Németország egységének helyreállításáig és az egységes Német állam megalakításáig Nyugat-Beriin demilj- tarizált szabad város, amelynek saját külön státusa van”. A XXVI. cikkely szerint „Németországnak nemzeti fegyveres erői, katonai légierői és haditengerészeti erői lesznek, amelyekre az ország védelmének biztosítása végett szüksége van". A XXVIII. cikkely szerint Németország nem tarthat birtokában, nem gyárthat, nem szerezhet be és nem próbálhat ki: a) Semmiféle nukleáris fegyvert és egyéb tömegpusztító eszközt, beleértve a biológiai és vegyi harci eszközöket; b) Semmiféle rakétát és irányítható lövedéket, sem pedig ezeknek fellövésére, vagy irányítására szolgáló felszerelést; c) Elsősorban bombázásra tervezett, tehát bombák és lövedékek tárolására szolgáló felszereléssel ellátott repülőgépeket; d) Tengeralattjárókat. A XXX. cikkely szerint a Németország területén tartózkodó valamennyi külföldi alakulatot a szerződés életbelépése után legkésőbb egy év alatt (vagy az érdekelt felek által egyezményesen megállapított más határidőn belül) ki kell vonni az országból, s a szerződés hatályba lépése után hat hónappal egyharmaddal csökkenteni a Németországban állomásozó idegen csapatok létszámát. Ezzel egyidőben fel kell számolni a Németország területén levő valamennyi külföldi katonai támaszpontot. A jövőben Németország nem engedheti meg, hogy területén bármilyen külföldi fegyveres erő. vagy támaszpont legyen. A tervezet XXXII. cikkelye szerint „Németországot egyáltalán nem korlátozzák békés gazdaságának fejlesztésében, amelynek a német nép jólétének növelésére kell irányulnia. Németországot sem külkereskedelemben, sem a tengeri hajózásban, sem a világpiacokon való szereplésben nem korlátozzák”. A XLI. cikkely szerint a jóvátétel kérdését teljesen megoldottnak tekintik, s a szövetséges és társult hatalmak lemondanak minden ezzel kapcsolatos további igényükről. A „Záró rendelkezésekben” többek között az áll, hegy a békeszerződés életbelépésétől kezdve Németországot felmentik minden olyan kötelezettség alól, amely az NDK és az NSZK kormánya által a békeszerződés előtt kötött nemzetközi szerződésekből folyik és ellentmond a békeszerződés rendelkezéseinek. (XLIII. cikkely.) A XLVI. cikkely szerint bármely állam csatlakozhat a békeszerződéshez, amely hadiállapot- ban volt Németországgal, de a szerződés aláírásakor nem szerepelt a szerződő felek között, A kubai kommunisták első nagygyűlése 9 Távozik Kubából az Egyesült Államok jelenlegi nagykövete HAVANA (MTI): Fidel Castro szombaton Havanában egy sajtó- értekezleten kijelentette. , ha a győzelmes felkelés résztvevői be akarnak lépni az új kubai hadseregbe, szívesen látják őket. Újságírók kérdésére vá'aszolva elmondotta, hogy Errol Flynn amerikai filmszínész haditudósítói minőségben tartózkodott a harci cselekmények színhelyén. Megjegyezte, hegy azokat az amerikaikat, akik a felkelők oldalán harcoltak, kitüntetik. Fidel Castro kifejtette, hogy felszámolják „az amerikai irányítás alatt álló játékkaszinókat", de a külföldi tőkebefektetőknek a volt Batista-kormánnyal kötött megállapodásait továbbra is tiszteletben tartják, „ha azok megfelelnek a j törvényeknek”. A kubai kommunisták a felkelés győzelme óta szombaton este tartották első nagygyűlésüket Havanában. WASHINGTON: Eisenhower elnök szombaton elfogadta Earl T. Smith-nek, az Egyesült Államok kubai nagykövetének lemondását — közölte Hagerty, a Fehér Ház sajtószóvivője. Mint ismeretes, a kubai felkelők azzal vádolták; Smith nagykövetet, hogy reakciós kubai csoportokkal tartott fenn kapcsolatot és működésével igye- ikezett megakadályozni a felkelők: I mozgalmának sikerét. A szovjet nép baráti kapcsolatot óhajt az Egyesült Államokkal Mikojan sajtóértekezlete San Franciscóban SAN FRANCISCO, (AP): A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese szombaton Chicagóból repülőgépen San Franciscóba érkezett. Mikojan néhány órával később megjelent a San Francisco-i sajtóklubban. A fogadáson a klubnak körülbelül hatszáz tagja vett részt. Mikojan a hozzáintézett kérdésekre részletesen válaszolt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit nyújthat a kommunizmus az amerikai munkásnak ezeket mondta: „Ha most erre a kérdésre közvetlen választ adnék, „kommunista propagandával” és az Egyesült Államok belügyeibe való beavatkozással vádolhatnának meg. Közvetve azonban válaszolhatók. A Szovjetunióban a termelés ugyanolyan fejlettségi színvonala mellett, mint az Egyeült Államokban, a munkások még egyszer olyan jól élnének, mint az amerikai munkások.” Az ezután feltett néhány kérdés a Kínai Népköztársaságra, valamint a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti viszonyra vonatkozott. Mikojan válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniót és Kínát a legszivélye- sebb viszony fűzi egymáshoz. Kína virágzik és rohamosan fejlődik. A Szovjetunió a teljes egyenjogúság alapján baráti támogatásban részesíti Kínát. Úgy vélem — fűzte hozzá Mikojan — Amerika helyesen járna el, ha Kínát nyitott szemmel, nem pedig olyan szemüvegen keresztül | szemlélné, amely eltorzítja a való- I ságot. Ezzel csak maga Amerika I veszít. A kínai népi kommunák meg szervezéséről hozzáintézett kérdésben Mikojan így nyilatkozott: „Bármilyen furcsán is hangzik, a kommunák megszervezése aggodalmat kelt Nyugaton, Kínában viszont ezt lelkesen támogatja az egész nép. A kommunák megszervezésére vonatkozó kínai intézkedés végrehajtása bizonyítja, hogy a szocialista országok nem másolják a Szovjetuniót. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kulturális cserére vonatkozó kérdésre válaszul Mikojan közölté: a kultúrcsere- egyezmény örvendetes fejlemény a két ország közötti kapcsolatokban. „Az ebben az egyezményben foglaltak — mondotta Mikojan — megvalósulnak és jó dolog, hogy az amerikaik már nem félnek többé a szovjet táncosnőktől és nem követelik tőlük, hogy bélyegzőpárnákra nyomkodják ujjúkat ujjlenyomatok végett." Mikojan arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a megegyezéses megállapodás milyen kérdésben a legfontosabb az Egvesült Államokkal való viszony megjavítása szempontjából, ezt válaszolta: „mindenekelőtt a béke kérdésében. Szükséges, hogy ne élezzék ki a viszonyt, továbbá, hogy /essenek véget a hidegháborúnak és mint egyenlő az egyenlővel, tárgyaljanak anélkül, hogy diktátumhoz folyamodnának. Akkor közös nevezőre jutunk a vitás kérdések megoldásában". Január 20-ig találkozik Mikojan és Eisenkotver? Olyan konKrét kérdésként, amelyben a megállapodás különösen nagyjelentőségű lenne, Mikojan a nukleáris fegyverkísérletek megszűntetésének problémáját említette. Második fontos problémaként a váratlan támadás kiküszöbölésére vonatkozó intézkedések kérdésére utalt. Az Egyesült Államok képviselői — mondotta akadályokat gördítenek e két probléma megoldása elé. Mikojan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös előnyös kereskedelem kibővítése előmozdítja a nemzetközi helyzet megja- vulását és a két ország közötti kapcsolatok elmélyülését. Mikojan példaként utalt azokra a nevetséges mesterséges korlátozásokra, amelyek az Egyesült Államokban a Szovjetunióval való kereskedelem tekintetében érvényben vannak. Mikojannak azt a kijelentését, hogy a szovjet nép baráti kapcsolatokat óhajt az Egyesült Államokkal, az egyenlőség és a békés verseny alapján, az egész teremben visszhangzó, hosszantartó tapssal fogadták. ★ Washington. James Hagerty, a Fehér Ház sajtószóvivője szombaton kijelentette, lehetséges, hogy január 10-e, illetőleg 20-a előtt ser kerül Mikojan és Eisenhower találkozására. A találkozás végleges időpontját hétfőn közük.
