Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
1959. JANUÁR 13, KEDD KEUÍTMAGYARORSZÁG 3 Együíí dbi/örjb ax uoroiNr ItjiiNiíjri találkozó volt a nyíregyházi dohány termen tálóban Télvíz idején a falusi ember egyre beljebb szorul. — Előbb az unalomig szakadó esők, majd a kérlelhetetlen fagyok ragadják ki kezéből a szerszámot, s addig-addig hátrál a széles határból mindig beljebb, míg aztán a portán, a jószágállomány körül tölti, el az időt és a hosszú estéken véget nem érő beszélgetéseket sző a szomszédokkal pipafüst mellett. A szövetkezetbeliek is beljebb kerültek a határból, s most gondolatban, a tervezgetések alkalmával járják be újra az ismerős földeket. Ezt teszik a nábrádi Bskehar- eos TSZ-ben is. Amikor valaki benyitja az iroda ajtaját, a bentiek közül ketten is odább szorulnak, hogy helyet adjanak a kívülről jö- jövőknek. A helyiségben tízen- tizenketten ülik körül a hosz- szúkás asztalt. A szövetkezet vezetői és egyszerű brigádtagok. Itt van a községi mező- gazdasági felügyelő és közöttük ül a földművesszövetkezet ügyvezetője is. Ilyen tervkészítések idején sok fejre van szükség, hogy minden oldalról alaposan megforgassák a tennivalót, nehogy majd akkor legyen kapkodás, amikor a tetteken a sor. itbben aztán is akad hiba, mert m g készül a terv az idei gazdálkodáshoz, a szövetkezet tagjainak legalább a fele közvetlenül kiveszi részét a „papírmunkából”. A most jelenlévők közül az elnök, a könyvelő és a két brigádvezető, akik állandó tagjai a tervkészítő brigádnak, a többiek az erre a napra soros tagok. — Lehet, hogy így valamivel lassabban haladunk — módja Balogh Miklós, a Békeharcos elnöke, — de nagyon megéri. Ezzel a módszerrel legtöbben már itt érdekeltté teszik magukat a gazdálkodásban. És mindenkinek jól esik az a tudat, • hogy , a tervbe ez és ez az én javaslatomra került bele.” — Reggel, akik a tervkészítéshez jöttek — folytatja az elnök, — megismerik, hogy eddig mennyire jutott a munka. Ezután folytatjuk, ahol abbamaradt. Előfordul,, hogy a már elkészített részeknél javítást kell végezni. Máskor nagy csatározások vannak egyes tervszámoknál. Legutóbb például az ötven férőhelyes tehénistálló építési helyét vitattuk meg, mert a vélemények nehezen jöttek egyenesbe. — Ugyancsak „ki volt nyitva a bicska” valamelyik nap amikor a hizlalásról esett szó — említi Kiss Károly, a könyvelő. — Az elmúlt esztendő keserű okulás volt, amikor a gyümölcs- termelés „befuccsolt”. Elhatároztuk, hogy teljes erővel megalapozzuk a gazdálkodást az állattenyésztés terén is. Egyik útját a sertéshizlalásban látjuk. Néhány tag tervezés közben nem akarta ezt megérteni. Szívesebben tervezték volna, hogy osszuk szét a sertést is. a nekik való takarmányt is. Végülis lejjebb adták a dolgot és 200 darab sertést állítottak be baconhizlalásra. Vitázgattak a rizstelep bővítésén és az ötven holdas halastó építésén is. .A vezetőség azonban nem engedett és pontosan ezekben a kérdésekben nem. Mert a rizstelep, a halastó, a sertéshizlalás és a szarvasmarhatenyésztés fellendítése az, amivel a gyümölcstermelésből adódó gazdálkodási bizonytalanságot akarják megszüntetni. A fő érvet maga az elmúlt két zárszámadás szolgáltatta. Amikor az alma bőven termett, egy munkaegységet 82 forinttal fizettek és az elmúlt évben, amikor — mint ahogy a könyvelő mondja — az alma „befuccsolt”, a jövedelem 30 forintot tett ki Ilyet' még egyszeri nem akarnak! A szarvasmarha tartásának is jó alapot teremtettek: a 250 hold szántóterületből 64 holdon vörösherét, lucernát és szarvaskerepet termelnek. A tervkészítő brigád munkájában részt vesznek olyanok is, akik nem régen léptek a szövetkezetbe. Juhász István a múlt év novemberében jött a közösbe. Azelőtt az apósánál dolgozgatott. Neki .nem volt I föld in íí vessző veik ezetek ételéből A tyúkod i Kossuth Tsz tizennégy taggal dolgozott tavaly. A núlt őszön újabb szövetkezet alakult Haladás néven 13 taggal. Az dősebb szövetkezet javaslatára, községi vezető szervek segítségével a két szövetkezet egyesült. A 270 holddal rendelkező szövetkezeiét továbbra is segítik a szakemberek. Orosz Andor földművesszövetkezeti mezőgazdász a terhelési tervek készítésénél nyújt nagy segítséget. Arany kalászos tanfolyamot szer. vezett liujon a Hazafias Népiront és a, községi tanác3. Erre a tanfolyamra a már nagyobb előképzettséggel rendelkező gazdák járnak. A helyi földművesszövetkezet segített azokon, akik még la- nnlitl akartak: négy előadásból ál'ó tanfolyamot szervezett. A/ előadásokon a hibridkukorica és az újburgonya termeléséről, a gépi szántásról és a baromfitenyésztésről esik szó. A balsai kötteti földművesszö- vetkezet derekasan dolgozott az elmúlt évben. Áruforgalmi tervét teljesen saját pénzéből teljesítette, ilyen eredményekkel elsőként ez az fmsz. dicsekedhetett a megyében. Nagyvarsányban jól felhasznál- j iák a téli estéket ismereteik gyarapítására a dolgozó parasztok. A burgonyabogár ellent védekezésről tartott előadáson hetvenen js- j entsk meg és vitatták meg a ten- | íivalőkat. Előadást tartott az fmsz i mezőgazdásza a gyülmücs- és szőlőtermelésről, valamint a fásításról is. Nyolcvanon gyűltek össze, hogy meghallgassák a csibeneve- ésről, a baromfitenyésztésről szó- >ó előadást is. földje. Szorgalmasan hallgatja a többiek tervezgetését és ha megkérdik, mi a véleménye például arról, hogy a 173 kilogrammos holdanként! műtrágyaátlag elegendő-e, ő nyugodtan mondja: — Nézzétek, él ttz apósomnál csak fejbe’ terveztem, s lett, ahogy lett. Én míg nem értek ezekhez a nagy számokhoz da úgy gondolom, így van ez jól; minél többet fektetünk bele a gazdálkodásba, annál több lesz a hasznunk. A gépi munka tervezésénél a hatalmas termetű Hajdú István zetorosnak van szava. A saját /letör tavaly 900 nórmállroidat kitevő munkát végzttt. Igaz, ennek legnagyobb része bérmunka voit. Az idei gépi munkából jobban kiveszi a Botor a részét és szántás.' vetés, valamint növényápolásban mintegy 500 normálholdat akar Hajdú 'stván elvégezni. A "yűmölc9termelésbeu mindenki „otthon i án” a tagok közül, így nem kerül semmi fáradtságba megértein; az oldalozó tárcsa fontosságát, amellyel a falc álját fogják megművelni. Balogh Sándor gyümölcstermelési brigádvezetőnek régi vágya volt már az a tárcsa; az idén valóra válik. A terv készítésében munka- erőgazdálkodásná; tartanak. Tűt valy akadt eltérés á tervezett és a felhasznált munkaegység mennyisége Között. Nem ismerték kellően a rizs agrotechnikáját és a 22 holdra mindössze 600 munkaegységet terveztek és a valóságban sokkal több ráment. Az elnök újra és újra, felhívja a figyelnid: A munkaegységekre vigyázzunk nagyon. Ne kótyavetyéljük el, mert nem as a 'fontos, mennyi munkaegységet szerzünk, hanem mit ér. — Tudjuk mi azt jól — szól közbe hamiskásan Su a András, miközben fejebúbjára tolja a nagy báránybundás kucsmát, — nem azért járunk iskolába. Elmondják, hogy a termelőszövetkezet tagjai közül tizen- ketten iratkoztak be az iskolába, hogy elvégezzék a hetedik, majd utána a nyolcadik általánost. Tanulnak; a téli időszak, amikbr nem szőrit nagyon a ínunka, igen jó alkalom az ilyesmire. — Kell is az az iskola — mondja valamelyik az ott ülők közül. Egy kis számolás ráfér az. emberre, meg már azt is tudjuk, hogy melyik a „zengő”, meg a „zengötlen” mássalhangzó, Ki is tör erre az általános nevetés. Este vari, vége a mai tervezgetésnek. Holnap újabb csoport kezd hozzá a terv következő fejezetéhez. Kiss Károlyra könyvelő, elrakja á pak- samétát és buzdítja az embereket: — Igyekezzetek, kapjatok be otthon valamit, aztán az iskolában találkozunk. — Jó neked — mondja a fejét vakargatva Balogh Sándor — te a feleségeddel együtt tanulsz de engem az asszony már lassan elver a háztól, amiért vén fejjel ilyesmire adtam magam és alig lát otthon. — Sohse búsulj komám, majd segítünk mi rajtad, ha az asz- szony elégedetlenkedik — mondja valáki nevetve a küszöbből. Lassan elhalkul a nevelés cs az emberek belelendülnek a sötétté. érett januári estébe. András. A nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál vásár- sáp este kedves ünnepség volt. A KISÉ-szervezet a pártszervezritel közösen találkozót rendezett a vállalati ifjúsági szervezet (SZÍT és DISZ) megalakulásának 10, évfordulója alkalmából az akkori ifjú harcosokkal és a KISZ-szervezet mostani tagjaival. Mintegy más- íéiszázan gyűltek össze. Többek között Zajácz elvíárs, a megyei, pártbizottság munkatársa is elmondotta élményeit és. tapasztalatait az ifjúmunkások mozgalmában. Ö is a gyárból került ki, mint többen mások, akik eljöttek a találkozóra, vissza a gyárba, ahol nevelkedtek. Sok olyan élményt mondottak eb ami. nagyon megragadta a találkozó részvevőinek figyelmét és tanulság gul szolgált. A régi hagyományok felelevenítése után jó hangulatban töltőt ték az estét, s a táncmulatság éjjel két-óráig tartott. Elmarailt a nagyhalássi üzem Érdeklődtünk Nagy elvtárstól, a nagyhalászi kender-, matrac- és pozdorjalemez üzem vezetőjétől, hogy január első tíz napjának tervét hogyan teljesítették. Bosz- szankodva mondta: — Sajnos, elmaradtunk. A kén- derüzemben, a matrac üzemben és a pozdorjalemez üzemben is jóval magasabb tervet kell teljesítenünk, mint az elmúlt évben. Háromműszakos termelésre térünk át és az ezzel kapcsolatos szervezés, valamint a munkáslét- szám-növelés okozta az elmaradást. A kender üzembe például negyven új munkást vettünk fel, akiknek a munkábaállítása problémákat okoz. De biztos vagyok abban, hogy a hónap végére behozzuk a lemaradást és tervünket legalább 100 százalékra teljesítjük! Az igazgató elvtárs a dolgozók közül az újságban megdicséri az élenjáró, jó munkáért Palkó Pál, Bagdi Ilona és Kövér Irén kilósokat, Fekete Józsefné és Nagy Jó- zsefné matrackészítőket. A kiadott mennyiséget a fogyasztó is ellenőrizheti, mert a tartály tiszta súlya külön is fel van tüntetve. Van még egy dolog,' amit érdemes megjegyezni. Sokan mellőzik a kellő vigyázatosságot. Pedig az egyébként veszélytelen gáz így szerencsétlenséget is okozhat. 1 tékű épületüket, mutatja.. Tavasz- szal Ide költözik irodájuk, de szép étkezőhelyiségük és fürdő fe rendelkezésükre áll. A rendesebb munkakörülmények között bizonyára még jobb munkát végezr nek majd a fogyasztók megelégedésére, ■’ . N J. 350 kiló szén— egy palíiekbau Oya.-vn, nogy a háziasszony tűzés előtt kinyitja a tartály szelepjét, sőt a tűzhely csapjai is is csak aztán keresi a gyúitot. Persze, minél • később talál gyufát, annál nagyobb a lobbanás. Ilyenkor Ez ijedtségen kívül más baj is történhet. Előfordulhat még szelephiba is, ezért jó, ha I gyújtás 'előtt mindig ellenőrzik a | csapot, nincs-e gázszökés. Ha va- ! lami baj van, szívesen szolgálnak I tanáccsal a gáztelep dolgozói. E kép is a gáztelOpen készült. I Üj, több mint százezer forint érBizonyosan nem ad e furcsa cím fejtörésre okot, hiszen a képre nézve azonnal érthető, hogy a háztartásokban használt gázpalack e kis írás „hőse”. így hát csupán valamilyen összehasonlításul szolgál a jelzett szám. — Nagyjából — figyelembe véve a tökéletesebb égést — ilyen arány. \ap a szén és a gáz között. Nyíregyháza déli peremén, a Vasútvonal mellett áll a kis töltőtelcp. Itt „csomagolják”, palackozzák a közkedvelt égőgázt Tágas hely a tölt i terem, két sarkában mérleg, oldal az üres palackqk. középen a fővezeték. - / töltés egyszerű dolog. A 15—.20 ezer kilós tartályokból.■ idevezetett cseppfolyósított gáz szinte percek alatt' kerül a tartályokba. Sallai József gyors mozdulattal a palack szelepjére szoríja a töltő csapot s a mérleg jel/t a mtuioy-S-get. Két perc alatt .három darab palack lelik meg. Így, télidőben kevéssel csökken a gázigény, mégis 3-4 ezer kilót töltenek naponta. Törődnek a házhoz szállítással, sőt a vidéki fogyasztók részére vasúton juttatják el a gázt.
