Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

2

KELETIM AGY ABORSZAG

1959. JANUAR 11, VASARNA*

A nyírkárász! tanácselnök

Munkában a gödörfúró

ertész Mihályra, amikor el- foglalta öt évvel ezelőtt a tanácselnöki széket, két hétig a kutya sem nyitotta rá az ajtót. Nem tudta elképzelni, miért nem lépik át szobája küszöbét a karásziak.

De mint mindennek, ennek is megvolt az oka. Éspedig az, hogy elődje rettentő mogorva kormányos volt, igazságos ítélet helyett összekáromkodta az embereket. Így aztán kikerülték. Kertésznek idős Ragány Miklós volt az első páciense, aki csak hosszas töprengés után merte lenyomni az ajtókilincset. Az elnök azt sem tudta, hogy fogadja. Meg is volt rőkönyödve, az öreg, mert eg/-kettőre elintézte a dolgát. Ettől a perctől kezdve aztán volt vendég bőven. Egymásnak adták a kilincset, ha valami bajuk volt. Ügy jámak hozzá az emberek igazságszolgáltatás végett, mint a jó kútra. És nemcsak hivatalos ügyekbeh kérnek tanácsot, de még a családi titkokba is beavatják.

Története van annak, hogyan lett béke a Molnár családban.

— Perpatvar volt. Após, anyós, de már mindenki belekeveredett. Molnár .Miklós anyjá nem egyezett menyével. A két öreg fizette a föld után az adót és kifogásolták, hogy a fiatalok későn kelnek fel, nem veszik ki részüket a munkából és mégis egyformán részesülnek a termelt javakból. Ebből lett a veszekedés. Molnár Miklóst otthagyta a felesége, haza ment apjához, Lesku Györgyhöz. A férj nem nyugodott. Apjával elment a feleségéhez. De vesztére, mert az apósa félig leharapta az orrát és kizavarta őket a lakásból.

1/ étségbeesve szaladt a fiatal- asszony az elnökhöz.

— Ha csak teheti, segítsen, mert baj lehet — magyarázta a történetet.

— Nem vagyok én bíró — így Kertész. — Ellenben, ha a férjével ketten kérik, hogy beleszóljak a dologba, akkor más...

Így is lett. Kertész Mihály pedig elindult igazságot szolgáltatni. Volt az öreg Molnárnál, beszélt az, asszonnyal, felkereste Lesku báMit kell tudni az egyes piacokra bevezetett termelői igazolványokról?

Beszélgetés Sipos Béla elvtárssal, az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Kirendeltsége vezetőjével

Az elmúlt év decembere végén megjelent az Élelmezésügyi Minisztérium 26/1958. számú rendelet«, melyszerint a termelői igazolványok rendszerét kiterjesztette megyénkben is Nyíregyháza város, Mátészalka, Kisvárda és Űj- fehértó községek piacaira. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Sipos Béla elvtársnak, az Élelmezésügyi Minisztérium Fel- vásárlási Kirendeltsége vezetőjének.

Kérdés: Miért volt szükség a termelői igazolványok bevezetésére?

Felelet: Az érvényben lévő rendeletek a termelőknek lehetőséget adnak, hogy sajáttermésú tennélvé ny ükét az ország bármely részén szabadon értékesítsék. Ezt a lehetőséget különböző spekulációs egyének kihasználták és a termelőktől felvásárolt termelvé- nyekkel üzérkedtek, zavarták a piac nyugalmát és árfelhajtást idéztek elő. Az ilyen egyének mint termelők jelentek meg a piacon, s mivel a saját terményét értékesítő termelő nem rendelkezett termelői igazolvánnyal, kevésbé volt meg a lehetőség a spekulánsok leleplezésére, ezért vált szükségessé a nagyobb piacokon a termelői igazolványok rendszerének bevezetése.

Kérdés: Kiknek és milyen mezőgazdasági termékek árusításához kell termelői igazolványt váltani?

Felelet: Azoknak a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, termelői szakcsoportoknak, szak- szövetkezeteknek és mezőgazdasági társulásoknak, továbbá ezek tagjainak, valamint egyéni iaz- dálkodóknak, akik a fenti piacokon búzát, rozsot, kétszerest és ezek őrleményeit, árpát, zabot, kukoricát, tavábbá rizst, napraforgómagot, burgonyát, zöldség-, gyümölcsfélét, hüvelyeseket, tej és tejterméket, élő- és vágott baromfit, tojást, valamint füstök húst, füstölt, sózott szalonnát #s zsírt kívánnak árusítani.

Kérdés: Hol szerezhetők t>? s termelői igazolványok?

Felelet: A termelői igazolványok kiadását a termelő lakóhelye szerint illetékes községi tanácsok végrehajtó bizottságai adják ki. A termelő csak személyesen kérheti az igazolvány kiadását, melybe a gazdasági adatokon kívül beírják a termelő személyazonossági igazolványának számát és azoknak a családtagoknak a nevét, személyazonossági igazolvány számat, akik a piacokon árusítani akarnak.

A termelői igazolvány kiállításakor a gazdaság nagyságától függően 20—100 forintig terjedő illetéket kell fizetni.

Kérdés: A felsorolt piacokon mikortól kötelező a termelői igazolványok felmutatása?

Felelet: A rendelet értelmében az említett piacokon január 1-ével be lett vezetve a termelői igazolványok rendszere. Az a termelő, aki ezeken a piacokon kívánja termelvényeit árusítani, február 1 után termelői igazolvány nélkül értékesíti, szabály- sértést Követ el és 3.000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. A piac nyugodtsága és a büntetés elkerülése végett a termelőknek is érdeke az igazolvány kiváltása. Ez az intézkedés minden bizonnyal a becsületes termelők megelégedésével fog találkozni és elősegíti a spekulációs tevékenység kiküszöbölését.

Csikós Balázs.

csit, és egy szép napon azon vet-} ték magukat észre, hogy együtt« van á két család. •

— Hátha azt mondanám el, ho-t

gyan voltam mérnök a Lévai csa-t Iádnál. Az öreg asszony négyszer* mérette fel velem a portát zsineg-$ gél, s mindig azt mondta: csalok« az örökösök javára. Még el is kül-J dött. |

£-,zo nélkül elment, de később *

^ már maga Lévainé jött érte. ♦ És Kertész Igazságot tett. }

Kertész elvtárs jól ismeri fel a} helyzetet és józan esze mindig } okos paragrafusok megalkotására} ösztönzi. Persze vannak azért? olyan dolgok, amelyek miatt maga} Kertész is bosszankodik.

— Erről nem érdemes szólni, de most elmondom... Ilyenek a mezőrendőri kihágási törvények. Még 1900-ban alkották és ma is ezek vannak érvényben. Pedig az idő már elsodorta. Helyes lenne egy új jogszabályt alkotni arra, miként lehet eljárni a mezőőrnek azzal a személlyel, aki garázdálkodik a határban. Csak egyezkedünk, mást nem tudunk tenni. Beküldjük a jelentést a kártételekről, s csak hónapok múlva kapnak 10—20 forint bírságot az illetők és nevetnek a

markukbar

Ij'rdemes ezen elgondolkozni.

Van itt más is. Problémát jelent falun a lakásépítkezéshez szükséges helyszíni és tervrajz elkészítése. Csak képesített kőművesmesterek foglalkozhatnak ezzel. Ilyen viszont alig három van a járásunkban. A terv elkészítése bonyodalmat, szaladgálást okoz. A KIOSZ próbarajzot vehetne minden mestertől és akit arra alkalmasnak talál, megbízhatná hasonló munkával. így talán bővülne a kör, kevesebb lenne az építkezők gondja.

De nemcsak javaslata van Kertész Mihálynak, hanem kívánsága is.

— Már régi vágyam egy külföldi turné. Olyan igazi tapasztalat- szerzés.

— Aztán hova menne, mit nézne meg?

— A Szovjetunióba, és tanulmányoznám a kolhozok és a szovjetek közötti kapcsolatot, viszonyt, a mezőgazdaságot, mert ez a legnagyobb probléma nálunk. Azt hiszem, sok tapasztalatot szereznék, amelyet alkalmazni tudnék.

Ilyen ember Kertész Mihály, a karásziak tanácselnöke.

Farkas Kálmán.

A Nagykállói Gépállomás gödörfúró gépe most otthon dolgozik, a gépállomás területét körülvevő fasorhoz fúrja a gödröket. Mivel a fák helye előre ki van jelölve és a távolság kicsi a szomszédos gödrök között Kántor Antal zetoros és Juhász Péter munkagépkezelő közel hatvan darab lyukat fúrnak óránként. A biti Táncsics Termelőszövetkezetben nagyüzemi gyümölcstelepítésnél is 30 gödröt kifúrtak egy óra alatt.

40 hallgatóval növényvédelmi tauíuiyam indult (váltóséinjéuben

A Kállósemjéni Növényvédő Állomás rendezésében január 5-én 40 hallgatóval háromhetes bentlakásos növényvédelmi tanfolyam indult. A hallgatók közül húszán az állomás dolgozói, tizen állami gazdaságokból, tizen pedig a nagyobb termelőszövetkezetekből jöttek ide tanulni.

A filmvetítéssel és egyéb segédeszközökkel jól felszerelt tanfolyamon a megye legjobb növényvédelmi szakemberei oktatják a résztvevőket. A tanfolyam végeztével igazolványt kapnak a hallgatók. A Pest megyei Vasadon is 12 fő tanul Szabolcsból, ahol a községi gazdasági felügyelőket oktatják a növényvédelmi teendőkre. E télen több mint ötven fő szerez állami költségen növényvédelmi jártasságot megyénkből.

Gazdag nyál-állomány Cj fehér tón

U

j fehér tón a közelmúlt napokban körvadászatot rendeztek. Egy-egy alkalommal nem nagy kört fogtak, mégis bőven volt nyúl a területen. Már az első körben is ugyancsak szaporán kellett tölteni a fegyvereket, a másodikban viszont valósággal megrohamozták a nyulak a vadászokat. Az első két körben több mint száz darab nyulat lőttek. — Ekkor a vadászmester figyelmeztette a vadászokat, hogy készüljenek fel alaposan a harmadik körre, mert az előzőektől is több

Érdekességek

a mezőgazdaság világfiból

A NÖVÉNYEK HIANYBETEG- SÉGEI

Az egyes táplálóelemek hiánya a növényeken különböző káros formában nyilvánul meg. A nitrogénhiányban szenvedő növények levelei sárgulnak, a hajtások növekedése visszamarad,"1 a virágok, termések kisebbek lesznek. Foszforhiá’.iy esetén a leveleken száraz, elhált foltok jelentkeznek, a növény fejlődése vontatott. A kálium hiánya sárgulással jár és a levélszélek és csúcsok elhalásával.

A vas és magnéziumhiány a növények levelein klorózisban (a zöld szín elvesztése) nyilvánul meg. Magnéziumhiány esetén az öíek élénkzöldek maradnak. Borhiány esetében a fejlődő hajtások halnak el (pl. cukorrépa). Kóros tünetként jelentkezik a réz, a mangán és a molibdén hiánya is.

Az állatvilágban a vitaminok és szintén a takarmányból kiár.y- zó nyomelemek okoznak hiány- betegségeket.

HA A HALTEJ

minden sejtje megtermékenyítené a halpetét és azokból életképes egyedek ke'nének ki, a csuka esetében egy köbcentiméter tejből 20 milliárd fiatal csukaivadék fejlődne. A természetnek ez a rendkívüli bőkezűsége azért van, mert a halak szaporodására a tavakban, folyókban s tengerekben való viszonyok igen mostohák. A valóságban csak elenyésző a kikelő halak száma.

HESSZEN1 LÉGY

A hesszeni légy a gabona kártevője. 2.5'—3.5 milliméter hosszú lárvája rózsássárga, később tejfehér. Lárvái a gabonafélékben a levélhüvely alatt, a szárcsomó fölötti lágy részek nedvével táplálkoznak. Ősszel és tavasszal a fiatal gabona megtámadott vezérhajtása elpusztul. A szárbaszökés után a szárak a megtámadott csomó fölött meggörbülnek.

Védekezés: a tavaszi gabona korai vetése, a növények gyors és erőteljes fejlődését biztosító agrotechnika.

DELICIOUS

A Delicious (Delicsesz) alma a világ legelterjedtebb almafajtája, amelynek több változata ismeretes. 1895-ben vezették be a termelé'k- Amerikában. Érmek a

legelterjedtebb almafajtának nálunk a Jonathán mellé felsorakozó Stanking változata -terjed legjobban.

TÁPANYAGTARTALOM A RÉPASZELETBEN

A cukorgyárban kilúgozott friss répaszelet szárazanyag tartalma 5—6 százalék, egyszeri kisajtolás. sal 8 százalékra nő. A répaszelet keményítő értékét úgy kapjuk meg, ha a szárazanyag százalékot megszorozzuk 0.7-tel, a fehérjetartalom pedig a szárazanyag 0.S százaléka.

Friss répaszeletből hízó marha 40—60 kilót is fogyaszthat naponta. Tehenészetben nem tanácsos 20—30 kilónál többet etetni, mert a sok vízfelesleg lazítja az izmokat, a vajat fehéríti és keménnyé teszi.

Ml AZ, HOGY DURÁNCI?

Duránci baracknak nevezzük azokat az őszibarack-fajtákat, melyeknek gyümölcshúsa maghoz- kötött, a kőmagtól nem válik el. Helyes magyar elnevezése: mag- hozkötött. Ugyanez vonakozik a szilvákra is. tehát ami nem „magvaváló” az mind duránci.

nyúl lesz. Sokan nem hitték. Mikor azonban pár száz métert haladtak előre, valóságos nyúl-csor. dák közeledtek a puskások télé. Az egymást érő nyulakra való puskázás következtében a vadászok nagy részének elfogyott a lőszere. Üres puskával térítgették, zavargatták nem kis bosszúságukra a menekülő tapsifüleseket. Végül is be kellett fejezni a körözést töltény hiányában. Csupán a harmadik körben több mint százötven darab nyúl került terítékre. Szakemberek véleménye szerint azonban még ennek kétszeresét lehetett volna zsákmányul ejteni, ha elegendő töltény állt volna rendelkezésre.

Kosa András, megyei vadászfelügyelő dicséretben részesítette az újfehértói vadászokat, a vadásztársaság vezetőit, ezen belül Kegye Sándor vadászmestert, jó gazdálkodásukért. Azért, hogy fegyelmezettségükkel gazdag vadállományt neveltek, megfelelően í gondoskodnak a vadak védelméből, a duvadak irtásáról, körülte- }kintően szabályozzák a vadászat gyakorlását. Az újfehértói példa igazolja, hogy rövid idő alatt is elszaporodnak a nyulak. Példájukat követhetnék más vadásztársaságok is.

iiú95 liier lej tehenenként

A keki Kossuth TSZ-ben a tejhozam 2—3 liter volt egy esztendeje. Az volt az új elnök intézkedése, hogy összehozták egy istállóba nz összes szarvasmarhát. ♦A jó takarmányozás és ellenőrzött } munka meghozta a gyümölcsét:: 3695 liter tejet fejtek tehenenként a múlt gazdasági évben. Hasonlóan kezbevette a sertés- , tenyésztést is az elnök. A kocák kétszer fialtak egy év alatt. A jó vezetés révén ugyanaz a tagság a korábbi területről és állatállománytól 530 ezer forinttal töt* bevételre tett szert.