Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-09 / 7. szám
1959, JAMJAR 9, PÉNTEK KELET»! AO Y ARO RS./.AG Az új év első újítása A 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál benyújtották és elfogadák az év első uútábi javaslatát, uemá.iy- íalvi Kálmán és két társa mar régebbtn kísérletezett a vállalatnál kihasználatlanul elfekvő hat darab 375 literes batonke verőgép átszerelésével. Ugyanis a hat gap úgy került a vállalathoz, hogy „nem állt meg saját lábán” és úgy r-zerktsztették meg, hogy nem lehetett egyik munkahelyről a másikra szállítani. Az építkezéseknél a hat óriás betonkeverő helyett a gépkölcsönzőből igény- bovet Ü5 literes, könnyen szállítható és stabilan álló betonkeverőt vettek igénybe. Az újítók az elfekvő 375 literes betonkeverőket átalakították és úgy szerkesztették meg, hogy dolgozni lehessen vele. Az újítás megvalósítása azt eredményezi, hogy a gépkölcsönzőből nem ken igénybevenrn a hat betonkeverőt, amiért a vállalatnak 64 ezer forintot kellene fizetnie. Demény- talvi és társai hozzákezdtek az újítás megvalósításához és megkapják az újítással elért megtakarítás után járó 4400 forint ují- lói díjat. Egy szövetkezeiben négy új liáz A tiszavasvári Haladás Terme- lőszövekezet tagjai becsületesen dolgoztak az elmúlt esztendőben. Munkájuknak meg is volt a gyümölcse. 36.42 forinttal fizettek minden munkaegységet. A család szükségleteinek biztosításán kívül négy családnak új lakás építésére is jutott. Gazdag László a tavaly épített új lakásban már benne is lakik. Ez évi munkájuk eredményeként bizonyára újabb családok építenek új lakást. A tavaly épült négy új lakás is igazolja: a szövetkezetben rövidebb idő alatt építhetnek új lakást s ezenkívül nem nélkülöznek a lakásépítő családok élelmezésben és ruházkodásban sem. KIKNEK TAPSOL EZ EVBEN A NYÍREGYHÁZI KÖZÖNSÉG Fővárosi ós vidéki együttesek fogadása — Bérletsorozatok opera és drámai előadásokra — Olcsó helyárakkal ifjúsági előadásokat rendszeresítenek — A nyitásra meglepetést tartogat a Szabadtéri Színpad Elhangzónak az újévi jókívánságok és azóta már- a dolgos hát-' köznapok során bizonyosodik be, hogy a kívánságok és elhatározások az idén is valóra válnak. Az akarás láza tehát nem szállt les nekünk nyíregyháziaknak különösen jóleső érdjéé tudni, hogy 59- ben minden bizonnyal nagy nűp- hez érkezünk: ha nem lesz különösebb akadály, színházat avatunk. Mondhatnánk a „kultúra ünnepi éve” ez a mostani Nyíregyházán. Ezt bizonyítja az ala-. pos felkészülés is, amiről Kóródi Lászlótól, a József Attila Művelődési Ház, és a Szabadtéri Színpad igazgatója tájékoztatott bennünket. I legfrissebb: helyi szerző premierje Elöljáróban a. ,,Ház''-ról tudtunk meg néhány érdekességet. Nem véletlen, hogy a „József Attila” a város kultúréletének egyik centrumává nőtte ki magát, hiszen negyedévenként mintegy 25 ezer színház és egyéb előadás látogatója fordul meg itt. Emellett félezernél is több a szakköri' és művészeti csoporttagok száma, -y Lelkesen dolgoznak, szórakoznak az együttesek. Az , igazgató véleménye szerint a színjátszó csoport az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetésével szolgált. Helyi szerző, Sipkay Barna „Asz- szonyveszedelem” című háromfel- vonásos vígjátékát tanulták be. Tervek szerint a nyíregyházi premierre január 25-én kerül. sor. Bérletsorozatok, ifjúsági előadások Nyíregyházán igen' népszerűek a debreceni és a miskolci színművészek. A nagy -érdeklődésre való tekintettel a művelődési ház Nagrsikcríí kiállítás A mátészalkai járási és községi tanács mezőgazdasági osztályai a közelmúltban nagyméretű leállítást rendeztek. Bemutatták - a, szovjet mezőgazdaság eredményeit s különösén hasznos volt az az intézkedés, hogy ezzel egyidő- ben és egy helyen • a' mátészalkai járás életéről is képes dokumentumokat állítottak ki. A rendőrség felhívása A rendőrség keresi Béna László (Szentes, 1925, anyja: Molnár Eszter) lakás és foglalkozás nélküli személyt, aki az ország különböző területén többrendbeli betörést követett el. Betöréseire azt az időt használta fel, amíg a lakás tulajdonosa munkában vagy lakásától távol volt. Feltételezhető, hogy a veszedelmes betörő hamis személyi igazolvánnyal is rendelkezik. A Budapesti Rendörfőkapitányság Betörési Alosztálya kéri azokat, akik Bóna hollétéről tudomással bírnak, Budapesten A', kér. Deák F. utca 16. IV. cm. 498. számú szobában személyesen, telefonon': a 123—456, 12—41-es mellékállomáson, vidéken a lcg- j közelebbi rendőri szervnél jelentsék, s ha valaki utcán vagy másutt felismeri, elfogása érdekében a legközelebbi rendőri szervet vagy őrszeme« rendőri értesítse. és a szabadtéri színpad vezetősége bérletsorozatokat bocsát ki. A debreceni és miskoíci művészek előadásaira külön sorozatot rendszeres,tenek. Ezek kibocsátását már február végén megkezdik. így mindenki biztosíthatja helyét már a nyári, szabadtéri előadásokra is. Üdvözlésre méltó intézkedés, hogy a diákok és az ipari tanulók részére olcsó, 4-^5 forintos helyárakkal ifjúsági előadásokat iktatnak be. R Rigo’ettólcl a Psalmus Hungaricus-ig A közeljövőben — a Művelődési Ház színháztermében' — láthatja a nyíregyházi közönség a- Mágnás Miska, a Lehetetlen nő, a Sose halok meg, a Szigligeti ri- bilió című darabokat. A későbbiekben többek kő-, zött a Lámpás, a Légy jó mindhalálig és az Arany ember című nagysikerű darabok kerun?k színre. Különösen örvendetes, hogy a nyári, szabadtéri előadások műsora vetekszik majd a pesti margitszigetiével. ürökáltű operák —- a Bánk Bán, a Carmen, a Pillangókisasszony, a Márta — hangzanak majd el a kitűnő debreceni operatársulat előadásában. —■ Ugyancsak debreceniek mutatják be az Ember tragédiája című darabot és a Denevér című klasszikus operettet. A miskolciak a következő darabokkal kedveskednek: a Cigánybáró és az Arany- hegedű című operettek, valamint a Három a kislány es a Svejk darabokkal. Ezek mellett nagyzenekari és kórusművek is szerepelnek a programban. Elhangzó többek között Kodály Psalmus Hungaricusa is. Festői színfalt a Szabadtérinél Tervek szerint — ha az idő is úgy engedi .— májusban nyit a szabadtéri ■ színpad, — a szélesvásznú mozival. A színházi évad júniusban veszi kezdetét, amikor a Művelődési Ház és az akkorra összekovácsolandó KISZ-együttes1 monumentális műsort mutat be — mintegy . másfélszáz szereplővel. Úgy tervezik, hogy - kellemes meglepetéssel szolgálhatnak már a nyitáskor, mert akkorra efké-' szítik a hat darab színváltós ref-, lektorral megvilágított festőién: szép szökőkutat. A. ' S. . „Séta az esőben . ..66 («vagy tótágast áll az Időjárás) „Ügy koppan az cíö, a téli bús eső..." — Nem tufloni jól a szöveget, inkább .csak sejtem.. Jfha. „Észrp sem veszem.... -(Defiogy* nem! Most is az orromon koppom, hogyne venném észre! - Uogyjs van tovább? Valahogy így. „Édas kedvesem— ki .ne búj. .meri bőrig ázol, mint én. No, de npm. .baj, dúdolgatom tovább. „És. mégis bámul rám'sok ember., 'vajon mit bámulnak, .hisz. gk is ugyanúgy eláztok, mint éri. (Tévedés ne. essék, csak kívülről.) Ballagok tovább a szép esős délelöttön. s közben az ismert kis slágert dúdolgatom. Még jp, hogy ismerem ezt a „Séta az esőben"-1. Jól néznék ki nélküle. Koppánná az eső, s még csüi el se tudnám dúdolni. Egyébként abba hagyom. Koppan az most már szépen magától is. Nem is csoda. Nagy gyakorlatra tett szert az utóbbi időben. Régi öregektől hallottam néhány nappal ezelőtt, hogy az ilyen .tclvíz idején hüllő eső szépíti az embert. (Bár. hogy ezt honnan tudják, rejtély előttem, mert egyikük sem . emlékszik, . vissza -ilyen ■időjárásra.) Érről pszembe jut ismét az emberi gyengeség. Látnia m, hiszen mindannyian szépülni akarunk? Jó is, hogy esik. Ulya.n, jól lehet filozofálgatni így lélviz idején, januári langymeleg eső ben. De azért mégis örülök, hogy Kényszerű sétámat befejezhettem. Csakhogy itt vagyok újra a szó- bámbjn. Lerázom a vizet magamról, közben kinézek az ablakon. Nini! Egy csinos fiatal lány. Hagy siet. „Ázva-fázik Ö..." S újra elkezdem szinte, apatikusan dúdol.-, getni: „Ügy koppan az eső...’1 S csak ezt! Majd klneveltetem magam azzal. hogy „Befútta az utat a. hó’' c. dalocskára gyújtsak rá. Hogyisne1. Mindent a maga idejében. Azt talán majd júliusban. (Bézi.) llúzuslársü U pa naszkönyve Csali munkában vagyak egyen jogú Most jelent meg írja egy asszony Üj- fehértóról — „pedig a férjem mindig val- ja: velem egyenlőnek ismerek el minden nőt! Amikor azonban arra kérem, hogy én is elmondhassam a; véleményemet az ő dolgairól, akkor,, hallgass a nevein!” A levélíró levele végén felteszi a kérdést?-— Meddig lesz ez így? Addig — feleljük mi —í amig egyszer le nem ül , férjével tisztázni azt, hogy mi az egyenjogúság és mindketten őszinte-és emberi elhatározásra ARAGON: BEFEJEZETLEN REGÉNY (Magyar Helikon) Az utóbbi évek francia könyvkiadásának egyik legnagyobb irodalmi sikere volt Aragon versciklusa. Tulajdcnképpen lírai életrajznak nevezhetnénk: a költő visszaemlékezik életútja jelentősebb‘állomásaira. De Aragon igazi költő,, akinek éí-tútja összeforrott népének, n-mzaté- nsk sorsfordulóivá!, a művészet viharzó eszmeáramlataival, s így a versek egyéni életén túlmutatva szólnak mindenk!hez. Aragon nagy költő, verseinek formagazdagsága, zenéje,- lírai túlfűtöttsége visszhangot kelt az olvasók szívében, Amiben más a férfi „nem jutnak. Ez bizonyosan nem holnap lesz, de annál előbb, minél ügyesebben, tereli férje figyelmét az élet azon eseményei, könyvei alkotásai felé, amelyek ar-. ra az igazságra figyelmeztetnek: a nó minden tekintetben rnéJ-, tó társa a férfinek! „A férjem féltékeny természetű, ' — írja P. A.-ne Mátészalkáról — de viselkedésében szabad. Azaz, ő úgy viselkedik, társaságban mintha én ott sé Volnék. Amikor megkérdezem tőle. mit szól-, na hozzá, ha én is úgy visei k-dnék akkor azt feleli: Az más, egy nőnek nem szabad! Én nem azért mondom ezt neki, mert szeretnék kacér lenni, hanem csak, hogy szálljon magába és gondoljon arra, hogy az ilyen viselkedés, sérti az önérzetemet, még akkor is sértené, ha a viselkedésben és egyebe leben valóban több joga lenne a férfinek, mint a nőnek.“ sBizony kedves P. A. el kell gondolkozni ezen és nem kell a társalgás közvetlenségében tovább menni annál, amit feleségünk vagy más családtagunk számára,, illőnek tartunk vagy követelünk. Budapest és Nyíregyháza lem ártana lehozni egy-egy regi, nár elfelejtett filmet. Lehet, hogy '■z nehézségbe ütközik, de nem árijuk megoldhatatlannak. A bü- lapesli közönség az Ady moziban megnézheti a régi filmeket — per- ize csak azokat, amelyeket érdemes megnézni — és figyelemmel 'cí-érheti a régi ízlés, a régi élet- ’elfogás változásokkal teli útját, ’elelevenítheti régi emlékeit, láttatja azt a roppant négy különbséget, amely a mát megkülönböz- 'eti a tegnaptól. lYIűanvagbolt s felférne. Nagyon hasznos lenne, ía Nyíregiiházán nyitnának egy ?lyan boltot, ahol a magyar par műanyagtermékeit árusítanák. őszintén szólva nem is tud- iuk, hogy a műanyagból készült ierelyemetszőtől, a műanyagból készült olcsó és ízléses pohárig m-i mindent gyárt iparunk, de nálunk Nyíregyházán ez hozzáférhetetlen. Miért? Nincs bolthelyiség! — halljuk hangzani a választ. Akkor tessék egy bolt egy részét e ■célra berendezni. Ez talán lehetséges!? Volna még egy-két ilyen „apró- >ág'\ de most azokat nem soroljuk rel. Hátha mire megint leülnénk ,Budapest és Nyíregyháza’• címmel cikket írni, már megvalósulnak. SZABÓ GYÖRGY. | városok között éppoly küz 1 lönbségelc vannak, mint az emberek közt. Lehetnek testvérek is, de mégis külön egyéniségek, amellett arculatuk is különböző, ami a közös vonások ellenére is feltűnnek. így magyar város Budapest és Nyíregyháza is, de különbözők. Ezt tudva mégis úgy van vele az ember, hogyha Budapesten jár, igyekszik megtalálni a közös vonásokat, figyeli az elütő jegyeket. En most azokról a dolgokról akarok itt beszélni, amelyek Budapesten megtalálhatók, de Nyíregyházán nem, bár kis fáradsággal. áldozat nélkül itt is meglehetnénelc. Ilyen például a főit kolbász Ha a. fővárosba megérkezik az ember, általiban éhes, mert az emberek többsége nem szeret ta- risznyázni és vonatban enni. Hová vezet hát az útja? Be az Utasellátóba és főttkolbászt eszik. Nyíregyházára is sokan jámalc be vidékről dolgozni. Nagyon sok ember korán kél a vonathoz és nem tud megreggelizni. Hová vezet az útja, ha beér? A tejcsárdába és tejet iszik. Ugyanígy vezethetne a Csemegébe is, mondjuk, fel az emeletre és ehetne főtt kolbászt is, ha lenne aki megfőzi, odaadja. Ez nagyon hasznos volna két okból is: először azért, mert sok ember ehetne főtt kolbászt, virslit, amellett a tejcsárdában tejet és egyebet. Másrészt jó forgalomra számíthatna a kereskedelem, ami megint csak nem érdektelen valami. Az antikvárból! ts felférne. Ha Budapestre utazik az ember, akkor általában az antikvár-boltot is megkeresi, mert szereti a könyvet, mert hiányzik a munkájához, szükséges a tanulmányaihoz. Honnan vesz azonban ilye könyveket az, aki ritkán jár Budapestre? Várja, hogy egyszer majdcsak lesz Nyíregyházán is antikvár-bolt. S nagy áldozatba kerülne egy antikvár-bolt nyitása? Nem! Egyszer már majdnem nyitottak egyet. A városi tanács — felismerve az érdeklődésből a szükségletet — bizonyos összeget fel is ajánlott, hogy aztán mégis miért nincs antikvár-bolt, azt senki sem tudja. A mozikról 4s lehetne néhány szót elmondani. Mégpedig azt, hogy a budapesti filmmúzeumból olykor, olykor
