Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

4 K ELETM AG V A RoRSZ.AG 1353. JANUÁR 9, PÉNTEK ex a ii i; it I li t: Azokból » leleplező erejű* az. amerikai élet embet^leáséiéit, kl-' növéseit, és magyar ember számá­ra megszokhatatlan voltát elésen bemutató írásokból, melyet Csabai L. Erűd kutató munkaközössege fedezett fel és hozott nyilvános­ságra, Aljább részletet adunk köz­re. Hunyadi írásai, a „Magyar szerzők külföldi müvei” c. gyűjte­ményben log fcnegje tenni, s áz amerikai napló égyik érdekes rész­letét jelenti sokrétű adataival a „Sándor és Sándorka” c. Bródy Sándorról és Hunyadi Sándorról készülő könyvhöz A két légiijabb részletét alább adjuk. I95B eredményei) perist és összeállt üzletet csinálni ezzel a pincérrel, Ne gondoljunk semmi rosszra, á pincér házas em­ber, a felesége ,s magyar, de csali késő es e jön haza, kiszolgálónj egy másik nagyobb vendéglőben, Óit többet keres, mintha itt lopna az idejét, ebben a kis üzle.ben. Elvégzik itt a dolgot öle kelten. — A végén meg azt hiszem, hogy nem is tud angolai! — mon­dom íré] álkozva. — Hat bizony nem ige i tudok Éppen csak annyira vittem, hogy elboldogulok va.lj.hogy 0 boltban, amikor vásárolni megyek! De be­szélni már nem fogok megtanulni soha életemben. Rékord-örü.et Sok olyan jelcnscR volt az ame­rikai életben, ami — mint később látni lógjuk, okozta, hogy Hunjá­ul Sánuor a kecsegtető anyagi te­hetőségek ellenére, hamarosan há­tat fordított Amerikának és haza­tért hazájába. Egyik ilyen gyűlö­letes jelenség volt előtte a tipikus amerikai rekord-őrület, mely szin­te az élet minden vonalán meg­nyilvánult az új világban, Ameri­ka a rekord bajhászás hazája, rendeztek kilenc napos táncver­senyt, amelynek töbL halálos ál­dozata is volt. Az alábbi kis írás­ban a száguldó gépkocsik sokszor tragikus következménnyel járó gyorsaság hajh ás zás ár ól ír. „Egy vasárnap kirándultam Con­necticutba. Természetesen autón, A kocsink egy benzinkútnál meg­áll olajat felvenni. Egy másik autó, egy nigy vörös Buick köz­vetlen utánunk érkezett a benzin­itató amerikai csárdához. Utasai kiszálltak és mialatt a benzines ember itatta a Buickot, autójuk rádiójának zenéjére tán­colni kezdtek az olajkút körül Vidám fiatalok voltak, valószínű­leg gazdag diáitok. Két hosszúlábú sportinges, fehérnadrágos fiú é? három ugyancsak hosszúlábú, sportnak öltözött izmos leány. Táncoltak és kacagtak. A harma­dik leány, akinek nem jutott part­ner, egyedül dsiggelt. Mi készen álltunk és tovább in­dultunk. Elbúcsúztam magamban c táncoló társaságtól. Valószínűleg sohasem fogom, látni őket. Ameri ka nagy és tömérdek benne a benzinkút. 1959 távlatai a Szovjetunióban Beköszönt az új esztendő, amely­ben a Szovjet nép hozzáfog a kom­munista társadalom gyorsütemű építéséhez, A Szovjetunió azért léphet a fenti új, s fejlődése szem­pontjából a legfontosabb szakasz­ba, mert ezt a szovjet emberek 'eddigi — s különösen 1953. évi —- munkasikerei lehetővé telték, . Hasonlítsuk össze most 1980 eredményéit cs 1959 távlatait. ANYAGI JÓLÉT .A szovjet nép anyagi jóléte 1958-ban tovább emelkedett, A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján a munkások és az alkal­mazottak reálbére —■ a nyugdíjak, a segélyek, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás figyelembe­vételével — ebben az évben 1940- bez viszonyítva, csaknem kétsze­resére, a kolhozparasztok reáljö­vedelme (egy dolgozóra számítva) több mint kétszeresért emelke­dett. 1959-ben az anyagi termelésben dolgozó munkások és alkalmazot­tak száma tovább növekszik, A hétéves terv ellenőrző számai cé­lul tűzik ki, hogy a lakosság szük­ségleteinek kielégítését szolgáló fogyasztási alap hét év alatt GÓ­RJ százalékkal emelkedjék. A hét­éves ten' során a munkások és az alkalmazottak reálbére átlag 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme szintén hasonló mértékben növekszik. nöVIDEBB MUNKANAPOK 1058-ban számos iparágban, de elsőforhan a szén-, a vegyi-, az olaj- és gáziparba rí, „ vaskohá­szatban és a gépgyártásban áttér­tek a hét-, illetőleg hatórás mun­kanapra. 1959-ben ez az áttérés tovább folytatódik annak érdeké­ben, hogy 1960-ban valamennyi munkaterületen bevezessék a het- órás munkanapot. Egyes ipar­ágakban pedig á munkások és az alkalmazottak napi 6 órát dolgoz­nak majd. LAKÁSÉPÍTKEZÉS 1938-ban minden erőt azon fon­tos feladat megoldására összpon­tosítottak, amely a következő 10— 12 évben a lakáshiány felszámo­lását tűzi ki célul. Elegendő meg­említeni, hogy 1958-ban a városi lakosság számára több mint 62 millió négyzetméternyi területen építettek lakóházakat. Áz 1959— 1965. évi időközben a városokban és a munkástelepeken 650—66G millió négyzetméternyi lakóterü­ket építenek be. A falvakban pe­dig mintegy 7 millió házat húznak fel. Ez azt jelenti, hogy évente átlag több mint 3 millió úgyneve­zett lakásegységet építenek a szov­jet városokban és falvakban. SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS KÖLTSÉGEK A szovjet nép jólétének növe­kedését szemléltetően mut.t a. mennyit költ a szovjet állam «zo- ciális-kulturális célokra. 195,1-han a Szovjetunió állami költségvetésa 212.8 milliárd rubelt fordítót* erre a célra, míg 1959-ben ez a szám már 232 milliárd rubelra emelke­dik. A 19.2 milliárd rubelé» növe­kedés kédvező hatást gyakorol dolgozók reálbérére. Sebesen mentünk, jóval százon felüli tempóban. El is ütöttünk ebben a száguldásban egy kis ma­darat. összetört testének nedves nyoma ott maradt a szélvédő üve­gén. De akárhogyan repültünk, a fia­talok kocsija mégis utolért. Szé­dítő rá gondolni, hogy ők milyen sebességgel mehettek. A széles aszfaltos úton ránkdudáltak hátul­ról, aztán elsuhantak mellettünk, szinte megcsapott a gyorsaságuk szele. Valami vörös villanást lát­tunk és egyleten vidám zenei han­got hallottunk a rádiójuk muzsi­kájából. Aztán később mégis láttam őket. most már bizonyos, hogy utoljára az életben. Vagy tíz mérföldet mehettünk, amikor a vezetőnk hirtelen le­stoppolt. Katasztrófa! Már három másik autó állt az országúton, ahogy csődület támad minden sze­rencsétlenség körül. Az út kdnyarodójában, a Sosszé melletti árokban ott hevert fölfor­dulva a vörös Buick. Illetőleg csak a roncsai. Ha ilyen sebesség közben ér egy automobilt valami •aj, az mindig tragédiát jelent. Ez is az volt. Tökéletes tragédia. Az összetört, füstölgő romok közt olt hevert az ö. vidám táncos fiatal véres teste. Kettő közülük haldo­kolt, hárman mér halottak voltak. A kocsi bukfencet vethetett a levegőben. Föl volt fordulva, szét­húzódott tökéletesen, tartályából folyt'a benzin és összekeveredett a vérrel. De a volán mellett az a kis vész, ahol a rádiószerkezet van elhelyezve, véletlenül épen ma­radt. Es a rádiót nem zavarta a katasztrófa — mintha a technika kinevetné az életet, a haldoklók és halottak véres teste fölött ví­gan, szinte csúfolódón szólt a né­gere* ütemű, sikongató, div’jtOs fi tű erikái lánc rh rjz sí ka, Kiss ISTVÁN Meghalt Ttiri Sándor Nagyszerű pedagógus, kiváló népművelő távozott el tegnap reggel az élők sorából: Túri Sándor, a paszabi tanító halt meg. Tűri Sándort, vagy csak | így egyszerűen, Sándor bácsit j nemcsak a Nyírség ismerte, | ahol emberemlékezet óta, majd j félszáz esztendeje tanított, ha­nem távolabbi vidékek peda­gógusai, szinte az egész or- j szág. Híre s neve azért terjedt túl [ a paszabi s nyírségi határo- j kon, mert nemcsak tanított, | hanem a nép nevelését is hi- | vatásának érezte. 1910 óta fog- i lalkozott a falujában népmű­veléssel. Könyvekbe gyűjtötte J a környék népmeséit, dalait és ■ szokásait. Túri Sándort, a paszabi ta­nítót népi államunk nagy i megbecsüléssel vette körül, j Többször kapott kormányki- ! tüntetést, s fontos kérdések- J , ben mindig kikérték a véle­ményét. Négy esztendővel ez­előtt a Falusi Pedagógusok I. országos konferenciáján tartott emlékezetes beszedet a falusi J nevelők szép hivatásáról, a népnevelés megbecsüléséről. Túri Sándor, a paszabi ta­nító úgy távozott el körünk­ből, hogy sok-sok emléket, ta­nítást hagyott örökül. A szovjet sport 1959-ben | Az 1959-és év legkiemelkedőbb sporteseménye a Szovjetunió né­peinek II. szpartakiádja lesz. Ezt a méreteire nézve is hatalmas sportversenyt lüöO augusztus 9—lg között rendezik meg Moszkvában. Az össz-szövetségi szpartakiádot helyi szpartakiádok fogják meg­előzni. 1959-ben kerül sor több nemzet­közi találkozóra is. Nemcsak a Szovjetunió bajnokcsapatai, ha­nem a szövetséges köztársaságok, városok és sportszövetségek csa­patai is vendégül látnak külföldi csapatokat, illetőleg külföldre utaznak. 1959-ben különböző sportágak­ban lesznek Európa bajnokságok. Chilében kerül sor a férfi kosár­labda világbajnokságra, Norvé­giában a gyorskorcsolyázó, Indiá­ban a súlyemelő, az Egyesült Ál­lamokban az öttusa, Iránban a. szabadfogású birkózó világbajnok­ságra, Hollandiában pedig a ke-! rékpárcs világbajnokságra. A* Szovjetunióban rendezik meg a tői gyorskorcsolyázó és kosárlab-' da világbajnokságokat. A Szovjetunió válogatott, labda­rúgó Csapata előreláthatólag hat külföldi mérkőzést fog játszani: egy hivatalos mérkőzést Magyar- ország válogatott csapatával az Európa Kupáért, továbbá barátsá­gos mérkőzéseket Ausztriával, Bulgáriával, Romániával, Cseh-; szlovákjával és Jugoszláviával. Több takarmányt termelnek Az idén 'T.'tä forinttal fizetnek egy munkgegységRt Zárasámarías óla 21 maimtól rcllcte Jel a liszavasvári Rákóczi TSz-ben A tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezetben , befejezték a terv készítési mu.—-i:. a terv­ben szereplő említésreméltó szá­mok közül érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen nagyobb területen tér. melnek ebben az évben takar­mányt. Tavaly csak 40 holdon termeltek kukoricát, ezzel szem­ben az idén 110 holdon. Ezzel el­érték,. hogy összes szántóterüle­tük 20 százalékán kukoricát ter­melnek A tavalyi 35 hold pillan­gós takarmánytermesztéssel szem­ben az idén 1C6 holdról takaríta­nak be évelő takarmányt, amely szintén 20 százalékát képezi szán­tóföldjüknek. Takarmányozásra azonban nem csak szénaíéleségeket és szemes kukoricát használnák. Tapaszta­lataikra és szakemberek vélemé­nyére hallgatva az idén 15 holdon termelnek silókukoricát főnövény­ként. Ezzel jelentős tömegű es mennyiségű takarmányt nyernek. Tettük bizonyítja: megértették a kukorica és silókukoricatermesz­tésre vonatkozó versenymozgal­mat s tőlük telhetőén kiveszik részüket a takarmánybázis növe­léséből, az állattenyésztés javítá­sából. Bizonyítja ez a tény azt.is, hogy amíg tavaly csak 10 darab fejőstehene volt a szövetkezetnek, ez év végére 33 darab fejőstehén­nel dicsekedhetnek majd. Tejből is jelentősen gyarapítják majd az egy munka­egységre jutó készpénzreszese- dest. Ezen kívül a meglévő 10 darab anyakocájuk első szaporu­latát, mintegy 170 darab malacot felnevelnek, meghizlalnakl A má­sodik fialásból további 80 darab | malacot hagynak meg a közös­ben, Juhállományukat .a jelenlegi 259 darabról 354 darabra emelik az óv végére, Az elkészült terv szerint ebben a gazdasági évben huszonegyezer munkaegy séget kívánnak felé használni. Az állattenyésztésből^ növénytermesztésből és más ki­segítő üzemágakból eredő Jöve-I delemből a közös vagyon gyara-; pítása mellett minden munkaegyj séget 47.50' forinttal fizetnek majd' zárszámadáskor. A szövetkezet tagjainak előre-« látását, körültekintő tervezését, gazdálkodását látva,, egyre töb­ben érdeklődnek a szövetkezeit gazdálkodás iránt . a falubeliek közül. A zárszámadási közgyűlés sen például húsz egyénileg dol­gozó. paraszt család kérte felvéte­lét a közösbe. Kérelmüket cllo- gadták. Kell a munkáskéz, annál biztosabb a tervezett jövedelem, minél jobban művelik a földet, gondozzák a jószágokat. Mikor pedig nagyszerű terveikkel is. megismeredtek néhányan az egyé-! nileg . dolgozó parasztok közül,j újabb gazdák kopogtattak a sző-’ vetkezet ajtaján. Ezúttal Bodnár! István 15, Répási Gábor 5, Tóthi Péter G és özv. Tóth Jánosné 9 holdas dolgozó parasztok kérték felvételüket. A Rákóczi TSz példája is iga­zolja: ahol a vezetőség a lagjag véleményére, szakemberek taná­csaira támaszkodva reális, sokat ígérő és valóraválthaló terveket készít és valóravéltásukárt egy- emberként fognak össze, szívesen közelednek és kérik felvételüket a közös gazdaságba az egyénileg dolgozó parasztok. Ez érthető, mert a Rákóczi TSZ tagjai már az elmúlt évek során is bebizo­nyították: többre haladnak táb­lás műveléssel, mint a kirpareál­ián, tagjainak könnyebb a mun­ka, a megélhetőség, mint az egyé­nileg .dolgozó parasztoknak. Nagy Tikot; Néger lány, aki csak magyarul tud beszél ti i Minden remek volt. A kolbász is, a palacsinta is. Mialatt eszem, töröm a fejem, hogy hova való ^e" hét ez a Mariska? Melyik, magyar vidékre? Pedig van egy kis édes, ízes magyar tájszólása, de nem tu­dom kitalálni, hogy miféle. Gon­dolom, megkérdezem tőle magától. Úgyis illik személyesen elköszön­ni, ha már beszélő viszonyba ke­rültünk. Fizetek, utána kezetfogok a pin­cérrel, aki megmondja, hogy ő a gazda, a szakácsnő meg a társa a vendéglőben. Pártfogást kér, fiatal az üzlet, az idén startoltak. Na, pláne ülik köszönni, oda­megyek a kis ablakhoz, behajtok a konyhába. Ott vigyáz Mariska a tűzhely mellett, babos kendővel bekötve a feje, a két ökle a csípőjén, aho- Q“a i nálunk áll a, menyecske. Minden rendben volna, a neve, a föztje, a mozdulat, ahogy bele- ■kavar a hosszú fakanállal egy fa­zékba, — mosolyog, amikor ör­vend, hogy jó volt az étel. Csak éppen néger. Téljesen né­ger, szurok fekete, a szája kék a tenyéré szürke, a szeme fehérjén látszik, ahogy elpirul, mikor di­csérem. Hogy lehet az, hogy ilyen kitű­nően megtanult magyarul? Hát úgy, hogy ez az anyanyelve. Egy tejfarmon született, m magyarok közt, azok nevelték. Aztán Dct- roitba került a Jefferson-Streeire cselédnek magyarokhoz. Megta­nult főzni. Elment Clevélandba egy magyar orvoshoz szakácsnő­nek, ott is magyarok közt volt nyolc évig. Megtakarított egy kis Ajew-York egyik elővárosában ‘ ’ van cg\f kis magyar ven­déglő. A vendéglőben van valami egy alföldi kocsmából és egy vad. nyugati bárból. A falon magyar kulacs lóg a coca-cola és wisky reklámok között. A villanyos ze- nélőgép Lehárt muzsikálja. A pincér „mist er’-nek szólítja a vendégeket, akik munkások. Vi­szont magyarul beszél velük.- Itt mindenki magyar. Még a kézzel írott étlap is, amelyen vörös ceru­zával kétszer aláhúzva szerepel ez a fogás „hazai fokhagymás kol­bász". A pincér látja rajtam, hogy ide­gen vagyok, olyan barátságosan szolgál ki, hogy leül mellém "t asztalhoz. Megvitatni a vacsorát. — Mit akarok a kolbászhoz? Van uborka? — Persze hogy van! — mondja büszkén a pincér és ordít a kis tolótblnk felé, amely a konyhából nyílik az étkezőbe. Látszik raj i keresztül a tűzhely lángja. — Mariska! Vizesuborkát! Mariska visszaordít: — A kovászos uborkánk egy ki­csit puha. Ne adjak inkább ká­posztát, vagy ecetes paprikát? A kolbász után megbeszéljük a palacsintát, Mivel a távolból már megismerkedtünk, most már cn ordítok ki Mariskának. Megké­rem, hogy ve tegyen a palacsin­táin cukrot. — De mivel töltsem? kiabál a Szakácsnő — a lekvár is édes, a túró töltelékében is van már cu­kor ts, meg mazsola is. Adjam üre­sen, citrommal?

Next

/
Thumbnails
Contents