Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-09 / 7. szám
4 K ELETM AG V A RoRSZ.AG 1353. JANUÁR 9, PÉNTEK ex a ii i; it I li t: Azokból » leleplező erejű* az. amerikai élet embet^leáséiéit, kl-' növéseit, és magyar ember számára megszokhatatlan voltát elésen bemutató írásokból, melyet Csabai L. Erűd kutató munkaközössege fedezett fel és hozott nyilvánosságra, Aljább részletet adunk közre. Hunyadi írásai, a „Magyar szerzők külföldi müvei” c. gyűjteményben log fcnegje tenni, s áz amerikai napló égyik érdekes részletét jelenti sokrétű adataival a „Sándor és Sándorka” c. Bródy Sándorról és Hunyadi Sándorról készülő könyvhöz A két légiijabb részletét alább adjuk. I95B eredményei) perist és összeállt üzletet csinálni ezzel a pincérrel, Ne gondoljunk semmi rosszra, á pincér házas ember, a felesége ,s magyar, de csali késő es e jön haza, kiszolgálónj egy másik nagyobb vendéglőben, Óit többet keres, mintha itt lopna az idejét, ebben a kis üzle.ben. Elvégzik itt a dolgot öle kelten. — A végén meg azt hiszem, hogy nem is tud angolai! — mondom íré] álkozva. — Hat bizony nem ige i tudok Éppen csak annyira vittem, hogy elboldogulok va.lj.hogy 0 boltban, amikor vásárolni megyek! De beszélni már nem fogok megtanulni soha életemben. Rékord-örü.et Sok olyan jelcnscR volt az amerikai életben, ami — mint később látni lógjuk, okozta, hogy Hunjául Sánuor a kecsegtető anyagi tehetőségek ellenére, hamarosan hátat fordított Amerikának és hazatért hazájába. Egyik ilyen gyűlöletes jelenség volt előtte a tipikus amerikai rekord-őrület, mely szinte az élet minden vonalán megnyilvánult az új világban, Amerika a rekord bajhászás hazája, rendeztek kilenc napos táncversenyt, amelynek töbL halálos áldozata is volt. Az alábbi kis írásban a száguldó gépkocsik sokszor tragikus következménnyel járó gyorsaság hajh ás zás ár ól ír. „Egy vasárnap kirándultam Connecticutba. Természetesen autón, A kocsink egy benzinkútnál megáll olajat felvenni. Egy másik autó, egy nigy vörös Buick közvetlen utánunk érkezett a benzinitató amerikai csárdához. Utasai kiszálltak és mialatt a benzines ember itatta a Buickot, autójuk rádiójának zenéjére táncolni kezdtek az olajkút körül Vidám fiatalok voltak, valószínűleg gazdag diáitok. Két hosszúlábú sportinges, fehérnadrágos fiú é? három ugyancsak hosszúlábú, sportnak öltözött izmos leány. Táncoltak és kacagtak. A harmadik leány, akinek nem jutott partner, egyedül dsiggelt. Mi készen álltunk és tovább indultunk. Elbúcsúztam magamban c táncoló társaságtól. Valószínűleg sohasem fogom, látni őket. Ameri ka nagy és tömérdek benne a benzinkút. 1959 távlatai a Szovjetunióban Beköszönt az új esztendő, amelyben a Szovjet nép hozzáfog a kommunista társadalom gyorsütemű építéséhez, A Szovjetunió azért léphet a fenti új, s fejlődése szempontjából a legfontosabb szakaszba, mert ezt a szovjet emberek 'eddigi — s különösen 1953. évi —- munkasikerei lehetővé telték, . Hasonlítsuk össze most 1980 eredményéit cs 1959 távlatait. ANYAGI JÓLÉT .A szovjet nép anyagi jóléte 1958-ban tovább emelkedett, A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján a munkások és az alkalmazottak reálbére —■ a nyugdíjak, a segélyek, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás figyelembevételével — ebben az évben 1940- bez viszonyítva, csaknem kétszeresére, a kolhozparasztok reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) több mint kétszeresért emelkedett. 1959-ben az anyagi termelésben dolgozó munkások és alkalmazottak száma tovább növekszik, A hétéves terv ellenőrző számai célul tűzik ki, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló fogyasztási alap hét év alatt GÓRJ százalékkal emelkedjék. A hétéves ten' során a munkások és az alkalmazottak reálbére átlag 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme szintén hasonló mértékben növekszik. nöVIDEBB MUNKANAPOK 1058-ban számos iparágban, de elsőforhan a szén-, a vegyi-, az olaj- és gáziparba rí, „ vaskohászatban és a gépgyártásban áttértek a hét-, illetőleg hatórás munkanapra. 1959-ben ez az áttérés tovább folytatódik annak érdekében, hogy 1960-ban valamennyi munkaterületen bevezessék a het- órás munkanapot. Egyes iparágakban pedig á munkások és az alkalmazottak napi 6 órát dolgoznak majd. LAKÁSÉPÍTKEZÉS 1938-ban minden erőt azon fontos feladat megoldására összpontosítottak, amely a következő 10— 12 évben a lakáshiány felszámolását tűzi ki célul. Elegendő megemlíteni, hogy 1958-ban a városi lakosság számára több mint 62 millió négyzetméternyi területen építettek lakóházakat. Áz 1959— 1965. évi időközben a városokban és a munkástelepeken 650—66G millió négyzetméternyi lakóterüket építenek be. A falvakban pedig mintegy 7 millió házat húznak fel. Ez azt jelenti, hogy évente átlag több mint 3 millió úgynevezett lakásegységet építenek a szovjet városokban és falvakban. SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS KÖLTSÉGEK A szovjet nép jólétének növekedését szemléltetően mut.t a. mennyit költ a szovjet állam «zo- ciális-kulturális célokra. 195,1-han a Szovjetunió állami költségvetésa 212.8 milliárd rubelt fordítót* erre a célra, míg 1959-ben ez a szám már 232 milliárd rubelra emelkedik. A 19.2 milliárd rubelé» növekedés kédvező hatást gyakorol dolgozók reálbérére. Sebesen mentünk, jóval százon felüli tempóban. El is ütöttünk ebben a száguldásban egy kis madarat. összetört testének nedves nyoma ott maradt a szélvédő üvegén. De akárhogyan repültünk, a fiatalok kocsija mégis utolért. Szédítő rá gondolni, hogy ők milyen sebességgel mehettek. A széles aszfaltos úton ránkdudáltak hátulról, aztán elsuhantak mellettünk, szinte megcsapott a gyorsaságuk szele. Valami vörös villanást láttunk és egyleten vidám zenei hangot hallottunk a rádiójuk muzsikájából. Aztán később mégis láttam őket. most már bizonyos, hogy utoljára az életben. Vagy tíz mérföldet mehettünk, amikor a vezetőnk hirtelen lestoppolt. Katasztrófa! Már három másik autó állt az országúton, ahogy csődület támad minden szerencsétlenség körül. Az út kdnyarodójában, a Sosszé melletti árokban ott hevert fölfordulva a vörös Buick. Illetőleg csak a roncsai. Ha ilyen sebesség közben ér egy automobilt valami •aj, az mindig tragédiát jelent. Ez is az volt. Tökéletes tragédia. Az összetört, füstölgő romok közt olt hevert az ö. vidám táncos fiatal véres teste. Kettő közülük haldokolt, hárman mér halottak voltak. A kocsi bukfencet vethetett a levegőben. Föl volt fordulva, széthúzódott tökéletesen, tartályából folyt'a benzin és összekeveredett a vérrel. De a volán mellett az a kis vész, ahol a rádiószerkezet van elhelyezve, véletlenül épen maradt. Es a rádiót nem zavarta a katasztrófa — mintha a technika kinevetné az életet, a haldoklók és halottak véres teste fölött vígan, szinte csúfolódón szólt a négere* ütemű, sikongató, div’jtOs fi tű erikái lánc rh rjz sí ka, Kiss ISTVÁN Meghalt Ttiri Sándor Nagyszerű pedagógus, kiváló népművelő távozott el tegnap reggel az élők sorából: Túri Sándor, a paszabi tanító halt meg. Tűri Sándort, vagy csak | így egyszerűen, Sándor bácsit j nemcsak a Nyírség ismerte, | ahol emberemlékezet óta, majd j félszáz esztendeje tanított, hanem távolabbi vidékek pedagógusai, szinte az egész or- j szág. Híre s neve azért terjedt túl [ a paszabi s nyírségi határo- j kon, mert nemcsak tanított, | hanem a nép nevelését is hi- | vatásának érezte. 1910 óta fog- i lalkozott a falujában népműveléssel. Könyvekbe gyűjtötte J a környék népmeséit, dalait és ■ szokásait. Túri Sándort, a paszabi tanítót népi államunk nagy i megbecsüléssel vette körül, j Többször kapott kormányki- ! tüntetést, s fontos kérdések- J , ben mindig kikérték a véleményét. Négy esztendővel ezelőtt a Falusi Pedagógusok I. országos konferenciáján tartott emlékezetes beszedet a falusi J nevelők szép hivatásáról, a népnevelés megbecsüléséről. Túri Sándor, a paszabi tanító úgy távozott el körünkből, hogy sok-sok emléket, tanítást hagyott örökül. A szovjet sport 1959-ben | Az 1959-és év legkiemelkedőbb sporteseménye a Szovjetunió népeinek II. szpartakiádja lesz. Ezt a méreteire nézve is hatalmas sportversenyt lüöO augusztus 9—lg között rendezik meg Moszkvában. Az össz-szövetségi szpartakiádot helyi szpartakiádok fogják megelőzni. 1959-ben kerül sor több nemzetközi találkozóra is. Nemcsak a Szovjetunió bajnokcsapatai, hanem a szövetséges köztársaságok, városok és sportszövetségek csapatai is vendégül látnak külföldi csapatokat, illetőleg külföldre utaznak. 1959-ben különböző sportágakban lesznek Európa bajnokságok. Chilében kerül sor a férfi kosárlabda világbajnokságra, Norvégiában a gyorskorcsolyázó, Indiában a súlyemelő, az Egyesült Államokban az öttusa, Iránban a. szabadfogású birkózó világbajnokságra, Hollandiában pedig a ke-! rékpárcs világbajnokságra. A* Szovjetunióban rendezik meg a tői gyorskorcsolyázó és kosárlab-' da világbajnokságokat. A Szovjetunió válogatott, labdarúgó Csapata előreláthatólag hat külföldi mérkőzést fog játszani: egy hivatalos mérkőzést Magyar- ország válogatott csapatával az Európa Kupáért, továbbá barátságos mérkőzéseket Ausztriával, Bulgáriával, Romániával, Cseh-; szlovákjával és Jugoszláviával. Több takarmányt termelnek Az idén 'T.'tä forinttal fizetnek egy munkgegységRt Zárasámarías óla 21 maimtól rcllcte Jel a liszavasvári Rákóczi TSz-ben A tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezetben , befejezték a terv készítési mu.—-i:. a tervben szereplő említésreméltó számok közül érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen nagyobb területen tér. melnek ebben az évben takarmányt. Tavaly csak 40 holdon termeltek kukoricát, ezzel szemben az idén 110 holdon. Ezzel elérték,. hogy összes szántóterületük 20 százalékán kukoricát termelnek A tavalyi 35 hold pillangós takarmánytermesztéssel szemben az idén 1C6 holdról takarítanak be évelő takarmányt, amely szintén 20 százalékát képezi szántóföldjüknek. Takarmányozásra azonban nem csak szénaíéleségeket és szemes kukoricát használnák. Tapasztalataikra és szakemberek véleményére hallgatva az idén 15 holdon termelnek silókukoricát főnövényként. Ezzel jelentős tömegű es mennyiségű takarmányt nyernek. Tettük bizonyítja: megértették a kukorica és silókukoricatermesztésre vonatkozó versenymozgalmat s tőlük telhetőén kiveszik részüket a takarmánybázis növeléséből, az állattenyésztés javításából. Bizonyítja ez a tény azt.is, hogy amíg tavaly csak 10 darab fejőstehene volt a szövetkezetnek, ez év végére 33 darab fejőstehénnel dicsekedhetnek majd. Tejből is jelentősen gyarapítják majd az egy munkaegységre jutó készpénzreszese- dest. Ezen kívül a meglévő 10 darab anyakocájuk első szaporulatát, mintegy 170 darab malacot felnevelnek, meghizlalnakl A második fialásból további 80 darab | malacot hagynak meg a közösben, Juhállományukat .a jelenlegi 259 darabról 354 darabra emelik az óv végére, Az elkészült terv szerint ebben a gazdasági évben huszonegyezer munkaegy séget kívánnak felé használni. Az állattenyésztésből^ növénytermesztésből és más kisegítő üzemágakból eredő Jöve-I delemből a közös vagyon gyara-; pítása mellett minden munkaegyj séget 47.50' forinttal fizetnek majd' zárszámadáskor. A szövetkezet tagjainak előre-« látását, körültekintő tervezését, gazdálkodását látva,, egyre többen érdeklődnek a szövetkezeit gazdálkodás iránt . a falubeliek közül. A zárszámadási közgyűlés sen például húsz egyénileg dolgozó. paraszt család kérte felvételét a közösbe. Kérelmüket cllo- gadták. Kell a munkáskéz, annál biztosabb a tervezett jövedelem, minél jobban művelik a földet, gondozzák a jószágokat. Mikor pedig nagyszerű terveikkel is. megismeredtek néhányan az egyé-! nileg . dolgozó parasztok közül,j újabb gazdák kopogtattak a sző-’ vetkezet ajtaján. Ezúttal Bodnár! István 15, Répási Gábor 5, Tóthi Péter G és özv. Tóth Jánosné 9 holdas dolgozó parasztok kérték felvételüket. A Rákóczi TSz példája is igazolja: ahol a vezetőség a lagjag véleményére, szakemberek tanácsaira támaszkodva reális, sokat ígérő és valóraválthaló terveket készít és valóravéltásukárt egy- emberként fognak össze, szívesen közelednek és kérik felvételüket a közös gazdaságba az egyénileg dolgozó parasztok. Ez érthető, mert a Rákóczi TSZ tagjai már az elmúlt évek során is bebizonyították: többre haladnak táblás műveléssel, mint a kirpareálián, tagjainak könnyebb a munka, a megélhetőség, mint az egyénileg .dolgozó parasztoknak. Nagy Tikot; Néger lány, aki csak magyarul tud beszél ti i Minden remek volt. A kolbász is, a palacsinta is. Mialatt eszem, töröm a fejem, hogy hova való ^e" hét ez a Mariska? Melyik, magyar vidékre? Pedig van egy kis édes, ízes magyar tájszólása, de nem tudom kitalálni, hogy miféle. Gondolom, megkérdezem tőle magától. Úgyis illik személyesen elköszönni, ha már beszélő viszonyba kerültünk. Fizetek, utána kezetfogok a pincérrel, aki megmondja, hogy ő a gazda, a szakácsnő meg a társa a vendéglőben. Pártfogást kér, fiatal az üzlet, az idén startoltak. Na, pláne ülik köszönni, odamegyek a kis ablakhoz, behajtok a konyhába. Ott vigyáz Mariska a tűzhely mellett, babos kendővel bekötve a feje, a két ökle a csípőjén, aho- Q“a i nálunk áll a, menyecske. Minden rendben volna, a neve, a föztje, a mozdulat, ahogy bele- ■kavar a hosszú fakanállal egy fazékba, — mosolyog, amikor örvend, hogy jó volt az étel. Csak éppen néger. Téljesen néger, szurok fekete, a szája kék a tenyéré szürke, a szeme fehérjén látszik, ahogy elpirul, mikor dicsérem. Hogy lehet az, hogy ilyen kitűnően megtanult magyarul? Hát úgy, hogy ez az anyanyelve. Egy tejfarmon született, m magyarok közt, azok nevelték. Aztán Dct- roitba került a Jefferson-Streeire cselédnek magyarokhoz. Megtanult főzni. Elment Clevélandba egy magyar orvoshoz szakácsnőnek, ott is magyarok közt volt nyolc évig. Megtakarított egy kis Ajew-York egyik elővárosában ‘ ’ van cg\f kis magyar vendéglő. A vendéglőben van valami egy alföldi kocsmából és egy vad. nyugati bárból. A falon magyar kulacs lóg a coca-cola és wisky reklámok között. A villanyos ze- nélőgép Lehárt muzsikálja. A pincér „mist er’-nek szólítja a vendégeket, akik munkások. Viszont magyarul beszél velük.- Itt mindenki magyar. Még a kézzel írott étlap is, amelyen vörös ceruzával kétszer aláhúzva szerepel ez a fogás „hazai fokhagymás kolbász". A pincér látja rajtam, hogy idegen vagyok, olyan barátságosan szolgál ki, hogy leül mellém "t asztalhoz. Megvitatni a vacsorát. — Mit akarok a kolbászhoz? Van uborka? — Persze hogy van! — mondja büszkén a pincér és ordít a kis tolótblnk felé, amely a konyhából nyílik az étkezőbe. Látszik raj i keresztül a tűzhely lángja. — Mariska! Vizesuborkát! Mariska visszaordít: — A kovászos uborkánk egy kicsit puha. Ne adjak inkább káposztát, vagy ecetes paprikát? A kolbász után megbeszéljük a palacsintát, Mivel a távolból már megismerkedtünk, most már cn ordítok ki Mariskának. Megkérem, hogy ve tegyen a palacsintáin cukrot. — De mivel töltsem? kiabál a Szakácsnő — a lekvár is édes, a túró töltelékében is van már cukor ts, meg mazsola is. Adjam üresen, citrommal?
