Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-09 / 7. szám
2 KEKRTMAGS AKORSZAO 1959. JANTJÁR 9, PÉNTEK Hogy jó harcosokká váljanak... Hasznosan töltik a telet számítással kérték a tagjelölt felvételüket. Hint mindennek, annak is oka van, miért, közeledtek ezek az emberek a párthoz. I átták azt, hogy a dögéi kom- , J munisták szerényen, becsületesen dolgoznak, hiszen nem volt olyan társadalmi megmozdulás, pl. a kultúrház renoválása, a járda -pítése stb., amelyben ne az elsők között dolgoztak volna. Sokat tettek a kommunisák a falu fejlődése, az ifjúság nevelése érdekében. Kezdeményezői voltak az ifjúsági és az úttörő termelő- szövetkezetek megalakításának. A kommunista pedagógusok szívvel, lélekkel segítik e mozgalmakat. Nagyszerű, ötven taggal rendelkező énekkaruk van, melynek a legfiatalabb nemzedéktől a legidősebbig sok támogatója van. A téli estéken sokszor benépesül a kultúrház, ahol sok fiatal ismerkedik a magasabb mezőgazdasági tudományokkal, a földművelés mesterségével a 120 órás tanfolyam keretében. Az fmsz. vezetői 400 forinttal segítették az úttörők kis közösségét. A pártszervezet vezetése határozott, következetes. Petri Sándor párttitkár tapasztalt, józanéletű és közszeretetnek örvendő ember. Egységes a párszervezet és látták a felvételüket kérők, hogy a kommunisták nem elnézőek a hibákkal szemben. Ezt igazolta Csorba A párt határozatai, a marxiz- mus—leninizmus tudománya alapján megalkotott font s irányelvek, amelyek a cselekvés vezérfonalát adják. Pártszervezeteink, a kommunisták ezeket figyelembe véve végzik munkájukat. Ahol a kommunista vezetők szemlélete e határozatokra épül, ott szép eredmények születnek. örvendetes, hogy a dögéi párt- szervezet vezetői nagy gondot fordítanak ezekre. És csak dicsérni lehet őket azért, hogy ezek közül is az egyik legfontosabb feladattal, a pártépítési munkával megkülönböztetett gonddal foglalkoznak. Ebben az alig kétezer lelket számláló faluban közel negyven kommunistát számlál a községi párt-alapszervezet és a múlt esztendőben tíz tagjelöltet vettek fel. Gondosan, körültekintően jártak el, mert figyelembe véve a párt 1957. júniusában megtartott konferenciájának határozatát, elsŐ6or- sorban a dolgozó parasztok soraiból erősítették a pártot. A tíz tagjelölt közül csupán Bódi László kőműves és Szűcs Tibor, a tanács vb. titkára nem foglalkoznak földműveléssel. Nem lehet azt mondani, hogy Bódi László, a pa- rasztfiatal, vagy Oláh András kis- paraszt és a többiek valamilyen A „mostoha fogadtatás44 A virányosa színjátszók a ma- I gyáros vendégszeretet egy egé- jsaen különös és fölötte kellemet- jien formájával ismerkedtek meg pár nappal ezelőtt a nyírteleki Gépállomáson. Dühösek, sértődöttek is most és mondjuk meg; teljes joggal forr bennük az indulat. Kinek esne az jól, hogy meghívják valahová és mikor elmegy tfelkészülve, mert komolyan vette a hívást, akkor. s, De ne vágjunk nagyon a dolgok elé. Az történt, hogy a virá- ítyoei színjátszók megtanulták a Zsuzsi című vígjátékot és megállapodtak a nyírteleki Gépállomás művelődési otthonával: bemutatják az ő színpadukon is, sőt azt is pontosan megbeszélték, hogy mikor. Az előadás napja elérkezett, Virányos tanyán fogják a lovakat szekér elé, a főszereplők kezében ott a színdarab, bele-bele néznek még, mint a vizsgára készülők a tankönyvbe. — Milyen sikerünk lesz.? — ezt kérdezik magukban később, (Sokszor egymásután, van idejük a tíz kilméter hosszú szekéren tett úton. A célnál kissé furcsái jak ugyan, [hogy nem jönnek eléjük és sötét a ház, ahol játszani fogják a Zsuzsit, amit úgy megtanultak, hogy már a könyökükön jön ki minden sora, azért bizakodók még. A művelődési háznak zárt az ajtaja. * — Merre vannak vajon? Ejnye ha. hát furcsa, hogy nincs senki, pedig de jó volna már megmelegedni. Oda csoszog az éjjeli ör. — Kiégett a villany, nem lesz előadás — mondja. — Hozzanak lámpákat — feletek a virányosi szereplők, mert olyan jó volna eljátszani a Zsuzsit. — Hol egy vezető? Igazgató, kultúros, vagy agronómus, hol varf? f — Nincs senki — mondja az éjjeli őr. A virányosiak mennek keresni egy funkciós embert, de senkit sem találnak otthon a lakásán. Köziben nézők is jönnek, sajnálják őket egydarabig, majd elmennek ezek is. Telik az idő, nincs mit várni tovább kint a hidegen. Visz- szaülnek a szekérre,, nekiindulnak az útnak hazafelé a nyirkos téli időben Ráz a szekér, ..Zsuzsi kisasszony" szeme kön nyes, az időtől, vagy mástól ki tudja? Most az beszélik a virányosiak, hogy azért bántak velük ily kegyetlenül, mert ők tanyasiak. Az igazi ok pedig a felelőtlen hanyagság, városiak is megjárhatták volna. Leégett a vezeték délután a mozi előadáson, bezártak hát mindent a nyírtelekiek és elballagtak. Azt mondja a művelődési ház vezetője: — Egyszer nem vagyok ott mindjárt baj van. Nem mentség. Mindig ott kell lenni, vendégek fogadásánál meg feltétlenül. Hivatkozás, hogy mennyit fárad a népművelésért — kevés ide. Megbántották nagyon a virányosi színjátszókat, gondolkozhatnak most mivel tehetik jóvá, A virányosiaknak pedig csak annyit: Fel a fejjel! Sok-sok helye van a megyének, ahol megbecsülik a munkát, fáradságot, ahol szeretetet adnak cserébe a szere- tetért. Kiss János János kizárása is, akit többször figyelmeztettek a kommunisták, hogy mondjon le az iszákosságról. Nem változtatott magatartásán, ezért a közösség kivetette magából. p etri elvtárs és á vezetőség 1 több tagja felkeresi a tagjelölteket. Beszélgetnek velük, csak az a baj, hogy ez nem céltudatos. De van olyan szemlélet is a párttitkár részéről, hogy nincs itt sok munka. Ami van, azt elvégzi a vezetőség. Ez helytelen nézet, mert a tagjelölteket a különböző megbízatásokkal, a meghatározott feladatok elvégzésével lehet nevelni. Nem folyik olyan irányú munka, amely azt kutatná, melyik tagjelöltnek milyen képessége van, mihez volna kedve, hogy ezek alapján bíznák meg őket feladatokkal. A pártszervezet vezetői már tervezik, hogy havonta egyszer megbeszélésre hívják össze a tagjelölteiket. A fonóesteket is nagyszerűen fel lehet használni arra, hogy munkát adjanak a ag- jelöiteknek. De ezen túl a mezőgazdasági tanfolyam és a KI? Z- szervezet létszámának a gyarapításában is sokat tehetnek. Az ifjú tagjelöltek közül csak néhány tagja az ifjúsági téesznek. Holott több pártomkivüli kózépparaszt fiatal is belépett már az új közösségbe. Most három tagjelölt kérte a felvételét. S meg kell indokolni, hogy ifjú Pózner Ferenc, Bódi László és T. Kántor József hogyan fejlődtek, milyen munkát végeztek tagjelöltségi idejük alatt. Alkalmasak-e arra, hogy a párt tagjai legyenek? p 2a munka, a tagjelöltekkel ^ való foglalkozás nagy felelősséget jelent valamennyi kommunista számára, ók felelősek fejlődésükért. Márpedig ha erről, nevelésükről elfeledkeznem, akkor hibát követnek el. Pedig a párttagság minőségi összetétele & a párt edzettsége nemcsak attól függ, hogy a legkiválóbb munkások, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok vannak benne, hanem attól is, hogy milyen ezeknek az elvi, politikai felkészültségük, harcedzettségük, helytállásuk, magatartásuk. Ebben kell még előrehaladni Dögén. Farkas Kálmán. Ahová már az eke nem ér el, közvetlenül a fatörzs mellett ásóval kell megmunkálni a földet, hogy utat nyissanak a téli csapadéknak. Erről a munkáról készült felvételünk a biri Táncsics Termelőszövetkezetben. Kévés elvtárs, a szövetkezet brigád- vezetője a napi teljesítményt méri, hogy a munkaegységkönyvbe ne „has” adatok kerüljenek, hanem a végzett munkájáért kapja mindenki a járandóságát. Sárba dobott forintok Mátészalka és Fehérgyarmat között 1957 nyarán nagy beruházással fejelték és bitumennel locsolták az utat. A munkákat még ez év augusztusában befejezték. Az útfenntartás szakemberei bejelentették, hogy az említett útszakaszt négy éven keresztül minden évben egyezer megszórjak kőzúzalékkal, s lelocsolják bitumennel. Egyszóval négy év alatt kifogástalan aszfaltútat csinálnak belőle. A nagy forgalom következteben 1958 tavaszára az útszakasz több helyén süppedékek, kikopások keletkeztek. Ekkor már nagyon esedékessé vált a javítás, hogy az úttest további romlását megakadályozzák. A nyár végére meg is érkezett egy munkásbrigád. A tunyogmatol- csi, illetve Matolcs és Fehér- gyarmat közötti szakaszra október hónapra került sor. A munkákat — véleményem szerint — igen rendszertelenül végezték. Dolgoztak egy-egy szakaszon, majd nagyobb területet maguk mögött hagyva, ismét máshol kezdték meg a munkát. Tunyog- matolcs belterületén volt alkalmunk megfigyelni, hogy minőségileg sem végeznek kitűnő munkát. Itt ugyanis a község lakóinak a véleménye szerint nem tisztították le kellően az úttá» tét,, s úgy locsolták meg bitumennel. A bitumen nem kötött meg rendesen. Ráadásul néhány kiadós eső is meglocsolta, s a közlekedő járművek teljesen felszedték a bitument az 'úttestről. így aztán az ígért kifogástalan útból egy sáros, kátrányos keverék lett. Esős napokon a kerékpárosok és gyalogosok valósággal menekültek az úttestről, ha egy-egy gépkocsi közeledett,. mert úgy telefröcskölte őket bitumennel, hogy a nyomát sokáig viselhették. Hogy mennyire rosszul sikerült az 1958. évi útjavítás, azt sajnos bizonyítja az a tény, hogy az illetékesek november végén újabb négy-öttagú brigádot küldtek ki, akik — legalábbis Matolcs község belterületén — két oldalra lapátolták le az úttestről ezt a gyanús, fcá- ros, kátrányos kenetet. Véleményünk szerint az illetékesek — akik az útjavítási munkákat irányították — jobban is gazdálkodhattak volna az állam pénzével. Reméljük, hogy ebből az esetből leszűrik a tapasztalatot. * M. TÓTH FAL Tunyogmatolcs. Szatmári tájmúzeum nyílik Mátészalkán A mátészalkai járási tanács tervbe vette, hogy egy tájjellegű múzeumot létesít Mátészalkán. A múzeum a szálkái, fehérgyarmati Megoldják a megye húsellátásán Hatvanöt húsipari terméket készítenek Nyíregyházán mindenkit érdekel ezek után, hogy ki tudjuk-e elégíteni a jelentkező és megnőtt igényeket? Erre csak azt mondhatom: minden tekintetben ellátjuk a megye népét. Tapasztalhatták ezt már a múlt évben1 is, amikor például az utolsó három hónap alatt több, mint 370 mázsa töltelékáru került ki üzemeinkből. Akár a gomba , .. — Minden/esetre nyugtatáskent már most megjegyzem, hogy éppen a napokban tartottunk egy nagyjelentőségű műszaki tárgyalási, melynek eredményeként kijelenthetem: ebben az évben akár a gomba, úgy nő majd a megyei- húsipari vállalat; háromnegyedmillió forintot fordít beruházásokra, műszaki fejlesztésre. Ebből sokmindenre telik. Megépítünk egy modem „füstölőt”. amely kapacitásunkat majdcsak megkétszerezi. Megkezdi mü- 'edésát eg)' „húsdaráló” amely óránként 8 mázsa húst „fal majd fel”. Üzembe helyezünk* emellett — a jelenlegi eggyel szemben — két új töltőgépet is, amivel kétszeresére emeljük a töltelékáruk mennyiségét. Az eddigi 50 literes Kuter gépünket, —! amely a finom kötőanyagok elő-; állítását végzi — egy 200 literessel egészítjük ki. Üj épületeket is; készítünk, mivel a jelenlegieket: már ugyancsak „kinőttük”. Töb-; bek között egy nagykiterjedésű csontozóterem és egy hűtő-pácoló épület nyer átadást 1959-ben. Egy kis kóstoló és csengeti járások múzeális értékéit gyűjti össze. A tárgyi gyűjtés már megindult és sok érdekes anyag van már együtt. A járási tanács felhívással főidül az említett területek pedagógusaihoz s la lakossághoz is, hogy segítsék ezt a gyűjtő munkát. Régészeti,; I néprajzi érdekességekre egyaránt; szükség van az új múzeum létre- : hozásához. 15 ezer fiatal KISZ-tag összeírását végeztéi* az új tagkönyvek kiosztása érdekében megyénk területén. Eá * szám mintegy négy és félszáz ifjúsági szervezetet érint. Többhé- lyütt megkezdődtek az ünnepélyes tagkönyvkiosztó gyűlések is a közelmúltban. Már elérte a százhúszat azoknak a KISZ-szerveze. teknek a száma, ahol minden KISZ-tag új könyvet kapott. A többi helyeken a közeli napokban történik meg a könyvkiosztás. — Mindent egybevetve csak annyit mondhatok: emelkedjék bármennyire a vásárlási láz, mi í időszerű bökkenőnk mindenkor ellátjuk, kielégítjük a* keresletet. Eddig a 110 magyar' húsipari termék közül mindössze * negyvenet készítettünk csak. idén ez a szám eléri a 65-ct. Remélem, sok kellemes meglepe-| téssel szolgálunk még ebben azf évben a húsüzletek vendégeinek, j Angyal Sándor.* AZJ Az évszakok ellentétét egyesíti a vonat. A mozdony utáni kupéban izzadok képe fogad. Ám menj el az utolsóba. Hej, én uram mi van itt! Az ablak jegébe vájva olvashatod: .Mirelit". — kiss — Örömmel fogadta megyénk népe is az újévi árrendezést, melynek során több köaszükségleti cikk — kisebb-nagyobb mértékben — olcsóbban kerül a vásárlókhoz. Különösen a húsipari termékek — zsír, szalonna és más áruk — olcsóbbodása talált helyeslő visszhangra. Mi tagadás: titkon azért aggódtunk egy kicsit. Vajon a kedvező áralakulás következtében, a nagy vásárlási kedv eredményeként nem mutatkozik-e áruhiány ezekből a féleségekből? Ezért fordultunk mi is Sebők András elvtárshoz, a Szabolcs-Szatmár megyei Húsipari Vállalat igazgatójához felvilágosítás végett. Borúra derű... — Felesleges az aggodalom — válaszol Sebők elvtárs. őszintén mondom, mi iparágon belüliek :s örömmel értesültünk az árrendezésről, mivel a népgazdaságunk szilárdságát igazolja. Természetesen ugyanígy boldogít bennünket az a tudat, hogy a mi készítményeinknél megtakarított forintokat a kis családok más kiadások fedezésére fordíthatják. Persze
