Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 6. szám

KELET MAGT ARORÄJtAO ICS3. JAMJAR X, Ci ü l OR fOK H I í< E K 1959. január í.«, csütörtök, Szörény Hogyan leli Gerard-frizurám? A z úgy volt, hogy fürdeni mentem. Olyan jól cselt el- nyújtózkodnl Sóstón a kádban. Alaposan kigözöltem magam, s altkor látom a tükörben, hogy bizony rámfér egy borotválkozás. A fürdővel szambán a Fodrász Ktsz. 12-es számú üzlete. Le is ültem nyomban a szópítő-székbe, elvégre a férfinek is adni kell magára, nem igaz? Pelyvái Mihály, a mester alaposan mcgborotvált. Nem könnyű az én szakállammal boldogulni, de a mester értette a dolgát. Utána bekrémezett, s valami furcsa géppel esett az arcomnak. A végén valami szivacs volt, s az rnaszírozta, dö- yönyözte az arcomat. Nagyon jól esett, egészen felfrissültem tőle. — Mi volt ez? . — Sana, az arcmasszagép — felelte o mester. — Hát még ha látná, ha erezné az elektromos-fésűi! Olyan Gerarü-fnzu- rat. csinálnék magának, hogy a nők menten beleszeretnének! ■— s máris hozta a képes mintái, rövid, divatos Qerard-frizu- rával. Nem mondom, nyalka legény volt... Így történt aztán, hogy Pclyvás mester a hajamnak esett ■ egy borotvával cs a v Many fésűvel. Hulltak a göndör tincsek, odalett az én szép hosszú frizurám. S ahogy a tükörbe néz­tem, monsieur Gerard Philippe vigyorgott rám csábos moso­lyával. Elégedetten távoztam, s .már a villamoson latolgattam új hódításaim esélyeit. Hiszen ilyen haj nincs több Nyíregyhá­zán. A menyasszonyomnál ott volt látogatóban eyy régi hódo­lója. Gerard Philippe fej vigyorgott a karosseóhből igézőén... Az utcán tíz Gr.rarába botlottam, $ amikor a szerkesztő-, ségbe értem, elkészültem a frizurám keltette általános derű­re, Amint beléptém az ajtón, illusztris, kollégám mosolyogva rázott kezet velem, Vadonatúj Gerard frizurája volt. Ky.A. gy. lalat létrehozását az illetékesek nagy megnyugvással fogadták, s gondolják, -hogy maci a közeljö­vőben. jnégtudják oldani a lakos­ság Jobb és tervszerűbb sörellá­tását. r ■ RApiOKED.YELÜK FIGYELEM: ÜT CJTIPL'SC ii tmó ÉS televízió::: Amint az illetékesektől hallot­tuk, az Orion Rádiógyár kellemes meglepetéssel, szolgál a vásárló- közönségnek. Még, ebben az,, év­ben üt új rádiótípus gyártását kez­dik meg, hármat úgynevezett nyomtatott huzalozással. Televí­zióból is öt új típust készítenek. Egy részükét az eddigi 43 centi­méter helyeit 53 centiméteres képernyővel. § csökkentik a do­boz méreteit is, s valamennyi új típusú. készülék többcsatornás tesz. BÉKEKÖNYV KIADÁSAT KÉSZÍTIK ELŐ MA FEJEZŐDIK BE A PKŐBA- NÉPSZAMLALAíí Ismerete«, hogy a Központi Statisztikai Hivatal január rise , létől próba-népezáralál as t tartott harminckét községben és öt vá­róéban. Mintegy százezer embert kerestek tel ez idő alatt a szám­lálási biztosok, s a mai nappál be Is fejezik a számlálást. Ezután felülvizsgálják a® íveket, s a kér- délekre adott válaszokat géppel Vüágvevfi rádiók a Kossuth siáüé szobáiban A Belke rsskedelnvi Miniszté- fiúm nagy gondot fordít a vi­déki szállodák: felszerelésére, kor­szerűsítésére, a vendégek kényel­mére. örvendetes, hogy még az, utazók szórakozására is gondol. A napokban kapott a nyíregyházi Kossuth-szálló 20 darab világvevő rádiót, mely többezer forintba került. Előreláthatólag 10 "tap múlva szerelik be a rádiókat a szálló húsz szobájába. dolgozzák majd fel. A próba­népszámlálást g következő évben —- t980-bao országos népszámlá­lás követi, TERVSZERŰBB ÉS JOBB EES7. A SÖRFLLATAS Az Élelmezési Minisztérium in­tézkedésére egy országos vállalat­ba egyesítették áz ország sörgyá­rait, A sörgyárak összevonását, illetve az Országos Söripari Vál­tanulnak a diákok Mótor és vasipari tanfolyam működik a nyíregyházi Vasvári- gimnáziumban. A tanfolyamon ? csoportban 32 tanuló, valamint a Kossulh-gimnázium 17 diákja sa­játítja el az alapvető vagmeg- inunkátási, szerszámgépkezelési műveleteket. Ismerkednék a hagy kerékpármotorok szerkezetével is, s évvégén vizsgát tesznek ve­zetéséből is. A tanfolyam jól' ha­lad, „lemorzsolódás nincs”. , ,-A Hazafiás Népfront budapesti hókébizottságá ' a nemzetközi bé­kemozgalom megindulásának 10. évfordulója ulkälrrfäböl díszes ki­állítású könyv kiadását! készíti elő. A könyv'riégf nyelven jele­nik meg és számos művészi fel­vétellel, riportúktenri cs szépiro­dalmi'művekben mutalja be Bu­dapest és az ország néhány na­gyobb. városának történelmi fej­lődését, főbb jellegzetességeit. GYORS- ÉS GÉPÍRÓK: LEHET TRÉNINGEZNI!:! Ak 195.9. évi, gép- és gyorsíró versenyt ismét kiírja a/, Országos Gép es Gyorsíró Versenybizott­ság; A gépíró verseny ezek sze­rint január 21-c", a gyorsíró ver­seny pedig március hetedikén lesz. nylregyhizi rádió mai miísúra Napi krónika. **- Érdemes-e bibridkukocicát termelni? — Bélyeggyű jtés, és holdrakéta. — Baráti népek muzsikájából. —r Debrecen-—Pécs testvérváro­sok, —r Tárgy al éter e m böl. — Üj év — új ötletek. -— Köny- nyű szimfonikus zene, — Nyi­tott szemmel: dicsérünk, bírá­lunk. „Mellette'*, beszélni és „mellette“ állni! cikkben széréplő falucska neve Géberjén, a holt-Szamos mellett fekszik egy hajításnyirá nagyobbacska szomszédjától Győz­telek töl és a még nálánál is kisebb Füipösdaíóctói. Köröskörül sár­gyűrű barnálik, az idegén hőm szívesen vág neki a faluba ' Vivő kövesútnak. Gumicsizma keli ída, térdig érő. Ám, ha túlságosan sok idegen nem is, de egy kis csoport, zörgő szekéren minden nap felke1 resi a falut. A géberjéniek még épp, hogy kinyújtozzák áz éjji ál­mot, mar kocog a fogat. „No meg­jöttek”, — Ejt el egy megszokott megjegyzést a geberjeni paraszt, s megy dolgára, eteni, itatni:; Ez a kis csapat a szomszédos Győrietekről jár Géberjénbe. Nem látogatóba jönnek, hanem szaporí­tani a munkáskézé Á Petőfi utca egyik piros cserepes háza, „ élőit ugrálnak le a fogatról, itt van a Géberjéni Petőfi termelőszövetke­zet „központja", melynek tagjai maguk közé fogadták a. néhány gyurteleki családot, akik azóta ál­landó vendégei Géberjénnek. „ Ki zemközt a tsz-el található * J a tanács, mellette pár .lépés­re az Iskola, melynek igazgatója a község pártszervezetét vezeti. Toronyica Gyula „rokonságban” van az iménti kis csoporttal, sőt áz egész Petőfi "szövetkezettel, mert a felesége tcrmelőszövetkc- ti könyvelő. Értheíően „szívén .vi­seli” a két testvér község jövőjét. Így vaii ezzel nemcsak jómaga, hanem az egész pártszervezet, meg a községi tanács. A legközvet­lenebb módon váltanak szót a pa­rasztokkal, akik kívülről, •„ a tsz- kapujából fürkészik mi lesz, hegy tesz, igazsága van-c a „népeknek”; Mert a népek, — ahogy faiuszerte nevezik a helyi közvélemény hangját t egyre azt suttogják; nagy kanállal esznek -odabent”. KEVESKBB NIKOTI1S4AKTAL- MÜ CIGARETTÁT gyárta­nak “ Dohányipari szakemberek véle­ménye szerint számíthatunk ar­ra, hogy új technológiai eljárás­sal a tömegfogyasztású cigaretták nikotintartalmát egységesen más­fél kétszázalékos szinten tudják tartani. S így nem kerül majd az élvezet szempontjából felesleges, de az egészségre nagyon ártalmas nagyobb ■ nikoUnmcnnytscg a do­hányosok szervezetébe, illetve nem füstölünk el annyi nikotint a levegőbe, melynek köztudomá­sú: •nagy- szerepe van a gyógy­szeriparban cs a mezőgazdaság­ban. .... — TESSÉK MÁR MONDANI bátyám — szólítok meg egy het­venesnek látszó öreget — merre találom meg Vitkovics András la. kását? Ás öreg felegyenesedik a keri- tésjavítási munka közben s úgy kérdési vissza. — Azt-e. akinek tudós asszony az anyja? Mert, ha azt keresi, akkor jó úton vau, olt lesz az utca végén az utolsó ház. Nekem persze fogalmam sem volt arról, hogy melyik az a Vit­kovics, van-e „tudós” anyja vagy* nincs. Én azt kerestem, aki az el­múlt évben lezajlott megyei ku- horieatermelési versenyben díjat nyert éspedig nem ; akármilyen, hanem hibrid kukoricával. A jel­zett portán meg is találom az én emberemet. Trágyaszállítással van elfoglalva, de azért szakít időt és betessékel gz utcai szobába. — Hogy szeretem-e az új dolgo­kat a gazdálkodásban? — kérdez az én kérdésemre a gazda. — Nem is tudom én azt. Szeretem Is, nem is. Azt igen, amiből biztosan hasz­not látok. Na, ezzel a hibrid ten­gerivel éppen fordítva jártam. Ta­valy tavasszal hoztak a tanácsház­hoz vetőmagot.. Nagy Sándor agro- nSrnus azt mondta, hogy hibrid. Övári—5-ös. Vittek abból sokan, Győzedelmeskedik az új dé mivel nem olyan volt, mint az itteni, hát nem nagyon tetszőit a gazdáknak. Sokan megetették a jószággal. Gondoltam, ha már ben­ne vagyok,néni bánom akármilyen a külsője, csak nem csapnak tán be vele. 10)vetettem egy holdba. Olyan földbe vetettem, ami trá­gyát kapott. Igaz nem sókat, úgy' száz mázsa körül. Kapát is ad­tunk neki, négyszer. Meg is lett a' látszatja, mert az Itteni fajtákkal szemben a leghíresebb" termést is felülhsjálta öt mázsával. VAN MÉG ENNEK, a hibridnek egy nagy haszna: nagyobb a szá­ra, több a levele és a .száraz időt jobban bírja, mint az itthoniak. Még a disznóm is jobban . javult ettől a tengeritől. Itt van — húzza elő a sózólekno sarkát a besózott hízóval — ritkán volt ilyen jó vágá­som, Nem. jön rosszul ez a tengeri, mert éti „bijriben” értékesítem a termény legnagyobb részét. Ta­valy a hét hold földből másfél volt kukorica, d® égyharmada még a régi fajta. Az idén már mindet hibrid másból vetem, az egész másfél hóidat. Nem Vltkóvics András az egye­düli gazda Geszterédcn, aki tavuly megkóstolta a hibrid'kukorica ter­melési, Gulyás József, Urbin György _és még néhány an közel húsz holdon próbálták ki az óvári 5-öst. És hogy mekkora sikerrel, arra legjobb bizonyíték az a nagy érdeklődés, ami már most meg­nyilvánul a hibrid-vetőmag iránt. Vitkovics András ismerősei Pá- 'ócska András, Felföldi’ Pál,. Ur­bin János cs Gpszteréden még né­hány,'.'százan. nem is, hogy érdék- 'ődnók az újfajta vetőmag iránt, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági felügyelő szerez­zen, nekik magot a -tavaszi vetés­hez. Ahogy a nagy nekibuzdulás mutatja, a község határában a 1100 holdon, fekvő kukoricás területé­nek a felét hibrid kukoricával te­lepítik be tavasszal. — ESZÜKBEN SINCS, már a gazdáknak, hogy a .drága vetőma­got féfétéssáíc mint táva'y létlék — mondja VilkoVics András. Én magam, is, hogy friss vérű legyen a mag, nem-«., .magaméban ter­mettből retek, hanem amit hoz­nak. Lesz vetőmag elég, amint hallottam az agronómuslól. Jut majd mindenkinek. Így elbeszélgettünk mi Vitko­vics Andrással, míg kóstolgattuk a hízó löldi maradványait s las­san kiderült, hogy biz okigyelmc ugyancsak törődik az új dolgok­kal, nem úgy, ahogy még előbb említette. Míg nála voltam, egyre jobban furdalt a kíváncsiság avcgből, amit az öreg bácsi a „tudós” mamával kapcsolatban emlegetett. A falu „tudós’ öreg­asszonya cs a fia, aki az igazi tudomány segítségével kormá­nyozza magát? Hogy fér itt el ez a két dolog? Akárhogy nem felel meg az eddigi beszélgetésünkhöz,. csak megkérdezem a gazdát a dp- | log felől. Kicsit húzódozva ^ vála­szolt. ' — SOKAT ÖSSZEBESZÉLNÉK falun az emberek. Szó, ami szó, volt idő amikor hozták a jószá­got, mert mondták, az öreg Vit- kovicsné „tud hozzá”. Az- egész meg onnan van, hogy a nagy­apám is, az apám is pásztorem- ber volt... Állatorvos meg hát falun túl servt jutott egy... Szó­val, volt a dologban valami, de ki hisz már az ilyesmiben? »Smit Aridr-n.v Ebben van valami, mert e hí­ján aligha lépett volna be az új esztendőben id. Ster Mihály, Tóth József, Fekete Antal és a többiek. No, de míg ide eljutnak a géber­jéni parasztok és belülről is meg­nézik a piroscserepes ház falát, addig sok fáradság türelem, meg­győző sző, őszinte cimboraság kí­vántatik, melynek önzetlen tolmá­csoló! és részesei a kommunisták, a tanácstagok. Miként végzik a fe­lelős hivatást? Közös tanakodás után megszab­ták mi a kötelessége a pártszer­vezetnek, a tanácsnak a termelő- szövetkezet erősítése, fejlesztése szempontjából. Amolyan „lélekta­ni” tervet készített, azt vették szá­mításba, kik azok a családok, akik a legközelebb állnak a szövetke­zeti gondolathoz. Erről nem olyan nehéz tudomást szerezni egy ilyen kis faluban, egy-ket elejtett szó, barátság a tsz-tagokkal stb. ezek mutatják a szivet. Ezekre a csala­dokra „építettek”. Nem mentek a nyakukra, nem zaklatták, erőszak­ról pedig a rossznyelvek se be­szélhettek, de egyetlen adódó al­kalmat sem mulasztottak el, be­szélgettek a paraszti életről, a munkákról, "hogy lehetne keve­sebb munkaerővel, okosabb gaz­dálkodással jobban „nyújtózkod­ni”. Azt is alapul vették, hogy a 800 lelkes községben 161 család 5 holdon aluli,1 rájuk ctőbb-utóbb számítani lehet, velük megkülön­böztetett gonddal és türelemmel kell foglalkozni. I,' mellett jó baráti kapcsolatot tartanak régi téesz- tagokkal, akik kiléptek a szövetkezetből, holmi belső visszásságok, furcsa­ságok láttán. A párt és tanács „egyszerű” agitációja célravezető­nek bizonyult, mert nem általá­ban alkalmazták, hanem rászab­ták egy-egy ember alkatára, fej­lettségére, bajára, sérelmére. Ez persze rengeteg munkát kívánt szinte.mindén ember jellemét, szo­kásait ,nézetét, terveit meg kellett ismerni. De érdemes ezt csinálni: a szövetkezet létszámban, munka­erőben erősödik, hetenként kopog­tatnak új és új tagok. És a szö­vetkezet úgymond fiatalodik is. Külön megszabták a falú fiatal­jaival való foglalkozást és nem is maradt papíron. Nincs a faluban olyan fiatal családos ember, aki ne a szövetkezetben gazdálkodna. Sok családban a fiú tsz-tag, az apa egyéni. De ki tudja meddig, talán nem is sokára közösen dolgoznak. Eddig azonban még sok ember­nek kell világosságot „gyújtani” a fejében. A geberjáni parasztok egyrészének — ha tsz-t emlegetik a régi Béke tsz jut eszébe, s a ké­sőn munkába induló tagok és a belső viszálykodás, a régi dolgok. Ezért inkább arra várnak, hogy őszintén megismertessék velük: a mostani tsz belső arcát, ne csak kívülről mutogassák, mint a vásá­ri elárusító az árut, hanem hívják meg őket gyakran baráti látoga­tásra, estézésre, megbeszélésre, sőt kérjék ki az egyéniek vélemé­nyét a tsz cgy-egy termelési kér­désében, problémájában is. |\/| indjávt másképp fest a do- log. Meg valahogy az. is „elővigyázatra” inti őket, hogy néha, akikkel szót váltanak, akik­től tanulnak a falu -esteken, ezüst­kalászos tanfolyamokon, az még nem nyomta le a tsz. kilincsét, Van tehát mit felelni a géberjéni parasztok kérdéseire, csak elébük kell sietni a pártszervezetnek, a tanácsnak. S olykor bele kell pil­lantani a tükörbe, mert ha önma­gának halogatja is a választ vala­ki, ha a kívülállók megkérdik — hát maga mikor akar belépni, vá­laszolni kell a tanács dolgozónak s annak a néhány kommunistá­nak, akik ugyan a tsz. mellett be­szélnek, de még hallgatják önma­guk felülvizsgálatát. Pedig nem elég mellette beszélni, szívvel-lé- lekkcl mellette is kell állni a nagyüzemi gazdálkodásnak. >.- rr a.) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents