Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 6. szám

0 Keletmagyarország terjesztési ankétje (Cikk a 2. oldalon.) ★ Könnyűének a nők helyseién (Tudósítás a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, I^SZAM Ára 50 fillér 1059. JANUAR 8, CSÜTÖRTÖK Hogyan juthat ©1 ember a világűrbe ? (5, oldalon.) ★ Vadászavatás (8. oldalon.) Kuba üzemi jelentés: Naponta 80 öltöny készül terven ieiüi Sokat jelent az a termeiéiben, hogy ha az üzem minden dolgo­zója tudja,, hogy mennyi a napi terv. Jobban törekszenek a tervet teljesíteni, és ösztönöz, hogy rendszeresen kiírják a teljesít­ményt. A ruhaüzemben tíznaponként értékelik a dolgozók teljesítmé­nyeit, viszont a nyolc szalag munkáját és a két műszak össze­vont teljesítését naponta nyilván­tartják és a dolgozók tudomásá­ra hozzák. Munkakezdéskor kí­váncsian nézik a varrodák dolgo­zói, hogy hol tartanak a tervtel­jesítésben. Az üzemből jelentették, hogy nagy kedvvel dolgoznak a varro­dákban, ami a napi tervek túl­teljesítéséhez vezet. Az új hét két napján a két műszak dolgozói egyik nap terven felül 22 darab­bal, másnap 138 darabbal teljesí­tették túl a napi tervet Két nap alatt a tervszerinti 1276 öltöny helyett 1436 darabot, terven fe­lül 160 darabot varrtak. Sőt a harmadik nap is meg volt a 80 öltöny túlteljesítés. I—X-««—-­Másfel mázsa műtrágya holdanként A nyíregyházi Üttörö Tsz-ben úgy tervezték, hogy holdanként 130 kiló műtrágyát használnak fel, de amikor megismerték a 3004-es kormányhatározat kedvezményeit 20 kilóval még megemelték. A 150 kilós felhasználás 10.000 forintos vásárlási kedvezményt is biztosí­tott a szövetkezetnek, de a na­gyobb haszon a földeken mutatko­zott. A bőséges műtrágyahasználat is hozzájárult, hogy az árutervüket a tervezett 100 holdanként! 154.000 forint helyett 287.000 forintra tel­jesítették. Az áruterv túlteljesíté­séért 16.000 fórint hitelelengedés­ben részesültek. A 3004-es határo­zat kedvezményei közvetlenül is 1.78 forinttal növelték az egy mun­kaegységre eső részesedést. 2* hold gyümölcsöst telepítenek C*el»cr $én ben A géberjéni Petőfi Termelő­szövetkezet 16 holdas jól ápolt, jól termő gyümölcsöse a környék dísze. Az egyenletes, szabályos rendben sorakozó gyümölcsfák termését, az almák zamatát, ízét jól ismeri nemcsak a nyír­egyházi, debreceni, budapesti, hanem a bécsi, prágai, vagy pá­rizsi fogyasztó xs. Sok jövedelmet hoz a szövetkezet tagságának a 16 holdas szakszerűen ápolt gyü­mölcsös. A fák azonban lassan kiöregednek és számítani lehet, arra, hogy „idős koruk” miatt termésük előbb vagy utóbb meg­csappan. A Petőfi Termelőszövet­kezet azonban időben gondosko­dik megfelelő utánpótlásról. A már jórészt elkészült 1959-es ter­melési tervükben az szerepel, hogy az idén 25 hold új gyümöl­csöst telepítenek. A nagy termelőszövetkezet mel­lett január 5-én megalakult egy úttörő termelőszövetkezet is, har­minc taggal. Jól működik a már korábban létrehozott értékesítési szövetkezet is, á gyermekek kiflit, füzeteket árulnak kis üzletük­ben. Most a nagyok segítségével a szövetkezeti gazdálkodással is­merkednek meg. Az Ifjú Gárda Termelőszövetkezet tagjai jórészt —j Tizenkétszeres milliomos Régóta milliomos szövetkezet­ként emlegetik megyeszerte a tiszadobi Táncsics Tszt-t. Azt azonban kevesen tudják, hogy nem is egyszerű milliomos, hanem az összes vagyonuk értéke 12 mil­liót tesz ki. Az egyik megyei érte­kezleten Tóth Gyula, a szövetke­zet elnöke ismertette a megjelen­tekkel ezt a számot. Még nagyobbnak látszik ez a szám, ha tíz évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, amikor 14 család negyvennyolc hold földdel meg­kezdte a gazdálkodást. Ennyire vitték azóta. Csak a múlt évben több, mint 600.000 forinttal növel­ték a közös alapot. Egy év alatt negyvenhét csalá­dot vettek fel a szövetkezetbe. A zárszámadás óta 12 család jelent­kezett. 7 a tiszadobi Táncsics Tsz Az ötvennyolcas esztendőt is 43 forintos munkaegységgel zárták. HÁROMSZÁZ SZABOLCSI ÜTTÖRÖ KÉSZÜL PESTRE Az úttörő mozgalom jelentős ál­lomása lesz az április 3—6-ig megrendezésre kerülő II. Országos Úttörő Tanácskozás. Ezen a talál­kozón az ország valamennyi úttö­rő csapata képviselteti magát és tapasztalatot szerez az úttörő munka helyzetéről és az idei ten­nivalókról. Megyénk úttörőcsapa­tai is izgalommal várják a II. or­szágos tanácskozás napját és már megkezdték az úttörő zászlók sza­lagjainak elkészítését, melyet Bu­dapesten kötnek majd rá az úttörő szövetség zászlajára. Megyénkből, mintegy 300 pajtás utazik Buda­pestre. • Ktibinet-rendsserü oktatás A hegesztő napi 127 forintja |VÍ cm emlékeznek rá a nyí- regyházi Mezőgazdasági Gépjavítóban, hogy Sztahó Ist­ván valaha is késett volna a munkából, pedig az államosítás óta ott dolgozik és lassan már nyugdíjba megy. A pontosság meglátszik a munkáján is. Nem kell visszaadni neki a munkát amit kiad a kezéből, mert azt ki­fogástalanul megcsinálja. Kedden reggel is már a mű­szak kezdés előtt a hegesztő mű­helyben foglalatoskodott, készült a munkához. A beszédes termé­szetű ember örömmel újságolta, hogy van munka. Most például előre három napra valót adtak neki. — A burgonyaszedő géphez alkatrészeket kell hegeszteni, vas­lemezt vágni az autogénnel. Van itt száz darab betoncsavar is, fél­colos, amit ki kell toldani, mert rövidek. — mondotta — De a da­ráló motortalpak készítése, he­gesztése a sürgősebb. Ma ezeket fogom csinálni. Csináltam már ilyet máskor is. 30 perc van da­rabjához adva és 2.12 forintot szá­molnak rá. Magaelé kötötte bőrkötényét, szemére húzta homlokáról a védő- szemüveget és dolgozni kezdett a hegesztővel. Délután vége volt a műszaknak, megkérdeztem tőle, hogy mit vég­zett a nap folyamán. Elővette no­teszát és összeadta a teljesít­ményt. — Mindig felírom magamnak, hogy mit csináltam, mert napköz­ben is jönnek és elviszik a kés munkát. Nem marad itt mint hogy munka után összeszámo jam. — Magyarázta, aztán gyorsa számolt: — Ügy látom, hogy mai se kevesebb, mint tegna volt. Végeztem a 60 darab darál motortalppal és még jutott id néhány csavarkitoldásra is, azt majd holnap számolom el. — A napi kereset? — A kereset; egy darab mun kabére 2.12 forint. Ez hatvan szór.:. összesen... százhuszonh forint 20 fillér. Meg fogja érdemelni Sztah István, hogy dolgozó társai meg szavazzák neki a „Kiváló Dolgozo kitüntetést, O. a Kossuth gimnáziumban A második tanulmányi félév új rendszerű oktatás szerint kez­dődik majd Nyíregyházán, a Kos­suth gimnáziumban. A rendszert szovjet példa nyomán honosítja meg Sinka Antal, a gimnázium igazgatója, aki járt a Szovjet­unióban. A rendszer lényege, hogy az osztályok nem egy-egy termét foglalnak el, hanem — mint az egyetemen — szakok szerint kü­lönböző termekbe látogatnak. En­nek sok előnye van. Egyik — és ez vezette a gimnáziumot — több helyiség szabadul fel. A Kossuth imnázium négy helyiséget nyer. gy megvalósul majd az iskola­múzeum, olvasótermet is beren­deznek. Másik előny, hogy a szem­léltető eszközöket nem kell óráról órára átvinni más-más terembe, hanem a termek, mint állandó ki­állítások segítik majd a tanítást, hetenként cserélhető anyaggal. Le­hetőség nyílik egy fa-fémmegmun­káló terem létesítésére is, s a poli­technikai oktatást megkezdhetik. Felszerelésük már részben van is,' és sok segítséget kapnak üzemek­től, a faipari KTSZ például anyag­gal és mesterekkel, a mezőgazda­sági gépjavító mesterekkel, a Munkaügyi Minisztérium eszkö­zökkel segíti az iskolát. Tervezik a jövő évre egy villamosipari szakkör megindítását, tavasszal pedig mezőgazdasági gyakorlati munka beütemezését, valamint üzemlátogatásokat. t Újjáépül négy megyei most Üjfehértón, Kemecsén, Vasáros- naményban több mint félmillió forint költséggel újjáépülnek a mozik, a munkálatok nyárig be­fejeződnek. Dombrádon a mozi újjáépítése befejezés előtt ál!. FEJLŐDŐ ÁLLATÁLLOMÁNY Vass József, a kislétai Üj Élet sertésgondozója büszke az 55 kocára, amelyet a tsz. saját erő­ből állított be. A 133 darabból álló hízóállomány jó hasznot je­lent a Uözösbelieknek. Dorogi Sándor keze alatt jól híznak a sertések. Mező János tehenész a Viol nevű 22 literes tehe­net vezette a fényképező gép lencséje elé. A tsz. istállóátiaga 8.4 liter. (Hammel J. foto.) I olyan szülök gyermekei, akik nem tagjai a helybeli Petőfi ter­melőszövetkezetnek .

Next

/
Thumbnails
Contents