Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

1 959. JANUÁR 7. szerda KEI KTIUAOT VRORS/ tG 3 Lv \ műit hónapban tizenkét szakcsoport és társulás alakult többségük burgonya és gyógynövény termelésére A téli hónapok különösen alkal­masak arra, hogy az egyéni Jol- lozó parasztok meghányják-ves- ék, miként, hogyan lehetne töb­bet és jobbat termélniök. S ilyen­kor nemcsak új termelési mód­szereket vitatnak meg, nanera egymást rávezetik: ha összefognak Vidámságban, hangulatban nem volt hiány A falusi dolgozók nagyban „fenték a fogukat’’ az idei Szil­veszterre. S, amint hallottuk, itt is voltak. Külön­ben Ráktán három leiylségben is „te­mették1’ az óévet és üdvözölték az új esz- lendöt. ★ Ibrányban még nincs kész a hatal­mas kultúrotthon, s így a közösséget ked­velő szilveszterezök ■z szövetkezet ven­déglőjében jöttek össze. Szabó József nyolc holdas dolgo­zó paraszt feleségé­vel, fiával, lányával, menyével és nejével együtt „vonult be.“ Alig fértek el két asztal mellett. A •izilveszterezók leg­többje már a kará­csonyi ünnepek es.- jeit is a vendéglőben töltötte el, s igyekez­tek helyet biztosítani maguknak. A szövetkezet szó­rakoztató, nívós mű­sorról gondoskodott. Karácsony elő esté­jén Pankotai István közkedvelt népdal- énekes lépett jel Vadas Nagy István és zenekara kíséretében, tett magáért. S a han­gulatot, élő malac és egy gyönyörű torta liisorsolásával tarkí­tották. A malacot Szilágyi Mihály az ünnepek alatt meg­alakított Dózsa tsz. tagja nyerte. Mondo­gatták is a kívülál­lók, „úgy látszik, hogy a tszesek min­denben szerencséseb­bek." Pedig nemcsak a szerencse, hanem bátorság dolga is... A torta nyertesét meg dobs'zóval keres­tette a szövetkezet. ★ A mándokiak sem valamilyen termelési formában, még hasznosabban alkalmazhat­ják a termelési tapasztalataikat, új eljárásiakat.... Az egy-egy be­szélgetésből Vágy gyű.ésezésből aztán megszületik a tsz,. — szak­csoport és más termelési közösség A múlt hónapban tizenkét tár­sulás és szakcsoportijött létre rac- gyénkren. örvendetes, hogy a legtöbbje burgonyatermelők össze tága­sából született meg. Hőbbek között Fábiánházán tizen­hat egyéni gazda tíz, Nagyecse- . den tizenkét termelő tizenöt hol­don hívott életre burgonyatemve- ■ lesi társulást. A fiatalok is mind gyakrabban hallatnak magukról. Húsz ttmári fiatal tizenöt hold földön csíráztatott új burgonya termelésére fogott össze. A bökönyi fiatalok az időseb­bektől kaptak kedvet a kü­lönböző gyógynövényekkel — többek közt a digitálisszal cs a fodormentával való — fog­lalkozásra, s harmincketten, két holdon akarnak termelni. A tejszövetkezetek száma-szin­tén gyarapszik, A rétközberencsiek most már végérvényesén — félszáz tag­gal — megalakították tejszö­vetkezetüket, A tunyogmatolcsiak -pedig — hú­szán -— a fehér hússertés te-, Uyésztésábsn akarnak-előre - főfal?- hogy az erdőháti elmaradott ser- .éstenyésztést kimozdítsák évtize­des pangásából. ató Benjáminnal, az ib- rányi szövetkezet ügyve­zetőiével v*' -eöu-i j*i kötöttünk ki. Ha'an foglala- i tcskodtak a leltározással. Köz.ük’ Sz. Németh Miklós a- !szövetkezet igazgatósági .tagja, a gyümölcstermelési szak-So- | port volt elnöke. Vele akarunk ! toszélgeni. Készségesen áh j rendelkezésünkre. Kató elv- társ meg addig átveszi poszt­ját, hogy ne akadjon meg a- munka. , —. Megmondanám — szólok csöndesen — hogy mi járatba y vagyok. Nyíregyházán hírét vettük; termelőszövetkezetté alakult át a szakcsoportjuk. Lenne szíves elmondani, hogy miért és hogyan történt? — Nem okoz gondot — vá­laszol’ Németh elvtárs. — De előre kell böcsáj tanom; a hír nem elég pontos. Csak ötét ', váltunk ki a szakcsoportból és kívülállókkal álltunk össze. Let­tünk vagy tizenhármán. Ma pedig már a kétszeresénél, tar­tunk s leszünk többen is. A földterület eléri a százhús/, holdat. A -visszamaradt szak- cscpert-tagok meg új vezető­séget választottak és tovább dolgoznak... Mi ösztönözte magukat a tsz megalakítására? — Épp erre akartani kitérni. Mi nem a szakcsoportban la­pultuk meg a közösségi élet erejét, boldogítását. T.öbbed- magamipal még 193.l--b.en meg- a’akitottam a légi Dózsa tszí t. Két évre már hatvan­hetén kerestük meg benne a , tisztességes kenyeret harminc- . nyolc családnak... Az emléke­zetes, szomorú őszön a mieink is megbolydultak. Kifizettük az adónkat, banki hitelünket, a gépállomási és más tartozá­sunkat, — mégis negyvennégy forintot ért egy munkaegység. Szóval nem kiabálhatott s-ti­ki sem utánnunk a pénze [. miatt, — de nekem attól kezd­ve nem volt nyugtom. Megval­lom őszintén, nehezen mentem be a tsz-be, s még' fájóbb s/iv- vel váltam meg tőle. Voltam már cseléd, egyéni gazda éo tsz. tag— ez utóbbihoz húz a szlvem-ielkem. Mert ez jobb sorsot nyújt mindegyiktől. A nyolc hold földből tized- magamat tartottam el. Kát lányt adtam férjhez, s ma fhind a kettő tsz tag. Adómat is kifizettem, más tartozást is. Két olyan lovat , viszek a tsz- be, hogy elhúzná a tokaji he­gyet. Üj szekerem van s a többi gazdasági felszer lésen szintén niegjaij?. Kató Be.'l-i- Ich meg hat hold földben gaz­dálkodik Nem vagy un < olyan rvnol-sza'-acit madarak, r- u’.i ahogy elnúes:'e fék. Me:t a‘ i- ; ek nincs földje annak cs van szorgos, lolegra termett Ke':,-. — Aztán megvoltáé már a keresztelő? — Megbíz, a. Gyerák József komám, a Rákóczi tsz. elnöke húsz liter bor kíséretében hoz­ta vissza a. régi ■••tsz. cégbélyeg­zőjét. Megőrizték. Magam is -sittem egy kis bort. Ne hig’y- jé, hogy úgy előre ittunk a medve bőrére, csak úgy iga­zi szívbéli örömmel ünnepel­tük meg az új Dózsa tsz. szü­letését. Nagyon jól1 esett meg­érni ezt a napot. Remélem, hogv tö-V-oet -i megérünk majd. Csak kapjuk meg a mű­ködési engedélyt, és készítsük cl a tetvet... Kétezer új taggal: nőtt táborunk : Megyénk munkásai, tsz. tag­jai, egyéni gazdái és a faluk ér­telmiségi dolgozói szívesen lép­nek be a több mint százhar­mincezret számláló földműves- szövetkezeti tagok táborába. Az 1958-as esztendőben is közel kétezren írták alá a belépési nyilatkozatot. — Tömegmozga­lommá, népmozgalommá nőtt megyénkben is — mint az egész országban — a szövetkezés ez egyszerű formája. Munkás, pa­raszt, és értelmiségi egyaránt megtalálja benne számítását s készségesen segíti, óvja azt. A földművesszövetkezetbe be­lépett tagok nemcsak erkölcsi támogatást nyújtanak a szö­vetkezetüknek, hanem forint­jaikkal is előmozdítják fejlődé­sét, erősödését. Hadd boldogul­jon — vallják — hogy boldogíta­ni tudjon. S az elmúlt évben mintegy hatszázhatvanezer fo­rint részjegyet váltottak meg. Számos tagnak két-három, sőt hct-nyolc részjegye is van. Fő­leg az alapító tagoknak, akik családjukhoz hasonlóan védik, óvják a szövetkezetüket a „ve­szélyes kezektől”. A földművesszövetkezelek a falu dolgozóié. Ez évben is lép­jenek be minél többen és se­gítsék, támogassák életük szeb- bé-jobbá tevőjét, ezt a sokezer becsületes embert tömörítő kö­zösséget. Nemes gyümölcsös lesz a tarpai „ősdzsungel“ helyén ♦ A nyáron motorkerékpárral ♦ „bekeveredtem” a tarpai ős­♦ gyümölcsösbe s alig találtam ki ♦ belőle. A fák között nem ritka a I száz-kétszáz éves. Sok helyen a | bivalynak is nehéz lenne keresz­Legalább kélszer-háromszor többet kell permetezniük és húsz-har­minc százalékkal több szert kell használmck a korszerűen telepí­tett és kezelt gyümöcsösükre emiatt, „Egyénileg bajosan tudnánk elvegezni, de ha összefogunk. ..” magyarázza a főkönyvelő. ♦ tül törni a bozótosabb, sűrűbb ré­♦ székén. Az egészségesebb dióiák, ♦szilváink és almaíák még hoznak { némi termést. S itt terem a {„Nemtudom’ szilva, melyből a J világhírű szatmári pálinka ké­jszül. { Azonban ma már a gyümölcs 2 fák zöme a pajzstetvek és más íLeiegsége«. tanyája. Ha nyáron {megindul a pajzstetű rajzás, a ♦ Tisza másik oldalán lakó gyü­♦ m:ilcstermelők az öklüket rázzák ♦ s nem .valami épületes dolgokat ♦zengedeznek el a tarpaiakról... A tarpaiak élelmesebb része már a korábbi esztendőkben hoz­zákezdett a luk kitermeléséhez. A löldmúvesszóvetkezet és a.községi tanács igyekszik mozgatójává, irá­nyítójává válni, ennek a helyes kezdeményezésnek. Á téli mező- gazdaság. szakoktatásion sok -ró esik róla,, s a vita még a szövet­kezet pálinkaíőzdájébe is elér. — Gacsályi Károly, a szövetkezet főkönyvelője szintén erről beszél­get Debreceni . Sándor igazgató­sági-taggal, Szász Flekkel és a többi érdekeltekkel. Élnek nie a az ősi ritmusok A „Fergeteges“ országos serenszernléi^e készül Már bemutatkozott helyenként az első hÓ és jól benne járunk q léiben. A-falusi,.lakóházak ablakai ki-kigyúhíak esténként és a színT padokon megjelennek adalos, táncos, szerepet mondó fiatalok. panaszivocinatnaK a Szilveszterre. Bacsó Károly hatod, — joó Ferenc ötöd — és Földi József negyed­magával töltötte el vidám hangulatban az1 estét a • szövetke­zeti vendéglőben... Volt keletje a csabai kolbásznak, pálinká­nak; bornak és a jó cigányzenének.'. ★ Fiatalok és öregek együtt ropták a lán­cot és . dalolták a szebbnél-szebb ma­gyar nótákat, népda­lokat és liallga'ókat az óév „boldog teme- tési•’ napján és az új esztendő köszönté­seként. S a vidám- este, arra Ösztönzi a szövetkezeteket, ■ hogy legalább két-három hetenként rendezze- , nek ilyen vidám ősz- léé jöveteleket a ven­dégeik a falusi dolgozók szórakpziü­1 ására. Készülnek a 'SZÖVÜSZ ds a KPVDSZ. együttes határozata ér­telmében meghirdetett december 1-tól május 1-ig tartó országos földmüvesszövetkezeti népes se­regszemlébe. A művészeti csoportok megyei színjátszó, zenei és táncbemutató­kon kelnek nemes versenyre, Nincs a megyének olyan távoli helye, ahol ne várná a fiatalság színe-java illőszívszorongással ezt a pillanatot. Így van ezzel 'az ifjúság Ököritófülpösön is. Az ókoritól fiatalok nem feled­keztek meg az ősi táncokról. Ma is járják a juhásztáncot, a sajátos helyi magyar verbunkost, a fogd meg cicát vagy újabb elnevezés­sel a fergetegest, a férfi csopáso- lást, a páros csárdást és egyebe­ket. Nyolc pár, tizenhat táncos, hat zenésszel, hétről hétre összegyűl a falusi kultúrhelyiségben és Nag\, Zsiga vezetésével táncol az őst ritmusokra. . Amiről a nyolcvannégy éves Farkas Berti bácsi, az idős Kajui Sári néni, vagy Szűcs Zsiga bács ma már inkább csák beszélni tud azt gyönyörűen lejti Tordai Gusz­táv és Murguly Irma, ifj. Kis: József és Kiss Ibolya, Képes Janó: ; meg a többiek. ; Hiába van iszonyatos emléke U a táncnak — a tánc mégis továbí ’ él a falu lakosai között. A tízévet , Tordai Nusi és Tarcali Ibiké épp ' tígy táncol, mint a felnőtt Kováct 'Irénbe. ; Az országos seregszemle rnajc ; megmutatja, hogy Ököritónak ho ;a helye a művészeti csoportok né ipes családjában. A szövetkezet ét \a szakszervezet előlegezett bizal '.mának egyik jelé'az a huszonö­tezer forint értékű ruha, amelye í már át is adtak a táncosoknak.-. Ü. ícsizma, új kalap, ingváll, szoknya [ mellény virít ma rajtuk s név lurasági csűrben forognak körbe thanem igazi színpadokon. Ottho: l Ököritófülpösön is még'másfelé i — Ha összefognánk? -— értjük mi azt — mondogatják a tar­paiak. — Hisz a megyénk legré­gibb hegyközsége nálunk van. — Még a múlt század Utolján ala­kult. — S ha lassan iá, de még­érik a- szövetkezés ; gondolata. — Tervezgetik, hogy nemcsak közös sen termelik ki az elöregedett gyümölcsfákat, hanem együtt tele­pítik be fiatal csemetékkel ... és a tavasz már új gyümölcsterme­lési társulást üdvözölhet Tarpán, A szeszfőzde vezetője vizsgálja megvan-e a szísz inka? Bizony megkönnyezteti a ..gyengébb” tor- Uiíakat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents