Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-07 / 5. szám
4 K ELET M AG T A RO RSZ A <3 1959. JANTJAE 7, SZ.EHÜA «sea Az eredmények és néhány „igazitanivaló" Balsán A balsaí körzeti szövetkezet épületén fekete tábla, arany- betűkkel hirdeti: „Kiváló Föld. rűüvesszövetkezet”. A balsaiák és ezabol csiak egészen megszokták ezt, s úgy gondolják: annak őrölt időkig ott a helye, pedig azt csak az 1958 év első félévében végzett jó tömegpolitikai, gazdasági és kulturális munkáért kapta szövetkezetük. Megérdemelte! A terveket túlteljesítette és a több mint hárommillió kilencszázézer forint összforgalom után mintegy százjiyolcvanhétczer forint tiszta nyereséget ért el. Nőtt a szövetkezet anyagi ereje, csökkent az adóssága s nagyobb lett a tekintélye* a tagsága — a két falu dolgozói előtt. Ne gondolják azt kedves olvasók, hogy a szövetkezetiek ezek- után nem törték a fejüket a további gyarapodáson. Különösen a „benfentesebbek” tudják, hogy minden félévben meg kell küzdeni az elismerésért, s nem ülhetnek a babérjukon. Tóth Ferenc igazgatósági elnök még jobb munkára serkentette a szövetkezeti dolgozókat, s többségében az új választott vezetőségi tagokat igyekezett bevezetni a belső dolgokba. (Már amennyire a szörg.ts paraszti munka megengedte.) Az eredmények — ahogy számolgattuk — biztatóak. A kis szövetkezet mintegy hatszázötvenezer forint tiszta nyereséggel zárja az esztendőt. S amellett, hogy lesz miből fizetni a tagoknak visszatérítést a részjegyeik, vásárlásaik és értékesítéseik után — bőven telik a tartozásaik törlesztésére és a saját érő növelésére. A szövetkezet már a harmadik negyedév végén a közéi egymillió- hétszázötvenézer forint összva- gyon ötvenöt százalékát mondhatta magáénak. Ezek után még több lesz! Ilyen gazdasági eredmények láttán méltán lehet hinni, hogy a tagok — á két község dolgozóinak egésze — teljes odaadással ragaszkodnak a szövetkezetükhöz. Megbecsülik annak vezetőit és dolgozóit egyaránt. A többsége kedveli is és elismerik: derék tisztességes emberék kezében van a szövetkezet irányítása, a közösség vagyona. Nemcsak szóval vallják ezt, hanem belépésükkel és forintjaik befizetésével is. Göndör Falná, a bálsai tsz tagja 450, Gönczi Károly balsai és Peimli Péter szabolcsi egyéni dolgozó parasztok háromszáz, illetve kétszázötven forint részjegyérteket mondhatnak magukénak. Az elmúlt esztendőben mintegy ötezer forinttal emelkedett a részjegyalap, s huszonhárom falusi dolgozó lépett be a tagok sorába. Akad még néhány igazítani való a szövetkezet életében. S új évi „ajándékként” el szeretnénk mondani. . . Ügy véljük, használ a szövetkezetnek, ha megvalósítják. A szövetkezetnél még jobban kéll érvényesülnie a szövetkezeti demokráciának a vá- 'osztott vezetőségen be'ül, hegy rajtuk keresztül kiteljesedjék a tagság körében is. Például a? igazgatóság nem kap rendszeres feladatot a tagság nevelésére, a kívülállók megbarátkoztatására a szövetkezés .gondolatával és a szövetkezeti egységek ellenőrzésére De módszerekét sem kap azok megoldásához. ötletszerű a munkájuk, s kevés benne ' az ügyszeretet a közösség érdekeiért való felelősségérzet. A napokban kezdődő oktatásukkal nagyban Változtathatnak ezen. Á szövetkezetnék szorosabb politikai és gazdasági együttműködést kell kiépítenie a helyi termelőszövetkezettel. Bátran érveljenek tagjaik körében annak sikerével, Van mivel! A tízben égy munkaegység értéke fillérek híján ötvennyolc forint, s a zárszámadás óta tizenhat új tag írta alá a belépési nyilatkozatot. Azonban, sem ezeket, sem más tényeket nem tükrözi vissza a szövetkezet' agitációs munkája. Nem merik népszerűsíteni? . A szövetkezet gazdasági életének egyik nehézsége a kiskereskedelem munkája. Nem kutatja kellően'a két falu lakosságának áruigényét, keresletét s még tetemes pénzt kivisznek e községekből, hogy máshol szerezzék be iparcikk szükségletüket. Igaz — mióta a bdltkezélők bevonják a Feleségeiket az árurendelésbe — kezd javulni a helyzet. Még löbb eletet, mozgékonyságot és az eseményekre gyorsabb és hatékonyabb reagálást keil bslcvinpi a szövetkezet életébe. Akkor a jó gazdasági munkával még jobban párosul a szövetkezet tömegpolitikai, termelést szervező munkája is. S minden téren , méltán megérdemli a „Kiváló . Földművesszövclkézct,, címet. • 1958-bau tizennyolcezer vagon mezőgazdasági árut vettek át a szövetkezetek A Szövetkezetek az 1958 évben — a. gyengébb terínés ellenére is — több, mint tizennyolcezer vagon paraszti terméket vásároltak fel. A felvásárlás legjobban a burgonyából sikerült. Ebből közel tizenháromezerötszáz vagont vettek át. Tetemesebb árut vásároltak még fel almából, kenyérgabonából és zöldségféléből. A szövetkezetek exportra mintegy kétezerhétszáznyolcvan vagon árut szállítottak el. A legtöbb export a burgonyából volt, de emellett almából több, mint nyolc- száz, babból meg száztíz vagon ment el. Az exportálást csökkenti a téli időjárás. Azonban a fagyálló, és a külföldi államok állal kért árukból nem szünetel a kiszállítás. Például még' legalább húsz vagon export babot szándékoznak útnak indítani a szövetkezetek. Közel négyszáz holddal emelkedett a zöldségtermelési szerződéskötés Megyénk igen elmaradt a zöldségtermelést szerződéskötésben az őszön. A szövetkezetek jórésze sóm foglalkozott vele kellően, s a termelőit is húzódoztak.a szerző-, déstől. December hónapban aztán mindkét részről gyakrabban szóba került és lett is eredménye. Közel négyszáz katasztrális holddal nőtt a leszerződött terület, s ezzel több mint hetven százalékra emelkedett az előirányzat teljesítése. A siker azt mutatja, hogy a lekötött ezer holdtól jóval több terüléten termetnek majd megyénkben szerződéses zöldséget. Viszont ehhez az kell, hogy a szövetkezetek tovább fokozzák a felvilágosító munkájukat a zöldségtermelés megszerettetésére és a szerződések megkötésére. Újjáalakult a ramocsaházi szakcsoport A nyár derekán megírtuk, hogy a rajnocsaliazi egyéni gazdák Szívesen törődnének a sok' fáradozást igénylő zöldség,lennek sági., yiszont a még több hasznot hozó gyümölcsöst és szölöskertet évesen keresztül elhanyagolták. Pedig a huszonhárom holdas gyü- mölcsöskert szakszerű gondozás mellett bizony megkönnyítette volna a kilencvcnket érdekelt, kenyéfgondját. 1957. őszén a községi tanács és a szövetkezet megunta a sok noszogatást és közösen összehívták a lelkiismeretesebb érdekelteket. Érdemes volt fáradozniök, mart Simon József . igazgatósági tag, Kagány József, Fehér Sándor és mások — akiknek szintén tájt ez az állapot — kimondták a gyü- mölcstermclcsi szakcsoport megalakítását. Hatvanan kanyarítot- ták a belépési nyilatkozaton t\i a •nevüket néhány nap alatt. (Később a többiek is beléptek.) öt tagú vezetőséget választottak. S hozzáértő kertészt állítottak be a .munkák irányítására. A többség örült is ennek s főleg annak, •hegy a legutóbbi almaszüretkor annyi termest vittek haza, mint az előző esztendőkben együttvéve, No, de míg idáig eljutottak, bizony néhány nyakas emberrel meggyűlt a vezetőség baja. Pél-' dául Kecskés Erzsébetet a permetezésre, másokat a közös tartozások, költségek, stb. vállalásáig cs rájuk eső. részének befizetésére kellett rászorítaniok. Nem engedhették- őket „mellé beszélni”,' mert hanyagságukkal az egész' közösségnek komoly kárt okoztak Ahol bevált é$ előnyös a termelési körzeti rendszer A f okim Ű vessz övét keze tek . Választott vezetőségébe számos, a szövetkezeti mozgalomban nem jártas tagot választottak be az. 1958. évi közgyűléseken. A szorgos nyári hónapokban nem volt idejük ahhoz, hogy elsajátítsák az ellenőrzéseikhez szükséges ismerétekét, módszereket. Viszont a téli hónapok igen alkalmasuk erre. S megyénkben is — mint az ország egész területén — kilenc llésalel — három Járási »sebhelyen Sok faJusi dolgozó hangoztatta azt a kívánságát, hogy a íöldmű- vesszövetkezetek is foglalkozhassanak részlet-árus.tással. Ila nem is mind kapta meg ezt a jogot, de legalább már három szövetkezetnél vásárolhatnak részletre a vevők.. A vásárosnaményi, fehér- gyarmati és baktalórántházi szövetkezetek üzletei készségesen állnak vásárlóik rendelkezésére. LerelezolanfoJTam Hg ronő ui usolt nisk A MÉSZÖV a járási központok és a szövetkezeti agronómusok számára négy hónapos levelező rendszerű tanfolyamot szervez. Az oktatás nagyban elősegíti s&akmai tudásuk, jártasságuk gyarapítását hogy hatékonyabban segíthessék elő a tsz-ek, szakcsoportok és egyéni dolgozó parasztok termelését. Egyes szövetkezeteknél még ma is vitáznak arról, belyes-e, jó-e a termelési körzeti ívnuszer, nyújt-e hathatós segítséget a földművesszövétkezeti mozgalom termelési feladatainak megoldásához. A körzeti rendszer ellen érvelők meggyőződésére leírom, a szövetkezetünknél miként alakítottuk ki ezt a helyes módszert s hogyan szolgálja az a termelési problémáink, feladataink megoldását. Na, meg a léü hónapok igen alkalmasak a megszervezésére és mozgásba hozására. Szövetkezetünk — mint a többi — elszokott a termelési kérdések okos megvitatásától a dolgozó parasztokkal, mivel a korábbi esztendőkben ilyen feladatokat nem kaptunk. S bizony nehezünkre esett, mikor 1957 közepén mind több termelési szerződéskötést kellett átvennünk. Sok álmatlan éjszakát okozott az Igazgatóságnak annak kigondolása, hogyan, miként tudjunk szót érteni a dolgozó parasztokkal. Nagyon örültünk minden ésszerű javaslatnak, aminek megvalósítása könnyített munkánkon. Mivel a körzeti rendszer kialakítását is ennék tartottuk, az igazgatóság mült év szeptemberi ülésén nemcsak egyetértettünk vele, hanem létre is hoztuk. Nyolc körzétet alakítottunk ki s egy-egy körzeti felelősre mintegy ezerháromszáz hold jutott, a személyek kiválogatásánál szintén körültekintően jártunk cl s tekintélyes, jól termelő dolgozó parasztokat állítottunk be. Olyanokat, akik kevés segítséggel az írásos munkát és a pénzkezelést is ellátják. Sikerült s azóta tevékeny szervezői a termelésnek, a szerződéskötéseknek, általában a termelés jellegű feladatok megoldásának. Nem akarok kérkedni, de állításom bizonyítására el kell mondanom néhány példát. Többek közt azt, hogy. a múlt év tavaszán megalakult egy cukorrépa- termélp társulás. Szorgalmasak, és a gazdálkodáshoz értő emberek lévén, holdanként átlag kétszázötven mázsát termeltek. A körzeti felelős gyakorta megfordult náluk és a termelés mellett a közösségi életről: is sole szó esett. S ma á társulás tágjainak többsége mint termelőszövetkezeti' alapító tagok dolgoznák. Még több közük volt a körzeti felelősöknek az. öt gépi szántási társulás létrehozásához. Negyvenhét- egyéni gazda kb. nyolcvan hold földdel ' társult- bennük. Megszerették s. bíznak benne, a télen és a tavaszon számuk tovább gyarapszik. A hegyközség é$ a tejszövetkezet életrehívásában is . tevékenyen részt vettek a körzeti felelősök. Elsősorban beléptek, másodsorban pedig számos érdekelteit győztek meg a belépési nyilatkozat aláírására. Joggal kérdezhetnék, hát a gépi és a temetési szerződéskötésekben mit segítenek? Azt válaszolhatom rá, ebben szintén megállják a helyüket. Tudvalévő, azok a dolgozó parasztok, akik beléptek a gépi társulásba, egyben leszerződték a területüket. S rajták kívül másokkal is szerződtek. A termelést szerződéskötésben még jobb a helyzet. Például a tervezett ötszáz hold cukorrépával szemben közel száz holddal kötöttek többet. A téli oktatásra való mozgósításban szintén ott találjuk őket. < Kell-e még több bizonyíték a körzeti rendszer életrevalósága mellett? Merem hinni; hogy nem! S ahol még nincs, mihamarabb kialakítják és a termelési tagbizottságok mellett egyik oszlopává fejlesztik a mezőgazdasági üzemágaknak. Rajcsántri Pál ügyvezető, Tisza vas vári. volna. A határozott vezetés nem tetszett az ilyen tagoknak. Mivel évközben félreállni nem tudtak, igyekeztek a vezetőség ellen hangolni'a tagságot. Legjobb alkalomnak a zárszámadás elkészítését tartották. „A vezetőség most akar megtollasodni a mi bőrünkén’ — hangoztatták útón-útfélen. Majdnem sikerrel, mert a tagok jelen tus része a feloszlást kezdte követelni és megakadályozták a zárszámadás megtartását. A vezetőség nem keseredett el és a községi szervek segítségével megérhették a többséggel: saját kárukra oszlanának föl. Az érvelés meghozta a gyümölcsét és mintegy hetvenen az újjáalakulás 6* a műit évi jövedelmük ct százalékának beiizctcse mellett szavaztak. S ma ismét él, dolgozik a szakcsoport, — de a rendben* tők nélkül! ? V arg*—Gyeik A, Mit jelent a gépesítés A MEZOSZÜV — az iUetékey szervekkel együttműködve — maximálisan gépesít egy termelőszövetkezetet é*s egy szakcsoportot központi anyagi támogatás mellett. A korszerűen gépesített termelési formákban akarják bemutatni a tsz. és .szakcsoportoknak s az egyéni gazdálkodóknak mit jelent a gépesítés a mrzégazf!as5.gbs,n. előadásból álló ' oktatási Ignfo- lyamot szervez meg a föidműve3- ’szöiSsfk özetek megyei központja részükre január közepétől kezdődően. A tanfolyamon nemcsalt a feladatokkal ismerkednek meg a választott vezetőség tagjai hanem elsajátítják az ellenőrzés helyes módszereit is. A > c*clőscff téli ok tatása
