Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

2 K KLFTM A O T A RORSZ A G 1959. JANXÄR 1, SZERDA ÖK.ÖRITÓ NÉPÉNEK BIZALMÁÉRT Rendelkezés a képző és iparművészeti, valamint a zenei simnázinmokba való jelentkezésről A Művelődésügyi Minisztérium most kiadott rendelkezése alap­ján az általános iskolák igazga­tóinak január 20-ig kell eljuttatni a gimnáziumok igazgatóságához az 1959—1900 tanévre a képzőéi iparművészeti, továbbá a zenei Kigvutt a fény Nyírpiiratíienyáii Január 5-én délután 13 órakor kigyulladt a villany Nyírp&rasz- nyán. Még november 15-én kezd­ték a munkát, a hálózat építését és 2100 méter magasfeszültségű, 4711 méter rendes hálózatot épí­tettek — és 5-én 13 órára meg­történi: a műszaki átadás. gimnáziumba jelentkező tanulok névsorát. A képző és iparművé­szeti gimnáziumokba jelentkezet­tek február elején tesznek felvé­teli vizsgát Budapesten, Miskol­con, Debrecenben, Szegeden, Pé­csett és Celidömölkön. KISZ tagkönyv- csere a Gépjavítónál Január 5-én délután a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál megtörtént a kiszisták tagkonyv- cseréje. Mintegy 70 fiatalnak ad­ták át a szép új, piros tagköny­vet. Miért nine« »«vanyúkáposzía M boltokban? Ha a piacon valamelyik eladó savanyúkáposztát árul, percek alatt megvásárolj ók tőle. A nagy kereslet miatt négyszeres, sőt öt­szörös áron árusítják. Ugyanany- nyi pénzért ötször annyit vehetné­nek a boltokban, csakhogy.. 5 a boltokban nem lehet kapni! „Sajnos nem tudunk savanyú­káposztát adni. Három hete elfo­gyott és azóta nem küldtek.” — mondották a KISKER Zsdánov utcai élelmiszer boltjában. Más élelmiszer boltokban is ezt a vá­laszt kapja a vevő. Miért nem lehet kapni savanyú­káposztát a boltokban? Nem azért, mert nem savanyítottak eleget, hiszen a demecseri telepen mint­egy 140 vagon savanyúkáposzta vár még eladásra! Csakhogy a ke­reskedelem nem ad megrendelést. Hogy miért? Mert a káposzta nem olyan cikk, mint más, egy kicsit bajlódni kell a kiszolgáláskor vele. A kereskedelem kényelme vagy hanyagsága miatt távoznak bősz- szankodvaa vevők az élelmiszer boltokból, és rá vannak szorulva arra, hogy a piacon ácsorogjanak savanyúkáposztára várva, s ha ta­lálnak, akor ötszörös árat fizesse­nek érte. Reméljük, hogy már nem sokáig lesz így, mert a keres­kedelem gondoskodni fog arról, hogy az élelmiszeripari boltokban kapni lehessen savanyúkáposztát. Száznegyven kiló műtrágya holdanként A BAKTAI JAK AS TSZEIBEN A növény termelés nélkülözhe­tetlen feltétele a talaj tápanyag utánpótlása, A baktalórántházi járás termelőszövetkezetei is egy­re jobban iájönnek erre az igaz­ságra. Beszédes példája ennek az, hogy a termelőszövetkezetek szántó területüknek 35 százalékát látták el istállótrágyával és zöld trágyával. A homoki gazdál­kodásban is feltétlen tápanyag- kiegészítő a szervestrágyák mel­lett a műtrágya használata, termelőszövetkezetek műtrágya- felhasználási átlaga a járás terü­letén holdanként 140 kilogramm. A tápanyagutánpótlás több év­re kiható hasznos befektetés. A trágyaforgófcban 3—4 éven ke­resztül térül meg a magasabb terméshozamokon keresztül. Leg- több termelőszövetkezet a járás- tan több éves távlati tervet dol­goz ki, mint például a rchodi Űj Élet és az apagyi Hunyadi, ahol a tápanyagutánpótlás, a pillangós virágúalt termelése szerves össz­hangban van az egész gazdálko­dás felépítésével. Ezeken a táv­lati terveken belül oldják meg az egyes évek részfeladatait. Xtffcoricatermssztési tapasztalatcserék Januárban és februárban öt vidéki városban — egy-egy ku- koricatermesztő körzet központ­jában — tapasztalatcsere érte­kezletet rendeznek. Kaposvárott, Békéscsabán, Székesfehérvárott, Szolnokon és Miskolcon tartanák vitát a kukoricatermesztésben al­kalmazható új módszerekről. Az öt vidéki városban bemutatják a kukoricatermesztési kiállítást is. A kiállítást a vidéki városok kö­zül először Kaposvárott nyitják meg január 14-én. Atmeneti jellegű enyhülés Varható időjárás szerda estig: erősen felhős idő. Sokfelé hava­zás, később havaseső, vagy eső. Megélénkülő déli. később nyu­gati északnyugati szél. Az éjsza­kai lehűlés mérséklődik, a nap­pali hőmérséklet kissé emelke­dik. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 2—plusz 1, legmagasabb nappali hőmér­séklet szerdán általában plusz 2—plusz 5 fok között, a nyugati megyékben néhány helyen 5 fok felett. Távolabbi kilátások: az enyhü­lés átmeneti jellegű, két-három nap múlva újból hidegebb idő várható. yvYvwyyvYyywmYvwwyvyyyyyvywvyywvvv wwwywwYyYvvyywv>vyvv> A fények beszélnek „A számokkal nem lehet vitat­kozni” és hasonló megjegyzések­kel gyakran találkozni lehet. Ezek a szólás-mondások igazak is. Iga. zak abban az esetben, ha valaki látja az eredményeket, hall a szá­mokról. De mivel a számok és eredmények általában mozdulat­lanok, holt dolgok, így csak azok tudhatnak róluk, akik látják, szó hibrid magból veteték jól előké­szített talajba és gondosan ápol­ták. A zárszámadási közgyűlésen és különféle beszélgetéseken azt is elmondják, hogy jövőre már nem másfél holdon termelnek csírázta­tott burgonyát, hanem öt holdon, hizlalnak szarvasmarhát, sertést, a tervezett 30 . hold új gyümölcsö­sük már meg is van. Tíz holdon kínai „szputnyik" parcellákat lé­tesítenek és így tovább. Hol van a jólét? B nyíregyházi rádió mai müsgra Napi krónika. — Lesz-e ko: csolyapálya Nyíregyházán? — Érdemes-e hibridkukoricát ter­melni. — Község születésnapja. — Tánczene. — Munka után édes a pihenés a csengeni műve­lődési házban. — Ismeretlen adat Petru Groza debreceni útjáról, halálának évfordulója alkalmá­ból. — Régi nóta, híres nóta. — Gyermekműsor, Kévés Ferenc elvtárs, a szövet­kezet elnöke azt tartja, hogy az sem volna elégséges, ha egész éven át látnák az egyénileg dol­gozó parasztok a gazdálkodásu­kat, még akkor is beszélni kellene róla. Ok beszélnek is. Lehet ugyan már abból is következtetni, ha júniusban egy arasszal maga­sabb a szövetkezet gabonája, mint a környező kis parcellákon, ha augusztusban zöldebb a burgonya szára, vagy ha látják a dolgozó parasztok, hogy 1957-ben még nern volt szarvasmarhájuk, ötvennyolc­ban pedig már 12 darab tehenük van. Azt azonban csak úgy tud­ók meg. ha beszélnek róla, hogy * községi átlag búzából 8 mázsa volt, r szövetkezetben pedig 10. Amikor a tagok jövedelmét is­mertetik elmondják, hogy a 47.47 forintot érő munkaegységből 32 forint volt a készpénz. Ebből az is kitűnik, hogy az árutermeléssel is törődnek, tehát nemcsak kapnak az államtól, de adnak is. A nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyének biztosítására nem restek néhány jellemző adatot összeha­sonlítani az egyéniek és a saját életükből. Biriben sem a legmódo- sabb parasztok kezdték el a szö­vetkezeti gazdálkodást. A közép- parasztc-k zöme jelenleg még egyé­nileg gazdálkodik. Életszínvonal­ban azonban inkább a szövetkeze­tiekre jellemző a jobb lét. A köz­ségben mégcsak minden második házra jut egy kerékpár, a szövet­kezetben már minden családra másfél esik. Biriben 10 motorke­rékpár van, ebből hét a szövetke­zeti tagoké. Két tag, Kádár Mi­hály és Kévés Lajos eladta a 125- ös Csepelt és Pannóniát vettek helyette. A szövetkezeti tagok többségének volt már a korábbi években is néprádiója. Most és ta­valy a tagság kétharmada világ­vevő rádiót vásárolt, de ott van náluk a néprádió is.. Így a szövet­kezeti családokra 1.7 darab rádió jut, amig a községben három csa­ládra esik egy darab. Amikor Nagykállóban egy-egy színtársulat megjelenik, 15—20 szövetkezeti tag is elmegy addig, amíg egy egyénileg dolgozó paraszt. Hogy kinek könnyebb a munkája, azon sem lehet már sokat vitázni, hi­szen a Táncsics Termelőszövetke­zetben már a gyümölcsfa ültetés­hez a gödröket is géppel ásták az őszön. V3fiiíín*i7,.fMi reel hí U A dohány főid sarkán nem lehet leolvasni, hogy holdanként 14 ezer forint tiszta jövedelmet ho­zott a szövetkezetnek, vagy a bur­gonya 10 ezTet. a tehenek sem iránt. Azok pedig, akik úgy tar­tották, hogy nekik messze van a tanya — a Táncsics TSZ eredmé­nyeit látva — Kossuth néven új szövetkezetei alakítottak. Csikós Balára tartottak. Jövőmeí azonban nem jósolgatták, hiszen tudták, hegy cseléd ember gyermeke vagyok. Mikor elhagytam az iskolái ma­gam is elszegődtem. Tíz éhes száj várta a kenyeret. Ostoros fiú lettem, az éves kommeiiciós mellett hajtottam a lovakat ha­vonta egy mázsa búzáért. Megkóstolta a keserű kenyer-t Labanca Miklós. S az ököritóiak talán ezért s fogadták maguk közé a pedagógiai főiskolát vég­zett cseléd gyereket, ezért hallgat­nak rá, kérik ki tanácsai*. Mert kikérik. 1965 ősze óta párttltkár a faluban. Őszinte, egyenes jelle­mű ember, aki szembenéz min­dig az igazsággal. Nem félt ak­kor sem, amikor csupán tizen­hármán fogtak hozzá a bizalom megszerzéséhez az ellenforrada­lom után. — Szinte élőiről kellett kezdenünk mindent. Ma már öt párt alapszerveaetben csak­nem hetven kommunista dolgo­zik kisebb nagyobb eredménnyel. Vannak még hibák, s ezt belátom, hogy párttagjaink egy részénél hiányzik a tudatosság, az igazi marxi—lenini műveltség. Egyese!; fejéből kezd „kiszállni" az MSZ­MP 1957 júniusi konferenciájának a szelleme. S nem a párt politi­kája alapján, hanem szubjektív szemlélettel ítélnek meg dolgokat. Labancz harc készsége, rendíthe- tetlensége az eszmében, győzel­met hozott. Egymás után alakul­tak újjá a felbomlott szövetkeze­tek, gyarapodott a párttagság, s olyan légkört teremtettek, amely egyre több dolgozó parasztot von­zott a párthoz. Éjjel nappal dol­gozott, de nem azért, hogy meg­álljon. Akkor mosolyog ma Is, ha mást boldognak lát. — Mit tartsz a legnagyobb eredménynek? — A bizalmat, amelyet az emberektől kaptunk. Szinte el sem tudom mondani kik és há­nyán keresték meg a pártot. Le­het, hogy kis dolgok, de az em­bereknek mégis sokat jelentő kérdésekben. Farkas Bálint bá­csinak a nyugdíj ügyében segí­Szubadkozik. — Rólam semmit. Jól esik, hogy felkeresnek, de nem kell rólam írni. —• De hisz neked is közöd van az eredményekhez. — Van. De az igen kevés. El­törpül a falu népének tevékeny­ségében. Eltörpül, és mégis kimagaslik. Munkabírásával, szerénységével, rendíthetetlen elvhűségével. Nem panaszkodik, de megjegyzi, hogy fáradt. Hogyne lenne az, hiszen az ököritófülpösi egységes párt- vezetőség titkára, az iskola igaz­gatója, járási pértbizottsági tag, községi tanácsnak és vb-nek is választottja, az fmsz felügyelőbi­zottságának elnöke, a KISZ pro­pagandistája és még lehetne so­rolni tovább... Nincs egyetlen szabad estéje. Felesége is megszokta már, hogy férje korán kel, későn érkezik. — Még bírom. Bár tudom, hogy nem lehet tökéletes a munkám. Érthető is. Jobban be kell oszta­nom a munkaidőt. Ehhez az em­berekkel foglalkozni, a bizalmat nllandóan erősíteni nem kis do­log. így mondja ezt Labancz Mik­lós áz egykori ostoros fiú, aki másfél évtizeddel ezelőtt még gondolni sem mert volna arra, hogy ebben a faluban igazgató lesz. — Apám Tunyogról került ide •— az egyik földbirtokoshoz cse­lédnek. Abban az iskolában ta­nultam valamikor, amelyikben ma igazgató vagyok. A megboldo­gult Matolcsi Anti bácsi és Nagy Laj06 tanítóm, akikre ma is cso­dálattal gondolok eszes fiúnak tettünk, Ráski Katalin fiaiból ipa­ri tanulót neveltünk. De sorolhat­nám tovább. Nemcsak az egyes emberek ügyes bajos dolgainak az elintézé- zésével növelték a bizalmat, ha­nem azzal is, hogy 100 ezer fo­rintos költséggel újjá építetiék a kultúrházat, 3 kilométer hosszan építettek járdát és bővítették a villanyhálózatot í3 1 kilométer­rel. — Gondolkodtam aton, hogyan növelhetnénk tovább a bizalmat, mit kell nekünk kommunisták­nak tennünk ezért? Mert csak ak­kor válik igazán megbonfhatat- ■annó, ha helyileg is megszilárdul. Sokat kell beszélgetnünk az em­berekkel, velük együtt éli»:, c rol­ni örömeiknek, segíteni problé­máikon. S ezért munkálkodik Labancz Miklós. Elhatározták, hegy a párt-alapszervezeti veze­tők részére rendszeresen tartanak megbeszéléseket, amelyeken a maxizmus—leninizmus egyes elvi faj gyakorlati kérdéseit beszélik meg. Minden hónapban egy-egy előadás keretében 80—100 meg­hívott egyénileg dolgozó paraszt számára eszmecserét szerveznek. Szó lesz az agrár tézisekről, a nevelés és a társadalom egyes kérdéseiről stb. Egy délután min­den héten inspekciót tartatlak a córthelyiségben, mely alkalom, mai a dolgozók felkereshetne a pártszervezet ügyeletet tartó veze­tőjét. Ő a párt munkása, párttitkár, igazgató, aki mindennapi mun­kája mellett így gondolkodik. Ezt adják a többi kommunisták is. Tevékenységüket nem lehet szá­mokban mérni. Mégis számok ezek. Bizalmat érlelő, azt ková­csoló eredmények, amelyek a dolgos hétköznapok alkotásaiban jutnak kifejezésre. Sokat dolgozik ezért Labancz Miklós, akit Öfeöri- tófülpösön az emberek a bizalom kovácsának neveznek. Joggal, mert önzetlen, párthű, népet sze­rető ember. .......<F. KJ Mii tart az elnök? rozsból 130 kilóval, burgonyából 15 mázsával, dohányból másfél mázsával termeltek többet holdan­ként mint a községi átlag. A biri Táncsics TSZ a zárszá­madását is nyilvános gyűléssé te­szi, a kultúrházban tartják, ahol a községből az érdeklődök résztve- lietnek. Nemcsak a számokat is­mertetik, hanem az eredmények elérésének a hogyanját is elmond­ják Ok elsősorban nem azzal di­csekszenek, hogy a műtrágya terv túlteljesítése révén és" a sok gépi munkáért mennyi kedvezmény­ben részesülnek. Elmondják ezt is, tie inkább azt hogy a gép és a műtrágya has;:r>á'ata milyen ter- méstöbbletet eredménvez. As eredmények vagy más útján értesülnek róla. Például Biriben a községtől 3 ki­lométerre van a Táncsics TSZ ta­nyája és körülötte a földje. Nyil­ván nem minden községbeli dolgo­zó paraszt járt kint a tanyájuk­ban, da még a földjükön sem, a gazdálkodásukról, eredményeik­ről mégis az egész községben be­szélnek, tudnak. árulják el, hogy egyenként több mint 3 000 liter tejet adtak. Eze­ket bizony el kell mondani A kukoricájuk azért hozott 21 mázsát holdanként homokon, mert A jó gazdasági munkának és a 'elvilágosító szónak együtt meg is »‘an az eredménye: az elmúlt na­pikban 22 taggal gyarapodott a szövetkezet és alig múlik el nap, eogy^ne érdeklődnének a belépés

Next

/
Thumbnails
Contents