Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

Ököriió népének bisalmáért (Cikk a 2. oldalon.í ★ Gyümölcsös az „ősdzsungel44 helyén (Tudósítás a 3. oldalon.) Vil4f pft*tárlat XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ara 50 iillér 1959. JANUÁR 7, SZERDA Ä külpolitika hírei (5. oldalon.) ★ Rendkívüli időjárás, rendkívüli tennivalók (6. oldalon.) Művelődési húsát építenek Géberj énben A holt-Szamos mentén feliszik Géberjén, Fülpösdaróc és Györte- lek szomszédságában, a mátészal­kai járás egyik csücskében. A kis falunak 800 lakója van, termelő­szövetkezeti és egyéni dolgozók. A géberjéniek járásszerte ismer­tek arról, hogy nagy tisztelői a kultúrának. Amint az idei község­fejlesztési tervekből kitűnik a gé­berjéniek nemcsak tisztelői, ha­nem szálláscsinálói is a művelő­désnek. Erre mutat az elhatározá­suk, hogy ebben az évben közös erővel, állami támogatással fel akarják építeni a községi művelő­dési otthont. Pillanatnyilag a volt Jekei uraság úgynevezett kocsi­színje szolgálja ezt a célt, azon­ban a géberjéniek nem elégszenek meg az uraságtól örökölt rozzant építménnyel, hanem a főutcán, a Petőfi utcában felépítik a nagyte­remmel, beépített színpaddal, nöi- férfi öltözővel, könyvtárszobával, társalgóval rendelkező új művelő­dési házat. Az előzetes számvetés szerint 38 ezer forintot takaríta­nak mag a régi urasági épület anyagának felhasználásával. Több mint 34 ezer forintra rúg az el­végzendő társadalmi munka érté­ke, míg a többit 180 ezer forin­tot állami hitelből fedezik, me­lyet négy év alatt — de lehet, hogy löbb — visszafizetnek az éven­kénti községfejlesztési hozzájáru­lásból. Az új géberjéni művelődé­si ház még az idén felépül, s az év vége felé már birtokba vehetik a tudásra, szórakozásra vágyó, szor­galmas dolgozók. Az idei első fecske: Megalakult a Petőfi TSZ ibrányhan Hír érkezett Ibrányból, hogy az új év első napján tizenöt család új életet kezdett, megalakította a régi Dózsa közös gazdaság helyén a Petőfi mezőgazdasági termelő­szövetkezetet. A közösen gazdál­kodó iórányi parasztok 20 hold tőidet vittek a közös gazdaságba, s művelés alá fogják a község határában fekvő 100 holdas ál­lami tartalék táblát. A szövetke­zet tagsága megkapta a volt Dó­zsa TSZ 20 vagonos raktárát és egy 50 férőhelyes istállót. Sz. Német Miklós elnök vezetésével Készül a mátészalkai járás 1913-as emlékkönyve A mátészalkai járásban nemrég munkaközösség alakult, amely a Tanácsköztársaság emlékeit ku­tatja fel a járás területén és az adatokból egy kiadványt készít. Ez a dokumentációs gyűjtemény egy tanulmányt közöl majd a Ta­nácsköztársaságról és régi 1919-es veteránok visszaemlékezéseit közli. Az anyag jórésze már együtt van. Eddig 20 öreg harcos emlékeit jegyezték le a munka- közösség tagjai; 60 ezer forint árutermelési kedvezményt kapott a Dózsa tsz. A termelőszövetkezetekben a jó gazdálkodás egyik fokmérője, hogy az egységnyi területről mennyi árut értékesít. A magas terméshozamok elérése alapvető dolog, mert e nélkül nem lehet sok árut értékesíteni, de csupán a megtenne lés >-'''1 nem sokra megy sem a tagság, sem pedig a nép­gazdaság. A nagyüzem igazi fö­lényét az mutatja, hogy holdan­ként több árut tud termelni mint a kisgazdaság. A nyíregyházi Dózsa TSZ tag­jai példát mutatnak ezen a téren is. A tervezés idején 100 kataszt- rális hold redukált szántóra 170 ezer forint értékű áru eladásával számoltak. Termelési terveik túl­teljesítése révén elérték, hogy 100 holdanként 290 ezer forint értékű árut adtak el. Csupán a kertészet közel egymillió forintot forgalma­zott. A termelőszövetkezet, mivel a 3004-es kormányhatározat szel­lemében dolgozott, s eredményei nyomán különféle kedvezmények­ből 60.000 forinttal lett gazdagabb. Jól sikerült a ueyelési sínkét A városi Nötanács nevelési an­kétjén ötvenötén vettek részt: is­kolaigazgatók, a szülői munkakö­zösségek elnökei az iskolákból és óvodákból, a nőtanács titkárai és vezetőségi tagjai. Az előadó, Orosz Ferencné, a 6-os számú iskola igazgatója az iskola és a család helyes kapcsola­táról beszélt, a tanulók magatar­KéssiUnek a „Buráimig Hónapi­jára A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége január 5-én megvitatta a február 18 és március 18 között megrendezendő „Magyar—Szövet Barátság Hónap­ja” tervezetét. E tervezetet a ba­rátsági hónap előkészítésére alakí­tott külön bizottság állította össze, s a január 5-i ülésen a megyei elnökség ezt jóváhagyta. A tervet minden szervezet megkapja, hogy a járási székhelyeken, a községek­ben is időben megalakulhassanak az előkészítő bizottságok. A falusi, városi színjátszók, népi +áncosok, farsangi bálok, játékok szereplőinek örömére : Megnyílik az ország első járási jelmezkölcsönzője Mátészalkán Nem kis meglepetést tartogat a megye többszáz üzemi, iskolai, vállalati, falusi és városi színját­szókörének, népitáncosainak és a farsangi, vagy más jelmezbálok, játékok leendő résztvevőinek End- rész László a mátészalkai járási kultűrház igazgatója. Endrész László a napokban járt Budapes­ten a már korábban felvetődött jelmezkölcsönző létesítése dolgá­ban. Utazása sikeres volt, az ille­tékes szervek megértéssel fogad­ták az elgondolását, Egri- Miklós rendőrőrnagy a B, M. művész- együttesének vezetője pedig a legnagyobb segítséget adta az or­szágban az első járási jelmezköl­csönző talpraállításához. És már Űj tagkönyvet kapnak a várdai lányok A kisvárdai leánygimnázium KISZ-szervezete január 8-án, déli 12 órakor kezdi ünnepi tag- könyvkiosztó taggyűlését. A gyű­lést a gimnázium dísztermében tartják. meg is érkezett az első szállítmány Mátészalkára. Mik vannak benne? Már most körülbelül száz em­bert tudnának kosztümbe öltöztet­ni. Mátészalkán van az ismert Ecseri lakodalmas kisíilm szerep, lőinek táncruhája, ezenkívül pli­szírozott brokát ruhák, „virágé­nak” ruhák, szovjet szvit ruhák, tatár népviseleti ruhák, a XIII és a XIV. századból való tiszti egyen­ruhák, estélyik, 48-as honvéd ru­hák, fehér frakkok, tiz bolgár kosztüm, s még sokfajta jelmez, melyért már nem kell Budapestre fáradni. Rövidesen megérkeznek a többi jelmezek. A járási kultúr- ház jelmezkölcsönzője papokon belül a megye rendelkezésére áll. már az első napokban hozzálátott az új termelőszövetkezet tagsága az idei termelési tervek elkészíté­séhez. Az ibrányi szövetkezeti parasztok a 3004-es rendelet alap­ján terveznek és minden kérd.és- ben kikérik a tagság véleményét. Tíz holdon telepítenek syiímölcsöst Hyírbélteken Van egy közmondás, ami úgy hangzik, hogy minden jó, ha a vége jó. A nyírbél te ki Új Erő Termelőszövetkezet tagjai azt tartják, jobb, ha a kezdet is jó; A kis szövetkezet a múlt őszön alakult. Az idejében, jó agro­technikával végzett őszi vetésük olyan szép, hogy az egyéniek máris csodálkozva nézegetik a tábláikat. Azzal is számolnak, hogy az szed előbb almát, aki ha­marabb ültet fát. Nemcsak ter­vezgettek, hogy gyümölcsös kel-, lene, hanem 10 holdon hozzá is láttak a telepítéshez. Tavaszon vesznek majd anya­kocát, hízónak valót és szarvas- marhát is. A takarmányt már most gyűjtögetik a daráló vám­ból. A beindított fűrésszel pedig egy kis előlegre valót kerestek, így lett a kezdet is jó az Űj Erő T ermelőszö ve tkezetben. Budapesten lép fel a nyíriugosi népi együttes A nyíriugosi népi együttes a múlt év második felében szerve­zési hiányosságok miatt igen ke­veset szerepelt a nyilvánosság előtt. Az illetékesek kevés gondot fordítottak rá és emiatt az együt­tes tagjai elvesztették a kedvüket és a munka is visszaesett. tásáról, a kettős nevelésről, az íz­léstelen öltözködésről és egy sor olyan feladatról, mely szorosabbra fűzi az iskola és szülő kapcsolatát a gyermek nevelése érdekében. A hozzászólások során javasol­ták, hogy az általános iskolákba is vezessek be az egyforma köté­nyeket, mert eddig, amíg egy kis­lány divatos,_ drága ruhába jött iskolába, és társának esetleg csak egyszerű blúzra telt, különbségeit, nézeteltérések voltaic. Sok esetben előfordult az is, hogy sok kislány dauerolt hajjal, szűk, felvágott szoknyában, sok fiú szűk jampec- nadrágban jött iskolába. Arról is szó volt, hogy a peda­gógus több tiszteletet érdemel. Előfordult, hogy a szülő gyermeke előtt szidalmazta a pedagógust a gyermek rossz bizonyítványa miatt. Sok szó esett az esti csa­vargás, a késői mozilátogatás megakadályozásáról is. Elhatározták, hogy az államilag gondozott gyermekek részére a-, iskolákban könyvmozgalmat indí­tanak: a kiolvasott könyvekül- a tanulók adják a gondozott gyer­mekeknek. Tamilnak a dolgozó parasztok Zsarolyánbau Zsarolyán kis község a fehér­gyarmati járásban, lakói dolgozó parasztok, akik szorgalmasan vég­zik mindennapi munkájukat. A téli időszakban van egy kis pihenőjük, különösen a hosszú téli estéken, amikor összegyűlnek a szomszé­dok, ismerősök a meleg szobában beszélgetnek a gazdálkodásról, a politikáról, arról, ami éppen eszükbe jut. Amikor a községben megindult az ezüstkalászos tanfolyam, ele­inte idegenkedtek tőle. Aztán egyre jobban megbarátkoztak a tanulással és szorgalmasan járnak az előadásokra. Jelenleg 23 hall­gatója van a tanfolyamnak. Min­den hallgató szívesen megvásá­rolta a tankönyveket is és azokat szorgosan olvasgatják. Tavaszra tapasztalatcsere látogatást tervez­nek az állami gazdaságba és olyan egyéni gazdaságokba, ahol a tanul­takat gyakorlatban alkalmazzák. December elejen a MEDOSZ or­szágos központja az együttest meghívta budapesti vendégszerep­lésre. Az együttes művészeti veze­tője, Miklóssy Ferencné tanítónő új lelkesedést öntött a tagokba. Nagy segítségére volt a helybeli MEDOSZ-kultúrotthon igazgatója Körtvélyessy Gyula is, így aztán decemberben az együttes a régi lelkesedéssel fogott az elmaradt próbákhoz és készült a vendég- szereplésre. A nyíriugosi népi együttes ja­nuár 6-án utazott Pestre. Első fel­lépésük ma este lesz a MEDOSZ székházban. Ifjúsági szövetkezet alakult Gacsályban A gacsáiyi KISZ szervezetnek 46 tagja van, többnyire egyénileg gazdálkodó szülők gyermekei. Kö­zülük tizenhatan a tagkönyvcse- rével egyidejűleg tették le a foga­dalmat is. A KISZ szervezet tag­jai 1958-ban többezer forintérté­kű társadalmi munkát végeztek. Kifestették a művelődés házát, két sor fát ültettek eléje, s fásí­tottak a dülőutak mentén is. A művelődés háza és más középüle­tek előtt betonjárdát építettek, rendbeszedték a parkot és a fut- ballpályát. Az új tagsági könyv még jobb munkára kötelezi a fiatalokat. Úgy tervezik, hogy kifestik a kul- lúrház olvasótermét és cserép­kályhát építenek bele. Az ottnon körülkerítése után folytatják a parkosítást és a betonjárda építé­sét középületek előtt és az útke­reszteződéseknél. A Kossuth TSZ területén, a Petecsere nevű dűlő­ben 15.000 facsemetét ültetnek el. A fiatalok nemrég ifjúsági szö­vetkezetét alakítottak. Az ifjúsá­gi szövetkezetnek 24 tagja van — valamennyien egyéni gazdálko­dók, köztük nem egy 12—14 hold földdel is rendelkezik. Az első lé­péseket a közös gazdálkodás út­ján alig 3 hold földön kezdik meg, de úgy tervezik, hogy a helyi pártszervezet, a tanács és a föld­művesszövetkezet segítségével, sa­ját földjük hozzáadásával rövid időn belül termelőszövetkezetté fejlesztik,

Next

/
Thumbnails
Contents