Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

1059. JANUÁR 9, KEDD K ELET M AG V A RORSZ ÁG a a demecseri ipartelepen itt: ::: • ••• ■ vsa korszerű technológiái alkalmaznak új sAÖrj»- és cukorgyárat építenek táblás krumplicukrot gyártanak Nagy a forgalom az Országos Takarékpénztár nyíregyházi kiren­deltségén. Hosszú sorok állnak mindegyik pénztárnál, minden fül­ke előtt. Sokan tesznek pénzt a takarékba, mások kivesznek vala­mennyit a betétjükből ilyen, vagy olyan célra. Többen hitelt, vagy építési kölcsönt vesznek az állam­tól. A leghosszabb a sor annál a fülkénél, ahol a legutóbbi béke­kölcsön-sorsolás nyertesei veszik fel nyereményeiket. 200, 500, 1000 forintos nyeremények találnak gazdájukra. Egy őszhajú, bajuszos bácsi jön, oldalán a párja — s mindketten a vezetőt keresik. — A nyereményért jöttünk — kopogtatnak az irodába. Kiss Mi. hály, — ő az őszhajú bácsi — a nyírkarászi tanács hivatalsegédje ugyanis 100 forintos kötvényével, a IV. Békekölcsönön 50.000 forin­tot nyert. Megnézik a kötvényt. A száma: 30.929 sorozat 24-es, Ez az kétség­telen, s mostmár semmi akadálya a kifizetésnek. De mielőtt átve­szik a pénzt, beszélgetünk kicsit a boldog nyertessel. — Hát hogy is történt? — mo­solyog a karásziak Mihály bácsija. — Az úgy volt, hogy Kertész elvtárs, az elnök a kötvényeit néz­te. Egyszercsak felkiáltott. Kide­rült, hogy csak egy szám különb­sége volt. Eszerint tanácsbelinek kellett nyernie az 50.000 forintot Keresték mindenütt, s nekem is szóltak, hozzam be a kötvényei­met. Kerestem is én, de a negye­dik kölcsön kötvényei kicsúsztak a többi közül — s csak késő éj­szaka találtam meg a fiók a’ján. Fel is vittem másnap, a tanács­nál aztán megnéztük együtt, Az elnök elvtárs mondta, hogy enyém a nyertes kötvény. Alig akartam elhinni, s nem is hittem, míg az összesítő még nem jött... Űgylátszik, jó helyre kerül a pénz. Nagy a család, Mihály bácsi­nak nyolc gyermeke van, a leg­kisebb hét, a legidősebb 26 éves. ö maga már 23 éve dolgozik a fa­luban, ugyanebben a beosztásban, csak korábban még kisbírónak hívták. Rég szerettek volna házat építtetni, s most végre ez az ál­muk is valóra válik... De már számolják is a 100 fo­rintosok kötegeit: 40.200 forintot kapnak készpénzben, négy hatal­mas köteg piros bankjegyet. Meg­van, egy fillér sem hiányzik. .. Kiss Mihályné örömtől pirosán göngyöli a pénzt kendőjébe, s a kendő egy nagy táskába kerül. A kis csomagból nemsokára ta­karos ház lesz Nyírkárászon, a házban pedig boldog emberek, elégedett család... Győri Illés György Történelmi előadás Nyírbogdányban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs-Szatmár megyei szervezete január 6-án, kedden délután 4 órai kezdettel „Szabolcs- Szatmár megye történetéből” cím­mel előadást rendez Nyírbog­Nevelési ankétot rendezett a nőtanács A városi nőtanács január 5-én délután 5 órai kezdettel a TIT helyiségében nevelési ankétot tartott. Az ankét előadója Orosz Ferencné iskolaigazgató volt, elő­adásának tárgya: a család és az is­kola kapcsolata. Az ankéton va- dányban, az olajfinomító dolgozói ? lamennyi iskola igazgatója és az számára. 1 óvónők is résztvettek. Hatvankét deliás óriás tyúktojás A Zala megyei Kehidai Állami Gazdaság tyúkfarmján Talabéi Gyula állatorvos műtétet hajtott végre egy fehér leghorn tenyész- tyúkon. A műtét közben kide­rült, hogy az állatban rendkívüli méretű tojás fejlődött,' amelynek súlya kereken 62 deka. A ritka­ság számba menő óriás tyúktojást i természettudományi múzeum­nak ajándékozták. Perlaki Gyula főmérnök egy éve dolgozik a demecseri ipartele­pen. Elmondhatjuk róla, hogy jó tanuló volt a műegyetemen és a tanultakat okosan gyümölcsözteti a termelő munkában. Nem egy korszerűen felszerelt és precízen működő gyárba került, — ezt ha­mar megállapította — de azon fá­radozik, hogy néhány éven belül olyanná fejlődjön munkahelye. A feladatok intézése mellett nagy gondot fordít a műszaki fejlesztés kérdésére, tanulmányozza a kor­szerű technológia alkalmazásának lehetőségeit. Észrevételeit és ja­vaslatait figyelembe Veszik, ami lelkesíti munkájában a fiatal fő­mérnököt. Az előtte ott dolgozó fő­mérnökre nem volt jellemző az ambició, ami viszont Perlaki Gyu­lánál külön jellemvonás. — Azért vagyok itt, hogy tudá­sommal és szorgalommal dolgoz­zak a gyár tervének teljesítéséért, és emellett mindent megtegyek a fejlődésért, előrehaladásért. Ezt mondja szerényen. Olyan örömmel újságolja a következő­ket, ahogyan csak az tud a gyár­ról és munkájáról beszélni, aki tudja, hogy mit fog jelenteni a siker, a tervek megvalósítása. I — Régi német gyártmá­1 * nyű gépekkel, berende­zésekkel működik a burgonyake­ményítő-, a szörp- és krumplicu- korgyár. Évről évre nagyobb tervet kell teljesítenünk és tavaly is sok termelési akadállyal küz­döttünk. Hosszas kísérletezések eredményeképpen sikerült meg­találni a hidrociklonnal való ke­ményítőgyártás legjobbnak látszó módszerét és elkészíteni a hidro- ciklon-telepet. Mig korábban kb. 20 százalék keményítőtartalom el­ment a kifolyó vízzel és azt a mennyiséget csak újra feldolgo­zással és csak részben tudtuk ki­vonni belőle, most egyszeri fel­dolgozással százszázalékos a ke­ményítő kivonása. Ezzel jelentős minőségjavulást és bérmegtakarí­tást értünk el. A keményítőgyár­tásnál a technológia korszerűsíté­sével lehetővé válik az is, hegy leszűkíthetjük a termelési terüle­tet körülbelül 1/3 részben, és a feleslegessé vált rossz épületeket lebonthatjuk. 2 — Felsőbb szerveink tá­mogatják az ipartelep re­konstrukciós tervének végrehajtá­sát. A telepen van elég hely ahol felépíthetjük az új modern szörp ás cukorgyárat. Az emeletes üzem­épületet egybeépítik a hosszú új raktárral. E terv megvalósnására mintegy 8 millió forintot fordít államunk. Ebben az évben még a régi üzemben termelünk. Mintegy 3. száz vagon szörpöt és 130 vagon krumplicukrot gyártunk. — Eddig 6—8 kilogram­mos táblákban gyártottuk a krumplicukrot. A fogyasztók ki­fogásolták, hegy a nagy táblából vágni, vagy törni, és fogyasztani nehéz. A kívánságokat íigyelem- bevéve tervbevettük, hogy lehető­leg már a második negyedévtől kezdve a csokoládéhoz hasonlóan 5 dekányi táblákban fogjuk for­galomba hozni. A további tervünk még az, hogy ízesíteni is fogjuk a krumplicukrot. Örömmel vesszük ezeket tudo­másul és reméljük, hogy a szép terveket meg is valósítják a kivi­telezők: az ipartelep dolgozói. O. A. Benczúr Gyuláról tart előadást dr. yelepi Katalin, a Nemzeti Galéria tudományos munkatársa Tudományos Ismeretterjesztő i.....ulat Szabolcs-Szatmár megyei szervezete január 8-án, csütörtö­kön este hat órai kezdettel elő­adást tart Benczúr Gyuláról, a nyíregyházi születésű nagy ma­gyar festőről. Az előadást dr. "be­lepi Katalin tartja, aki a Nemzeti Galérai tudományos munkatársa és Benczúr Gyula kitűnő isme­rője, ugyanis Pesten ő rendezte a Besseny ei-Klub helyiségében a Besenyei-Klub helyiségében tartják. Dr. felepi Katalin vetí­tett képekkel Illusztrálja előadá­sát. Egy emberélef és :i felelősség Az öntöd,ei munkások rcccse- nést, puffanást hallottak, aztán mikor a por és korom elszállt, megdöbbenve látták, hogy egy munkástársuk van elterülve a földön. Már halott volt. TZ álltok hát kutyák?! — or- ' ordított az ellenforradal­mi tiszt. — Ügy megkínoztatiak benneteket, hogy mielőtt gödörbe kerülnétek. csakugyan vörössé lesztek, de a saját véretektől, (így emlékezik vissza Horváth Gyula bácsi, akit az ágyba ve­tettek be az asszonyok és onnan hallgatta az ordítozást.) A sorbaállítottak közál tízen tudták ki volt az, aki a géppus­kát megszólaltatta, de a tíz közül egy sem vallott. Tizen­nyolc ember akkor sem váltha­tott volna ha gyáva, hiszen nem tudott semmit. És mégis. Mind a huszonnyolc embert bekísérték a Tornai-tanyáról, Nyírmegyes- re. Két altiszt bement a faluba. — Ásót kapát a kézbe, vö­rös kutyáknak kell gödröt ásni! — adták, ki a parancsot Erde Im­rének, Püspök Mihálynak, Pó­lyák Pálnak és Nagy Józsefnek. Az emberek tehetetlenül, fogcsi­korgatva dolgoztak. Mögöttük olt topogott a tavaszi nedves föl­dön huszonnyolc halálra ítélt. A szemekben a halá1 iszonyata, de az arcokon néma konokság. Ami­korra hosszú sírgödör elkészült, a huszonnyolc embert sorbaállí­tották arccal a gödör felé. Ott állt idős Tóth Sándor is jobbján idősebb, balján fiatalabb fiával. A vezénylő tiszt kezében meg­villant a jeladó kard. Rettenetes ropogás verte fel a temető mel­letti gyümölcsös csendjét. Csu­A „Beszélő fejfák“ ~ és akik meaíríák a EorféneEeE Szoták János lezuhant a tető­ről, mert beszakadt alatta az üveg. Nem mondhatják nyugodt lelki- ismerettel azok, akik a Vulkán­ban a feladat elvégzésére küldték Szoták Jánost, hogy nem felelő­sök a halálos balesetért. Azzal még nem tettek meg mindent, hogy figyelmeztették a baleset­veszélyre! A munkás ment, mert küldték, hogy teljesítse a felada­tot, és talán maga sem gondolta komolyan a veszélyt. Nem lett volna szabad az üvegtetőre kül­deni biztosíték nélkül! Azon a helyen, ahol a baleset történt, már harmadízben ragadt el munkást a halál. Egyszer az áram sújtott agyon egy embert, máskor égés okozta a halált, most pedig lezuhant a tetőről SzoUk János. Még mindig nem tanulták meg a Vulkánban az illetékesek, hogy nem tréfad.olog a baleset­védelem?! Sajnálják a munkást, aki meghalt és hozzátartozóit?! Ez szép emberi tulajdonság, de az emberek iránti szeretet üknek, a munkások életéért tanúsított fele­lősségérzetüknek az lenne az igaz megnyilvánulása, hogyha nemcsak felvilágosító szóval, ha­nem intézkedéseikkel is tanúsíta­nák ezt az emberszeretetet. Utó­lagos sopánkodás, mentegetőzés, kimagyarázkodás, sajnálkozás és a felelősségrevonás sem támasztja fel a halott munkást! Semmilyen üzemi segítség nem tudja pótolni az elvesztett férjet, és öt gyer­mek apját! 1959-ben Hyirkarászi család nyerte a IV. Békekölcsön 50.000 tori tilos ii veremén vét teket és felkérik az illetékeseket, hogy a facsemetékről időben gon­doskodjanak... De nézzük csak tovább. Készülődünk a barátság hónapjára, többszáz pajtás leve­lezik szovjet úttörőkkel. Erre az alkalomra pályázatot írunk "ki olyan festményekre, rajzokra, me­lyek a népek barátságát fejezik ki. A pályamunkát díjazzuk, ezen nemcsak úttörők, hanem szerve- zetenkívüli általános iskolai ta­nulók is résztvehétnek A díj­nyertes anyagokból kiállítást ren­dezünk februárban a barátság hónapján a megyei úttörőházban. S mit csinálunk még? Lehet ko­rainak tűnik, de már megkezd­tük a nyári táborozás előkészíté­sét. Január 26-án tábor előkészí­tő képzést tartunk a csapatveze­tőknek, a járási és megyei veze­tőknek, hogyan kell a csapatokat felkészíteni, melyek a táborhely követelményei. A tiszalöki és nyíregyházi úttörők már megnéz­ték M'skolc—Tapolcát, ahol a nyári hónapokban táboroznak. Megyénkből tavaly több mint 3 ezer pajtás táborozott, az idén legalább duplájára szeretnénk emelni ezt a számot, s több gye­reket külföldi túrára küldünk. Mint tapasztaljuk, a központ is támogat bennünet: a napokban érkezett meg Budapestről 4200 kulacs és 1600 hátizsák. Jók a ki­látások, szépek a tervek minden bizonnyal sikerülnek is. P. G. pán egyetlen jaj halattszott, ifjú Tóth Sándor torkából tört fel egy sírontúli kiáltás: Édesapám! Az almáskert virágzott. Az élettől duzzadó rügyeket hordo­zó fák tövében mégis aratott a kérlelhetetlen hallál. Az imént idézet a Szabolcs- Szátmári Hősök Könyvéből való, a nyírmeggyes! Árpád-vezér fiú­úttörőcsapat gyűjtése, s ,,A be­szélő fejfák“ címmel jegyzte be Varga Károly a Hősök Könyvé­nek aranylapjaira a megdöbbentő történetet, amely 28 1919-ben vértanú halált halt vöröskatoná­nak, egyszerű dolgozó ember­nek állít maradandó emléket. Még több hasonló történet ele­venedik meg a forradalmi nyom­olvasó mozgalom úttörőinek jó­voltából. Erről és az úttörők neve­léséről, 25 ezer úttörő és ÍSAOO kisdobos. változatos hétköznapjai­ról váltottunk szót Vass Piros­kával, a megyei úttörőszövetség titkárával. — Sokan talán nem is sejtik milyen érdekes és hasznos mun­kát végeznek megyénk úttörői a mindennapos tanulásuk mellett. A legtöbb úttörő lelkes „katoná- a forradalmi nyomolvasó mozgalomnak, amelynek az a cél­ja, hogy összegyűjtse és feldol­gozza megyénk munkásmczgalmá nak múltját, a párt harcait. No­vember 20-án kezdődött a nyom ftvasás s azóta egyre szaporod nak a Hősök Könyvébe írott so­rok. A Hősök Könyve nem más mint egyszerű, de igen kifejez; emlék, melyet a kései unokái állítanak saját falujuk, városuk járásuk forradalmi harcosainak A nyomoi vasó mozgalom a Ki, úttörők nevedét ’s czol®ál'^ emellett gazdag élményre, so', izgalomra ad lehetőséget. A Hő­sök Könyve, melyet megyénk út törói írnak március 21-re, a Ta nácsköztárssság évfordulójára ké szül el. Melyek a terveink, elgondo­lásaink? Az őrsök tagjai szalagokat ké szítenek az úttörő zászlóra és elkészülnek az úttörő próbákra Emellett már a tavaszra is gon dóinak, készülődnek a tavaszi fá s.tásra a kis/istákV»! eovüi-. Ta valy az egyik nyírbátori úttörő- csapat 12 ezer darab facsemete ültetett el, az idén sem akarna! tétlenkedni sem a bátoriak, sen a többi község úttörői. Már a té­len felmérik a fásítandó terüle

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents