Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

2 KELETMAG Y ARO RSZ AG 1959. JANTTÄR 3«, PÉNTEK Egyéves munkaprogram készül a munkásosztályról szélé párthatározat végrehajtása érdekében a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat pártszervezetében Fontos problémákat tárgyaltak meg a Nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalat kibővített pártveze­tőségi ülésén. A munkásosztály helyzetéről hozott párthatározat alapján a Belkereskedelmi Mi­niszter rendelkezést hozott az ügy elősegítése érdekében. Tehát arról volt itt szó, hogyan, mikép­pen segíthetnek e fontos pártha­tározat végrehajtásában a keres­kedelmi szervek, többek között a vendéglátó üzemek kommunistái, dolgozói. Hiba volt, hogy Hankovszki Pál párttitkár a határozat ismereté­ben, a rendeletet felhasználva nem ismertette a pártvezetőség elgondolásait, nem készítettek olyan beszámolót, amely komoly alapot nyújtott volna' a sajátos feladatok megbeszélésére. Azon­ban még ennek ellenére is hasz­nos volt ez a vezetőségi ülés, a felszólalásokban elhangzott javas­latok . alapján megszületett az el­gondolás: február végére párttag­gyűlés, s utána termelési értekez­let elé terjesztik az egy évre szóló munkaprogramot. Ebben megha­tározzák minden osztály, minden kommunista, minden tömegszer­vezeti aktivista feladatát. Sok új elgondolás — a dolgozók érdekében Miről is volt szó? Arról, ho­gyan segítsék a maguk vonalán a munkásosztályról szóló párthatá­rozat végrehajtását. A dolgozók segítése, a munkáscsaládok gond­jainak könnyítése, kulturáltabb szórakozási igényük kielégítése stb. Erről beszélt Homyák Gusz­táváé, aki javasolta, könnyítsenek a munkásasszonyok gondjain az­zal is, hogy vezessék be az ebé­dek házhoz szállítását rendelés szerint. Teremtsenek kapcsolatot a kereskedelmi szervek az isko­lákkal, ahol tejet, kávét, kakaót szolgálnának fel reggeliként a tanulóknak Ennek érdekében ja­vítani kell a kapcsolatot külön­böző szervekkel és arra van szük­ség, hogy javítsák az éttermek­ben (Kossuth, Tisza, volt Vesz- szős) az ételek minőségét. Szolnoki István elvtárs, a válla­lat igazgatója az emberek kultú- ráltabb szórakozási igényeinek ki­elégítéséről szólt. Megemlítette, hogy ennek érdekében fokozato­Sarfi Rózsi országgyűlési képviselő is részt vett a ttisietai kommunisták taggyűlésén san kisvendéglőkké alakítják az italboltokat. Kb, négy ilyen üzem megnyitásáról van szó az idén, de ehhez az szükséges, hogy megfe­lelő módon együtt dolgozzanak a különböző szervekkel, hogy azok megértsék ezek szükségességét. Szó van arról is, hogy a kórház területén egy büfét nyitnak, s 40 ezer forintos költséggel tata­rozzák a Báke szállót. Hamaro­son átadják rendeltetésének az új fürdőszobákat és új szőnye­gekkel látják el a Kossuth-szál- lót. A háziasszonyok sütési gond­jain akarnak könnyíteni, amikor bevezetik megrendelésre a süte­mények, torták házhoz szállítását. Szó van arról is, hogy a korábban közkedvelt törökmézet újból for­galomba hozzák más keleti cse­megékkel egyetemben. Nagyobb takarékosságot Sok szó esett ezen a vezetőségi ülésen a dolgozókkal való he­lyes foglalkozásról is. Megköve­teli ezt á népvasyon védelme is. Erról szólt Gál József főkönyvelő, aki elmondotta, hogy egyes he­lyeken nem tartják rendben a pultokat és kb. 250 ezer forintra rúg az a fogyóeszköz-,.fogyasz­tás”, amely poharak, tányérok, törülközők, evőészközök stb. hiá­nya útján kerülnek leírásra egy esztendő alatt.. Villannyal és tü­zelőanyaggal is jobban tudnának takarékoskodni a vállalat dolgo­zói, ha gondosabbak ..lennének, így kb. 50 ezer forint értéket tud­nának megtakarítani. Pesta Sándor elvtárs ■ az egyéves munkaprogram kidologzásának időszerűségéről szólt. Kidolgozása aktuális, mert most nincs „sze­zon’. S hogy ,a vállalatnál dol­gozó kommunistáknál: több gon­dot/kell fordítani a dolgozókra, azt mi sem .bizonyítja jobban, mint az, hogy sok a panasz egyes pincérekre a tulszamolások és a súlycsooKi- tások miatt.' Hankovszki elvtárs számolt be arról, hogy ezekért 30 dolgozót vöntak felelősségre, s volt olyan,, akit, el kellett bocsá­tani. S igaza volt Hernádi Fe- rencnének, aki bírálta a pártszer­vezet vezetőségét, mert á válasz­tások óta nagyon magára hagyta az .emberekét, nem törődött kel­lően a tömegszervezetek irányítá­sával sem. s azért is . hibás, mert egy ekkora vállalatnál minden kommunista számára megtalál­hatná a megfelelő' pártmunkát, de eddig ezen a téren is hibák vol­tak. Komoly bajok varrnak a szakkód erek nevelésével is. Ha szükséges, nem tudnak beállítani egy üzletvezetőt. Ezen a téren is javítani kell a munkát. A fiata­lok nevelése is sok gondot okoz. Mindent összegezve: arra van szükség, hogy a vállalat pártszer­vezete hatékonyabb módon dol­gozzon és időben tárja fel azo­kat a problémákat, amelyek a vendéglátó üzemekben akadá­lyozzák a munkát. Az elvi alapo­kon nyugvó elvtársi barátság a helyes, s remélhető, hogy az egy­éves munkaprogram, melynek el­készítésére egy külön bizottságot jelölnek ki a : szakemberek bevo­násával, olyan alapot biztosít, amely eredményes munkára fog Vezetni. •.*•■ •• <F. K.) Megnyugtatás villanyügyben Beregsuráuy népének „... a TITÁSZ vezetősége, csak az ígéretek embere. Ok­tóber 25-én — még a múlt év­ben — volt nálunk a villany- avatási ünnepség, ahol együtt örült a falu apraja-nagyja, mert hozzánk is elért végre a drót. Ekkor a TITÁSZ vállalat képviselője nagygyűlésen tett ígéretet, hogy lesz villanyóra, amennyi csak kell, és a bekap­csolások is megtörténnek... A mai ijapig is 100 család idéz­geti az ígéretet, meg rágja a községi vezetők fülét, hogy már mi is nagyon restelke­dünk miatta. Sürgetjük, sür­getjük, de csak nem jönnek a szerelők, meg az órák. Bocsá­natot kérünk: de az adott szót — különösen ha a terv­ben is szerepel .— még itt, az istenhátamögött is állni kell!’“ A tanácselnök, Angaíét Sán­dor leveléből való ez a néhány sox-. A sűrűn teíerótt oldal csupa elkeseredés. Mert a falu­beliek csak a tényt látják, azt, hogy náluk „a Bereg még most is sötét”, pedig az állam már a faluba elvitte a vezeté­ket. Csak éppen megrekedt a munka, mert a vállalat ígérd meg, ne add meg-et játszik. Így aztán csendesen a vállalat is lejáratja magát, meg szépen „beteszi az ajtót” a községi ta­nácsnak is ... És így tovább. Felkerestük a problémával a legilletékesebbet, a TITÁSZ megyei igazgatóját, Pivarnyik elvtársat és megmutattuk a le­velet. Íme, a válasza: — Tény, hogy az átadáskor ígéretet tettünk, de igyekez­tünk is megtartani. Beregsu- rányban is — mint mindenütt — csak azokhoz a helyekhez biztosítunk mérőórát, ahol a belső szerelési munkákat töké­letesen készítették el. Így esett el több órától Beregsurány is. Aztán a surányi bekötések idő­pontja nem a legszerencsé­sebb, mert az éwégj általános leltározás akadályt jelentett. Persze, nem a „magyarázko­dás” érdekli most a falu la­kóit, inkább azt mondom mind­járt, hogy mikorra kapja meg Beregsurány az órákat. Jelen­leg egy kisegítő brigádot rendszeresítettünk, g ez a bri­gád Nyírparasznya környékén dolgozik. Pár nap múlva vé­geznek az ottani munkával és átteszik a székhelyüket Bereg- surányba. Ez már nemcsak ígéret, mert utasítottam máté­szalkai. egységünket, hogy a legrövidebb időn belül végez­zék el a bekötéseket Beregsu- rányban. (Egy kis szerkesztői utószó: örülünk, hogy a TITÁSZ ilyen gyorsan és kielégítően vála­szolt. Minden esetre ez a példa is legyen tanulság: ígéret he­lyett maradjunk csak terveink reális alapjain, s inkább ered­ménnyel keltsünk mindenkor kellemes meglepetést!) (—gyal—) Versenyre készülnek a uiiiotai lányok Nemreg volt Milotán. ebben a távoli kis fáluban a KISZ tag- könyykio6ztó ünnepélye és máris új érővel dolgoznak a fiatalok. Különösen a lányok munkája'di­cséretre méltó. Turjanicz Anna írja: „Leány-táncesoportunk' a ti- szabeési határőrség fiataljaival közösen készül a február másodi- kán megrendezésre kerülő nyírbá­tori versenyre. Helyi gyűjtéseket dolgoztak fel s most szorgalma­san próbálnak, pedig a határőrök három kilométernél is nagyobb utat tesznek meg minden alka­lommal.” Két fény pont kezdett vi­lágítani a messziből. A fekete Ikuhahmui Hétfőn tartották összevont tag­gyűlésüket a kislétal kommunis­ták. A párt decemberi határoza­tával kapcsolatos feladatokról a vezetőség nevében Hársfalvi Ist­ván párttltkár számolt be. Ismer­tette a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló határozatot, a kommunisták feladatait. A tag­gyűlésen megjelent Sárii Rózsi országgyűlési képviselő is. A refe­rátumot vita követte. Több párt­tag szólalt fel. Mikő János, a Rá­kóczi TSZ elnöke elmondotta, megvan a lehetősége annak, hogy a termelőszövetkezet számszerű­leg is tovább fejlődjék. A beszá­moló és a felszólalások után hatá­rozat született arra, hogy a téesz tagok és a kommunisták megfele’ő felvilágosító munkát végezzenek az egyénileg dolgozó parasztok körében, hogy Kislétán is meg­gyorsítsák a fejlődést, s tovább erősítsék új tagokkal a szövetke­zetei. A taggyűlés határozatba foglalta azt is, hogy a végzett munkáról rendszeresen beszámol­tatják a párt tag iáit. TÖRÖK MIHÁLY. Uatyusbált rendesnek a rakamaai „öregdi dk ok Rakamazon 92 Ital Igát ója van az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyamának. A hallgatók elha­tározták, hogy elméletben szerzett tudásukat üzemlátogatásokkal is bővítik. Ehhez közös anyagi ala­pot úgy biztosítanak, hogy a csa­ládtagok bevonásával bátyus bált rendeznek és a bevételt erre szán­ják. A február másodikán este sorrakerülő bált kétórás vidám műsor vezeti be. A tánc- és ének­számok, jelenetek előadói a tan­folyam hallgatói lesznek estében mint két távoli csillag. Ahogy közeledtünk, úgy tá­volodott egymástól a két csillag. Az egyik, a közelebbi, magaso­dott is. Aztán rárajzolódott az égre a pusztaság dombja, s rajta házak árnyai. Bashalom. 'k Valamikor a gróf nevez­te el így. Derogált neki, hogy birtoka a „Kucorgó”-n terjed mert így hívták a tanyát, arról a csárda melletti színről, mely­ben az utazó fogatok pihentek le éjszakára. De a név ezen túl is találó volt a' tanyára. Nyolc­szobás, közös pitvaros cselédhá­zak kucorogtak ott, konyhátlan, a legnagyobb nyomorban. A gróf nem volt rossz ember-. Néha még vetített is a cseléd­jeinek, lent az iskolában, saját keskeny filmes gépével. Azokat a filmeket pergette le, amelye­ket ő vett fel külföldi utazásai alkalmával, s melyeknek súlyos költségeit a nép izzadta ki. A jó cselédek láthatták a svájci tájakat, vagy a bécsi utcát. És panaszuk sem lehetett, ha ke­vés volt a kenyér, hiszen a gróf „jóember”. A tanító laká­sát is meg akarta csináltatni, csak a felesége nem engedte. Hát ez a gróf nevezte a szi­kes, füves legelő egyik halmán nyomorgó kis tanyát hangzato­sán Bazs-halomnak. Merthogy itt a pusztaságot bazs-nak is­merte a nép. De Kucorgó maradt az to­vábbra is, amíg csak a „jóem­ber” gróf intézte a tanya so­rét I* „Összefogás mozi“ — hiraeti a tábla a kivilágosított épület homlokzatán. Igazi vil­lanyfény sziporkázik a januári éjszakában, az első fény itt a tanyán! Zúg, hörög az agregá- tor, mintha csak a sötéttel veszkődne. Gyűlnek az emberek a mozi­hoz. Odabent már forró a me­leg, fűtöttek is, még a sok öl­tözött ember is fűt. Dugig a te­rem. Most mindenki jönni akar, az első előadásra, amikor megje­lennek a vásznon az első moz­góképek. a játékfilm kockái. Nagy keretben a terem fa­lán: „.Emlékül az „Összefogás” mozi létesítésére, tett hozzájá­rulásokról és munkákról.”. —- Elől: Megyei Tanács VB, 14,270.— Ft. — Községi T. VB 13.525.— Ft, Kossuth' TSZ 660.— Ft, Általános iskola 1.050.— Ft, Szakái Ferenc 360.— Ft, Fedor Ferenc 275.— Ft, aztán sokán: 200—300 forin­tok, ötvenen alul talán senki. A szervező bizottság öt tagja közt a Debreczeni házaspár. A tanya összes hozzájárulása: 47.313.— Ft. Mint ahogy Fédor Ferenc mondta, a három gyermekes paraszt: Ha ' összefogunk, jobb' lesz az élet, jobb lesz a gyér-1’ ’ mekeinknek! Biztatta őkét ott; nem mész- sze, az esténként kigyulladó másik- - apró ■ csillag, 'a tavaljfi épített szurkostanyai mozi vil­leilvána!''fenve».'' ' JNeliéz volt ? Minden új nehéz. De mégsem. November­ben alakult meg a bizottság, és most mégis felharsan már a mikrofon, s a vásznon kibon­takozik a film cselekménye. Van-e olyan, aki még soha­sem ült moziban? Mellettem egy tanyai férfi int fejével a széksorok közé: — Ahun is, ni, az apám! Per­sze vannak, akik most látják először. ­Aztán előadás vegén úgy jön­nek ki, mint a törzsvendégek. „A mi mozink.” Az ünnepélyes ataoas be­szédében hangzott el. Igaz, meg­döbbentő szavak voltak; — A Kucorgó mezítlábas, rongyos cselédjei vajon gondolhattak-e arra, hogy saját mozit építsenek a grófi birtokon? Mibői?! És most, körülnézve, nem látunk mezítlábas, rongyos embert. ;— Szép ruhákat, ízléses városi öl­tözeteket, és talán senki sincs, hogy kabát nélkül jött volna el! Hibát vétett a szónok. Miért ne jöhetett volna kabát (felső­kabát) nélkül valaki? Amikor itt állnak körül a tanya házai, húsz-ötven lépésnyire? A szavak után nem messze tőlem mozdult valaki. Eltűnt. Alig öt-hat perc múlva tola­kodott vissza, büszke önérzet­tel, felgombolt télikabátban, sállal a nyakán. Nehogy félre­értsék: neki is van kabátja, nem is akármilyen, a kutyafá­ját!-k itlőadasi utuu, poharak ménéit derűi ki csendesen, óvatosan a dolog, — főként a szurkos tanyai pedagógus, Pa­taki Tibor szavaiból, aki mint az ottani mozi üzemvezetője, hivatalos erre a kis ünnepség-' re, — hogy a két tanya közt vetélkedés folyik. No nem sza­vakkal megfogalmazott még ez a vetélkedés! Es nincs ebben egy szikra dacos harag sem! De.,. amit elkezdett Szurkos­tanya, azt elkezdte Bashalömis, Egyelőre csak a pedagógusok ugratják egymást, akik külön­ben igen jóbarátok! „Ejh! Ti beszéltek? Nézzetek meg min­ket! Az én tanyámat!” Mire a másik: „Lassabban, majd lás­suk a végét!” Amiben mindkét tanyán bíz­nak: az összefogás ereje. Hisz ebből születtek a mozik is. És születik majd sok más, nagy­szerű dolog! Mert születőben van, főként. Szurkostanyán. És fogadom, Bashalom nem akar lemaradni!; Az egyik ilyen nagy dolog: a szövetkezeti mozgalom. De jó lenne a két tanya ve­télkedéséből egy jövőbeli ri­portot írni! ★ Áll a bal, amikor már el­maradozik a halmion épült ta­nya, az újszülött mozi fénye csillag lesz megint. És ahogy fut a kocsi, el, úgy közeledik a második csillag a bashalmihoz Már nincs egyedül estelente. Testvérek. Sipkay Barna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents