Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

1959. JANUÄK 29, CSÜTÖRTÖK KELETŰ! AGY ARORSZÁG Gotfried Ica kiváló tilos lesz f ca futva jött haza a hírrel: 1 —: Édesanyám, édesanyám! Felvettek az üzembe! Én is tilos leszek! Reggel már megyek is dolgozni. Pénzt fogok keresni... A nyolc-gyerek anyja sopánko­dott: — Tudod is te, hogy mi az a tilolás. Nem könnyű munka. Ügy fog fájni a karod, hogy sírni fogsz! Gondold meg... — Dolgozni oltárok! — erőskö- dött Ica. — A házimunkát már megtanultam, nem félek én a ne­hezebb munkától sem... A lány titokban azért arra gon­dolt, hogy vajon nem fog-e szé­gyent vallani? Milyenek lesznek hozzá az üzemben dolgozók és a művezető? Fogja-e bírni a tilo- lást, ha csakugyan olyan, nehéz, mint mondják? És talál-e ott ba­rátnőt ? Édesanyja pedig arra gondolt, hogy jobb lenne talán más mun­kahely Icának, hiszen törékeny fiatal lány. De mert Ica nagyon prősködött, hát beleegyezett, hogy másnap dolgozni menjen, ★ A z első nap Ica is ésazédes­■ anyja is nagyon várta, hogy mikor szólal meg a műszak végét gelző gyári sziréna. Mikor aztán hazajött a lány és látszott rajta, hogy nem sírt és nem is holtfá­radt, — mozsdóvizet öntött neki az édesanyja a lavórba és az asz­talra készítette a melegen tartott ebédet. Sokáig nézte aztán, hogy milyen jó étvággyal eszik a lány. Nem hagyta a kíváncsiság, hát megkérdezte: — Mi volt az üzemben? Hogy telt el a nap? Csináltál valami hasznosat, vagy csak ott voltál? Hogy fogadtak?... — Oláh elvtársnál jelentkez­tem, ö a műszaki vezetőm. Jó ember, a régiek is mondják. Hu- micska Magda, Hegyes Vali, Ba­kos András és mások is most kez­dik a tilolást — sorolta Ica, — A művezető kioktatott a baleset- védelemre. Gyűrűt nem szabad viselni az üzemben. A ruhát meg úgy kell gombolni, hogy befelé A közszolgalati dolgo­zok ARCKÉPES UTAZÁSI IGAZOLVÁNYÁNAK érvé­nyesítéséről A MÄV debreceni igazgatósága közli, bogy a közszolgálati dolgo­zók (és hadirokkanta*) 50 száza­lékos menetjegy váltására jogo­sító (fekete) arcképes igazolvá­nyainak 1959-re történő érvényé- j sitése megkezdődött. Az érv énye- > sítést lehetőleg postai úton kell j kérni, melyet az érvényesítő szerv j 48 órán belül visszák üld. Az ér- , vényesítési díj 23 forint, melyei csak bianco (zöld, színű) csekken ehet eljuttatni az „MNR 403 MÁV Igazgatóság Debrecen” szá­mú csekkszámlára. A csoport te- lefonszáma 31—11. Üj székhelye: Debrecen, Vöröshadsereg útja 18, TI. emelet 282. legyen a gombolás, mert a kóc beleakadhat és ha a gép elkapná, baleset lenne. Az egyik munkás nem vigyázott és a gép leszakí­totta az egyik ujját a kezéről... — Jaj Istenem! Ilyen helyre mentél dolgozni?! Vigyázni fogok én! Az anya tovább kérdezősködött. A munka hogy ment? — Még nem dolgoztunk, csak néztük, hogy kell tilolni. Holnap már a tilósok keze-alá fogunk dolgozni, megtanuljuk a rázást és aztán majd a tilolást is. Negy­venöt kiló a norma szálkender­ből, kócból pedig hatvan! Ott dol­gozik Oláh Karcsi, akinek 125— 130 kilója van naponta. Dupla bért keres. — Hát még mi volt? — Elolvastam azt is, hogy ki lehet kiváló dolgozó. — Az akarsz lenni? — Miért ne lehetnék... •k A kitüntetéstől ugyan még messze van Ica, hiszen csak három hét telt le a próba­időből, de a munkájával nagyon meg van elégedve az üzemveze­tő és ez máris kitüntetésszámba megy a próbaidősöknél! A telje­sítménye még csak 70—80 száza­lék, de ami nagyon fontos, ami* nőség egyre jobb. Hogyan érte el Ica első sike­reit? Hogyan lett máris kiváló minőséget gyártó tilos lány? Ügy, hogy segítettek neki. Megtanítot­ták élenjáró munkamódszerrel'ti- lolni. Berecz Vera lett a barátnője, vele jár haza. Egyik nap rossz­kedvű volt Ica, Vera megkérdez­te tőle: — Elfáradtál ugye? — Siettem a munkával, hogy elérjem a normát, ötvenkilót ti- loltam, de visszaadtak belőle, mert nem volt tiszta. — Fáj a karod, ugye? — Fáj. * — Azért fáj, mert nagy csomó 'kendert fogsz munkába egyszer­re! A nagy csomót nehezebb a tiló alá teregetni és a gép szaggatja a kócot, azért rángatja úgy a ka­rodat! Kevesebbet vegyél egyszer­re kézbe, úgy könnyebb lesz és hidd el, hogy gyorsabb is! Jobb lesz a minőség, mert a gép tisz­tábbra veri a szálat. Ez a kis­markos tilolás titka. ‘ Ica azóta már próbaidős tár­sainak is megmutatta az élenjá­ró munkamódszerrel való tilolást. Büszkén mutatta a művezető Icát a gépnél. — öröm nézni, amilyen szorga­lommal dolgozik. Bár csak a töb­biekben is volna ennyi igyeke­zet!... A legjobban Ica vált be a próbaidősök közül... A napokban, mint minden nap, amikor elérkezik a műszakváltás ideje, a tilósok el­készítették, batyubakötötték a mű­szak alatt tilolt kendert. Vitték a mázsára. Ilyenkor. nagy a kí­váncsiság, hogy vajon ki teljesí­tett legtöbbet, s kinek adnak visz- sza piszkos kendert. Kattant a mázsa a Gotfried Ica kendere alatt. Szabó István má­zsamester megmérte és hangosan mondta az eredményt: — ötvenegy kiig! Csillogott az Ica. szeme. Re­korderedményt ért el, — bár a norma teljesítéséhez még mindig hiányzott 9 kiló. — Büszke volt, hogy nem adtak vissza neki mi­nőségi hiba\ miatt kendert. Gotfried néni is büszke lehet, mert a próbaidősök között a szor­galomban, a mennyiségi és minő­ségi munkában Ica az első! Irigyelhetik Icát a lányok Nagy­halászban. És majd akkor még jobban irigyelhetik, ha teljesíteni fogja azokat a feltételeket, ame­lyek alapján megszerezheti a Ki­váló dolgozó kitüntetést: O. A. „A homok olyan elvarázsolt kincs , amit varázsigők szabadíthatnak fel. Ezek : tudás és szorgalom“ Üj •szagos lain jrroga/.dálkotiási tanácskozás a olt Ayíregyliázán A IÜIhJIt VELi.cs \j G VI Mi­nisztérium Növény termelési- 1' u- ígazgatosaga, a oouvobz. es a i.iagyar ivgi ár tudományi Egye­sület rendezésében "t&iajeiv^&z- dáliiodási an-itot tartotta* * Nyír egyházán. A 350 résztvevő Hajdú- uniar, Borsod es bzabolcs-^zai- már megye elméleti és gyakor­lati mezőgazdasági szakembereit képviselte. Az . ankétot, Endrédi Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta, ; meg majd vitaindító előadást Eger- szegi Sándor dr, Kossuth-díjas kutató tartott. — A talaj olyan állapotát • kell megteremteni, amely a növények optimális tenyészíeltételeit bizto­sítja — szögezte le az előadó többek között, majd beszámoló­jában fő helyet szentelt a talaj termőrétege növelésének. A mély termőréteg kialakítását a mélyítő művelési módok, a legkorszerűbb talajművelő gépek, istállótrágya, zöldtrágya és egyéb szerves anya­gok, valamint műtrágyák együt­tes alkalmazásával látja bizto­sítva a homokon. A fentiek tag­lalásakor egész sor gyakorlati ta­náccsal is szolgált az ankét részt­vevőinek, AZ ANKÉTON FELSZÓLALT Westsik Vilmos, a homoki gáz1 dálkodás nagy művelője. A Kos- srith-d.'ias tudós kísérleteinek eredményét ismertette, s felhívta a fiatal kutatók, gyakorlati szak­emberek figyelmét a végzendő niunaak alaposságára, a türel­mes, kísérletezésekre. Doktor Fekete Zoltán, a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola ta­lajtan-tanszékének vezetője . a kertészeti növénykultúrák foko­zott tápanyagigényéről beszélt. A tápanyagutánpótlás tartalékai között elsősorban a helyes istálló- trágyakezelést említette és igen nagy jelentőséget tulajdonított az ipari, mezőgazdasági hulladékok komposztálásénak, 'az állati vize­let és a fekáliák összegyűjtésé­nek. Ismertette a gyökér- és| zöldtrágyázás, valamint szőlőben a venyigetrágyázás kísérleti ered­ményeit. NIZSALOVSZKI JÓZSEF, az FM főosztályvezetője a nagyada- gú műtrágyáit alkalmazásáról tá­jékoztatta a megjelenteket. As- bóth Dezső téglási tsz-elnök gya­korlati eredményeit közölte hoz­zászólásában. Bagoly István, a baktalórántházi . járás föagronó- musa a csillagf űrt- zöld trágyázás eredményeit ismertette, és végül Veres György rakamazi fmsz- agronómus a kát henger közé ve­tésről szólt. , Az ankét résztvevői "végül bi­zottságot választottak, akik a fel­merült problémákat eljuttatják a kormánynak, hogy a homoki ta­laj erőgazdálkodás intenzívebb megoldását ezzel is biztosítsák. 182 ezer lorinital termeltek többet a faipariak A Keletin agyarországi Faipari Vállalat 1958. évi termelési ter­vét 103.7 százalékra teljesítette. Most folynak a mérlegzárá«j munkák, de az eddigi adaték szerint a helyzet biztató. Ked­vezően alakult a termelés az óév utolsó negyedében is, a százalék- mutató elérte a 100.9 százalékot. Az említett termelési tervtcljesí- tés annyit jelent, hogy a faipa­riak 1958-ban közel 182 ezer fo­rinttal temeltek többet, mint 1957-ben. Ebben az összegben nem kis mértékben esik latba a Tüzép-telepeknek készített több tucat ajtó és más termékek. Eb­ben az évben szintén kedvezőek a kilátások, főként a tekintetben, hogy bizonyos profil változással rátérnek a bútorgyártásra is. Előfordult már, hbgy több évi boldogság után váratla­nul borulnak fel házasságok. Ritkább azonban az olyan est, amikor válás után újra hű­séget fogadnak egymásnak volt szerelmesek, Manapság azonban egyre többen vannak, akik má­sodszor térnek vissza szeretteik­hez. S akik ezt teszik, megfon­toltan, „próbaidő" után csele­kednek. Tolnai' János tízholdas gazda először 1952-ben lépett be a nyírbogdányi Dózsa Termelőszö­vetkezetbe. Olvasott, tapasztalt ember volt. Élőbb persze sókat gondolkozott és sokat érdeklő­dött a táblás gazdálkodás iránt. Meggyőződött arról, hegy na­gyobb lehetőségek vannak ott. Az első évben csalódott. Zár­számadáskor nem osztottak jó­formán semmit. Ez egy kissé nyugtalanította. Látta azonban, hogy nem a szövetkezésben, hanem ennek irányításában, a tagok egy részének gondolkodá­sában, magatartásában volt hiba. Szót emelt a legkisebbnek látszó hanyagság ellen is. Tíz holdján is rendet tartott, itt is hamar megszerették. Brigádve­zetői tisztséggel bízták meg. Nyolcszáz holdas területen, irá­nyította a gazdálkodást. Kezdet­ben szokatlan volt a százöles parcellákkal szemben sok hol­don a cukorrépa és más kapás­növények művelésének irányí­tása, de az agronómus és a gé­pek segítsége révén a vártnál is rövidebb idő alatt elsajátító! .a a nagyüzemi módszereket." A vezetők, a tagok nagyésze meg­emberelte magát. Javult a mun­kafegyelem, jobban becsülték a közöst, gondozták a veteménye- ket. Hallgattak a jó szóra, EGYMÁSRA TALAL A jobb vezetés a becsü­letesebb munka meghozta a várt eredményt. Húszezer, forintot keresett egy év alatt csupán .a közösben, nem beszélve, a ház­táji gazdaság jövedelméről. Pin­cét, sertésólat, kerítést, új ka­put csináltatott, jutott lakásszé­pítésre is. Szemesterményből minden éven feleslege, volt, szé­pén tartott jószágot is. Felesége külön jövedelmet szerzett a ba- rcmfinevelésből. S mikor min­den súlyosabb gazdasági nehéz­ség megszűnt, mikor egyenesbe jött a Tolnai-család - költségve­tése is, ekkor ékelődött, az idős gazda és a szövetkezet közé az ellenforradalom. Négyéves kö­zösbeli munkáját szakította fél­be a megrázkódtatás. Milliós ér­tékek mentek tönkre, össze- kuszálódtak a gondolatok, meg­hátráltak a kishítűek. A tom­boló ellenforradalom hatásaként azt hitte, hosszú évekig n:m áll talpra a szövetkezet. A köny- nyebbik megoldást választva, visszatért tíz holdas gazdasá­gába. Nagy gondot okezott, hogy fia feleségestül a közösben ma­radt, de azt remélte, feleségével meg bírja dolgozni a tíz holdat, és elér olyan jövedelmet, mint ami a közösben volt. Kezdetben nem is volt semmi hiánya. A szövetkezeti keresetből ugyanis jutott tarta­lékolásra is. A feleslegeket érté­kesítette, ötezer forintos új sze­keret csináltatott, kifizette a kö­zösből kihozott négyezer forintos ló árát is. Gazdasági felszere­lést vásárolt. Mindezt még a, közösben szerzett jövedelemből Másfél holdon termelt 80 má­zsa burgonyát, két holdon 30 mázsa kukoricát, 4' holdon 27 mázsa kalászostermányt. Jóval kevesebbet holdanként, mint a közösben, bár ott nem egy-két holdon, hanem nagy táblákon gazdálkodott. Pedig több mun­kát fordítottak féleségével egy- egy hold megmunkálására, mint a közösben. Gyakran a késő este is a határban érte őket. Otthon viszont gondozásra ‘ várt a jó­szág, takarmányt kellett előké­szíteni. Fia — akivel továbbra is együtt laktak — napszálita- kor már otthon pihent, pénzük is . több volt, mint . az öregeknek, ötvenhétben a fiatalok csupán készpénzből tizenkétezer forin­tot kaptak. Az öregek már addig is bánták tettüket, de most vált igazán nyilvánvalóvá, hogy kár volt otthagyni a közöst. Ha ke­rült néhány forintjuk, azt sem tudták, hova tegyék, annyi helye volt. 19oö tavaszán visszaléptek az újjáalakult Rákócziba. Bevit­ték az új szekeret, lovat, gazda­sági felszerelést újra. A jószág árát egy összegben, a felszerelé­seket négy részletben fizetik ki. (Két részietet már meg is kap­tak.) ' Tavaly április elsejétől zár­számadásig 276 egységet teljesí­tett Tolnai János. Minden mun­kaegységet 34.28 forinttal fizet­tek. A közösből tízezer forintot keresett hét hónap alatt. Ézen- kívül a háztájiban ,22 mázsa burgonyát, 16 mázsa kukoricát és 300 liter bort termelt. Tart egy fiaskocát. Tavaly 13 darab különböző nagyságú sertést adott el több, mint hétezer fo­rintért. A közösből és a háztáji­ból összesen huszonötezer forint volt a jövedelem, amiből — hét hónapot számítva — háromezer- ötszáz forint kereset jut ha­vonta. — Sokan nem hiszik, hogy mennyit keresek — mondta Tolnai bácsi. Azt hiszik, azért mondok ennyit, hogy ne kelljct szégyenkeznem. Pedig nem cse­rélek még Lisóczki Józseffel sem, aki tavaly azt mond a: „Egymagám többet keresek, mint Tolnai családostól.” Téve­dett. Most már Lisóczki is azt mondja: „Várok még egy eszten­dőt... " I olllíll Ijitcsi unökaöccsé- vel, Tolnai Pál 13 holdas középe paraszttal sem cserélne. Ismeri ugyanis öccse gazdaságát, mint s tenyerét. — Jövedelme közel sem jár az enyémhez — mondja nem kis ürömmel. Pedig még sek a tenni­való nálunk is — teszi hozzá ki­egészítésként, mert még koránt- sincs megelégedve az eredmé­nyekkel. S ahol teheti, erősíti gazdaságukat, gondozza a jószág­állományt. Megtalálta számítá­sát a szövetkezetben, tudását, tapasztalatait csak itt tudja iga­zán gyümölcsoztfelni. Az egykori tíz holdas gazda és a szövetke­zet egymásra találtak. Nagy Tibor, «V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents