Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

rvELETM AG* ÁRÓKSfcÁG

1959. JANÜÁE 28, SZER

n Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa

(Folytatás a 3. oldalról.)

fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot.

— A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti ü gyarmati elnyomás alól felszabadult országokhoz fűződő baráti kapcsolatait, segítséget nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. A hétéves terv újabb lehetőséget nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműködésben.

— Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — legfőbb az, hogy kimozdítsuk a holtpontról a leszerelés ügyét

Különösen megérett az atom- és kid rögén fegyverkísérletek betiltásának

szükségessége

Most, amikor mindenki elismeri, hogy felderíthetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbanások, semmi ok sincs arra, hogy hátráltassák az atomfegyverkísérletek betiltása problémájának megoldását.

— A mi kiinduló pontunk az, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának a békés együttélés alapjára kell épülnie.

— Ma már mindenki elismeri, milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és technika, amely megnyitotta az emberiség előtt a világmindenségbe vezető utat.

Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió tud rakétát küldeni többszázezer kilométeres távolságra a világűrbe, minden különösebb nehézség nélkül, nagyteljesítményű rakétákat küldhet a világ bármely részére.

— Ezekből a tényekből azonban — állapította meg Hruscsov — mi egészen más következtetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati körök. Nem harcias politika folytatására használjuk fel a szovjet tudomány és technika történelmi

sikereit, s nem arra, hogy más államoknak diktáljunk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel harcoljunk az egyetemes békéért. És most, amikor fölényben vagyunk a rakétatechnika fejlesztésében,

ismét javasoljuk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak: tiltsuk be

örök időkre az atom- és hidrogén, és a rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és al- . ka! marását, semmisítsük meg e halállhozó fegyverek összes készleteit, használjuk az emberi lángelme csodálatos felfedezéseit kizárólag békés célokra, az emberék javára. Kormányunk kész akár holnap aláírni az erre vonatkozó szerződést.

Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány több, mint egy éve javasolta , a keleti és nyugati országok kormányfői értekezletének összehívását, majd hangsúlyozta: — A. Szovjetunió valamennyi nép iránti, kötelességének tartja, hogy kiharcolja ennek az értekezletnek az összehívását.

nemzetközi kommunista mozgalom elítélte a jugoszláv revizionisták nézeteit és politikáját, s hangsúlyozta, hogy a jugoszláv vezetők éppen a nyilatkozat ellensúlyozása végett léptek fel revizionista, programjukkal, ame.yben megtámadták; a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista. álláspontjait. A jugoszláv revizionisták tagadják a nemzetközi .osztályszolidarítás szükségességét, letérnek a, munkásosztály álláspontjáról. A jugoszláv 'vezetők azt állítják, hogy tömbökön kívül, táborokon felül, állanak,: bár. a Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magába- fogleló balkáni; blokkhoz tartoznak. A két utóbbi ország — mint ismeretes — az agresszív NATO- tömb tagja.

’ —Az országvezetés helyes irányvonala á4 népgazdaság fejlesztésében a nép kultúrájának és jólétének növelésében elért sikerekkel mérhető le a legjobban. S ki érte el a legkisebb eredményeket? —tette fel a kérdést Hruscsov. Éppen az a pért - és az az ország, amelynek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként - magasztalják, összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvonalát, ez a színvonal Jugoszláviában jóval lassabban emelkedik.

Maga a jugoszláv gyakorlat

cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti „felfedezéseit".

A marxista—leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. Mi a legbarátibb érzelmeket -tápláljuk Jugoszlávia

testvéri népei, a. jugoszláv kommunisták — az illegális és a par- tizár.harc hősei —- iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet beszélünk a kölcsönös elvek, előnyök alapján továbbra s fejlesztjük kereskedelmünket Jugoszláviával. — Arra törekszünk, hogy ' együttműködjünk Jugoszláviával az imperalizmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben . álláspontunk azonos. Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez teljesen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szigetelték el a nemzetközi kommunista mazgalomtól.

— Az imperializmus ideológusai és az ő nótájukat fújó revizionisták aláásni igyekezvén a kommunista pártok növekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mintha a kommun sta mozgalom „Moszkva műve’* lenne, mintha a kommunista- és munkáspártok a Szovjetunió Kommunista Pártjától függnének. Ostobaság azt gondolni, hogy egyik, vagy másik országban valahonnan kívülről szervezhetik a munkásosztály pártját, amely nem/egyszer többszázezer, sőt olykor több millió tagot számlál. Senki sem hiszi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós francia, a másfélmil- ,liós indonéz, a csaknem háromszázezres Indiai Kommunista Pártot, vagy hasonlóképpen a többi testvérpártot „Moszkva hozta létre*’, s hogy e pártok tagjai „külföldi ügynökök’*.

\ Szov jetunió » szocialista világrendszer legerősebb országa

A Szovjetunió és az Egyesült illantok viszonyáról

Hruscsov külön kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára. Nincs ok az összeütközésre népeink között— mondotta —, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony mégis hosszú idő óta nem normális. Viszont Amerikában növekszik azoknak a száma, akik baráti, jószomszédi viszonyt akarnak a Szovjetunióval. Ékesszólóan bizonyította ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Mikojant részesítették az Egyesült Államokban.

— A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagyarányú fejlesztése — mondotta Hruscsov. —

A Szovjetuniónak az európai és amerikai kapitalista országokkal folytatott árucsereforgalma 1958- ban az 1950-es színvonalnak majdnem háromszorosára emelkedett, bár a kapitalista országok akadályozták e kereskedelem fejlődését. A békés építés 1959—1965. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereskedelmének fejlesztése előtt./ Legalább kétszeresére növelhetjük külkeresA kommunista- és munkáspártok

nézeteinek teljes a* egysége

kedelmünket — ‘ mutatott rá Hruscsov.

—■ Békés versenyt javasolunk a kapitalista országoknak, nemcsak a hétéves terv időszakára. Kidolgozzuk a Szovjetunió másfél évtizedet felölelő távlati fejlesztési tervét, amely ugyancsak a békés gazdasági versengés elvi alapján épül feL

A hétéves ten' a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő számára hatalmas erkölcsi támogatás abban a harcban, amelyet a reakció és az imperializmús erői ellen, folytatnak — mondotta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghaladja a 33 milliót.

— A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyomásának baljós jeiei mutatkoznak — folytatta. Most, amikor létezik a hatalmas szocialista tábor, amikor a munkásmozgalomnak a reakció ellen vívott harcban nagy tapasztlata van, amikor fokozódott a munkásosztály szervezettsége, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy útját állják a fasizmusnak.

— A munkásosztály egységének kialakítását az imperialista reakció és a munkásmozgalomban megtalálható segítőtársai fékezik, például a kommunistaellenes szociáldemokrata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szociáldemokrata pártok tagságának többsége a béke és a társadalmi haladás híve, bár ők másként képzelik el a hozzávezető utat, mint mi, kommunisták. A kommunistáknak és szo- ciáldenjokratáknak éppen a reakció és a fasizmus ellen vívott hkrcban kellene megtalálniok a közös nyelvet. Itt az ideje, hogy ■ a munkásmozgalom különféle

irányzatainak képviselői félreállítsák az antikomrriunista szemfényvesztőket, s a közös tárgyalóasztalhoz ülve, a saját érdekeik. és a béke védelmében kidolgozzák a munkásosztály közös akcióinak kölcsönösen elfogadható alapelveit.

—1957. novemberében a kommunista- és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a testvér pártok nézeteinek teljes egységét bizonyította. A novemberi tanácskozások után még jobban tömörült az egész kommunista mozgalom. .A revizionisták egyetlen testvérpártot sem tudtak letéríteni útjáról.

Hruscsov megjegyezte, hogy a

Azt mondják, hogy a kommunista- és munkáspártok Moszkvától való „függőségét*’ azok a kijelentések igazolják, amelyek szerint a nemzetközi’ kommunista mozgalom élén az SZKP áll. Ilyenkor a .moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozatnak arra az ismert tételére hivatkoznak, hogy „A szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti.’*

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kommunista- és munkáspárt, • valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és’ önálló volt, s rhost is az. A Szovjetunió Kommunista Pártja semmiféle más pártot nem vezet, a Szovjetunió ' nem Irányít más országot.

A kommunista mozgalomban nincsenek „felettes’* és „alárendelt“’ pártok. Valamennyi kommunista- és munkáspárt egyenlő és önálló, valamennyi felelős a kommunista mozgalom sorsáért, annak kudarcaiért és gy őzelmeiért. Minden kommunista- és munkáspárt felelősséggel tartozik hazája munkásosztályának és dolgozóinak. az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak.

■ — A Szovjetunió szerepe nem az — mondotta Hruscsov —, hogy más országokat vezet, hanem az, hogy a Szovjetunió elsőnek kövezte ki az emberiség számára a szocializmushoz vezető utat: á Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb országa és elsőnek lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába. Kommunista pártunk a kommunista világmozgalom egyik élcsapatának tekinti magát, amely elsőnek hódítja meg a kommunizmus magaslatait.

A marxista-leninista elmélet néhány kérdésével foglalkozva az SZKP Központi Bizottságának ciső titkára mindenekelőtt a kommunista társadalom két szakaszával, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeivel foglalkozott.

— Országunk alapvető gyakorlati feladata — hangsúlyozta

Hruscsov — a kommunista társadalom anyagi-technikai bázisának megteremtése, a szocialista termelőerők újabb nagyarányú fellendítése, , . . .

— Leegyszerűsítenénk a dolgot, ha feltételeznénk — folytatta Hruscsov —, hogy ha gazdaságilag utolérjük az Egyesült Államokat, ezzel befejezzük a kommunizmus építését. Ez nem a fejlődés végső határa, csupán döntő szakasz a kapitalizmussal folytatott versenyben. Az Egyesült Államokkal vívott gazdasági verseny megnyerésével — tette hozzá — a kommunista építésnek csupán első szakaszát fejezzük be.

Hruscsov kongresszusi beszámolójában részletesen foglalkozott a tudományos kommunizmus néhány fontos proffiémájával: a társadalom által előállított anyagi és szellemi javak elosztása a társadalom tagjai közölt, .a szocialista tulajdon kolhoz-formája és össznépi formája fejlődésének és egymáshoz való közeledésének útjai, a társadalom politikai megszervezése, az állami czreiidezke- dés és az államigazgatás a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában, Hruscsov foglalkozott a szocializmus egy országban való felépítésének lehetőségével, és rn la-, pította, hogy a szocializmus egy országban való felépítésének teljes és végérvényes győzelmének kérdését eldöntötte a társadalmi fejlődés világtörténelmi folyamata.

| Hruscsov előterjesztette azt az I elméleti tételt, hogy

a szocializmus országai a szocialista rendszerben rejlő le- { hetőségek sikeres kihasználásával többé-kevésbé egy idő- I ben mennek át a kommunista társadalom magasabb fázisába.

— A szocialista gazdasági rendszerben a tervszerű arányos fejlődés törvénye érvényesül. Ennek eredményeképpen a múltban gazdaságilag elmaradott országok a többi szocialista ország tapasztalatára, az együttműködésre és a kölcsönös segítségre támaszkodva gyorsan behozzák elmaradásukat,

fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat,

— Amikor megvizsgáljuk azokat a távlatokat, amelyek a Kommunizmus felé vezető úton' az, emberiség előtt megnyílnak —■ folytatta Hruscsov — figyelembe Kell vennünk a különböző országokban mutatkozó történelmi adottságok rendkívül gazuag változatosságát. Egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy

a kommunizmusba vivő úton valamennyi ország fejlődésében a mninnjajumí ttomra közös törvényszerűségek, nem pedig ezeknek sajátos megnyilvánulásai a fö, a meghatározó tényezők. A marxista-leninista pártok elismerik mind,egyik ország fejlődésének sajátosságait, de ez nem jelenti azt, hogy a szocializmushoz valamely más, a közös úttól eltérően is lehet haladni. Az út sajátosságai azt jelentik, hogy számolni kell annak a helyzetnek és aunak az időszaknak sajátosságaival, amelyben valamely ország fejlődése végbemegy. Minden szocialista ország a szocializmust építi, de nem valamilyen sablon szerint.

— A szocializmus építésében a Kínai Kommunista Párt sok sajátos formát alkalmaz — állapította meg Hruscsov. — Közöttünk azonban nincsenek és nem is lehetnek semmiféle nézeteltérések.

Az előadó foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának fejlődésivel, sorainak növekedésével. Megállapította: a párt soha nem látott egységben, a kommunista társadalom építése nagy feladatainak sikeres megoldására képes lenini Központi Bizottsága mellé felzárkózva érkezett el a XXI. kongresszushoz. — Hruscsov megállapította, hogy a párt fő irányvonalának megvalósításával szemben Malenkov, Ka- ganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja makacsul ellenállt. A írakciós sza- kadárharc legalávalóbb fogásait alkalmazva, megkísérelte megbontani a párt egységét, meghiúsítani a XX. kongresszus határozatainak teljesítését, letéri- teni a pártot és az országot a lenini útról.

— Ma mindenki látja —hangsúlyozta Hruscsov — mennyire igaza volt pártunknak, s Központi Bizottságának, midőn határozottan elítélte és félreállította a frakciósok és szakadárok megvetésre méltó csoportját.

Hruscsov javasolta beszámolójában, hogy bizonyos módosításokat és kiegészítéseket eszközöljenek a Szovjetunió alkotmányában. Az ország belső életében, valamint a nemzetközi helyzetben végbement összes hatalmas változásoknak meg. kell mutatkozniok és törvényes megerősítést kell nyerniök a szovjet állam alkotmányában.

A szovjet nép a szocialista építés munkájában a hősiesség csodáit vitte véghez. A hétéves terv a lelkesedés újabb hullámát kelti életre, s az egész szovjet nép szocialista versenyének új formáit teremti meg a kommunista építés nagyszerű programjában vázolt feladatok határidő előtti teljesítésért.

A Szovjetunió a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeivel szorosan összefogva halad előre. A szocializmus és a kommunizmus győzelmes zászlaja körül az európai és ázsiai szocialista országok egymilliárdnyi embere, vagyis az emberiség több, mint egyhar- mada tömörült. A szocializmus ereje hatalmas, a szocializmus erői napról-napra Terebélyesednek. övék a jövő!

Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi* beszámolóját a következő szavakkal zárta: „Éljen a világbéke!”

4