Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
1959. JANTJÄR *8, SZERDA &KLETMAGYARORSZAG 3 Hősi küzdelem a fenyegető \ jégárral a tokaji Tisza-hídnái Félelmetesen zug, morajlik a Tisza. Akik ismerik, tudják, hogy ez a több kilométeres jeges áradat — amely a Tisza felső szakaszáról tör lefelé nemcsak az árterület, hanem a folyón telelő hajókat, a közbeeső hidakat is komolyan veszélyezteti. A nyíregyházi Közúti Igazgatóság napok óta figyelemmel kíséri a helyzetet és amikor megtudták, hogy a jég zajlásnak . 'dúlt, vasárnap, a késő esti órákban már intézkedtek a különböző szerveknél, hogy megszervezzék a robbantó osztagot. Hétfőn hajnalra együtt állt a brigád, amely Szegvári Kálmán, a tokaji kőbánya főmérnöke vezetésével azonnal munkához látott. Négy métert emelkedett a viz A szakemberek Cigándig vizsgálták a helyzetet Itt már a reggeli órákban ellepte az árterületet a jeges víz. Legnagyobb veszélyben a dombrádi pontonhíd forgott, s attól lehetett tartani, hogy az ár elsepri az egész hidat. A veszedelem azonban elmúlt, a jég kikerülte a híd sebezhető részeit. Innen indult meg aztán hatalmas mennyiségben a, zajlás. S bár Ti- szabecsnél hétfőn délben apadásnak indult a Tisza, Dombrádnál ez idő alatt négy métert emelkedett a vízszint. Ez nagyon nagy mennyiség! Azt jelenti, hogy —ha a jégtorlaszt nem távolítják el idejében a tokaji Tisza-híd pilléreitől — megbénul a közúti közlekedés Nyíregyháza és Miskolc között. Percenként robbantanak A hídnál volt tehát a legsúlyosabb a helyzet Kilenc lőmesterés jónéhány szakmunkás kezdett munkához, hogy a híd előtt magasra — mintegy 5—6 méternyire — torlódott jégtől megszabadítsák a nagyrészt fából épült, eléggé gyenge hidat. Eleinte kisebb robbanótölteteket használtak, hogy a hídszerkezet meg ne sérüljön. Később aztán öt kilós paxittöltettel is robbantották a jeget szinte percenként, s így sikerült hétfőn estére kiszabadítani a középső pillért. (Megjegyezzük: egy ilyen töltettel 50 tonna követ lehet kitermelni.) Közben állandóan érdeklődött a helyzet felől a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium. Felajánlotta segítségét a központi árvíz- védelmi szolgálat gépesített osztaga is. I zajló jég tetején... A készenléti szolgálat és a honvédség felajánlott segítségét eddig még nem vették igénybe. Ha egyetlen lehetőség van rá, az itt dolgozó emberek megmentik a hidat. Gyakorlott robbantok végzik hősies helytállással a munkát. Olyanok, mint Beregszászi József, a tarcali kőbánya üzemvezetője, aki szinte minden évben vállalkozik erre a feladatra. Most is ott küzd munkatársaival a zajló jég tetején, s az óriási detonációk után jóleső érzéssel nyugtázzák: közelebb jutottak a célhoz. 48 órán át — pihenés nélkül Mocsár Kálmán elvtárs, a Közúti Igazgatóság vezetője elismerően nyilatkozott az eddigi védelmi munkáról. Negyvennyolc órája tart itt a nehéz küzdelem, amely nemcsak Tokaj, hanem egész megyénk érdeklődését vonja magára. S, akik itt vannak, minden dicséretet megérdemelnek. Két nap, két éjjel van már a hátuk mögött álmatlanul. De nem fáradnak. Ezekben az órákban a népgazdaság vagyonának megvédése mellett arról is szó van: mennyit ér a munkásbecsület. A siker minden bizonnyal nem marad, ell 'Kopka János. Kisipari szövetkezeti kisii lm járja a megyét A kisipari szövetkezetek fennállásának tíz éves fordulója alkalmából mintegy 40 perces riportfilmet készíttetett az OKISZ. A film kockái hűen dokumentálják a nagy fejlődést, amit a szövetkezetek napjainkig megtettek. A film a közelmúltban országos körútra „indult” és a múlt héten Hajdú-Biharból megyénkbe érkezett. Nagy az érdeklődés mindenütt. Tegnapelőtt Vencsel- lőn tekintették meg a filmet, s ezután mutatják be Rakamazon, Kisvárdán, Ibrányban és Fehér- gyarmaton. Itt nem decikkel számolnak! Szép, nagy épülete van az állami borpinceszet- nek Napkoron. De Salán kívülről még sem mutat olyan sokat, mint amikor belül, az óriási hordók között néz szét az ember. — A borral mindennap van tennivaló, különösen ha olyan menny i- ségről van szó, mint nálunk — magyarázza kísérőnk, Képes János, a napkori pincészet vezetője. A napokban fejeztük be a oorok első fejtését, s most folyamatosan végezzük a további tejimvaió- kat. A pince két oldalán 300—‘100 hektós cementhordók sorakoznak. Ezekben gyűjtik össze a megyében felvásárolt borokat. Innen kerül aztán a bor az értékesítő pincékbe. Nyíregyházán kívül őzdra, Miskolcra és Debrecenbe is küldenek borokat. A lefejtés után végzik a seprő kiszedését, amely prés alá kerül, s belőle még értékes anyagok nyerhetők. Képünkön Bódi Miklós és Támb András „csapraverték” az egyik 460 hektós cementhordót. A csegöldi görög katolikus pap „erkölcse44 1953 augusztus 12-én, egy szép nyári napon Donka János, a csegöldi görög katolikus lelkész kerékpárján „ideájába”, Császló- ra karikázött. Egyenest a voltha- rangozóhoz, jó emberéhez, Varga Istvánhoz tartott, aki őt szekéren Csegöldről Császlóra szokta fuvarozni. Az asszonyt és a gyerekeket találta otthon. Rácz Ando- rék fdől érdeklődött, megkérdezte, hogy otthon van-e az ember, az Andor? El is küldték a Varga fiút Ráczékhoz, valami táskáért, hiszen a tisztelendő úr uborkát akart hazavinni. Ráczné az udvaron csépelte mezítláb, szakadt blúzban a pa- szulyt. Egyszercsak látja, hogy a pap a biciklivel nyomja be a kisajtót. Megijedt, hiszen még az ágyat sem vetette be, s nem volt hová leültetni a tisztelendőt, pedig az illem úgy kívánja, hogy papjukat tisztességesen fogadják. Más asszonyával akart „liűsölni“ a tisztelendő Donka tisztelendő úr illedelmesen köszönt, s érdeklődött, hogy itthon van-e Andor? — A mezőn van — felelte az asszony, s gondolta, hogy bárcsak menne már a pap, nehogy bevezettesse magát a szobába, ahol még olyan felfordulás volt. — Jaj, olyan melegem van — panaszkodott a tisztelendő. — Hol hüsölhetnék egy kicsit? Nálunk még az ágy sincs megvetve! — vágta rá az asszony. — Nem baj, csak egy pillanatra — mondta a tisztelendő úr és máris megindult a szoba felé. Az asszony a nyomában tartott, sl kelletlenül ült az ágy szélére. A pap a székre telepedett, s panaszolni kezdte, hogy beteg a felesége, operálni kellett. Ráczné még sajnálkozott is. Egyszercsak a lelkész felállt, s a csinos, feketehajú asszony mellé telepedett az ágyra. Ráczné ijedten pattant fel. — Mi az, tán nem tetszik a személyem? — kérdezte cseppet sem kenetteljesen a tisztelendő. — Hát kihullottak a fogaim, ügye?.... — Kihullták, vagy nem hulltak, engem nem érdekel! — válaszolta felháborodva Ráczné. A pap a szakadt blúz, a leomló fekete fürtök láttán teljesen elvesztette a fejét. Hiába, ő is csak „gyarló” ember. — Csókoljon meg — lihegte. Rácznénak, a négygyermekes családanyának a felháborodástól az arcába tódult a vér. — Tisztelendő úr felszentelt pap.. . Reverenda van magán ... Nem így tanultuk az iskolában! — Ez nem tartozik ide! — csattant fel Donka pap ingerülten, ,s egy szempillantás alatt hátracsavarta Ráczné csuklóit, az ágyra teperte őt, s éhesen a nyakába mart. Az asszony dulakodott vele. ,Kiáltok a gyerekeknek...I“ — Tisztelendő úr, kiáltok a gyerekeknek és bejönnek!.., A pap megijedt és elengedte az asszonyt — Borzasztó, hogy egy ember nem tud magának parancsolni! Én tudok! — mondta Ráczné. — Minden a természettől függ — felelt zavartan Donka lelkész. — Van rá eset, hogy tud, van rá eset, hogy nem tud parancsolni... — Mit szólna hozzá, ha a feleségének tudomására hoznám a dolgot? S Donka úr ekkor fogta fel valójában, hogy mit is tett. Könyörögni kezdett. — Isten ments, meg is halna!... Nagyon kérem Margitka, el ne áruljon! S míg kifelé ment, ötször is nyújtotta a kezét, s kérte az asszonyt, hogy ne szóljon. — A feleségének nem, de a férjemnek megmondom — határozta el az asszony, akinek a nyakán ott éktelenkedett a harapás nyoma. S ezután mi történt? A kurátorok megijednek Ráczné rögtön elmondta az esetet férjének, aki felháborodásában azonnal a pap után akart rohanni. Aztán nagy nehezen sikerült lecsillapítani, s ekkor a súlyosan felháborított férj, akinek Donka pap feldúlta családi nyugalmát, az egyházi tanácshoz fordult Cse- göldön, hogy üljön össze, s tárgyalják meg haladéktalanul az ügyet. A kurátorok megijedtek, s szaladtak nyomban papjukért, hogy meghányják-vessék a dolgot. Az egyházi tanács természetesen nem ült össze. Ehelyett Donka lelkész magához hivatta leghűségesebb embereit: Tatár Sándort, világi elnökét és a másik kurátort, Puskás Mihályt: — Menjetek át ahhoz az emberhez, s mondjátok meg neki, ne gyalázza a személyemet... Augusztus 20-án reggel négy órakor a „küldöttség” az ágyból keltette fel a Rácz-házaspárt. — őbenne is vér van, ő is tévedhetett — mondták megbízójukról. — Üssük helyre valamilyen formában ezt a dolgot — ajánlották. Puskás elment nyomaték kedvéért pálinkáért, s ekkor Rácz Andor Tatárhoz fordult: — Idefigyeljen Sándor bácsi! Ha azt mondanám a papnak, hogy adjon 8—10.000 forintot, ő még arra is hajlandó volna, de még ha adna is, az üggyel akkor sem áll- nék meg... Pénzzel nem lehet megvásárolni senkinek a családi békéjét! . .. Visszasírja a pap a 60 holdjál S ezután különös dolgok terjedtek el a faluban. Az ügy kipattant, s terjedtek olyan hírek is, hogy Rácz Andort a kommunisták bíztatták fel, hogy megrágalmazza a papot. Aztán azzal vádolták Rácz Andort, hogy az egészet azért találta ki, hogy 10.000 forintért megzsarolja öt. A buzgó egyházfiak szorgalmasan járták a családokat és elültették az emberek fejébe ezeket a dolgokat. Rácz Andor családi életét pedig feldúlták. A derék asztalosmestert, akit feleségével együtt eddig Császlón mindenki becsületes párnak ismert, s példás ‘házaséletéről tudtak, aki négy gyermeket nevel — nagyon megviselték az események, valósággal lesoványodott a bánatban, de igazát nem hajlandó feladni. Ki is az a Donka János tisztelendő? Csengerújfalui kulák, akinek hatvan kataszteri holdját elvették. Valamikor nagy úr volt, a leventéknél is nagy tisztséget töltött be, s ezt arra használta, hogy időnként alaposan megpofozza a leventéket. Így pofozta meg az egykori leventét, a mai csegöldi tanácselnököt, Papp László elv- társat is. A knpec lelkiatya és a 60 mázsa termény Az elvett birtokot nem tudta Donka úr elfelejteni. Azóta sincs olyan prédikációja, melyben valamilyen burkolt célzást ne tenne népi demokráciánk, társadalmi rendünk, felfogásunk ellen. Felelősségre vonja a szülőket, hogy miért engedik moziba, sport-, vagy más „erkölcstelen” rendezvényekre gyermekeiket ahelyett, hogy templomba, vagy „hitoktatásra” küldenék őket. A tisztelendő úr, ami a világi javakat illeti, nem a legszerényebb. Ügy ismerik faluszerte, hogy ő a kupec-pap, akit minden vásáron ott látni. Aztán a hívőktől a kabrinát (természetbeni juttatást) alaposan megköveteli. Ki is jelentette, hogy aki nem fizet kabrinát, annak nem szenteli fel a házát. A derék kurátorok szekérrel járják a falut és gyűjtik a terményt papjuknak, aki tavaly ily módon több, mint 62 mázsa vegyes terményt harácsolt össze. Cservenyák Miklóst, az iskola- igazgatót, aki „nemes" elgondolásaival szembeszállt, útszéli hangon szidalmazta. S mert „önérzetét” bántotta, hogy megvonták tőle a hitoktatást, eljárt a családokhoz, így Papp Ferenchez és Fekszi Miklóshoz, s felelősségre vonta a szülőket, hogy miért nem engedik gyermekeiket a templomba „hitoktatásra”. Milák Gyulá- nét a mozi helyiségében rohanta meg: — Moziba bezzeg elviszi a gyermekét, de hittanra nem jár!.:. Deák Lajos honvédfőhadnagy felségét polgári esküvőjük után magához hivatta és kényszeríteni akarta, hogy tartsanak egyházi esküvőt is. — Csak így lesz boldog a családi életűk — fenyegetőzött. S a Rácz-ügy most is folytatódik: — Lidércek gyalázzák a személyemet — mondja a szentszékről, prédikáció közben. Az emberek beszélnek, találgatnak — és félnek. Egymilliós bevétel Igaz, még távolabb van á mér- j legzáró közgyűlés, de a kisipari szövetkezetek már most latolgatják az eredményeket. így tesznek a Nyíregyházi Fényképész KTSZ-nél is, akik tavaly megyei viszonylatban , is az elsők voltak. Kíváncsiak, vajon az idén is sikerül az „élbolyban” maradniuk? Az eredmények most is biztatók. — tény képekből 1958-as tervüket 103.3 százalékra teljesítették. A tavaly megnyitott riport-részlegük egy év alatt 140 ezer forintot forgalmazott. Az elmúlt évben összesen egymillió forintnál is több értéket termeltek — csupán 28 forintos megrendelésekből. Ez pedig — durván számítva — 33 ezer ügyfelet jelent. Meddig tartja rerttegésben Donka János tisztelendő úr Cse- göldöt és Császlót? Meddig hagyjuk, hogy feldúlja a családok békéjét, a falu nyugalmát? A papság nagyrésze lojális, békeszerető ember, s a népi demokráciával békés egyetértésben teljesíti hivatását. Azt viszont nem tűrhetjük, hogy 1959-ben ilyen erkölcstelen személyek gaztetteket kövessenek el, — egyházi lepel alatt..: Győri Illés György.
