Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

1950. JANUÁR 28. SZERDA

keeetmagyarorszAo

8

(Folytatás a 2. oldalról.)

is — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára.

— Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköz.scg és hazaliság, az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus-leninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov.

— A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmaguktól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük.

A párt a maga nevelő munkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot.

— A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a továbbiakban Hruscsov. — Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát.

— Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermek- nevelésben betöltött szerepét — mondotta az előadó. E végett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bentlakásos iskolák, a bölcsődék és óvodák építését. A bentlakásos Iskolák növendékeinek száma 1965-ben legalább 2,500.000 lesz. Az óvodákban a férőhelyek száma a hétéves terv során 2,800.000-ről 4,200.000-re emelkedik.

— Az 1959—1965 években 2.300.000 szakember kerül ki a főiskolákról: a főiskolák a megelőző hét évben 1,700.000 szakembert képeztek, 1965-ben a felsőfokú képettségű szakemberek száma több, m:nt négy és fél millió lesz, vagyis 1958-hoz viszonyítva másfélszeresére növekszik.

A szovjet kutatók tudományos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy

a tudósok az elkövetkező időszakban elsősorban azon dolgoznak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleáris reakciókat, s ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak.

— Célul tűzzük ki, hogy mind nagyobb alanyokban felhasználjuk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben, növeljük a szintetikus anyagok, a maghasadást termékek és a rádióaktív izotópok felhasználását a népgazdaságban. Célunk, hogy megoldjuk a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának feladatát, s evégett a fizika, a rádióelektronika, a kibernetikai technika vívmányai széleskörű alkalmazásának alapján új technikai eszközöket alkotunk.

— A kommunizmus építése rendkívül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségének legteljesebb és mindenoldalú kibontakozására és megnyilvánulására — mondotta Hruscsov. — Az írók, a színművészek, a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és a festők emeljék még magasabbra alkotásaik eszmei-művészeti színvonalát.

— A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intézmény, lényegesen növekszik az újságok, folyóiratok és könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósítás- ra, a kulturális és közművelődési intézményeknek különösén a falun való építésére.

Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus-leninizmus újabb diadalát hozza meg.

A világ küzdőterén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocializmus

javára.

— A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el.

A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az EgyesUlt Államokat.

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—-25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több, mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy negyven százalékkal múlja felül a Szovjetuniót.

— Nem kétséges— mondotta Hruscsov, — hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8.6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem tűi is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni.

— Több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjetunió termelésének abszolút számokban kifejezett növekedése a legutóbbi nyolc évben felülmúlta az amerikai mutatószámokat — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mértékében is megelőzi az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány főtermék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát.

A hétéves terv teljesítése után valószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utolérjük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari termékek egy főre jutó termelésében.

A Szovjetunió erre az időpontra, sőt talán már előbb is, világviszonylatban az első helyre kerül mind az abszolút számokban kifejezett ipari termelés, mind pedjg az egy főre jutó termelés tekinteté^ ben. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben

—• hangsúlyozta Hruscsov.

Egyes szocialista országok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszakába

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalatai igazolnak. Hruscsov számokkal és tényekkel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fejlődését.

A szocialista, országok ipari termelése 1958-ban elérte az 1937-es színvonal ötszörösét. Egyes népi demokratikus országok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok is, miként a Szovjetunió, a kommunista társadalmat fogják építeni.

— Az egy főre jutó ipari termelésben — folytatta Hruscsov — a szocialista világrendszer egészé, ben véve már utolérte a kapitalista világrendszert. A közgazdászok számításai szerint

a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének és túlteljesítésének eredményeképpen, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme következtében a szocialista világrendszer országai a világ ipari termelésének több, mint felét szolgáltatják majd.

— A szocialista tábor országai

minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék'az elsőséget a világ termelésében. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt,

ugyanakkor a kapitalista világ egészében nem érte el a három százalékot. A szocialista tábor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munkamegosztás, különösen ennek legmagasabbrendű formái, a szakosítás és a gazdasági összehangolás. Egyedül állva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rendszerében.

Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világközvélemény figyelmének középpontjában áll.

— Barátaink szívből üdvözlik a Szovjetunió Kommunista építésének- programját. Ellenségeink táborában az ellenőrző számok zűrzavart és fejvesztettséget okoztak.

Háború helyett békás gazdasági verseny

— Nyugaton szovjet „kihívásról" beszélnek — mutatott rá

Hruscsov — De ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép élet- színvonalának emelésében.

A nemzetközi helyzet kérdéséire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háuorúra, hműm ff békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepeket, bányákat és egyéb vállalatokat, majdnem négyszáz milliárd rubelt folyósít lakások és közművek építésére és a nép élet- színvonalának számottevő emelését tűzte célul maga elé.

Másodszor, a terv teljesítése olyan méretekben növeli a Szovjetunió gazdasági potenciálját, amely a szocialista országok ;gaz- dasági potenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erőinek döntő súlyát a nemzetközi küzdőtéren.

— Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen — jelentette ki Hruscsov. — Már vannak óriási erők, amelyek képesek szembeszállni az imperialista agresszorokkal. és

vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút.

— Há majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköztársaság erős ipari hatalom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több, mint a felét állítják elő, a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov.

— Az új erőviszony annyira, nyilvánvalóvá lesz, hogy még a legkeményebbfejű imperialisták is belátják, mennyire reménytelen minden kísérlet, amelynek célja, háborút kirobbantani a szocialista tábor ellen. így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus ■— reális lehetőség nyílik arra, hogy kikapcsoljuk a társadalom életéből a

világháborút.

A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára áttérve Hruscsov elsősorban a német . kérdést érintette.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy

a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti.

Ez nagy lépés lesz előre Németország egyesítése felé.

— A békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához is, módot nyújt rá, hogy Nyugát-Berlm szabad várossá váljék, ;s megkapja a kellő biztosítékot,. hogy nem avatkoznak ügyeibe. E garancia szavatolásába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni akarunk mindezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mondotta.

— Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg annélkül, hogy ezzel lángra ne lobbanjon a világháború — így hát Németország egyesítése csakis a Német Demokratikus Köztársaság és a.Né- met Szövetségi Köztársaság közötti tárgyalások útján érhető el. — Más út nincs — hangsúlyozta Hruscsov.

— Nem elleneztük és nem ellenezzük a szabad választásokat, de e kérdést megint csak maguknak a németeknek kell megolda- niok. A két német állam megállapodása útján, nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz külföldi hatalmak nyomásával, a német nép belügyeibe való beavatkozásukkal és a Német Demokra- ! tikus Köztársaság bekebelezése útján.

Szeretnénk megkönnyíteni a két német állam számára Németország egyesítését, s ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövetség megalakítására vonatkozó észszerű javaslatát, mint első lépést az NDK és az NSZK közötti állandó kapcsolat létesítésére és az össznémet szervek létrehozására. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a távol-keleti feszültség fő forrása az Egyesült Államok agresszív politikája a Kínai Nép- köztársasággal és más békeszerető államokkal szemben. _ A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá India, Indonézia, Burma és a világ e vidékén fekvő más államok a békét védelmezik. Közös fellépésük az atomfegyver és a vele való kísérletek betiltásáért döntő mértékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csendes-óceán térségében. Az említett országok kezdeményezését támogatnák

Japán és a csendes-óceáni me» dence más országainak népei.

— A Távol-Keléten és az egész csendes-óceáni medencében békeövezetet, elsősorban pedig az atomfegyvermentes övezetet lehet és kell teremteni.

Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és afrikai népek nemzeti-felszabadító mozgalmát. »A szovjet nép és a többi szocialista ország népei tevékenyen támogatták az arab népek igazságos harcát. • A szovjet emberek forró rokonszenvét érdemelték ki e mozgalom kiváló képviselői: Gámal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság kormányának vezetője.

— Országunk — miként a többi szocialista ország, támogatja és támogatni fogja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szándékozik beavatkozni más országok belügyeibe. De nem maradhatunk közömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kom- munista-ellenesség hamis jelszavával hadjáratot folytatnak a haladó erők ellen.

Hruscsov ezután a következőket mondotta: — Minthogy az

Egyesült Arab Köztársaságban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommunizmus eszméit és vádat emeltek a kommunisták ellen, én, mint kommunista, kommunista pártunk kongresszuszán szükségesnek tartom kijelenteni: helytelen a kommunistákat azzal vádolni, hogy gyengítik, vágj' megbontják a nemzeti erőfeszítéseket az imperializmus elleni harcban. Ellenkezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és ál- hatatosabban a gyarmattartók ellen mint a kommunisták.

Hruscsov rámutatott: Nem titkoljuk, hogy ideológiai nézeteink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes politikusainak ideológiai nézetétől. De az imperializmus elleni harc kérdéseiben, a gyarmati uralom alól felszabadult országok politikai és gazdasági függetlenségének erősítésében, a háborús veszély elleni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a politikusoknak az álláspontjával. A® ideológiai nézetekben «Mutatkozó eltérésnek nem szabad gátolnia országaink baráti

(Folytatás a 4. oldalon)

H Szovjetunió Kommunista Pártjának XX!. rendkívüli kongresszusa