Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
KLLLTMAG VA It ORSZÁG 1959. JANUÁR 28, SZERDA A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei nevelő munkáját, növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszonyt, a szovjet hazafiasság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeit, harcolni a burzsoá ideológia ellen. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a „hidegháború” megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világrendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek j jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg ,,A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959- 1965 évi ellenőrző számaidról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint hetven millióan vettek részt. A gyűléseken 4, 672.000 felszólaló tett észrevételt, kiegészítést és javaslatot. Ezenkívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több, mint hat- százötvenezer javaslatokat és észrevételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Véleménynyilvánításuk során a dolgozók kifejezték az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965-re körülbelül 80 százalékkal, ebből az „A” csoportban (termelési eszközök termelése) — 85—88 százalékkal, a „ö'‘ csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) — 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi húsz esztendő alatt. H-1 1965-ben. a nyersvas-terme- íésfc 65—70 millió tonnára, az ac®l termelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruk termelését 65—70 millió'tonnára akarjuk növelni — föl .atta. — Többszörösre növeljük a színes és ritka fémek termelését __ A vas- és tszínesfémkohászafcí üzemek építésére és újjáalakítására többet szándékozunk beruházni, mint az elmúlt harminc esztendőben összesen. Ezeknek az üzemeknek kell biztosítaniok a nyersvas, az acél és a hengerelt- áru termelés tervbe vett növekedésének több, mint háromnegyed részét. — A vegyipari termelés teljes irolumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A n-,ű trágyagyártást 1965-ig — az l*i58-as tizenkét millió tonnával szemben — harmincöt millió tonnára szándékozunk emelni; — Ami a tüzelőanyagipart illeti _ folytatta Hruscsov — határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj- és földgázkitermelést és feldolgozást fejlesszük. A kőolajkitermelés 1965-re eléri a 230—240 millió tonnát, vagyis több, mint kétszeresére, a földgázkitermelés, illetve a gázgyártás hozzávetőleg ötszörösére növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az össz-tüzelőanyag- termelésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya harmincegyről ötvenegyre emelkedik, viszont a széné hatvan százalékról negyvenhárom százalékra csökken. — A hétéves terv végére a villamosenergia termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilowattórára, az erőművek előírt kapacitásának pedig több, mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben részesíti a , földgázzal, pakurával és a kis ka- lóriájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését. A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel több vízierőmű megépítése. Különböző reaktor típusokkal felszerelt számos atomvillany- Mep kezdi meg működést. olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élehniszerszükségle- téiiek és az ipar nyersanyag- szükségletének maradéktalan kielégítését, s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mezőgazdasági termékekben. Az 1959—1965-iös időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1.7- szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. —, Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov — hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának átlagos évi növekedési üteme nem egészen két százalék volt. — A legközelebbi évekre — hangsúlyozta — Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény-termelésnek, az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hét éves terv időszakában több, mint egymillió traktort, mintegy háromszázezer gabona- kombájnt kell szállítani a mező gazdaság számára. Az állattenyésztésben az elkövetkezendő hétéves tervben a fő feladat a hús, tej-, gyapjú és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre került. A* elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevőéin túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében is. A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volúmene két billió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közeláll a három billió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta — hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ug^anauiiyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege — A hétéves terv — mutatott rá az előadó — előirányozza az összes korszerű gépipari ágak, mindenekelőtt a nehézgépipar, a műszeripar, az automatika és az elektronika eszközeit gyártó ipar gyorsított fejlesztését. Különös figyelmet fordítunk rá, hogy a tudomány és a technika, vívmányainak és felszereléseinek — különösen a rádióelektronikának, a félvezetőknek, az utrahangnak, a rádióaktív izotópoknak — fel- használásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyárt- / sunk, — A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer- és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfélszeresére, az élelmiszeripar termelése pedig 1.7-szeresére emelkedik. A vasúti teherforgalom — folytatta Hruscsov — 1965-ben 39—43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt. A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti fővonalon állítják át a forgalmat villamos és motoros vontatásra. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig olymódon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél és a rakodó munkáknál. A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebbkörű automatizálása is. A iiiezŐoa/daság; fő feladata Hruscsov a következőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: — Az ipari beruházások — mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy ötszázmilliárd rubelt tesz ki, vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja. A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjászervezése a berendezés felújítása és korszerűsítése. — Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd .rubelt fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az új j hétéves tervidőszakban különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az összes beruházások .több mint 40 százalékát. — A szemestermény-termelés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez, megkezdjük a természeti és gazdasági adottságok észszerűbb kihasználását a mezőgazda- sági és állattenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg azelőtt például kéhyte'.enek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni, addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabonát az oroszországi föderáció északnyugati kerületeiben, a balti köztársaságokban, Belorusz- szia számos kerületében és Ukrajna Pcleszje nevű vidékén. Ezek a kerületek most tejtermelésre, bacon-sertés tenyésztésére és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak. •— Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959— 1965. évi ellenőrző számai is, amelyek valamennyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági, fejlődését irányozzák elő. Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkező hétéves tervben csakis altkor lehetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka termelékenysége, a tervidőszakban az ipari munka termelékenységének egy dolgozóra számítva 45—50 százalékkal, az építőiparban 60—65 százalékkal, a szovhozokban 60—65 százalékkal, a kolhozokban pedig körülbelül kétszeresére kell emelkednie. 1965 -ben az ipari termelés növekedésének háromnegyedét a munkater- lékenység emelkedése adja. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a flété vés terv a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján. A hétéves terv előirányozza: a nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján ó dol- gczÍK reáljövedelmének komoly 1 emelkedését; a rövidített munkaidőt és keve- | sebb heti munkanapot; a közszükségleti cikkek gyártá- i sónak növelés :t és minőségük | megjavítását; a hagyarár.yv! lakásépítést; a kulturális, jóléti és közellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jövedelme — a szocialista országban a nemzeti jövedelem az anyagi jólét növelésének reális alapja — 1965-ben, ! 1958-hoz képest, 62—65 százalék- j kai növekszik és csaknem hat- j szorosan felülmúlja a háború | előtti 1840-es esztendő színvona- j lát. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reá1,jövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát. Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nem csupán a kereset növelése útján kell kielé gíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, r amelyek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továbbá, hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végsősoron a bővített szocialista újratermelés és a ! további életszínvonalemelés egye- 1 elüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen, a költségvetési bevételeknek mindössze 7.8 százalékát fedezi. — Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy a legközelebbi években lemondjunk a, lakosság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomoro- dását. A Szovjetunióban a munkások s az alkalmazottak száma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik és eléri majd a 66 millió ötszázezer főt — mondotta. Hruscsov beszámolójában hangsúlyozta, hogy a dolgozók szociális ellátására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalombiztosítási és egyéb szociális juttatásokra 1958-ban több. mint 215 milliárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek. 15 millió lakás Az előadó a továbbiakban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alapterületű lakóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, annyit, amennyi a szovjet hatalom évei alatt eddig ösz- szesen épült a városokban. A lakáselosztásnál az lesz a feladat, hogy minden család külön lakást kapjon. — A kommunista párt mindig egyik program-feladatának tekintette a rövidebb munka,idő bevezetését. Az ellenőrző számokban előirányzott rövidebb munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljüli is. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is növekszik. — A kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamennyi polgárának magasfokú öntudata íEelytaíá« a 3. oldalon.) 2
