Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
R csegöldi görög katolikus pap „erkölcse“ (Cikk az 5. oldalon.) ★ Miért nem kell a legény ? (Cikk a 7. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ura 50 iiilér 1959. JANUÁR 28, SZERDA Hősi küzdelem a fenyegető jégárral (Tudósítás az 5. oldalon.) ★ Aki többet termel, többet is kapjon (Tudósítás a 7. oldalon.) A Szovjetunió számára lehetővé vált, hogy a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen A hétéves terv a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szakasza—A Szovjet* unióban lesz a legrövidebb munkanap és munkahét a világon — Történelmi feladati az egy lakosra számított termékek előállításában utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat! Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL rendkívüli. kongresszusa Moszkva. (MTI): Kedden délelőtt moszkvai idő szerint tíz órakor a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Tíz óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnökségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kongresszus résztvevői helyükről felállva hatalmas tapssal köszöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Palmiró Togliattit, Jacques Duclost, és a nemzetközi munkásmozgalom sok más, kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban tíz órakor hatalmas tapssal, felállva köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a Központi Bizottság elnökségének tagjai haladtak. Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot tanácskozási joggal, 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak résztvenni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitottnak nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát. A Központi Bizottság első titkárának -javaslatára a kongresszus résztvevői felállva, egyperces néma csenddel áldoztak a nemzetközi munkásmozgalomnak a XX. kongresszus óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachin- ról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zapotockyról, Giuseppe Di Vitto- rióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot- Curie-ról. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képviselőit, majd a párt és a szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Az elnökség tagjainak sorába választották a Központi Bizottság elnökségnek tagjait és rajtuk kívül a szovjet politikai élet több vezető személyiségét, a termelés kiváló képviselőit. Ezután megválasztották a titkárságot, a szerkesztő bizottságot, és a mandátumvizsgáló bizottságot. ' Az elnökséget ezután Kjricsenko, a Központi Bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszantartó lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki tíz óra harminc perckor kezdte meg a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolót. N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP XXL kongresszusán — Évről-évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége, a dolgozók sok nemzetiségű állama — mondotta ezután Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai. Ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. Moszkva, (MTI): Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója elején megállapította: a párt- kongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítésére vonatkozó programot. — Három év telt el a XX. párt- kongresszus óta — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban, A szocalizmus világa ina erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. — Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek. Hruscsov ezután a szovjet nép munkájának nagyszerű sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és Központi Bizottságának, — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. — A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari-, és kolhoz-nagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volúmenét tekintve Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. — A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése volt — mutatott rá Hruscsov. — Az úi iparigazgatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munká- íának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak: konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. Hruscsov, megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozparasztságnak és a szovjet — A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940-től 1958-ig majdnem kétszeresére, a Pa* rasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája .— mutatott rá a továbbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelüli hét és fél millió, 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyu- gat-Németország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem hárotnértelmiségneki a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről, elmondotta, hogy az utolsó fél évtized alatt a szemes termény évi termésátlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva. szór annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tű- diósoknak, tervező-mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. — A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. A Szov jetunió belső és nemzetközi helyzete még sohasem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — A Szovjetunió az agressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. Hruscsov, áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a nép- gazdasági és társadalmi, politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most fejlődésének új, igen fontos időszakában a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: Szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egv lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat Hruscsov, miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagi, technikai bázisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valameny- nyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren : tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékenységét a kommunista társadalom építésében, (Folytatás a Z. oldalon.)
