Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
2 AELETMAGYARURSZAG 1959. JANUÁR 27, KEDD MŰVELŐDÉS A Megyei Tanaca művelődési osztályának rovata Ady Endre .* Gőg és Magág fia vagyok én Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall. Szabad-e Dévénynél betömöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek. Legyek az Üj, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul, üe addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar. Negyven éve halt meg Ady Endre Negyven évvel ezelőtt, amikor az egész ország forradalmi lázban égett, mikor minden nap valami váratlan, új politikai eseményt hozott, egy megdöbbentő hír fordította a közfigyelmet egy kis időre az irodalom felé: meghalt Ady Endre! Meghalt Ady, aki „Üj idők dalaival” rontott be a magyar irodalmi életbe, és megjelenése hatalmas vihart támasztott a szellemi élet berkeiben. Sokan megtámadták merész hangjáért, a sötétség hívei nem vették szívesen, hogy a világosság ügyének ilyen félelmetes, új fáklyavivője akadt. De sem a'tá- madások, sem az agyonhallgatás nem használtak. Verseinek, eszméinek, új irányzatának kezdettől fogva voltak igaz barátai. És ezek száma egyre növekedett. Igaz, Ady hívei igen vegyes tábort alkottak: nem mindenki szerette ugyanazt verseiben. Voltak egyesek, akiknek csupán a költő formai újításai tetszettek: mások elsősorban szokatlan, őszinte hangját kedvelték, akik pedig legmélyebben átérezték nagy gondolatait, mondanivalójának forradalmi tartalmáért lelkesedtek. És ez utóbbiak láttak legtisztábban. Mert Ady új irányzatában a forma és a tartalom elválaszthatatlanul (j nemcsak a magyar költészetet akarta megújítani, hanem az egész magyar életet. Egyszerre akart végezni mindazzal, arni népünk haladását akadályozta: a zsarnoksággal, a gőgös mágnások uralmával, a főpapi népbutítással, a szipolyozó tőkével. „Rohanunk a forradalomba” ezt a nagy, világmegváltó gondolatot ezekben az években senki sem képviselte olyan határozottan, oly elszántan és akkora következetességgel, mint Ady. Harcaval sokan rokonszenveztek. Szabadságeszméiért az egész fiatalság lelkesedett. Az akkori szellemi élet legjobbjai támogatták bátor küzdelmét és vele együtt kérdezték: „meddig lesz még úr a betyárság?*’ De Ady amellett, hogy az ő segítségüket is elfogadta, — meglátta a magyar társadalomban azt az igazi erőt, amely egyedül képes nálunk — és a Földön mindenütt — új világot alkotni. A magyar proletárokban látta legigazabb szövetségeseit, szíve értük lángolt, és harcu kát tekintette a jövő reménységének. Már betegen feküdt ágyában, amikor 1913. őszén diadalmaskodott az a demokratikus forradalom, amelynek másfél évtizeden út hirdetője, magvetője és dalnoka volt. Ö nem akart itt megállni: bízott abban, hogy idővel a szocialista eszme — amelyben szívvel-iélekkel hitt — lesz úrrá a földön is... ... És ekkor — reményei tetőfokán — ragadta el a halál! Érezte akkor minden becsületes, haladó gondolkodású magyar, hogy e halott óriás életműve sohasem lehet az enyészeté. Költészete felett nem lehet úrrá az elmúlás. Se ma negyven évvel Ady halála után nyugodtan mondhatjuk: neve’ alkotásai és szabodságeszméi örökké élni fognak! Merényi László. (Jj belépők Kántor,fáttosi bau A kántorjápcsi Béke Termelőszövetkezetben tavaly több mint harminc forinttal fizettek minden munkaegységet. Akik becsületesen kivették részüket a közös munkából, szép jövedelemmel dicsekedhettek zárszámadáskor. A termelési terv készítése idején most is biztató. számokat helyeztek kilátásba. tgyekvésüket látva a napokban-öt család hét taggal kérte felvételét a közös gazdaságba. Többek között Makai János, Réz^ műves Gusztáv, Ferenczi Jóasef, Györke Jánosné és Horváth Zsig- mond írták alá a belépési nyilatkozatot. Ugyanebben a községben a Szabadság Termelőszövetkezetbe kérte felvételét Gzine Zsig- mond dolgozó paraszt Wikofán egy washingtoni üzletben Szovjet dalesteket KÉTNYELVŰ SZAVADÓVERSENYT, MAGYAR-SZOV- ! JET MEZŐGAZDASÁGI NA- j POKAT RENDEZNEK A BAK- TAI JARASBAN a magyar-szovjet barátsági * hónap batalórántházi járási el- I nöksége elkészítette munkaprogramját. A program bőséges javaslatokat foglal magában a barátsági hónap előkészítésére és lefolytatására. Többek között elhatározták, hogy márciusban magyar—szovjet mezőgazdasági napokat rendeznek a járás több községében. A zenei hét alkalmával másutt lemezes előadásokat, Illetve szovjet dalesteket tartanak. Érdekesség - még: hogy kétnyelvű szavalóversenyeket is terveznek. egyedülállóan a megyében. Február elsején indul a Színjátszó Akadémia Korábbi híradásunk szerint a megyei színjátszó rendezők továbbképzésének - érdekében indított Színjátszó Akadémia január 25-én tartja első konferenciáját Illetékes helyről közölték, hogy a konferencia időpontját eltolták, e az első konferenciára február elsején kerül sor, Turóczy György vezetésével A. I. Mikojan elvtárs, a Szovjetunió . Minisztertanácsának első, elnökhelyettese Washingtonban meglátogatott egy önkiszolgáló boltot is. Az AP hírügynökség fotóriportere azt a pillanatot örökítette mei,,' amikor Doris Vindsor, az áruház dolgozója összeszámolja a vendég vásárlását. Ahol „házhoz szállítják“ az előadást Ramocsaházán ebben az évben érdekes kísérletet valósítottak meg. Kovács Sándor iskolaigazgató és Hübet Dezső kultúrótthon- igazgató kezdeményezésére elhatározták, hogy az ismeretterjesztő előadásokat — családi házakban tartják meg! Az egyes előadásokat -maga a tanácstagság szervezi. Az első előadásoknak nagy sikerük volt. Azóta minden hét csütörtök estéjén a faluban öt különböző helyen tartanak előadásokat Legutóbb például az élet eredetéről, a vérszegénységről, az ENSZ szervezetéről hangzottak el előadások, s két diafilmes vetítés is történt. Egy alkalommal 25—30 hallgató gyűlt össze a bejutott, ülőhelyekkel ellátott „nagy szobákban”, s történt már nézeteltérés js, amiatt, hogy melyik ház legyén a vendégfogadó. Az előadásokat a község pedagógusai, az orvos és az agronómus tartják. A fokozódó érdeklődés arra mutat, hogy a kísérlet életrevaló, és valószínű, hogy a megye más községeiben is talajra talál. MOSZKVÁRA NÉZ A VILÁG Gyáros László né tart élménybeszámolót Vietnamról Nyíregyházán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajzi és nemzetközi szakosztályainak rendezésében január za-en, csütörtökön lesz a földrajzi előadássorozat második napja. Ekkor Gyáros Lászlóné Vietnamról tart előadást. Az előadónő, férje oldalán, aki diplomáciai küldetésben volt ebben a távolkeleti országban, hosszú éveket töltött kint. Megismerkedett ennek a hősi harcok árán felszabadult népnek az életével, szép kincsekben gazdag országával. Nem kívülről, a pár hetes utazásra indult embernek a szemével nézte a sok-sok látnivalót. Módjában volt betekinteni ennek a gazdag lelkű, küzdelmekre képes, az előrehaladásért minden munkára kész népnek a termelő munkájába, rohamosan bontakozó és sok eredeti vonást hordozó Kultúrájába, állami, társadalmi szervezetébe, s az egyes emberek otthonába. Rengeteg élményt és megfigyelést gyűjtőit össze mintegy hét éves kinttartózkodása auui. itooűl az élmény tarocTmcsi 2 a legjavát adja nyíregyházi hail-J gatóságánafc. Az előadást méltó-J képpen illusztrálja majd a Vietnamról készült kultúríilm. Ezt a földrajzi előadást is a; SZOT-székházban, a Móricz Zsig- mond Kultúrotthonban tartják meg január 29-én, csütörtökön X délután 6 órai kezdettel. A nagy* érdeklődésre való tekintettel je-* gyekről előre lehet gondoskodni a } TIT Zrínyi Ilona utcai titkárságé- * nál. Felnőtt jegy 3.-— Ft, tanuló-J jegy 2.— Ft. Az iskolák, uicre gondoskodjanak az előadást meghallgató tanulócsoportok együttes jegyváltásáról. Keleti és nyugati tudósítók hada figyeli ezekben a napokban Moszkvát, amely újra a világérdeklődés központja lett. Hatalmas tetteket értékel és gigászi munka kezdete a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL rendkívüli kongresszusa, amely a kommunizmus fényeit gyújtja meg. Moszkvára néz a világ. Moszkvára tekint a szocialista tábor országainak valamennyi hépe, a szovjet főváros eseményeit olvassa először a nyugati proletár. A moszkvai események nyomán értékeli át a helyzetet a burzsoá diplomácia. A telefonok, távírók jelentéseit várják a legnagyobb amerikai, angol és francia hírügynökségek, hogy világgá röpítsék kénytelen elismeréssel a negyvenegyéves szovjethatalom dicső pártjának tanácskozásáról szóló híreket. Voltak és vannak nyugati lapok, kapitalista politikusok, akik feneketlen gyűlölettel emlékeznek meg a négy évtized munkájáról, voltak és vannak szemle- m ék és külügyi szakértők a tőkés világban, akik metsző gúny- t;yal párosult önbirálattal foglalnak állást a Szovjet ü vő fejlődését illetően. Egyben azonban mindnyájai egyetértenék: a Szovjetunió létezik, él és állandóan erősödik. — Számolni kell ezzel a hatalommal — mondják egyes józanabb körök. Hiszen a Szovjetunió* nem sikerűit háborúkban legyőzni, ez az ország nem gyengült az évtizedek folyamán. El kell ismemi, hogy visszaverte a szovjethataio-m az intervenciót, sikeresen valósította meg minden elképzeléseit. Fellőtte az interkontinentális rakétát, s a világűrben kering mesterséges holdja, s a naprendszer tizedik bolygója. Pedig ugyanez az ország a forradalomelőtti Európa egyik legelmaradottabb országa volt. S 1917-ben még arról cikkeznek a nyugati lapt’r, hogy ez az ország nemsokára összeomlik. Napokat, heteket adtak a bolse- vizmusnak, s Francis, az Egyesült Államok moszkvai nagyköveté jelentésében így ír: „A bolsevik kormány nem marad sokáig hatalmon”. Pointdexter, az amerikai kongresszus tagja így álmodik: „Oroszország pusztán egy földrajzi. fogalom és nem is lesz soha egyéb... az Egyesült Államoknak most az a feladata, hogy megfelelő módon intézkedjék Oroszországot, 140 milliós lakosságát és korlátlan élelmiszer-, energia- és ásványi forrásait illetően.” Wintson Churchill, az akkor még fiatal angol hadügyminiszter sokkal józanabbul ítélte meg a hélyzetet: „Egyszer s mindenkorra vége van Nagy Péter birodalmának, de még annak a liberális Oroszországnak is, amelyről a Duma, meg csak az imént összehozott alkotmányozó gyűlés is annyit álmodozott. November nyo.cadi- kán átvette a hatalmat valamilyen Legfelső Bizottság, ez az embertelen, vagy . emberfeletti szervezet — teljesen mindegy, hogy melyik jelzőt használjuk.“ Aztán következett a nagy sajtókampány, hogy az olvasóval elhitessék: Oroszországban elszabadult a pokol, a bolsevikok egytől egyig erkölcsi hullák, gyilkosok, akik lábbal tapossák az emberi erkölcs elemi törvényeit. Ezzel a propagandahadjá- rattaí akarták elszigetelni a Szovjetuniót a nyugati dolgozóktól. s előkészíteni az újabb világháborút a szövjethatalom megsemmisítésére. Julius Fucsik, a nagy cseh író és költő 1935-ben ellátogatott a szovjet országba. A cseh munkások azzal bízták meg, jól nézzen körül, s mindenről számoljon be nekik. Fucsik nem titkolt semmit. Elmondta, hogy látott rongyos embereket, borotválatlano- kat. Igaz, a Szovjetunióban nincs elég borbély és gyufa. És még sok minden hiányzik. De megépült a magnyitogorszki kombinát .amely árammal látja el az új üzemeket, a falvakat. A do- nyeci bányászok szenes arcán látta a boldogságot, amely annak szólt, hogy ezer és ezer vagonok mennek teli szénnel a végtelen kohók torkába. Ez az ország már kinőtte a gyermekcipőt, s még nem telik újra neki. De ez az állam már óriás.
