Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

1959. JANUAR 27, KEDD KELETM A£»Y AROKSZÁG (• . 3 A nyíregyházi iskolások is résztvesznek a Sóstó szépítésében Szát kitt az Sóstó Gyógyfürdő vezetői az 1959. évi parkosítási munkálatod­hoz segítséget kértek a nyíregy­házi iskoláktól. A felhívás ered­ményeképpen már eddig is két iskola jelentette be segítségét. El­sőnek az 1507-es sz. úttörő csapat pajtásai ígérték meg, hogy a tavasz folyamán mintegy 140-en részt vesznek Sóstógyógylürdő Kállósemjénben, a Növényvédő Állomás rendezésében háromhetes tanfolyam volt. Az állomás leg­jobb szakemberei oktatták a ter­melőszövetkezeti és állami gazda­sági dolgozókat a növényvédelem alapvető tudnivalóira. A hallga­tók megismerkedtek a legújabb gépekkel, növényvédő szerekkel. Dózsaszőlő egy település Sza- oolcsban a többi között, ahol még élnek a régi nóták, lakodalmas ritmusok, Tirtkó Istvánná dó- zsaszölői tanítónő elnatározta, hogy ezeket mind összegyűjti. Ez eddig rendben is lett volna, ha nem kap biztatást a Megyei Ta­nács Művelődési Osztályától, hogy még karácsony előtt kijönnek és hangfelvételt készítenek, össze is gyűltek a kiielölt naoon az isko­lában 30—60 éves jóhangú asszo­nyok és férfiak, s hogy a lako­dalmas zene se hiányozzon, még a helybeli .,műkedvelő” ’zenésze1' is. S vártak, vártak.;. 5 helyett már 10-et mutatott az óra, s még nem jött senki. így minden- lei hazaballagott. E hó 19-re ismét kitűzték a be­ígért hangfelvételt. A tanítónő kérésére 18-an összegyűltek az iskolában próbára. Ment is min­den szépen. Jól fog sikerülni — mondogatták — s már előre tér­parkosítási munkálataiban. — A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimná­zium tanulóifjúsága sem eresz­tette el a füle mellett a segítség­kérést, s ők is megígérték, hogy tőlük is szép számmal részt vesz­nek a Sóstó szépítésében. A hí­rek szerint a többi nyíregyházi iskolák sem akarnak elmaradni. A védekezési munka végzéséről számos szakfilmmel is bővítették tudásukat. A tanfolyamon résztvett hallga­tók szombaton tettek vizsgát. Negyven olyan szaktanfolyamot végzett dolgozó kapott igazol­ványt, akik megismerkedtek a legújabb védekezési módokkal. vezték, ki melyik dalt énekli, hallgassák majd a dédunokák is, hogyan énekeltek a régi öregek!? S mi történt másnap? Az éne­kesek, a zenészek ismét össze­gyűltek, az igazgató ismét ki­ment az autóbuszhoz, a tanítónő ismét izgult: csak már itt lenné­nek! — s a, hangfelvétel ismét elmaradt. De legalább egy rövid telefonüzenettel értesítették vol­na a dózsaszőlősieket, hogy ne várjanak hiába! Vagy azt hi­szik, a tanyasiakban nincs önér­zet? Ha egy tanyasi ember meg­ígér valamit, azt tűzön-vízen ke­resztül is teljesíti. De elvárja, hogy őt se bolondítsák el. Nagyon kíváncsian várjuk az illetékesek válaszát s ’ reméljük, hogy máskor hasonló eset nem fordul elő! A hangfelvételen szerepelni vállalkozó dózsaszőlősi dolgozók. „Mindenképpen' támogatnunk kell a Kömmunista -Ifjúsági Szövetség és a Szövetkezetek Országos Sző- vétségé szervezésébeit . elsősorban a j termelésre alakult falusi ifjúsági szövetkezeteket/* (A megyei .termelőszövetkezeti párt- aktíván elhangzott beszámolóból.) A kollektív munkára való ne­velés lehetőségei nyíltak meg a fiatalok előtt a falusi ifjúsági szö­vetkezetek megalakítása révén. Lehetőség. nyílt a mezőgazdasági munka iránti szeretet mélyítéséi«, a nagyüzemi módszerek megisme­résére, a kevésbé foglalkoztatott fiatalok problémáinak megoldásá­ra. A nyírmihálydi pártszervezet kezdeményezésére a helybeli ki- szisták nem mulasztották el meg­ragadni a kínálkozó alkalmat. Egy ötven holdas összefüggő táblán, amely az utóbbi években nem volt megfelelően kihasználva, ti­zennégy taggal megalakították a falusi ifjúsági szövetkezetét. Mivel az összefogásnak ez a formája még ismeretlen,, házilag készítet­tek működési szabályzatot. R házi alapszabály lényege Belépési nyilatkozatot fogalmaz­tak. Ebhen feltüntették, hogy a belépni szándékozó fiatal magára nézve kötelezőnek tartja a házi alapszabályban- rögzített feltétéle­ket. Azt, hogy becsülettel helyt­állnak a közös munkában, és a megtermelt javakból! 'munkájuk arányában részesülnek. Közgyű­lésen döntenek a szövetkezettel összefüggő kérdésekben,- együtt határozzák meg a termelési fel­adatokat, a bevételi, kiadási’ ará­nyokat. Említésre méltó, hogy a jövedelem öt Százalékát kötele­zően ajszövetkezet továbbfejlesz­tésére fordítják. Üj tagok felvé­teléről a közgyűlés dönt. A Vég­zett munkát munkaegységgel mé­rik, a jövedelmet éhnek arányá­ban kívánják elosztani. A szövet­kezet tagjainak számát legalább húszra kívánják emelni tavaszra. R szó és a tett egysége A nyírmihálydi fiatalok a szö­vetkezet megalakítása után nyom­Vizsgát tettek a növényvédelmi tanfolyam hallgatói Keresetlen szavak ~ hangfelvétel-ügyben a megyei tanács művelődési osztályához Ne beszéljünk ma a legna­gyobb eredményekről, ne han­goztassunk nagy szavakat. Az, hogy a New York Times elisme­ri: „Az amerikai munkás ezt mondja: a háború előtt sokkal jobban éltem, mint ma. A szov­jet munkás pedig: ma sokkal jobban élek, mint a háború előtt." Persze, az igények, a körül­mények nem voltak egyfor­mák. De életszínvonal emelke­déséről elsősorban a Szovjet­unióban lehet beszélni, ahol be­vezetik a hatórás munkanapot számos iparágban, ahol a néhány évtizede még szinte az állati sorban élő orosz munkás utódai már villannyal és gázzal ellátott lakásban élnek. Más példa: az Egyesült Államokban ma hat­millió munkanélküli él, a szov- jethatalom nem ismer munka­nélküliséget. A nyugati világ­ban nem könnyű bekerülni az egyetemekre, a párizsi Sorbonne diákjai azért ^öntettek, hogy bő­vítsék az egyes fakultásokat, a Szovjetunióban fizetik a diáko­kat, hogy tanuljanak. Ezek a tények. Igaz, a Szov­jetunió még csak mintegy het­ven százalékát adja az Egyesült Államok ipari termelésének. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a jelenleg teljesítés alatt álló hatodik ötéves terv legfőbb fel­adata a mezőgazdaság viszony­lagos elmaradottságának felszá­molása és az életszínvonalnak az eddigi mértéket meghaladó növelése, a mezőgazdaság, kü­lönösen az állattenyésztés hoza­mának nagyarányú növelése. Túl akarják szárnyalni az USA eredményeit. És ki kételkedik ma már komolyan ebben, aki ép elmével rendelkezik? A Szovjetunió ipari termelé­sének áilóalapja 1929-től hu- szonnégyszeresére nőtt, ez idő alatt harmincezer ipari nagy­üzem, ötezer állami gazdaság és kilencezer gépállomás létesült. 30 ezer kilométer vasúti vonalat és 65 ezer kilométer ipari vá­gányt építettek. A nyugati laptudósítók kény­telen-kelletlen beismerik, hogy szovjetállam munkásai számára a legemberségesebbek a törvé­nyek az egész világon. Hol van a földön még egy olyan ország, ahol egymillió gyermeket ápol­nak a tiszta, fényes és levegős bölcsődékben, kétmillió gyermek tartózkodik az óvodákban? Az amerikaiak szeretnek ma­napság is dicsekedni azzal, hogy náluk van a világ legtöbb gép­kocsija, a legtöbb televízió. Ez igaz. (Bár a Szovjetunió e téren sem marad el sokáig!) De ez je­lenti csupán az életszínvonalat? Aligha. Nyugodtan kiszámíthat­juk a szovjet és az amerikai munkás átlagkeresetét, de hozzá kell tenni azt is, hogy mire költ a két munkás. Kell-e fizetni a szovjet isko'ákban tandíjat és miért nyolcszorosa-Lízszerese a nyugati munkás lakbére szovjet kollégája lakbérének? Semmiképpen nem akarjuk bizonygatni, hogy egynéhány do­logban nem magasabb ma még az. élteszínvonal a nyugati álla­mokban, elsősorban az USÁ-ban. Jó,, ott még magasabb. De a Szovjetunió most megvitatásra kerülő hétéves terve azt tűzi ki, hogy a világon a legmaga­sabb lesz az egy főre jutó ter­melés, így a fogyasztás is. Ez pedig azt jelenti; hogy hét esz­tendő múlva a szovjet emberek életszínvonala lesz a Világon a legmagasabb. Ki tagadja ezt? Immár senki. Még a legvadabb francia, angol és amerikai tőkés lapok, mi több, magasállású vezetők sem azt igyekszenek elhitetni dolgo­zóikkal, hogy az egész terv egy légből kapott valami, hanem keseregve cikkeznek a szocializ­mus életrevalóságáról; van olyan is, hogy nagy gazdasági győzelméről. Negyvenegy év télt el azóta, hogy az amerikai képviselő és a nagykövet megtette ismert kije­lentését. Azóta felrepültek a höldrakéták és á, gazdasági szputriyikok naponta törnek bor­sot a burzsoázia orra alá. Miko- jan elvtársnak — legutóbbi láto­gatásakor már senki sem jósolt gazdasági kudarcot. . Ellenkező­leg. Nagy tekintélye van már a szovjethatalomnak Deterling Ford. Morgan urék előtt is. És ezt az óriási tempót, ezt a nagy száguldást látva biztos: tíz. év múlva már azon gondolkoznak nyugati kollégáink: hogyan ma­gyarázzák meg 'a dolgozóknak e nagy versenyfutás szovjet győ­zelmének okát. Kopka János. ban munkához láttak. Szorosan együttműködnek a helybeli föld­művesszövetkezettel, az itteni ve­zetőség révén gépekről gondos­kodtak. *en holdas területükön minden talpalatnyi földet felszán­tottak. Harminchárom holdra mintegy ötven mázsa műtrágyát szórtak. Termelési hitelre vetőma­got kaptak. Tizenegy holdon ide­jében földbe tették a rozsot, négy holdon az őszi árpát. És nem is akárhogyan! Műtrágyázott terüle­ten, géppel vetettek. S ami még ennél is figyelemreméltóbb: két henger közé vetették a rozsot. Az első perctől ragaszkodnak,a. nagy­üzemi, korszerű eljárásokhoz, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásához. Szakmai tanács­adójuk Goda Sándor elvtás, a helybeli pártszervezet titkára, aki egyben aktív tagja is a fiatalok szövetkezetének, résztvett a KISZ- titkárral együtt — aki Szintén tagja a szövetkezetnek — az első közös munkában, a műtrágyaszó­rásban, a szántás-vetés elvégzésé­ben. A gépek révén nem sok ten­nivaló akadt ugyan, de az első kö­zös munka sikere mégjobban megerősítette az összefogás erejé­be vetett bizalmukat. 1 R fiatalok is tudnak tervezni Először is meghatározták, hogy a 15 hold őszi kalászoson kívül tavasszal vetnek 15 hold kukori­cát, 15 hold burgonyát és 5 hold borsót. A pénzügyi illetve a be­vételi és kiadási tervben kiszá­mították, hogy az ötvenhold mély­szántása 11 ezer forintba kerül. Eddig ötven mázsa műtrágyát használtak fel. Tavasszal szintén 50 mázsát szórnak a területre. Ez összesen hétezer forint. Boroná- lásra, tárcsázásra, hengerezésre háromezer forintót fordítanak. A kapá&nüvények háromszori gépka- pálása tízezer forintot igényel. Ve­tőmagvakra 39 ezer forintot ad­nak. (Százhatvan mázsa vetőbur­gonyájuk már megvan, szakszerűen tárolták.) Egyéb, előre nem látha- , tó kiadásokra tízezer forintot szántak, összesen mintegy 80 ezer forint kiadásuk lesz. 50 forintos munkaegységre számítanak Kalászosokból holdanként ÍQ mázsás termést várnak. Burgonyá­ból hetvenet, kukoricából húszat, borsóból tizenkettőt. 150 mázsa kalászosterményből, mázsánként 180 forintos áron 27 ezer forintot terveznek. Háromszázötven mázsa burgonyát vetőmagként' értékesí­tenek mázsánként 160 forintért. Ez 56 ezer forintot hoz a házhoz. Hétszáz mázsa burgonya mázsán­ként 60 forintos áron 42 ezer fo­rintot jövédelmez. A borsó tizen­kétezer, a kukorica harmincezer forinttal gazdagítja majd őket. Ösz- szes bevételük 167 ezer forint lesz. Ebből levonva a 80 ezer forint ki­adást, összesen 87 ezer forint t'sz- ta bevételük lesz! Minden 'ter­ményféleséget értékesítenek, kész­pénzzel fizetik a munkaegységet. Az ötven hold megmunkálására mintegy 1500 munkaegységet for­dítanak. Ha a tiszta jövedelmet ezzel elosztjuk, ötven forintot ér majd egy munkaegység. Húsz fia­talnak egyenként négyezer forin­tot jelent ez. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a falusi ifjúsági szö­vetkezet nem köti le állandóan tagjait, ez szép kereset, nagyot nő a fiatalok tekintélye a szülők előtt. Gyüre Margit KISZ-titkár már azt számolgatja, hogy mire .. költi majd keresetét. Kombinált szoba­bútort hkar vásárolni ősszel. A feiitötfek segítségét váriák A párt- és a KISZ-szervezet po­litikailag, a földművesszövetkezet gazdaságilag segíti őket Mindez azonban nem elég. A szülők se­gítségére is szükség van. Ismer­kedjenek meg a fiatalok szövetke­zetében rejlő lehetőségekkel. Bá­torítják gyermekeiket a ketös munkában való részvételre. Né­hány idősebb, tapasztalt gazdát tagként is szívesen látnak. Ilyen irányú érdeklődés van is már a faluban. Nagy Tibor. A nyíregyházi rádió mai műsora Napi krónika. — Egy kedves meghívás. — Ady-kutató munka Debrecenben. — A nyíregyházi já­rás állattenyésztése. -—Téli mun­ka tavaszi tervek. — Jégár a toka­ji hídnál. — Űj családi házak. — Hallgatóink javasolják, az illeté­kesek válaszolnak. — Nők műso­ra. — 20 perc népi muzsika. Tejből 90 ezer forintos jövedelem A hodászi Úttörő Termelőszö­vetkezetben 20 darab fejőstehén van. Naponta 3 kiló abrakot, szá­lastakarmányt, 40 kiló lédús ta­karmányt kapnak egyenként a jószágok. A szövetkezetét a Ho­dászi Állami Gazdaság patronál­ja. A gazdaság ellátja a szövet­kezet tehénállományát elegendő mennységű moslékkal. A közel­múlt hetekben is 10.6 liter volt a íejési átlag a szövetkezetben. — Meggyőződtek róla, hogy érde­mes gondot fordítani a tehénállo­mányra. Tavaly például közéi 90 ezer forint bevétele volt a Szö­vetkezetnek a tejből. Jól dolgozik a csengeri legeltetési bizottság Még egy hete sincs, hogy a tengeri községi taftács megvitat­ta a legeltetési bizottság tervét és határozatot hozott a közös le­gelő önkéntes trágyázására. Ügy döntötte}!, hogy minden olyan gazdát felkeresnek, akinek legelő-, re jár a jcszágja és megkérik, hogy számosállatónként egy sze­kér trágyát vigyen ki. ; Azóta hosszú szekér- és szán­sorok vonulnak a legelőre. Ed­dig mintegy 500 szekér trágya ván kint, amit szét is terítettek! A legetletési bizottság vezetői, a le­gelőn veszik nyilvántartásba, hogy ki tett már eleget a tanács­ülés felhívásának. Vannak olyan dolgozó" parasztok is, mint Bokor Árpád, Barkász Gedeon, akik 5—5 szekérrel vittek már a kö­zös legelőre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents