Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

Holdrakélák és gazdasági szpntnyikok (Cikk a 2. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára 60 fillér 1959. JANUÁR 25, VASÁRNAP 1 <?U esték Szamoskeesen (Riport a 2—3. oldalon.) ★ HUMOR <6. oldal.) A januári párttag gyűlések elé A mostani taggyűléseknek kü­lönös jelentőséget ad az a tény, hogy a Központi Bizottságnak a pán agrárpolitikája néhány kér­déséről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről ho­zott decemberi határozatával is­merkednek meg az alapszerveze- tpkben és ennek alapján hosszabb időre megszabják tevékenységü­ket. Az ellenforradalom ieverése óta eltelt két év alatt teljes gazdasági és politikai konszolidációt értünk el. A mezőgazdaság terén úgy a termelésben, mint a szövetkezetek számszerű gyarapodásában szület­tek eredmények. A korábbi évek­hez viszonyítva a megnövekedett termelési biztonság és számos ter­melést segítő rendelkezés nyomán az egyénileg dolgozó parasztok is többet termeltek, de a termelő­szövetkezetek átlagai még gyor­sabban növekedtek.. Kalászosok­ból megyénkben 1.8 mázsával, burgonyából 20 mázsával, cukor­répából pedig több, mint 30 má­zsával termeltek többet holdan­ként, mint az egyéniek. 1958-ban meglévő szövetkezetekbe 4572 tagot vettek fel, az újonnan ala­kult 38 tsz-be pedig 520 dolgozó paraszt tömörült, összesen több, mint 5000 taggal gyarapodott a termelőszövetkeztei tagok létszá­ma. Mindemellett megyénkre is vo­natkozik az a megállapítás, hogy a fejlődésben elért eredmények­nél nagyobbak a lehetőségek és már a közeljövőben ki kell hasz­nálnunk ezeket a lehetőségeket. A szövetkező ti tagok jövedelme a közepesen működő tsz-ekben el­éri a 6—7 holdas dolgozó parasz­tok életszínvonalát, a jobbak pe­dig a középparasztokkal vetek­szenek. Sok tízezer parasztcsalád­nak lenne azonnal jobb az élete, ha a szövetkezeti utat választaná. Van tehát vonzóerő a szövetke­zetekben. A gyorsabb fejlődést néhány té­ves nézet, revizionista felfogás is akadályozta az elmúlt két évben, amik egy része még mindig hat. Az alapszabálytól való eltéréssel kevés helyen lehet találkozni. A szektás elzárkózottság azonban még mindig számos szövetkezetre jellemző. Pedig semmi joguk nincs a felemelkedés útját elzárni azok elől a dolgozó parasztok elől, akik most szánták rá magukat arra a lépésre, amit ők néhány évvel korábban megtettek. Akadályozta a gyorsabb fejlő­dést az az elvtelen nézet, hogy a szövetkezetről való beszélgetést, a felvilágosító munkát sok funkcio­nárius is az önkéntesség megsér­tésének tartotta. Azok követnek el hibát, vétenek a parasztság és az egész társadalom ellen, akik nem beszélnek nyíltan, nem vitatkoz­nak erről a kérdésről és nem magyarázzák meg, hogy a belépő jobb életéről, valamint gyermekei jövőjéről van szó. Akik még min­dig azt mondják, hogy a termés­hozamok növelése és a szövetke­zetek számszerű fejlődése egy- időben nem történhet meg, azok­nak az elmúlt években a mind­két téren elért eredmények mon­danak ellent. A taggyűléseken beszélni kell arról, hogy a szocialista társada­lom megvalósítása csak a mező- gazdaság átszervezésével válik teljessé. Csak így születhet meg a kizsákmányolásmentes társada­lom, így szüntethetjük meg örök­re a kapitalizmus újraszületésé- nek lehetőségét. A termelőszövet­kezetek ügye tehát az egész tár­sadalom ügye. A tsz. mozgalom- öan a kommunistáknak élenjáró, kezdeményező szerepük van. A párt politikája mellett ingadozás nélkül kell kiállni, meg kell ma­gyarázni, hogy amit a párt tesz, azt a dolgozók érdekében teszi. A szocialista társadalom megterem­tése és a velejáró termékboség elérése a vezető osztálynak,, a munkásosztálynak elsőrendű ér­deke. Érdekük, hogy az átmeneti időszak rövidebb legyen, ezért megyénk ipari dolgozóinak is többet kell tenni a szövetkezetek fejlődéséért. Ez vonatkozik a kü­lönféle hivatalokra, kereskedelmi és egyéb vállalatokra is. A kommunistákra, a haladó gondolkozást! pártonkívüliekre vár az a feladat, hogy megma­gyarázzák a dolgozó parasztok­nak a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét, szükségszerűségét. A tudo­mány vívmányai a földgolyót már szűk helynek lelték, ugyanakkor nálunk a mezőgazdaság egyes te­rületein régi módszerekkel dol­goznak. A fokozódó igények, a világverseny megköveteli, hogy a mezőgazdaságban is teret bizto­sítsunk a fejlődésnek. Nagy­üzemié van szükség, hogy a gé­peknek, a kéipia és a biológia vívmányainak érvényesülést sze­rezzünk. Ez így történik a -kapi­talista országokban is, csak ott, a nagyüzemek kialakulásával a kisemberek tönkremennek, nálunk pedig éppen ezáltal lépnek a fel- emelkedés, a korlátlan lehetősé­gek útjára. A régi rend kizsákmányolói­nak, a kulákoknak, kupeceknek, akik szeretnék korábbi pozícióju­kat visszaszerezni, nyilván nem érdekük a szövetkezetek erősí­tése, ezért ez ellen, a párt politi­kája ellen agitálnak. Az éberség­re és hazug hírverésük visszave­résére minden pártszervezetnek készen kell állnia. A Központi Bizottság határo­zata azt is megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében igen nagyjelen­tőségű az egy évvel ezelőtt meg­jelent 3004-es kormányhatározat. Csak megyénkben több mint 13 millió forint többletbevételhez ju­tottak a szövetkezetek a határo­zat révén, mivel több gépi mun­kát és műtrágyát alkalmaztak, több jószágot tartottak és több árut értékesítettek. Néhány pont­ban az élet követelményeinek megfelelően tovább javítják e határozatot. Fó elv, hogy a szö­vetkezetek még fokozottabban vegyék igénybe a gépállomás gé­peit, több műtrágyát használja­nak és továbbfejlesszék az állat- tenyésztést. Különös gondot kell fordítani a hibridkukorica terme­lésre és a baromfitenyésztésre. A továbbfejlődés megkívánja, hogy a munka tervszerű és állan­dó legyen. Eiért már a mostani tagyűlésnek feladata egy olyan aktíva-hálózat létrehozása, ame­lyik ezt a munkát szívvel-lélek- kel végzi. Vonják be ebbe a mun­kába a tsz-mozgalom továbbfej­lesztéséért harcolni kész szövet­kezeti parasztokat, pedagóguso­kat, agronómusokat, földműves- szövetkezeti vezetőket és máso­kat. Az aktíva munkája állandó és személyhez szóló legyen. Már a következő napokban lássanak munkához, beszéljenek mindenütt nyíltan a termelőszövetkezeti kér­désekről. Az egyéni patronálás mellett fel kell újítani — de a korábbi­nál jobb formában — az üzemi, vállalati patronálást. Egy-egy üzem igazgatója elsősorban a tsz- elnöknek nyújtson segítséget, a párttitkár az alapszervezetnek, a főkönyvelő a könyvelésben, a szakember pedig a gazdálkodás­ban. A gépállomásokra, állami gaz­daságokra elsősorban az a fel­adat hárul, hogy a saját mun­kájuk jobb végzésével példát mutassanak a termelőszövetke­zetnek és az eddiginél is jobban bizonyítsák a nagyüzem fölényét az egyénileg dolgozó parasztok előtt. A termelőszövetkezetek se­gítése, a kapcsolatok megjavulása minden szervre, de különösen a különféle termeltető és felvásárló vállalatokra vonatkozik, mert ezek a vállalatok eddig nem sok jóval dicsekedhetnek. A taggyűléseken meg kell be­szélni, hogy nálunk a mezőgazda­ság átszervezésének fő formája a mezőgazdasági termelőszövetke­zet. A lenini fokozatosság betar­tása mellett támogatjuk az ala­csonyabb típusú szövetkezeti for­mákat is, de nem elvtelenül. Tá­mogatást olyan mértékben kap­nak, amilyen mértékben érvénye­sülnek a szocialista elvek. A szakcsoportok szervezésében el­sősorban a gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermeléssel, öntözéses kul­túrákkal és baromfitenyésztéssel foglalkozókat kell támogatni. A termelőszövetkezetek ered­ményei, a dolgozó parasztok ér­deklődése, pártunk helyes agrár­politikája olyan lehetőségek, amire támaszkodva minden köz­ségben megvan a mód a szövet­kezeti mozgalom gyorsabb fejlő­désére. Az ügy sikere elsősorban a falusi kommunistákon múlik, hogy miként végzik munkájukat. Ahol a község vezetői és haladó erői már eddig is egy nyelven beszéltek és egyformán cseleked­tek, az eremények mindenütt megvannak. így tudtak előreha­ladni Tiszavasváriban, Besztere- cen és a többi helyeken is. A kommunisták ereje azonban kevés lenne ilyen nagy, az egész társadalmat érintő feladat végre­hajtásához, ezért társadalmi ügy- gyé. minden becsületes dolgozó ügyévé kell tenni a mezőgazda­ság szocialista átszervezését. A dolgozó parasztság tömegeivel meg kell ismertetni a párt politi­káját. A szövetkezetről meggyő­zően beszélni, érvelni nemcsak megtisztelő feladat, hanem a kommunistáknak felelősségteljes kötelességük is. Kötelességük, mert a kommunista a haladás él­harcosa, mert a kommunisták iránytűje — a marxizmus—leni- nizmus elmélete — bizton mutat­ja a ma megtett lépésnek a foly­tatását, a holnapot is. Azt a hol­napot, ahol véglegesen megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása, a technika, a tudomány segítségével győzedel­meskedni lehet a természeten, ke­vesebb munkával többet lehet termelni és ezáltal az ember még- Inkább boldog emberré lesz. Cs. B. Energiatakarékossági versenyt indított, tízezer forint jutalmat kapott a megyei Malomipari Vállalat Az 1958. második félévi ener­giagazdálkodás eredményei alap­ján országos szinten az ország malomipari vállalatai között a legjobb eredményt a Szabolcs- Szaímár Megyei Malomipari Vál­lalat érte el. Az Élelmezésügyi Minisztérium ezért a vállalatnak tízezer forint pénzjutalmat adott. A jutalom további takarékos­ságra lelkesítette a vállalat dol­gozóit. Megbeszélték az energia- megtakarítási feladatokat és ki­számították, hogy 1959-ben az eg.v mázsa őrlésre eső energiaköltsé­get 3.90röl 3.70 forintra csökken­tik, éves szinten legkevesebb 200 ezer forint értékű energiát taka­rítanak meg. A vállalat dolgozói energia­takarékossági versenyt indítottak az ország valamennyi malomipari vállalatával. Amennyiben a többi vállalat hasonlóan elkészíti ener­giatakarékossági tervét cs elfo­gadja a Szaboics-Szatmár megyei vállalat dolgozóinak versenyfelté­teleit, iparági szinten többmillió forint gazdasági eredménnyel szá­molhatunk. Rakamazon feilend tilőhcii van a fai »szépítés Néhány éve észrevehetően alábbhagyott a falu fejlesztésé­nek munkája Rakamazon. Ko­rábban ugyanis szép példával jártak elől megyei viszonylatban is. Az ellenforradalom ezen a te­rületen is éreztette hatását, a leg­szebb tervek megvalósulása elé vetett gátat. Most — mint a ta­nácselnök újságolta — új erőre kapott a község lakossága. A na­pokban például a Kossuth utca­beliek — közel íélszáz ember har­minc fogattal — szorgoskodtak az jj járda alapjának elkészítésén. Az idén ebben az utcában egy kilométeren építenek betonjár­dát. Korábban a Petőfi utca la­kói szorgoskodtak hasonlóan, mintegy 400 méteres szakaszon. Nagy érdeklődés előzi meg az idei építkezéseket, mivel a ko­rábbi évek maradványait is fel akarják használni, és így kétmil­lió forintnál is nagyobb összeget fordítanak a megyeszéli falura. Gépállomási tanfolyam Nyírbátorban A Nyírbátori Gépállomás ve­zetősége a brigádagronómusi munka színvonalának emelésére szakmai tanfolyamokat indított. Az előadásokat Bánkövei íőagro- nómus és Kovács laboratórium­vezető tartja, a legfontosabb és legidőszerűbb feladatokról, a he­lyes istállótrágyakezelésről. a vetőgépek beállításáról, a vetések ellenőrzéséről, a talajművelésről és a növénytermesztésről. Az ad­minisztrációs munkák javítására Kádár és Mikulás elvtársak, az üzemgazdász és a főkönyvelő tart oktatást, de a továbbiakban résztvesznek a tanfolyam munká­jában a műszakiak is. A párt- szervezet titkárától, Sallay elv­társtól a tsz-szervező munkához kapnak segítséget a Nyírbátori Gépállomás brigádagronómusai. Ugyanis a ^tanfolyamon hallot­takat nemcsak belső szakmai munkájukban, hanem a tsz-szer- vezésben is felhasználják Minőségi és takarékossági verseny a nyírbátori Sütőipari Vállalatnál Termelési értekezlet volt a nyír- oátori Sütőipari Vállalatnál. Meg- oeszélték az 1959. évi tervet és részletesebben az első negyedévi feladatokat. Elhatározták, hogy a termelés minden vonalán megja­vítják munkájukat, hogy lénye­gesen jobb eredményt érjenek el, mint az előző évben. A dolgozók minőségi és takaré- íossági munkaversenyt indítottak a vállalat üzemei között. A leg­jobb minőséget gyártó üzem se­gítséget nyújt munkamódszerével a gyengébbeknek. A vállalások sikeres teljssítése érdekében szak­mai továbbképző tanfolyamot szerveznek, a takarékossági cél­kitűzések teljesítése érdekében pedig takarékossági brigádokat alakítanak. Dicséretet érdemel a vállalatnál az a kedvezményezés is, hogy a megye többi sütőipari vállalatát tapasztalatcsere-értekezletre hív­ják meg Nyírbátorba, ami minden bizonnyal hozzá fog járulni a többi vállalatoknál is a minőségi és takarékossági verseny kiszéle­sítéséhez, a jobb eredmények el­éréséhez. Ezüstkalászos tanfolyam a Rozsrét-bokorban Élénk lömegszei-vezeti élet fo­lyik a Rozsrét-bokorban, ahol Jaczkó Pál iskolaigazgató sokat segít a tanyai tömegszervezetek­nek. Jaczkó elvtárs résztvesz a SISZ-gyűléseken, a nőtanács ren­dezvényeken, az ezüstkalászos tanfolyamon. Sok része van ab­ban, hogy a Rozsrét-bokorban is megkezdődött huszonöt taggal az esti ezüstkalászos tanfolyam. Fog­lalkozásokat hetenként kétszer tart Jandek Ernő szakember, leg­utóbb a célszerű metszési eljárást mutatta be. Hasonlóan eredmé­nyesen működik a másik esti tan­folyam, melyet a nők szerveztek meg harminc asszony részvételé­vel a szabás-varrás titkainak el­sajátítására. ■K Mostohák módjára? (Riport a 3. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents