Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

KELETMAGYARORSZAG í959.'JANUAR 24, SZOMBAT H I a E K 1959. január 24, szombat, Tiniót II Lottó e heti nyerőszámai; 6, 39, 53, 66, 79. Pocsék időjárás Olvasom az újságból, hogy „odakint” micsoda időjárás van. Hogy a hóviharok megfagyasztanak embereket, hogy az esőzésektől kiöntenek a folyók, hogy a clevelandi állatkert­ben egy csomó állat megfult a vizben, házak dőlnek össze, lavinák és így tovább. Olvasom, és felöltözök. Magamra veszem óvatosan a mac- kóruhát, alá egy pulóvert, kettős harisnyát, nagykabátot, pré­mes sapkát. De a kabátra még egy esőköpenyt is veszek, mert hátha a hóvihar mellé még az eső is... Aztán csendesen, de kitartóan izzadni kezdek. Előbb csak cseppekben, aztán patakokban. Aztán már úgy érzem, hogy megpukkadok. Ki a fene hallott már ilyet? Tavasz a télben. Olvad az eresz, szárad a sár, és ha jobban megnézem, hát lehet, hogy rügyeket is találnék a fákon. Az egész világon (legalább is, ahol tél van), tombol a vihar, mar a jeges dara, áradnak a folyók! Csak nálunk süt a nap, s ki kell gombolni a nagykabátot. Ha ez így megy, eladom a korcsolyát. Gyűjtöm a narancs­magot, oázist létesítek a kertben. Megindul a kakaó- és gya­pottermesztés. És végre kilökhetem az átkozott cserépkályhát, ami miatt már két hete rágja a fülemet a feleségem, hogy kormot okád, és miért nem pucolom ki?! —na— Növendékhangversenyt rendez a Zeneiskola 23-án, szerdáin este 6 órai kezdettel a Bessenyei klub­ban. II nyíregyházi rádió mai műsora Hétvégi krónika. — A külföl­diek is szeretik a magyar liba­májat. — Egy kiállítás megnyitó­ja. — A kedves meghívás. — Hétvégi jegyzetek. Szív küldi. — Vidám szombat este. Január elsejétől SZOT utal­ványra is adják a villanytűzhe­lyet és villamoshűtőszekrényt. Az áram olcsóbbodásával megnőtt az érdeklődés általában a villamos háztartási készülékek iránt. Egye­lőre — a mosógépen kívül — na­gyobb az érdeklődés, mint a készlet. Tájékoztatás szerint kül- keresked.elmi kapcsolatok útján ebben az évben nagyobb meny- nyiseget juttatnak majd el az üz­letekbe. Fontos tanácskozást tartottak a megye iskolaigazgatói A megyei tanács nagytermé­ben szerdán cs csütörtökön két­napos értekezletet tartottak a me­gye iskoláinak igazgatói részére. Az ülés elnökségében foglaltak helyet a megye párt- és tanács­vezetői. Mintegy háromszáz isko­laigazgató vett részt a tanácsko­záson. Az első napon Gulyás Emilnc, a megyei tanács elnök­helyettese volt az ülés előadója. Az értekezlet második napján llku Pál eivtárs, művelődésügyi miniszterhelyettes is megjelent. Ilku Pál eivtars, a külpolítikai helyzetet ismertette, majd az ok­tatásügy időszerű kérdéseivel fog­lalkozott. Az ülésen rcsztvevok kérdéseire válaszolva kitért meg a pedagógus továbbképzés prob­lémájára és több más belpolitikai kérdés magyarázatára is. Talajerőgazdálkodási ankét — Egerszegi Sándsr Kossuth-dijas részvételével Január 28-án, szerdán délelőtí 9 órai kezdettel talajerőgazdálko dási ankétot rendeznek Nyíregy­házán, a megyei tanács nagyter­mében. Az ankéton a vitaindító előadást Egerszegi Sándor Kos- suth-díjas kutató, hazánk egyik ismert kitűnő szakembere tartja. Egerszegi elvtárs sokat járt me­gyénkben, tanulmányozta talaj- adottságainkat és talajjavítási módszerét a gyakorlatban is be­mutatta. A szerdai ankétot — amelyet a Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület közösen rendez — nagy érdeklődés előzi meg. Mintegy 500 szakembert hívtak meg a vitára, amely igen nagy horderejű lesz a termésho­zam emelése szempontjából. Jogi előadások nőknek A megyei-' nőtanácsok élénken érdeklődnek a tudományos elő­adások iránt. A babonák szám­űzésére több községben, és a vá­rosban természettudományos elő­adásokat renciezneK. az ilyen összejöveteleket rendszeressé te­szik- cs képekkel, filmvetítésekkel Ezeml.eHe.tiK az , elmondottakat. Az iméntieken kívül több sorozat pe- dadógia» és jogi előadást tarta­nak Nyíregyházán, amelyekhez dr. Lengyel István, a megyei jo­gi bizottság vezetője tart beve­zető ismertetőt á megyei j'ögi bi­zottságok részére. A járási nő- tanácsok irányításával a járások jogi bizottságainak vezetői tarta­nak jogi-ankétokat, előadásokat á nagyobb községekben, állami gaz­daságokban, termelőszövetkeze­tekben, főleg olyan helyeken, ahol sok nő dolgozik. Ezzel együtt ismertetik a nőket érintő intézkedéseket is. Óriások és törpék szetnderítő látványa Keletmagyarorsság legszebb madarai Ma nyílik a galamb-kiállítás Nyíregyházán Tegnap még csak az osztályozó folyt cs komoly szakemberek jár­káltak az apró ketrecek sorfalai közölt Nyíregyházán az Állami Áruház melletti épület termeiben. De ma megnyitja kapuját a ga­lambkiállítás az érdeklődő közön­ség előtt is. 1929. óta ez az első ilyen fajta kiállítás városunkban. 260 galamb 30 fajtája búg, tur­bóitól a kiállítási helyiségben. Bé­késcsaba, Szarvas, Szolnok, Debre­cen és Miskolc galambász egyesü­letei küldték el legszebb galamb­jaikat, hogy versenyezzenek ez első díjért és hogy bebizonyítsák: a. galamb tartása mindinkább a gyakorlati hasznosságot tűzi ki célul. Amint Nemes Gyula bácsi, a nyíregyházi egyesület elnöke tá­jékoztat, a Földművelésügyi Mi­nisztérium 300.000 forintot szentelt arra, hogy a húsos, nehéz-testű galambok meglionosodjanak. — Nohát ezzel élen járunk — büszkélkedik az egyesület elnöke a kiállítás legtetemesebb részét elfoglaló, nagytestű galambok sora előtt. — Íme! Valóban az utcán szemelni lá­tott galambok után, a hozzá nem értő szem elkáprázik, hogy tényleg galamb-e az a hatalmas tolltő- tömeg, amely a ketrecben van? A galambok gyönyörű példányai a magyar óriás házigalambok, me­lyek országos viszonylatban Nyír­egyházán mutatnak legjobb példá­nyokat. A 160-as számú kalitká­ban egy fehér, körfésüs, toll-lábas tojó már megnyerte a bizottság tetszését, s ez első díjai nyert. Tu­lajdonosa: Nemes Gyula. Ugyan­csak első díjat nyert a 162-es ka­litkában Veres János óriás ma­gyar vörösfehér hímje. Mindkét galamb, de a többiek is szinte tyú­koknak látszanak, ae a nemes ga­lambok kecses alakjával. Egy másik kalitkában 2 korom­fekete magyar hegyes példány (lo- jópár) Békéscsabáról került ide. Az orr és farok-vég közti távol­ság olyan 60 cm. lehet, felfuvott nagy begyükkel bárki elfogadná egy jó ebédre. A kettőnek súlya közel 2 kiló. Csakhogy nagyon bor­sos ára lenne ennek az ebédnek! mivel ezt a galambot a kelet­európai galamb-kiállításon 2.000 r i Szombati sportjegyzet Néhány gondolat a tömegsport-vitához forintért kérték' az osztrákok, de a tulajdonosa nem adta cl. — Soroljuk topább? .Mondjuk a tyúktarka galambokat, melyek­nek fekete fején tarajként .hosszú fehér esik vonul végig, a nagy tes­tű rómaiakat, vagy a ■ szeretniva- lóan szép duplakontyos doboso­kat, a budapesti röpgólyásokat, ezeket a kicsi, félő galambokat, amelyek 9—10 órán keresztül re­pülnek szinte szemmel nem lát­ható magasságokban, vagy a ka­cajra ingerlő gólyalábakon álló, vékony testű pocakos angol hegye­seket; keringoket, sirálylcákat, a picike díszgólyásokat hatalmas szemgyűrűvel, mintha a fejük két nagy szem lenne, a karriereket, a toliparókát arcúkra borító parókás galambokat, és a Magyarországon ritka, kecses francia fodros ga­lambokat, melyeknek hófehér szárnyán a női hajhoz hasonlóan bodorított hullámok döbbentik meg a nézőt, Nem, na soroljuk! Ezeket látni kell. Nemcsak a galambászoknak, de az ezekkel nem foglalkozó embereknek is gyönyörűség ez a szépen rende­zett, régen hiányzó kiállítás. A Népsport január 12-i szá­mában „Céltudatos nevelő­munkával fejlesszük a tömegek testnevelési és sportigényét" címmel vitaindító cikk jelent- meg Hepp Ferenc dr.-nak, a Testnevelési Tudományos Ta­nács főtitkárának tollából. Az említett cikk megjelenése óta rendszeresen látnak napvilágot a Népsportban olyan cikkek,i melyek javaslatokat, terveket vetnek fel, és amelyek segít­ségével nagyobb eredményeket; érhetünk el a sport tömegesí­tése terén. Néhány sorban mi iS felvetnénk egy-két gondolatot, melyek elősegítik megyénk sportéletének fellendítését. i Ahhoz, hogy Szabolcs-Szat-; már megyében is közkinccsé tegyük a sportot, elsősorban, és haladéktalanul meg kell ja­vítani az általános iskolákban; folyó testneve'ési munkát. Mert semmi kétség nem férhet hozzá, hogy ha valahol, akkor! feltétlenül az általános isko- : Iákban kell elkezdeni a rend­szeres- sportfoglalkoztatást.. Ez;’ már csak azért is fontos, merf- ilyenformán mintegy hat-nyolc: éven keresztül meg tudjuk' adni a gyerekeknek a megfe­lelő alapot a későbbi aktívabb sportoláshoz. S ezt a problé­mát azért is kell sürgetnünk, mert közismert dolog, hogy megyénkben igen sok tenni­való van ezen a téren. A következő lépés: a közép­iskolai sportmunkák még in­tenzívebb megszervezése. S vé'eményünk szerint a közép­iskolákban lehet elkezdeni a minőségre, az eredményekre való törekvést is a sportköri foglalkozásokon, amellett, hogy hogy a testnevelési értik to­vábbra is a tömegfuglaikcztá- tások feladatát oldanák meg. A középiskolák elvégzése után a diákok nagyrésze a ter­melő munka különböző terü­leteim helyezkedik el, s itt . különösen nagy szerepet kell vállalniuk a szakszervezetek­nek, hogy a dolgozók tömsg- foglaikoztatását meg tudják ol­dani. Természetesen ez nem olyan probléma, amit máról- holnapra meg lehet valósítani, viszont nem is olyan cél, ame­lyet körültekintéssel rövidesen el nem lehetne érni. . Néhány szót külön kell szólni a falusi sportkörökről. Ma még >/ sajnos, ott tartunk, hogy fal­ovaink igen nagy többségében a sportélet annyiból áll: van egy labdarúgó csapat — és azon tűi semmi, vagy csak pap ron létező szakosztályok. Talán a cscngeri járás területén — el­sősorban Rozsály községben — ■találhatunk kielégítő sport- '•munkát. Itt meg kell jegyezni: az eredményes tömegfoglalkoz­tatás érdekében figyelembe ' kell venni, hogy a mezőgazda­ságban dolgozók a nyári idő­szakban kevésbé, vagy alig férnek rá, hogy sportolással tudjanak foglalkozni. Ezért számukra az őszi és téli idő­szak felel meg a legjobban, s- ez okból igen hasznos dolog volt az őszi-téli szpartakiádok bevezetése, s a közeljövőben ezeket a versenyeket még in­tenzívebben, még szélesebbkö- rűen kell megszervezni. Az itt — nagyon vázlatosan — megemlített néhány probléma —azt hisszük — megyénk terü­letére vonatkozik elsősorban. Jól tudjuk, hogy ezeken kívül igen sok gátló körülmény léte­zik, de mindenesetre az itt em? lített dolgok alapvetően hozzá- '" járulnak, hogy megyénkben is komoly eredményeket érjünk el, minél nagyobb tömegeket vonjunk be a sportolásba. , A sportköri vezetőség választások elé Országszerte, így megyénk­ben is erős. ütemben foiynak a sportköri vezetőségválasztások előkészületei. Minden sport­körben igen nagy gondot pkoz, hogy kiket válasszanak a sportkörök élére. Fontos, hogy, olyan dolgozók vegyék kezükbe' a sportvezetést, akik az 1959-es év folyamán a sporterkölcs tisztaságáért, a tömegek sport- igényeinek kielégítéséért, az;,if-; júságnalc a munka és a sport1 szere tetőre való neveléséért küz-j denek. Az SZMT, a Járási | TST-k, a párt, a tanács- és; egyéb tömegszervezetek veze-í tői, a KISZ-bizoltságokkal kar-t öltve segítik elő ezt. Megyénk-,| ben először a szakszervezeti; sportkörök vezetőségváásztá- sait tartják meg, s február má­sodik felében kerülnek sorra1 a falusi sportkörök vezetőség­választásai. Az első sportköri vezetőség­választást a Nyíregyházi Vas-' utas Sportkör tartotta. Az igen nagy érdeklődéssel várt tag-; gyűlésen kiderült, hogy miért nem tudott a nagymultú egye­sület az utóbbi időben megfe­lelő eredményeket elérni. Azért, mert széthúzás volt az egyes üzemrészek között, s mindegyik magának akarta a vezetés jogát. A vezetősegvá- lasztáson ezt a hibát kiküszö­bölték. Olyan vezetőséget vá­lasztoltak, nieiyben minden üzemág képviselve van, s kö­zösen fognak dolgozni az ered­ményesebb sportmunka érde­kében. Szó esett a sporterkö.cs- rő.l is. Ennek kapcsán felidéz­ték. a Nyíregyházi Vasutas—• Mátészalkai Vasutas mérkőzés utáni sportszerűtlenséget, s a botrányokbzókat igen komo­lyan elítélték. A jelenlévők , nagy megelégedéssel váiasz- .tották meg a vezetőséget, s •bíznak abban, hogy eredmé­nyes, jó munkát fognak vé­gezni, mert mindannyiukat be­csületes dolgozónak, és sport­embernek ismerik. Végered­ményben. leszögezhetjük, hogy a Nyíregyházi Vasutas Sport­körben — a tagság megelége­dése igazolja ezt — jól sikerült vezetőségválasztó taggyűlés zaj­lott le. Reméljük, hogy me­gyénk valamennyi sportköré­ben ilyen eredményesen zajla­nak le a vezetőségválasztó tag­gyűlések Bézi László. Megalakul Balsán a Vöröskereszt Balsán is bontogatja szárnyát a Vöröskereszt. A járási Vöröske­reszttől nyert értesülés szerint január 28-án ünnepélyes keretek között megalakul a baisai vörös- keresztes alapszervezet, mely al­kalommal megválasztják az alap- szervezet vezetőségét. Ezen az alakuló összejövetelen beszélik meg az alapszervezet legfonto­sabb falusi teendőit. Nagyhalász­ban a napokban alakult meg az alapszervezet, s már megtartották első összejövetelüket, s létrehoz­ták az elsősegély-nyújtási tanfo- lyamot, meljmek első foglalko­zása is lezajlott. 4

Next

/
Thumbnails
Contents