Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

1939. J AN L AR 24, SZOMBAT KELETMAG V A KOKSZ AG Mikojan amerikai útiéról, a német békeszerződésről,| a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödéséről és a munkaversenyröi bénáéit többek köaötí a kormány »sávitöje A testven segítség dokumentuma Gyáros László, a kormány szó­vivője, pénteken tájékoztatót tar­tott, amelyen a bel- és külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolt. Az alábbiakbán kivona­tosan ismertetjük a tájékoztatón elhangzottakat: Arra a kérdésre, hogyan értékeli Mikojannak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhe­lyettesének az Egyesült Államok­ban tett látogatását, a szóvivő töb­bek közöt elmondotta: Vélemé­nyem szerint kevés hasznosabban eltöltött diplomatavakációt ismer a történelem, mint a Szovjetunió Miinsztertanácsa első elnökhelyet­tesének amerikai látogatását. Ta­núi lehettünk annak, hogy ez a magánlátogatásként" indult szovjet kezdeményezés miként vált a nem­zetközi élet rendkívül jelentős eseményévé a szovjet államférfi és az Egyesült Államok vezető személyiségeinek kötetlen eszme­cseréje révén. — A nemzetközi viszonyokban tapasztalható enyhülés, amely megnyugvással tölti el a békesze­rető embereket, ugyanakkor nyug­talanságot okoz azoknak, akik a hidegháború fenntartásából élnek. Mikojan látogatása erősen nyugta­lanította az Egyesült Államokban tartózkodó magyar disszidensek kisszámú csoportját, amely — mint ahogy a lapokból értesülhettünk — meg akarta zavarni a látogatás baráti légkörét, és szégyent hozott magára az Amerikában élő magya­rok józan és becsületes rétegére is. — A hazaáruló disszidensek és más, szélsőséges elemek provoká­ciós kísérlete szánalmas kudarcot vallott. Jellemző erre a Washing­tonban történt eset. Itt Fábián Béla, a disszidensek egyik gőzös fejű főkolomposa Mikojan látoga­tása alkalmával bejelentette, hogy „többezer főnyi tömeg részvételé­vel”, tüntetést szervez. De a meg­jelölt időpontban a megadott he­lyen csupán 12 tüntető jelent meg, amiért aztán (amerikai sajtójelen­tések szerint) egyes -..szenzációra” éhes riporterek heves szemrehá­nyásokat tettek Fábián Bélának. A tüntetők közül emlékeztethetek Pongrácz Gergely nevére, aki — mint sajtónk is megírta — nem más, mint a Corvin közi ellenfor­radalmár banditák egyik volt ve­zetője. Ezért — hosszú idő óta először f- egyetértek a New York World Telegram And Sun-ban megjelent karikatúrával. Ez egy óriási kezet ábrázol, Uncle Sam kezét, amint egy piszkos, züllött alakot emel fel nyakánál fogva, hogy megmutassa neki: Az Egye­sült Államok címerét mocskolta be. Egy másik ismert amerikai lap, amely még másfél-két évvel ez­előtt mint „szabadsághősökről, di­cső forradalmárokról” írt e pog­romlovagokról. ma már „csőcse- lék”-nek titulálja őket. — Ügy gondolom, hogy a Mikojan látogatásáról már eddig ismert tények birtoká­ban leszögezhetjük, hogy a látogatás kedvezően hatott a hidegháború enyhítésére, ked­vező alapot teremtett bizo­nyos későbbi, esetleg maga­sabb színvonalú és szélesebb körű megbeszélések megtar­tásához. Neue Deutschland budapesti tudó­sítóinak adott. Dr. Mijnnich Fe­renc ebben többek között a követ­kezőket mondotta: Véleményünk szerint a német békeszerződés meg­kötése jelentősen megerősí­tené Európa békéjét, hiszen napjainkban ezt a békét első­A Szovjetunió által javasolt béke­szerződés-tervezet nemcsak a Szovjetunió, nemcsak a szocialista tábor népeinek érdekeit tartja szem előtt, hanem gondol a világ összes békeszerető népeire, hiszen egy felfegyverzett, sőt atomfegy­verekkel ellátott revansista nyu­gatnémet hadsereg mindig fenye­gető veszély lenne Európa szívé­ben. Később a Minisztertanács el­nöke ezeket mondotta: „A jelenlegi feltételek között a békeszerződés megkötése vezetheti el a német népet leghamarabb fő nemzeti fel­adatának az ország újraegye­sítésének megoldásához.” Ezekről a kérdésekről hasonló­képpen kifejtette a magyar kor­mány álláspontját dr. Sik Endre külügyminiszter is. — A Minisztertanács elnökének megállapításaihoz és a külügymi­niszter nyilatkozatához nincs hoz­záfűzni valóm — mondotta Gyá­ros László. A német konföderáció, kérdésé­ről és az NDK kormányának jel­zett kezdeményezéséről kijelentet­te: A nyugati hatalmak sorozatos szerződésszegései következtében két alapvetően különböző társa­dalmi berendezkedésű német ál­lam alakult ki, amelyek mechani­kus egyesítése nem járható út. A békés egyesítés reális lehetőségeit az NDK kormányának erre vo­natkozó javaslatai tárták fel. A magyar kormány egyetért azzal, hogy a két különböző társadalmi rendben élő állam között első lépésként konfö­derációt kellene létrehozni. A kubai felkeles győzelmét így értékelte: megelégedéssel töltöt­te el közvéleményünket a felke­lés győzelmének hire. Ami Kubá­val való kapcsolatunkat illeti, is­meretes, hogy a Batista-rendszer szik szítani az arab népek között. — Sajnálatos, hogy még egyes egyiptomi lapok sem ismerték fel az Egyesült Államok taktiká­jának lényegét. Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok úgy­nevezett „új” közép-keleti politi­kájának lényege mihamarabb le­lepleződik az a arab nevek előtt sorban az újjáéledő nemet revansizmus és militarizmus fenyegeti. A magyar nép mérhetetlenül so- „at szenvedett a német militariz­mus miatt, hazánkat súlyos vesz­teségek érték a németek impe­rialista hódító politikája következ­tében. Érthető, ha ENSZ képviselője egyik „élhar­cosa” volt a hazánk elleni rága­lomhadjáratnak az ENSZ-ben. Bí­zunk abban, hogy a demokratikus Kuba a jövőben a népek békés együttélésének szellemében fogja kialakítani kapcsolatait hazánk­kal is. Kérdés hangzott ei mi a véle­ménye a szóvivőnek arról, hogy az utóbbi időkben az imperialis­ták fokozzák provokációikat a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen. Erről Gyáros László többek között a következőket mondotta: E provokációk főcélja, hogy el­odázzák és megnehezítsék Viet­nam két szétszakított részének egyesítését és fenntartsák a genfi megállapodással ellentétes jelen­legi helyzetet. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egyetértésé­ről és támogatásáról biztosít­ja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és né­pét, amely erélyesen harcol kettészakított országa békés egyesítéséért. Arról, hogyan értékeli a szó­vivő azt a hadjáratot, amelyet egyes nyugati hatalmak befolyá­sos politikai körei és vezető tag­jai indítottak az Iraki Köztársa­ság ellen, a szóvivő így szólt: Egyes nyugati hatalmak nem tudnak belenyugodni abba, hogy Irakban az iraki nép és nem az imperialisták érdekeinek megfe­lelő politika érvényesül. Az ame­rikai propagandisták zavartkeltés és az arab népek megosztása cél­jából nem létező ellenség ellen hadakoznak, azt állítva, hogy a kommunisták veszélyeztetik az arab népek egységének megte­remtését. Valójában azonban és egyre inkább érvényre jpt az a felismerés, hogy a jelenlegi Irak elleni had­iárat kizárólag az Egyesült Államok imperialistáinak ér­dekeit szolgálja az Egyesült ■ - '-i :-Hiú': létérdeké­re tör és késlelteti az arab népek nemzeti célkitűzésé­nek megvalósítását. Tizenegy évvel ezelőtt emlé­kezetes dátumot jegyzett fel a krónika. A magyar és román nép ezen a napon kötött barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt. E dokumentum méltatására ke­vés lenne e pár sor, mert ki tudná felsorakoztatni mindazt a hatalmas erkölcsi és anyagi ér­téket, amely mindkét részről a két nép testvéri barátságából gyümölcsözött tizenegy esztendő alatt. A legfrissebbekre, a leg­jobban emlékezetesekre, az 1956 utáni napokra azonban nem túl­ságosan nehéz visszapillantani. Az 1956-os események után a testvéri román nép habozás nél­kül nyújtotta felénk baráti ke­zét s megindultak a hosszú va­gonsorok építőanyaggal, fával az ellenforradalomkor megrongáló­dott budapesti lakóházak sebei­nek begyógyítására. A román nép és vezetői nem késlekedtek a segítséggel, bár náluk is szük­ség van építőanyagra és mind­arra, amit nekünk küldtek ezek­ben a napokban. A bajbajutott testvér azonban nagyon rászo­rult a segítségre és a román munkások, parasztok jól meg­rakták a vagonokat, a gépkocsi­kat és nem tettek szemrehányást amiért verejtékes munkával elő­állított értékeik egy részét nem Koppenhága. (REUTER): Miko­jan szovjet miniszterelnökhelyet­tes részt vett Koppenhágában a Dán—Szovjet Társaság gyűlésén. Mikojan kijelentette, hogy meg­nemtámadási szerződésre és más intézkedésekre lenne szükség a vi­lágbéke biztosítására. A szovjet miniszterelnökhelyettes élesen el­ítélte Németország kettéosztását. Röviden utalt az Egyesült Álla­mokban fett látogatására is. Mikojan a többi között kijelen­tette: „Véleményünk szerint leg­jobb lenne, ha mind a varsói szer­ződést, mind az Atlanti Szövetsé­get feloszlatnák. Ez azonban je­lenleg nem lehetséges. Ezért meg­nemtámadási szerződésre és más, a világbéke megőrzésének szem­pontjából fontos intézekedésekre van szükség. E véleményünk nem a gyengeség jele. Megmutattuk már, tudjuk, hogyan kell harcolni. Úgy gondoljuk azonban, hogy a háború, borzalmas dolog, sőt ka­tasztrófa.” Mikojan beszédében bírálta Nyugat-Németországot. Azt mon­dotta „minél erősebb lesz a Né­met Szövetségi Köztársaság, an­nál veszélyesebb. Nyugat-Német­a tsz-ek további megszilárdítása, a térmelőszövetkezsti mozgalom erőteljesebb fejlődése végett. I ; Az állam velóinag-akciókkal, I hitelekkel segíti a tsz-eket. Az i eddigieken túlmenően segíti a nagyüzemi zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelés ki­alakítását. Segítséget nyújt 5009 kát. hold új öntzőtelep létesítéséhez. Lehetővé teszi a közös szarvas- marha, sertés, juh és baromfiállo­a saját céljaikra használjak fel. A barátság szerelvényeit szere­tettel fogadta a magyar nép, mint az együttérzés, segítés kéz­zelfogható bizonyítékát. Es tizenegy év óta szinte min­den nap gyümölcsözik a megkö­tött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Gyümölcsözik és to­vábbi bizalmat ad az elkövetke­zendő időkre. Jó érzés úgy dol­gozni, munkálkodni, ha tudjuk: nemcsak napsütésben, hanem viharban is mellettünk vannak barátaink és aki ránk, vagy rá­juk kezet emel, az közös ellenség és arra közösen kell lesújtani. Ezt a jelentős évfordulót ün­nepeljük ina Budapesten és Bu­karestben, Magyarország és Ro­mánia összes városaiban, falvai­ban. Ezen kívül román bará­tainknak más ünnepük is van. Most, január 24-én száz éve — 1859-ben — jött létre Havasal­föld és Moldva egyesítésével az egységes román állam. Ebből az alkalomból ünnepségeket rendez­nek Romániában, hogy a nagy történelmi ünnepséget kellőkép­pen méltassák. Ebből, valamint az egyezmény megkötésének év­fordulója alkalmából további sikereket és jó együttműködést kívánunk a testvéri román nép­nek. ország nem akarja az újraegyesí­tést annyira, mint amennyire a Német Demokratikus Köztársasá­got szeretné elnyelni. Jelenleg még nem elég erős ehhez. De ez az oka, hogy el akarja odázni a békeszer­ződés létrejöttét”. Mikojan élesen bírálta Strauss nyugatnémet hadügyminisztert és Adenauer kancellárt, valamint az amerikai külügyminisztériumot, kijelentve, hogy a Szovjetunió béketörekvéseivel szemben ezek következetesen folytatják a hideg­háborút. Mikojan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Dánia csatlakozott a NATO-hoz és nem követi Svédor­szág semleges politikáját. Az Egyesült Államokban tett látogatásáról szólva Mikojan hangsúlyozta, hogy véleménye sze­rint az amerikai nép nagyrésze szeretné, ha véget érne a hideghá­ború. A baj az, hogy ha a problé­mák konkrét megvitatására kerül sor, a kormányok nem hajlandók felülvizsgálni a korábbi elképzelé­seiket. „Harcoljunk a békéért és barátsá­gért” — fejezte be beszédét Miko­jan. mány erőteljesebb növelését. A határozat előmozdítja a tsz-ek árutermelésének és a közös érté­kesítésnek a növelését, szabá­lyozza a gépállomások kötelessé­geit, gondoskodik a beruházási feltételek megteremtéséről is, hogy a tsz-ek jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságokká fejlőd­jenek. A munkaversenyekkel kapcso­ltaiban hozzáintézett kérdésekre el- I mondotta: Milyen intézkedéseivel tesz a kormány a termelőszövetkezetek további im*jger©sí lésére'( 4 mtnikaverseuynek hazánkban többéves Imw-vománvai vannak Magyarország minden békeszerető polgára őszintén óhajtja a német békeszerződés mielőbbi létrejöttét ?i arab egység igazi ellensége az amerikai imperializmus, amely bizalmatlanságot igyek­Mikofan beszéde a Dán-Szovjet 1 ársaság gyűlésén A Szovjetunió részéfői — ez is­mét világossá vált — megvan a készség a vitás kérdések békés rendezésére. Azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentőséget tulajdonít a Szovjet­unió jegyzékének, amely javasol­ja, hogy a német békeszerződés előkészítésére hívjanak össze nem­zetközi konferenciát, Gyáros Lász­ló idézte dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének nyi­latkozatát, amelyet az ADN és a — A múlt évi 3004. számú kor­mányhatározat lényegében több évre meghatározta a termelőszö­vetkezetek állami támogatásának alapelveit. A határozat végrehaj­tása elősegítette a termelőszövet­kezetek gazdasági erősödését, von­zóbbá tette az egyéml.*;• t-Viko­dó parasztság számára. Ezután a tsz-ek megerősödését mutató több jellemző adatot kö­zölt a szóvivő. Majd rámutatott: — A gazdasági eredmények elő­segítették a számszerű fejlődést is. Az év folyamán négyszáz új ter­melőszövetkezet alakult, földterü­letük több, mini 200.000 kát. híd­dal növekedett. 1S53 végei az országban 2.776 mezőgazdasági ter- mslCszövo .kcz-.t működött 144.000 taggal, 1,475.030 kát. földterületen. Ehhez jön még 7C4 termelőszövet­kezeti csoport 30.000 taggal. 177.000 kát. hold földterülettel. Az egyszerű formájú szövetkezetek száma megközelíti a 6.500-at, tag­létszámuk 118.000, földterületük 162.000 katasztrális hold. A Mi­nisztertanács határozatot hozott a kedvezmények további bővítésére, A munkaverseny t um aar nem szervezik központilag nálunk, mégis a legtöbb nagyüzemben és agyon sok közép- és kisüzemben a munkások kezdeményezésére mindinkább terjed. Elsősorban azért, mert népgazdaságunkban, ipar vezetésünkben és a közvéle­ményben is egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságosság szemlélete. Arra vonatkozólag, hogy hány munkás és gyár van versenyben, országos statisztikát nem vezet­nek. Kétségtelen azonban, hogy ez a versenyforma nagyon szeles kör­ben elterjedt. — Arra a kérdésre, hogy kap­nak-e a munkások valamilyen kü­lön juttatást, nyereséget a ver­seny eredményeképpen, a válasz a következő — mondotta a szó­vivő: igen, kapnak. Miután a ver­seny előbb említett gazdaságossági célkitűzésekért folyik, természetes, hogy a versenyben résztvevő mun­kások munkájuk arányában az eredményekből is részesülnek. Ez vonatkozik a nyereség-visszatérí­tésre is. o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents