Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-24 / 20. szám
9 Újat és méréstven! Cikk a 2. oldalon.) ★ Szarvasmarhatenyésztésünk tavalyi eredményeiről (Cikk a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ara 50 fillér 195». JANUÁR 24, SZOMBAT II kormány szóvivőjének! tájékoztatója (Interjú az 5. oldalon.) ★ Szombati sportjegyzetek (4. oldal.) Több mint egymilliárdháromszézmillió forint az ivóvízellátás fejlesztésére és a csatornázás korszerűsítésére názás korszerűsítésére nyolcszázPor* és pozdorjaelszívé berendezést kap az idén a nagyhalászi kendergyár Javulnak a könnyűipari dolgosok munkakörülményei Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon távlati fejlesztési tervet készítettek a hazai ivóvíz-ellátás javítására és a szennyvíz-csatorna hálózat korszerűsítésére. A tervek szerint 1961-ig a tanácsok mintegy 400 millió forintot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig a regionális és az ipari vízművek beruházásaira több mint százmillió forintot költ. Ezekből az összegekből fedezik a békéscsabai új városi vízmű építését is. Ezenkívül szerte az országban mintegy húsz-huszonöt törpevízművet építenek, a már meglevőket korszerűsítik és bővítik, továbbá mintegy hatszáz közkutat fúrnak. A második ötéves tervben a vízellátás javítására és a csatorA nagydobosi Petőfi Tsz-ben igen jövedelmező volt a múlt évi dohánytermelés. Nyolc holdon 104 mázsát termeltek, egy holdra 13 mázsa átlagtermés jut. A termésért 340 ezer 456 forintot kaptak, holdanként 42 ezer 557 forintot. Meg is dolgoztak a szövetkezet- briiek az eredményekért. Az ősszel megtrágyázott, megszántott talajt tavasszal műtrágyával „zsírozták” és a tárcsával jól előkészített talajba korán elültették a dohányt. millió forintot fordítanak, ebből az összegből felépíti^ az előző időszakban megkezdett vízmüvet, továbbá megkezdik Nyíregyházán, Ózdon, Salgótarjánban és Miskolcon a korszerűsítést és a bővítést. A második ötéves terv végére befejezik a soproni ipari vízmű építését és Pécs város vízellátási munkálatait. A következő hat-nyolc évben vízügyi szerveink a tanácsokkal együttműködve mintegy egymil- liárdháromszázmillió forintot fordítanak a vízügyi létesítmények építésére. A tervidőszak alatt jelentősen bővítik Ózd, Szeged, Debrecen, Kecskemét és Győr csatornahálózatát. A sikeres palántanevelés Molnár Károly bácsit és Kosa Zsigmondot dicséri. A dohánytermelés terén már példamutató lett a nagydobosi termelőszövetkezet. Azt akarják, hogy ebben az évben a növény- termelés minden területén megmutassák a nagyüzem fölényét. 805 ezer forintot takarítottak meg a záhonyi vasutas kiszisták A záhonyi KISZ-szervezet értékelte az elmúlt hat hónap alatt elért takarékossági eredményeket. A forgalomnál a vasutas fiatalok 8576 forint értékű villanyáramot és több mint 664 ezer forintot kitevő egyéb anyagokat takarítottak meg. A fűtőházi fiatalok anyag- és szénmegtakarítása több mint 26 ezer forint. Az átrakásnál dolgozó fiatalok 2448 forint értékű villanyenergiát, és 102 ezer forint értéket meghaladó anyagokat takarítottak meg és összegyűjtöttek több mint 1000 forint értékű vashulladékot. Jutalmul többezer forintot osztottak ki a takarékos fiatal vasutasok között. Megalakult a KISZ központi táncegyüttese A napokban megalakult a KISZ központi táncegyüttese Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. Az együttesbe mintegy hatvanan jelentkeztek eddig, valamennyien tehetséges fiatalok. A táncpróbákat már megkezdték. A régi üzemekben dolgozók szóvátették, hogy még sok a javítani való munka- és egészség- ügyi körülményeiken. Az MTI munkatársa megkérdezte Nagy Józsefné minisztert, hogy a határozat szellemében milyen intézkedéseket tesznek a könnyűiparban? — Népgazdaságunk erőforrásaiból kormányunk 320 millió forintot juttatott a könnyűiparnak a különböző beruházásokra — hangzott a miniszter válasza. — Ebből 11.6 millió forintot fordítunk a dolgozók munka- és egészségvédelmének javítására. Ezenkívül a vállalatok saját erőforrásaikból is terveznek üzemegészségügyi beruházásokat. A minisztérium rendelkezésére álló összegből 78 millió forint jut a régi gyárak épületeinek korszerűsítésére. Régebben egészségügyi szempontból a len- ég a kendergyárak voltak a legelmaradottabb üzemek. Ezért 1959-ben is tervhitelből por- és pozdorjaelszívó berendezést kap töb- « bek között a nagyhalászi kendergyár is. A dolgozó nők otthoni munkája, a második műszak megkönnyítéséért is eredményes intézkedéseket tesznek az üzemek vezetői. Sok helyen mosodát állítottak fel a gyárak közvetlen szomszédságában. Néhány gyárban az üzemi bizottság vásárolt mosógépeket és kölcsön adja a dolgozóknak. Kezdik megszervezni egyéb elektromos háztartási gép kölcsönzését is, Több üzem öltözőjében szereltek fel hajszárító burákat, hogy a zuhanyozás után megszáríthassák hajukat az asszonyok. A családanyák gyermeknevelési gondját segítik az óvodák, a bölcsődék, hatvankét gyár napközi otthonában hatezer gyermeket gondoznak. Egyik-másik gyár üdülőt is vásárolt a gyermekek számára, Több üzemben a vacsorafőzés gondjaitól is mentesítették a háziasszonyokat, amióta önköltségi áron vihetnek haza ételt az üzemi konyhából, — mondotta befejezésül a miniszter. A beruházások rekord-éve lesz 1959 Holdanként 13 mázsás dohányátlag Termelőszövetkezeti aktívaülés volt Mátészalkán A mátészalkai járási pártbizottság 22-én aktivaértckezleten vitatta meg a járás termelőszövet-! kezeli mozgalmának problémáit.; Különös gondot fordítanak to- < vóbbra is a belterjes gazdálkodás; kialakítására, a hozamok növelésére, * meglévő termelőszövetkeze- \ tek további erősítésére, számbeli < gyarapítására, valamint új terme-! lószövetkezetek alakítására, A szövetkezeti, gépállomás] és falusi! párlaLapszervezetek erősítése révén fokozzák az egyénileg dolgozó! parasztok között a felvilágosító J munkát, ismertetik a közös gazdaságok eredményeit, terveit. Villamosítások — 123 új tanterem - Az ország egyik legmodernebb kórháza Fehérgyarmaton - Nagyméretű lakásépítkezés — Fellendül a megye ipara Évkezdet idején a megye valamennyi lakosa érdeklődéssel kíséri a megszabott utat, amelyen haladnunk kell egy esztendőn át. Különösképp nagy ez a figyelem, ha célkitűzéseink szemmel láthatóan a nagyméretű fejlődést sejt- tetik. A hároméves terv második esztendeje — 1959 — nemcsak a tervek, de a reális lehetőségek alapján is a felszabadulás utáni beruházási évek „rekordere” lesz Szabolcs-Szatmár megyében. így összegezte véleményét Kocsis László elvtárs is, a megyei tanács osztályvezetője. Csak beruházásra és községfejlesztésre: 225 millió forint A beruházások terjedelme jelentősen meghaladja a múlt évit. Csupán tanácsi befektetés 60 millió forint, míg a községfejlesztési alap eléri a 65 millió forintot. (örvendetes, hogy az idei községfejlesztési alap mintegy 10 millióval haladja meg a múlt évi, feltűnően magas összeget is!) A minisztériumokhoz tartozó vállalatok, szervek és intézmények közel 100 millió forinttal gazdagodnak ebben az évben. Így a végösszeg 225 millió forintot tesz ki, amelyre példa nem volt az utóbbi években. Ha ezekhez hozzászámítanánk a termelőszövetkezetek beruházásait is, akkor mégin- kább jogos lenne a „rekord”-jelző. llol gyullad fel a villany? Hússertést tenyésztenek t) köritón Az ököritófülpösi Új Élet Termelőszövetkezet tagjai a 3004-es kormányrendlelet megjelenése ? után 25 darab fehér hússertés! anyakocát vásároltak. Az állomány már egyszer fialt is a szövetkezetben. Az előhasi kocák az első alkalommal is jól „vizsgáztak” fialásból: átlagosan hét darab malaccal gazdagították a szövet- kezetbelieket. Helyesen cselekedtek, amikor fajtiszta koca-törzsállományt állítottak be a gazdaságban. A sertéstenyésztésből már az idén is jelentős jövedelemre tesznek szert. Az idén újabb 11 Szabolcs-szat- mári községbe vezetik be a villanyt. Jellemző a tervezésre, hogy nagy gondot fordítanak a legtávolabbi községekre is. Tiszakóródon, Szatmárcsekén, Márokpapin és hasonló távoli helyekben gyullad ki a fény 1959-ben. Emellett nem feledkeznek meg a benyújtott bővítési igényekről sem. Sok kilométer villanyhálózatbővítést végeznek el a megyében. Több bútor — új sütőüzem —export-termelés Régi gond megyénk iparának fellendítése. Most, hogy betekintünk a tervekbe, bizakodóbbak vagyunk. Íme néhány az ez évi elgondolásokból: Egymillió forinttal bővítik a fehérgyarmati téglagyárat, melynek eredményeként égetett cserép gyártására is lehetőség nyílik. A nagyon keresett termékből már ebben az évben mintegy másfélezer lakásra valót termelnek Fehérgyarmaton. Csenger új sütőüzemet kap, melynek elkészítésére 1 millió forintot költenek. Figyelemreméltó az a befektetés is, amelyet a nyíregyházi finommechanikai, és a mátészalkai vegyesipari vállalat fejlesztésére fordítanak. A nyíregyházi vállalat ezáltal több új termék készítésére térhet át, melyek között igen jelentősek a Damaszkusznak készítendő kiállítási pavilonok. A szal- kaiak a bútorgyártást fejlesztik. Az idén már 1500 darabot adnak a lakosságnak. Ugyancsak Korszerűsítik a nyíregyházi húsipari vállalatot, mesterséges megtermékenyítő állomást építenek a megye- székhelyen, és Kisvárdán befejezik a baromfikeltető építését. Iskolahálózat, művelődésügy A legjelentősebb: 123 tanterem épül az idén a megyében. Ezek között kettő, három és több tantermes iskolák vannak. Itt is érvényre jut az az elv, hogy a távoleső helyek (Tiszakerecseny, Omboly stb.) is részesüljenek az állam javaiból. Ezen kívül említésre méltó, hogy a mátészalkai 14 tantermes gimnázium továbbépítésére 1959- ben közel két millió forintot biztosítottak. Községfejlesztési alapból a megye több községében építenek óvodákat, napközi otthonokat. Bizonyára örömhírként fogadják a nyíregyháziak, hogy az új erdősori iskola mellé félszáz gyermeknek elegendő óvodát építünk az idén. S hogy a nyíregyháziak „speciális” problémáját se hagyjuk ki: a színház végleges befejezésére 1959-ben 1 millió 800 ezer forintot ad államunk. így az ősszel átadásra kerülő színház öszesen közel 10 millió forintból „megfiatalítva” áll majd a lakosság rendelkezéséMillióh az egészség védelmére Tavasszal veszi kezdetét az ország egyik legmodernebb vidéki kórházának építése Fehérgyarmaton. A felvonulás pár héten belül megtörténik, s a több, mint 30 millió forintos beruházásból ebben az évben már jelentős részt elvégeznek. Két millió forintnál is nagyobb az az összeg, amit a nyíregyházi megyei kórház korszerűsítésére fedezetként biztosítottak. Ennek keretében modern műszereket, gépeket szereznek be fél millió forintért; új épületrészeket húznak milliós ráfordítással. Hol és mennyi lakás épül ? Állami beruházásból 1959-ben Nyíregyházán, Záhonyban és Ti- szavasváriban építenek lakásokat. A megyeszékhely az idén 102 lakással, Záhony 24-el, és Tiszavas- véri 12 állami lakással gazdagszik. Ezek befejezése mellett hozzákezdenek az 1960-ban átadásra kerülő lakások építéséhez: Nyíregyházán 80, Záhonyban 36 és Ti- szavasváriban 10 lakás alapját ássák meg. (««pp«?)
