Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

* AELETMAU T A RUIUSZAG 1959. JANUÁR 24, SZOMBAT Beregi sorok négy nap hasznos tanulságairól A beregi falvak központjában, Vásárosnaményban, nem minden­napi „iskola” bocsájtotta szárnyá­ra hallgatóit. Csak négy napig tartott, — kedden ért véget, — de a résztvevők: munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek kér­ték, máskor is fogadja be őket néhány órára, egy-két napra. Az iskolának azért volt rendkívüli sikere, mert a „tanrendet” a hétköznapok problémáihoz szab­ták, ezért szerepelt a „tantár­gyak” között az emberekkel való foglalkozás, a neveles, felvilágo­sítás, a példamutatás es még sok egyéb. A négy napos tanfolyam, melyet a járási pártbizottság ren­dezett a községek pártvezetősé­geinek, Vásárosuaményon kívül Barabáson, Tarpán és Tiszaszal- kán is eredményesen zárult. És bár másutt is találkozunk hasonló tanfolyammal, mégis: amit a vá- sárosnaményi „tanároktól” hal­lottunk, nem érdemtelen tapasz­talatként közreadni. Am önképzési « tájékozottság fél siker Erről győződtek meg a beregi falvak pártszervezeteinek veze­tői. A „hivatalos” előadások, tá­jékoztatók nem pótolhatják a tartós és rendszeres önképzést. A pártmunka dolgaiban csak úgy lehetnek járatosak az alapszerve­zeti vezetők, ha az iméntiekhez .hozzáolvasnak” és a sajátos he- iyi szemüvegen nézik és segítik a községben folyó munkálkodást. Az önképzésnek, a tájékozottság­nak mindig megvan a* előnye, avagy elhanyagolása esetén a hátulütője. Erre több példát so­roltak fel a tanfolyamon, s ezek alapján megjegyzendő: a falusi pártszervezetek vezetői a falu leg­képzettebb, legműveltebb embe­rei közé kell, hogy tartozzanak, járatosnak kell lenniök nemcsak a mindennapi politikai életoen, hanem a. tudomány, az irodalom, a kultúra más ágaiban is. Ehhez adott bevezető ízelítőt a tanfo­lyam előtti félnapos megbeszélés, melyet a járási bizottság kezde­ményezett — az előirt négy nap megyei tematikáján kívül. Ezen a fél -napon a gazdaságpolitika néhány vonásával, majd a szocia­lista realizmus helyzetével ismer­kedtek meg behatóbban a beregi falvak kommunistái A szektás „betegségek6i ellen Megjegyezték a résztvevők, hogy a pártmunka, a pártvezetés egész embert kíván. Nem elegen­dő, ha valaki politikailag tájéko­zott, de általános műveltsége hiá­nyos. Ma már ott tartunk, hogy e szempontból is igényesnek kell lenni, mert a rétegpolitika sok olyan emberrel hozza naponta közelségbe a pártszervezetek ve­zetőit, akik a legkülönfélébb fog­lalkozásúak, más-más ae érdek­lődési körük, A tapasztalatok szerint azért is hasznosak az ilyen Isis pártisko­lák, mert felszínre kerülnek a még előforduló szektás hibák, a szüklátökörüseg. Ilyen tapasz­talható Csarodán, ahol a kommu­nisták, — ki tudja milyen elv alapján, — körülbástyázták ma­gukat, nem akarnak maguk közé befogadni olyan becsületes, fedd­hetetlen erkölcsű parasztembere­ket, akik szívesen dolgoznának a párttagokkal vállvetve, belépné­nek a párttagok soraiba. A csaro- dai pártszervezetben még ma sem vesznek fel tagjelölteket, az előbbi furcsa elvek alapján. Pe­dig legfőbb ideje lenne megerő­síteni, felfrissíteni a pártszerve­zetet, s hatékonyabban beleszól­ni a község dolgaiba. Hasonló szektás hiba fordult elő Tisza- szalkán, ahol különböző érvek­kel mellőzték egy középparaszt felvételét a termelőszövetkezetbe. Mint a példák „mondják”, ilyen szektás hibák „patikája” is a né­hány napos „iskola", mely j.or-! málja, csiszolja a pártmunka al­kalmazását, tanácsokat ad, ne­veli a falusi pártvezetőket Az első fecskék Jelrepültek — mondják, a vásárosnamenyi pártbizottság munkatársai. Ezt arra alapozzák, hogy a négy na­pos tanfolyam máris kedvezőéi érezteti hatását a pártélétben s már kézzelfogható eredményről is beszámolnak. A tanfolyamon töb­ben kijelentették, mint Koszta Lajos mátyusi, Balogh Géza ló- nyai, és Major István üki párt- vezetősegi tago-k, — hogy belép­nek a termelőszövetkezetbe. Má­tyáson új termelőszövetkezet ala­kult, melyért sokat fáradozott Se­bestyén Gusztáv és Sebestyén Bertalan, A kis tsz. csatlakozott a nagyobbhoz, a mátyusi Petőfihez, s közösen láttak munkához. Két­ségtelen: a négy nap hasznos ta­nulságai nem mindenütt gyü­mölcsöznek ilyen hamar, de az emberekben érik az elhatározás. Ebben nagy szerepet játszik a kommunisták példamutatása is a helyes felvilágosító munka mel­lett. Mátyuson már felröppent az első fecske, s bizonyára követik majd a többiek is. ★ Négy nap hasznos tanulságai­ról szóltunk, de nem csupán e négy napra gondoltunk, hanem arra, mennyire hasznosak az ilyen összejövetelek, melyek idő­ben és helyesen tisztázzák a párt- szervezetek teendőit, iránytűt ad­nak a falusi emberek kezébe sa­ját hétköznapjaik' jobbá formálá­sához, (P. G.) MŰVELŐDÉS A Megyei Tanács művelődési osztályának rovata Pályázati felhívás gyakorló általános iskolai pedagógus állásokra A Művelődésügyi Minisztérium szaktanítók* főiskolát, egyetemet Felsőoktatási Főosztálya a Műve­lődésügyi Közlöny 1959. évi 2. számában pályázatot hirdetett az 1959—60. tanévben induló felső­fokú tanítóképző intézetekben működő alsótagozatos' gyakorló általános iskola következő peda­gógus állásaira: 1. Tanítói állásra: A tanító feladata: a gyakorló általános iskola osztott I—XV. osz­tályai, v^gy az I—III., II—IV. összevont osztályai közül az inté­zet igazgatója által kijelölt osztály vezetése; bemutató tanítások, tar­tása az inézet hallgatói számára; a hallgatók gyakorlati tanításának és hospitálásának vezetésébén való részvétel. 2. Rajz-kézimunka. 3. Ének­4. Testnevelés-szakos szakta­nítói állásra. A szaktanító feladata az óra­rend szerinti szakórák ellátása. Bemutató tanítások tartása az in­tézet hallgatói számára. A hallga­tók gyakorlati tanításának és hos­pitálásának vezetésében való rész­vétel 5. Tanítói állásra (napközi ott­honos csoport vezetésére). A tanító feladata: a gyakorló általános iskola alsótagozatos osz­tályaiból alakított napközi ottho­nos csoport vezetése; bemutató foglalkozások tartása az intézet hallgatói számára; a hallgatók gyakorlati foglalkozásainak és hospitálásainak vezetésében való részvétel Az í. és 5. pontokban megje­lölt állásokra tanítók, vagy olyan j végzett szaktanárok is pályázhat­nak, akik tanítói képesítéssel is rendelkeznek. A 2., 3. és 4. pon­tokban megjelölt állásokra szak tanítók, vagy főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező szakta­nárok pályázhatnak. A pályázóknak — a gyakorló általános iskolában működésre jogosító — ún. gyakorlóiskolai ta­nítói képesítéssel kell rendelkez­niük. Ha ezzel nem rendelkeznek, kötelezettséget kell vállalniok. hogy a gyakorlóiskolai alkalma­zás feltételéül előírt vizsgát alkal­mazásuktól számított két éven belül leteszik. A betöltendő állások után képe­sítés és szolgálati évek szerinti pedagógus illetmények járnak és havi 250.— Ft gyakorlóiskolai mű­ködési pótlék. A pályázathoz csatolni kell: 1. a- tanítói (tanári, szaktanítói) oklevél másolatát, 2. részletes önéletrajzot, 3. a munkakörrel kapcsolatos estleges munkálkodás (önálló mű, tanulmányok, cikkek) dokumentu­mait, 4. a gyakorlóiskolai tanítói ké­pesítést, ha a pályázó ezt már megszerezte. A pályázatokat a Nyíregyházára pályázók a Felsőfokú Tanítóképző Intézet Igazgatósága, Nyíregyháza. Búza u. 5. címre küldjék. Részletes felvilágosításért is ide forduljanak! A pályázat határideje: 1959. feb­ruár 10, Adriányi László s. k. igazgató. ÚJAT ÉS MERÉSZEN) Meször-aktíva lesz ! január 29-én Csütörtökön, január 29-én a do­hányfermentáló kultúrtermében, délelőtt fél 10 órakor a MÉSZÖV megyei értekezletet tart. Az érte­kezletre a földművesszövetkezetek elnökeit, mezőgazdászait, FJK el­nököket, mezőgazdászokat és szö­vetkezet-politikai előadókat, a legjobb szakcsoportok elnökeit hívják meg. A megyei aktíva a földműves szövetkezetek és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek fo­kozottabb együttműködésének le­hetőségeit vitatja meg. A Városi Notanacs január 22-én délután az iparoskor helyiségében megrendezte az iparos asszonyok találkozóját, ahol 45 iparos asz- szony ismerkedett meg a Nőta­nács munkájával, feladataival. Az első összejövetelen 10 asszony el­határozta, hogy ezután rendszere­sen résztvesz a Nőtanács munká­jában, Öten pedig szociális bizott­ságot alakítottak a beteg és öreg iparos családok meglátogatására, segítségadásra, a lakás rendbeho­zatalánál, ápolásuknál. Az iparos asszonyok találkozóján javaslatként elhangzott, hogy kezdeményezzen a Nőtanács kézimunka-tanfolya­Kihosználják a jó időt A hodaszi Üttörö Termeiószo-! vetkezetben a jövedelem jelentős < • részét a gyümölcstermelés bizto-k sítja. Nagy gonddal ápolják ezért;; kertjüket. Most, hogy az idő kod-! vezöre fordult, megkezdték a met-' ! szést. Ugyanebben a községben; a Petőfi Tsz. tagjai is munka-1; hoz láttak a gyümölcsösben. Meg-" győződtek arról, hogy ha idejében;; metszenek, s ez a munka nem j húzódik el, az egyéb tavaszi!! munkákkal sem fognak késle-'; kedni. :; mot. A Notanacs vezelosege a ja­vaslatot elfogadta. Februárban —!; remélhetőleg — a buzsáki és sza-' • bolcsi hímzésekkel ismerkednek • ■ majd meg a város asszonyai. A ; találkozó keretében a jelenlévőit1; egy előadást is hallottak a gyér-;; meknevelésről. A kellemesen el-” töltött találkozó után azzal bú-11 csúztak, hogy többször is össze-" jönnek és barátságos hangulatban? elbeszélgetnek gondjaikról, tér- ► veikről. A találkozón resztvettek* a kerületi Nőtanácsok vezetői is, j megismerkedtek az iparos asszo-J nyokkal és barátságot kötöttek ve- * lük, { ;; Aki- jár ja a megyét, az gyű ; j korta találkozik olyan dolgok- ;; kai, amelyek megragadják a fi­gyelmét, megdöbbentik, elgon­dolkoztatják, Üj dolgok ezek, váratlanok. Meg kell döbbenni például azon, hogy Tiszavasváriban olyan kultúrház építésére ad­ták a fejüket a községbeliek, amilyet Nyíregyháza is megiri­gyelhet. 600—700 személyes nagyterem, félforgó rendszerű színpaddal! És még hány más helyiség, hiszen emeletes lesz az épület: Ezt Tiszavasváriban csinálják és nem Nyíregyházán! Megállítja az embert, amikor meghallja, hogy Ramocsaházán lelkes és áldozatos értelmisé­giek járjait hetenként a családi házakat, hogy oda, a legbensőbb emberi életbe vigyék el a mű­velődés forrásait, maguk köré gyűjtve a szomszédok húsz­harminc látogatóját, Vámos- orosziban hozzáfogtak, hogy át­rendezzék egész eddigi gazdasá­gi életüket, .első helyre tették az állattenyésztést, s minden cse­lekvésüket erre irányítják. Er­dőket telepítenek -másutt, és szinte minden községben épít­keznek. Valami érzik az embe­rek között, valami tüzes , láz, és ha látszólag csendes is, forró lesz tőle a falvak levegője, s mozgalmas még a téli táj is. Ez a valami: a merész emberek akarata. Merész emberek? Igen. azok! Mert merészség kell ahhoz, hogy az ember megtagadja azt, amit tegnap még jónak tartott, és újat tervezzen! újat kezdjen. Nem merészség' kellett ahhoz, hogy egy'kis község valóságos kultúrpalotát akarjon? Vagy hogy a ramocsaházi tanítók, az or­vos és agronómus a kényelmes központi előadások helyett há­zakhoz mennek? A sok fontol­gatás bizonyosan hozott volna ezer indokot, hogy a tervek ne váljanak valóra. Az akarat tü­zelt, és a tervek megyeszerte egymásután valósággá szület­nek. Merész emberek kitartó akaratával. Lehetne azon vitázni, hogy meddig hasznos ez a merészség. Hogy mikor válik oktalansággá. De kár erre pazarolni a szót, mert sok ember akarata nem le­het oktalan, ha az akarat a mi társadalmi rendszerünk építését, a továbbfejlődést szolgálja. Mert a merészség nem azonos a vak­merőséggel, amely eleve oktalan, mert feltételezi, hogy kudarcba is fúlhat. Vakmerőségre nincs szükség. De merészségre igen! Józan fők nagy elszántsága a merészség, mely számol az akadályokkal, de nem torpan meg előttük, hanem kitartóan, keményen megy to­vább a célokig. Az új mindig kétségeket ébreszt,' azért új. Ha olyan lenne, mint a régi, nem lenne új, kipróbálatlan. De mégis szükséges mindig újat ke­resni? Lökjünk el mindent, ami tegnap jó volt? Nem! Itt is a cél határoz. Olyan új dolgok, szán­dékok kellenek, amelyek egysé­gesen lendítik előre a szocializ­mus építését, — mert hiszen er­ről van szó, — népünk gazdasági és szellemi felemelkedését. Ki­csi kultúrház helyet nagy kul­túrház: ez új. Kis parcellás küz­ködés helyett nagyüzemi gazdál­kodás: ez új! A műveltség gya­rapítása az eddiginél különb, be- váltabb módszerekkel: ez is új! Es ezer meg ezer új dolog van, amit a józan, de merész emberek sora közösen megalkotott. Ezekre van szükség! Óvatos, tetterőtlen emberek haboznak, meghátrál­nak. „Hiszen jó volt eddig is, mi­nek változtassunk?” Ezeknek az emberekenek mondjuk meg; hogy született volna meg a mai Társadalmi rendünk, életfor­mánk, egyáltalán a Magyar Nép- köztársaság, ha mindent mindig elfogadott volna népünk változ- tathatalannak? Hogy születtek volna meg a tanácsok? A mun­kásvezetés a nagyüzemekben? Ki lépett volna elsőnek a legeled termelőszövetkezetbe, ha min­denki azt mondta volna: de va­jon, jó lesz-e úgy? Józan, okos emberek bátor akarattal! Ezek voltak, akik a párt vezetésével tudtak merni, elszántan, de a győzelem hitében. Mert hitték, hogy az új, amit akarnak, bizo­nyosan jó lesz, mert jó az egész világ szocializmust építő orszá­gainak. Felépült sok iskolánk, kultúr­húzunk, a létesített mozik, egész­ségügyi épületek, felnőttek isko­lái, tanfolyamok, a termelőszö­vetkezetek gyarapodása, művelt földjeink átalakulása, termőbbé tétele, fejlődő állattenyésztésünk, egész életünk bizonyítja, de ezt példázza minden újítás is, ami a gyárakban születik, hogy igenj^. keressük minduntalan az újai, azt az újat, amely gyorsabban és biztosabban gazdagítja jövőnket! S. B. Iparos asszonyok találkozója Nyíregyházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents