Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

195D. JANUAR 23. PÉNTEK K ELETM A fi V A RORSZ ÁG 3 M Ü V ELÖDÍ1S A Megyei Tanács művelődési osztályának rovata Ifjúsági életünk eseményei Mvgyeszerte lezárultak az ünnepélyes taggyűlések, ame­lyeknek központjában a tagkönyvcsere lebonyolítása állott, A tagkönyvcserével kapcsolatban azonban nem egy KISZ-szer- vezetnél egyéb fontos kérdések is elintéződtek. Egyik köz­ségben például megoldódott a KlSZ-alapszervezetek egységes irányítása, a másik községben a község vezetői és tömegszer­vezetei kerültek közelebb a fiatalokhoz, de úgyszólván min­denütt történt előrelépés mind politikai, mind szervezeti té­ren, amint ezt az alábbi hírek is tanúsítják. A fehérgyarmati községi párt- bizottság szépen feldíszített helyi­ségében a pártbizottság, a tanács, a népfront, a KISZ megyei bizott­sága képviselőinek jelenetében összevont taggyűlésen vették át új tagsági könyvüket a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság, a Fehér­gyarmati Gépállomás, a téglagyár, a technikum és a községi alap- szervezet fiataljai. Kricsán György járási KISZ-titkár beszámolójá­ban többek között hangsúlyozta. A Nyíregyházán több, mint egy százada született nagy magyar festő munkássága egyik érdekes, jellemző fejezete művészettörténe­tünknek. Benczúr Gyula négy év­vel a szabadságharc kezdete előtt 1844. január 28-án a Nyírség szék­helyén látta meg a napvilágot. Édesapja itt volt gyógyszerész. Életútja ugyan már egészen, kis gyerekkorában elkanyarodott eb­ből a városból — Kassára került,, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, de egész életé- beh áhítattal gondolt Nyíregyhá­zára. Benczúr Gyula a szerencsés te­hetségek sorába tartozott. Az el­ismerés szinte egész életén végig kísérte. Nagyságát mutatja, hogy a Mándon, ebben a kis szatmári községben történt meg a KISZ- szervezet véglegesítése, amikor a már egészen megkopott ideigle­nes tagsági könyveket 1964-ig ér­vényes új. piros könyvecskékre cserélték ki. Ezek a piros köny­vecskék még nagyobb összefogás­ra serkentik a falu fiatalságát. Az ünnepélyes taggyűlés beszá­molója Kilián György, Ságvári Endre, Matroszov, Mareszjev és Zója hőstetteivel nevelte a fiata­lokat tagkönyvük megbecsülésére. Szilágyi Lajos bácsi, a falu öreg veteránja, vöröskatona-korabeli tetteivel buzdította a kiszeseket jelen harcunk megvívására, elért eredményeink értékelésére és a szebb jövő akarására. (Makay Béla leveléből.) A társadalom segít: ♦ <~"7 otthona lesz t.viliének „Büszkék vagyunk fiainkra, lányainkra" Kisarból írja Tóth Bálintné, a tanács vb-titkára: „Községünkben 1957. május 19-én alakult meg a KISZ 18 taggal. Azóta elismerés­re méltó munkát végeztek. Külö­nösen kitűntek a kulturális mun­kában. Tánccsoportjuk például első volt az őszi járási versenyen. Színjátszó csoportjuk ünnepek alkalmával szórakoztatja a la­kosságot. Az előadások bevételé­vel jól gazdálkodtak: jelmezeket, sportfelszerelést és lemezjátszós rádiót vásároltak. A tagkönyv- csere-ünncpély jó megszervezé­ide mar csak par lépés A HÁTAR, — néhány kilométer mindössze. Csenger az utolsó na­gyobb település. Komlódtótíalu oly közel van Csengerhez, hogy a Szamos köztük csupán a válasz­tóvonal. A „Két Vadas Testvér'’ Ter­melőszövetkezet udvarán is alig lehet látni embert és akit keres­tem, ifjú Fcdics Györgyöt, a KISZ titkárát sem itt találtam meg, hanem otthon, néhány ház­zal arrébb, a lakásukon. IFJÜ FEDICS GYÖRGY, a he­lyi KISZ titkára fiatal ember. Magas, vékony, és legénynek csak azért nem nevezhető, mert megnősült már. Egyébként trakto­ros, bár most disznóölés lévén, a hentes mesterségben gyakorolja magát. Letelepedek, engedve a szíves biztatásnak; délután van. a KISZ- titkár is megengedheti magának hogy leüljön egy kicsit, a munka férfiakra tartozó része már majd­nem kész. Beszélgetünk, először csak ket­ten és pusztán csak jövetelem céljára szorítkozunk; milyen a faluban a KISZ-szervezet élete? — A tagkönyvkicsztó taggyű­lést még a rmjlt évben megtartot­tuk, nagyon szép kis ünnepség volt — mondja ifjú Fed!cs György. — És hogy most mit csinálunk? sóért külön dicséret illeti őket. A község vezetőinek jelenlétében, teaest keretében osz.ották ki az új tagkönyveket. Ezután a lemez­játszó melódiái mellett, szórakoz­tak és táncoltak a vendégek és a fiatalok. A szülők és vendégek jólesően vették tudomásul, amit a fiatalok megfogadtak új köny­vecskéik átvételekor: olyan maga­tartást tanúsítanak, hogy tetteik és példájuk alapján minél több fiatal kövesse őket. Mi, községi vezetők, büszkék vagyunk fiaink­ra, lányainkra és várjuk további közreműködésüket községünk még szebb jövőjének formálásában.“ szerencse nem kapatta el. Igényes­sége végig megmaradt és ha en­nek árnyékaként sok idejét elra­bolták is, hogy a vezető körök el- balmozták portré rendelésekkel, nem váltotta fel a siker aprópén­zére tehetségét, művészete , mind elmélyültebbé vált. A hősies sza­badságharc első eszméléseitől vé­gigkísérte életén és azokban az esztendőkben, amikor a magyar nép fojtogató elnyomatás alatt élt, a magyar történelemből vett kompozíciókkal sugárzott vigasz­talást az elnyomott népnek. Benczúr Gyula képeit az augusz­tus húszadikán megnyílt emlék- kiállítás óta több, mint százezer ember nézte meg a Magyar Nem­zeti Gáléi iában és a nagy érdek­lődés miatt január végéig meg kellett hosszabbítani a kiállítást. Benczúr Gyula nagy festő volt, ezt érzi meg a ma embere, az a koí, mely a múlt rendszerben ten­gődött, ki1 túrától elzártak előtt megnyitotta a szépség kapuit és az egykori kivetettek, nélkülözők ma szomjas szívvel isszák maguk­ba a művészetet, amely a Benczúr kompozíciók dús színeiből ragyog feléjük. (K. 1.) Vasárnapi számunkban megje­lent „A társadalom segit.égét kér­jük” című riportunkban írtunk D Évikéről, akit lelkiismeretlen, élnivágyó anyja kistestvéreivel együtt cserbenhagyott. Sorainkra nemcsak a hivatalos és társadal­mi szervek figyeltek fel, hanem Éva sorsa megmozd tolta sorra a becsületes emberek szívét. Akadt egy olyan házaspár is, aki nyom­ban jelentkezett, hogy otthont, szeretetet, biztonságot _ és jövőt nyújtson az elhagyott Évikének. FELKERESTÜK ŐKET, BE­SZÉLGETTÜNK VELÜK. Derék dolgos emberek, a férfi fogtech­nikus, s már két kisebb fiúk is van, akik nagyon örülnének az úy nővérkének. TENNI KELL! KISZ-poiitikai oktatás folyik és várjuk a tavaszt. Elmondta még azt is, hegy majd lesz a tavasszal egy „szín­darabjuk” is, a „Bekötött szem­mel” című; meg két hald cukor­répát a tsz. fiatalok munkálnak meg, aminek a jövedelméből majd hangszereket vesznek, mert van köztük nem is egy, aki ért a muzsikához. Ha jobb idő lesz, fá­kat ültetnek, a földeken rend be­hozzák a csatornahálózatot és ez­zel vége is lett a mi beszélgeté­sünknek, mármint a kettőnk be­szélgetésének. Egyszerre a tsz. került szóba és ehhez a témához már mindenkinek volt hozzáfűz­ni valója, lcivcve a két apró gye­reket, akiket alig győztek rendre inteni. ABBAN A CSENDBEN KEZ­DŐDÖTT ez a beszélgetés, amel> akkor keletkezett, amikor azon tűnődtem, hogy bizony elég szé­pek a KISZ-szervezet tervei, de nagyon is kevés a jelen esemé­nye. Tűnődtem, hogy mi lenet az oka ennek a tespedésnek, mikor megütötte a fülemet, hogy a szo­bában ülők a-zárszámadást em­legetik. — Még tíz forint se jutott egy ! munkaegységre — mondta idős Fedics György — ez. itt a problé­ma. — Hát ez hogy lehet? — Kifizettünk másfélmilliót, adósságot, meg egyebeket, aztán nem jutott több a tagságnak. AZ OKOK UTÄN KUTATVA aztán kiderült sokminden. A „Két Vadas Testvér” TSZ a legjobbak egyike volt, nem egyszer fölment a munkaegység ára 100 forintig is. A vezetés hibája hogy’ ez meg­történhetett, hogy nem gondol­tak annakidején a jövőre. Kétségtelen, hogy helyben van a hiba, Szamostatárfalva ott van a szomszédban, az ottani tsz-ba most is 45 forintot ért egy mun­kaegység. Hasonló viszonyok, mégis másak az eredmények. A K1SZ-TITKÁRRAL való be­szélgetés meggyőzött arról, hogy az ifjúsági szervezet munkájára rányomja bélyegét a termélőszö- ve.k.zet nagy problémája; Ked­vetlenek, teregetik a kezüket; így van és az ördög tudja, hogy miért van így. Ök ez ellen nem tudnak tenni, egy azonban biztos, ha más gazdasági alapon állnának, min­den másképp menne a kcmlódló:- lalui KISZ-szervezelben. KÉSŐBB GÁL ZSIGMOND, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a „Két Vadas Testvér TSZ a kö­rösgazdaság biztos talaján ál'. Ál- \ latállományukat fejlesztik, a ta- J — Olvastam az újságban Évi­ké sorsáról — mondta az ember. — Szomorú története nagyon meghatott minket. Megbeszéltem a feleségemmel, hogy Évikét ma­gunkhoz vesszük. Nálunk heiy is van, enni is van mit, s szeret­nénk, ha Éviké leérettségizne. — Taníttatni akarjuk, s ha kedve és szorgalma lesz hozzá, tan tónő is lehet belőle. Hiszen ma minden le­hetőség megvan a tanulásra, s mi is hozzá akarjuk segíteni. — Mikor jöhet Évike? — ÖRÜLNÉK, HA MÉG MA JÖNNE ... Hiszen már régen meg­fogadtam, amikor a háborúban nagy veszedelemben voltam, hogy egyszer magamhoz fogadok es tisztességesen felnevelek egy otl- honra szoruló gyermeket. Mostl ilt ' az alkalom, s nagy örömömre válna, ha egykori fogadalmamat1 teljes, thetném. — De hiszen van már két gyer­mekük .... — Megférne velük szépen a harmadik, van miből eltartani. Nagyon boldogok lennénk, ha volna még egy melegszívű, szófo­gadó kislányunk! OLVASD EL TE IS ÉVIKÉ, ott Kisvárdán ezeket a sorokat cs határozz!. Emlékezz vissza a beszélgetésünkre, .ott a Városi cukrászdában, ahol eirncndtad, nogy szeretny! tanulni, s hogy be­csületes életet akarsz. Itt az alka­lom, nem Kell tüvcbo otthontala­nul, iszákos nagyapád és jószívű idegenek, szomszédok kegjeienr- kenyerén élned. Lesz otthonod Évike, ahol szeretettel várnáid Nem kell többet nélkülöznöd, s kistestvéreidet is bármikor látha­tod. S ha határoztál, irj azonnal nekünk, a szerkesztős égre, vagy új .szüleidnek, akiknek neve és címe: Tripsánszki Sándor fog­technikus és felesége, Nyíregyhá­za, Sztálin-tér 19. HA D. ÉVIKE ELFOGADJA SZÜLEINEK a Tripsánszki há­zaspárt, . s ha szívesen íoged.a társadalmunk segítségét, azonnal eiinegyünk érte Kísvardára, s új otthonába hozzuk, s. beiratkozhat az iskolába is folytatni a nyolca­dik osztályt. S a többi Évikék is, meg minden magárahagyott gyer­mek" otthont, támaszt kell kap- janák ebben . a társadalomban, ahol minden kis élet féltett ér­ték! Ne hagyjuk magukra az ott­hontalan gyermekeket — mijrt biztos kéz és támasz nélkül a má­sik útra, a züllésbe, ' bűnözésbe, mocsokba zuhannak! Győri Illés György, karmányuk megvan, a vetőmag is rendben van, kertgazdaságot lé­tesítenek a tavasszal, minden jól v an csak éppen a tagság áll rosz- szul. Ma már nyolcvan családból áll a tsz. és nem gondoltak arra, hogy a gyümölcsös, amely annak­idején nagyon szépen eltartott 40 —50 családot, ez kevésnek is bi­zonyulhat. Most, hogy idáig ju­tottak, már egészen másképpen gondolkoznak, azonban a tagság hangulatát inkább befolyásolja a jelen, mint a jövő. És az a baj, hogy a KISZ-szervezet, a fiatal­ság sem akar a jövőtől lelkesülni. Hitelt kértek, és ha ezt megkap­ják, az átsegíti őket a közeledő két-három hónap nehézségén, az­tán minden másképp lesz. El­csüggedtek mégis a fiatalok. — Pedig — mondja Gál Zsig- mond — a mi Isz-ünk tizenegy esztendős. Az. ellenforradalom alatt vasvillával védtük meg, nem lépett ki közülünk senki, együtt maradtunk. Most bajba vagyunk, de biztos vagyok benne.. hogy ké­résünket nem fogják elutasítani és rövidesen minden rendbejön. TÖRTÉNTEK HIBÁK, mégis olyan szépen bontakozik ki a jövő az elnök szavaiból, hogy szinte pótolja a mát és igen-igen furcsának látszik, .hogy ezt pont a KlSZ-fiatalok nem érzik eléggé. (Kiss) Négy hónap alatt több, mint százezer ember nézte meg Benczúr Gyufa festményeit a Nemzeti Galériában < I » Ma rendezik a „Táncoló világ" című farsangi műsort A Móricz Zsigmond Művelődési j Ház farsangi előadássorozatának első rendezvényét ma tekintheti meg a közönség. Az első előadás címe „Táncoló világ”, amelyen fel­lépnek: Magda Gábor atrakciós tánczenekarával, Marcelle Marti­nique néger énekesnő, Gena Pruss sanzonénekesnő, Erdélyi Nóra, Szegedi Gyula táhcdálénekeSek, Biró Béla jazzparódista, Simándy József bábművész. A fővárosi mű­vészegyüttes két ízben lép a kö­zönség elé; fél 6-lcor és fél 9-kor rendeznek előadást a Móricz Zsig­mond Művelődési Ház színpadán. Bár a Művelődési Ház a farsangi előadásokra bérletet bocsátott ki, ettől függetlenül jegyek az előadás előtt is beszerezhetők. Javult a fiatalok részvétele az oktatásban! Hogy több és jobb bútor legyen Továbbfejlesztik és tökéletesítik a pozdorja- lemezgyártást a uagj halászi üzemben I szüksége van minél több jóminő­ségű pozdorjalemezre, hogy több j és jobb bútort gyárthassanak. ! 24 vezető beosztású szakember i foglalkozott a nagyhalász! pozdor- j jalemezgyártó üzem munkájával, j Megállapították, hogy az üzem be- j tölti rendeltetését, azonban szük­ség van a gyártási technológia tö­kéletesítésére. Egy négytagú bizottság kapta azt a feladatától, hogy a tapaszta­latok alapján készíts éle el a gyár­tási technológiai eljárás módosítá­sának tervét, aminek a pozdorja- lemez minőségének további javu­lását a gyártás meggyorsítását kell szolgálnia. Határozatot hozlak aról, hogy a nagyhalászi pozdor jalemezgyártó üzemet bővíteni fogják. Új épüle­teket építenek és mintegy félmil­lió forint értékű korszerű gépeket kap az üzem a gyártáshoz. Az igazgatóság intézkedni fog, hogy Komádiban és Tukán is építsenek pozdorjalemezgyártó üzemet, mert a gyártáshoz ott is megvannak a jó adottságok és az iparnak nagy Mesél a falu veteran ja. . . hogy sokat javult a helyi f'atalokí részvétele az oktatásban, a kuhu-j rális és sportrendezvényekben és? különösen dicsérendő a téglagyári? fiatalok társadalmi munkája. Az? ünnepélyes taggyűlésen sor került J a község egységes KISZ-vezetö-J ségének megválasztására is, 2 amelynek feladata az a’apszerve-? zetek tevékenységének összehan-J golása. (Péter László tudósítása-J ból.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents