Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1359. JANUAR 2!. CSÜTÖRTÖK KKM'ITMAGY ARÜRS/.AG MŰVELŐDÉS A Megyei Tanács művelődési osztályának rovata II segítségre szoruló fiatalok ügyében 99Felemeljük tiltakozó szavunkat* •• A megyei tanácsnál összegyűl­tek a járásokból az illetékes gyámügyi és hatósági szervek, hogy lelmérjék, ismertessék a züllés veszélyének kitett liatal- korúak helyzetét. Nagy Árpád elvtárs, a megyei gyámügyi főelőadó beszámolt a züllés útján lévő fiatalok felmé­résének eredményeiről és hangsú­lyozta, hogy a megyében sürgő­sen további felmérésekre van szükség a KISZ és a Nőtanács be­vonásával. Az eddigiekben több fiatalkoránál folytattak környe­zettanulmányozást, szükség esetén a fiatalokat állami gondozásba vették, enyhébb esetekben párt­fogókat jelöltek ki melléjük. Nagy elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a járási operatív bi­zottságokat és a községi operatív egységeket új tartalommal azon­nal létre kell hozni, hogy még e hónap folyamán megtarthassák első értekezletüket. Kérte a hi­vatalos szerveket, hogy erélyesen lépjenek fal minden esetben a gyermekvédelem esetében, vegye­nek részt a KISZ és a Nőtanács gyűlésein, s ott minden esetben hallassák hangjukat a fiatalok vé delme érdekében. Lépjenek kap­csolatba a járási Vöröskereszt tit káraival is. Felhívta az ügyészek figyelmét arra, hogy ifjúság elleni bűntet­tek esetében példás ítéleteket kezdeményezzenek. Az illetékesek vezessenek nyilvántartást a fiata­lok munkábahelyezéséről láto­gassák meg őket munkahelyei­ken, beszéljenek munkaadóik­kal. Az értekezlet minden résztve­vője felszólalt. A hatósági szer­vek dolgozói elmondták, hogy eddig a fiatalkorúak ügyét főleg családi problémának te­kintették, s így történhetett, hogy hosszú evek óta a me­gyében a bíróság ifjúság el­leni bűntettek esetében nem hozol t példás ítéletet. A felszólalók hiányolták, hogy a züllés útján álló fiatalkorúak részére nincs megfelelő számú zárt intézeti férőhely. Beszéltek ezután a szülök felelősségéről is. Ha egy gyermek elzüllik, azért elsősorban a szülő a felelős — hathatósabb intéz­kedésekre van szükség az er­Üzomünk dolgozói csatlakoznak a megyei békebizottság tiltakozá­sához és velük együtt követeljük mi is, hogy az emberiségre halá­los veszedelmet jelentő kísérlete­ket szüntessék be. Hagyják abba a nukleáris fegyverek és az atom­bombák gyártását és hadi célokra való íe'használását. Az atomeró és a tudomány c;ak az emberiség javát, békés céljait szolga'ja! Egyezzenek meg a .nagyhatalma'? sürgősen a német Kérdés megoldá­sában is a Szovjetunió javaslatai alapján, hiszen a német munkásuk problémája az egész világ dolgo­zóinak problémája, minket pedig egészen közelről érint, amint a történelmi példák is igazolják. A Nyíregyházi Fincmmeohani­kai és Gépjavító Vállalat U'O dol­gozója nevében: Kormos József párttitsár. Hepp István igazgató. Padányi Józsii üb-elnpk. Konferencia a propagandistáknak A Politikai Gazdaságtan tanfo­lyam második évfolyam propa­gandistái részere folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor konferenciát tar­tunk az esti egyelem helyiségé­ben. Biztos alapokra rakják le megyénk ez évi sportsikereit! 7()a Uujijiíl a (íny állni a gátakra, A földgyalűgé- pek éjjel, nappal hordták a vé­dőgátakra a földet, az emberek szinte végkimerülésig dolgoztak. Borotválatlanul, álmosan, fárad­tan ott dolgozott közöttük Tu- csányi is, s még ruhát sem vál­tott, újból munkára szólították. De ment, mert az erőműről volt szó. • — Több olyan eset volt, ami­kor az itt dolgozó munkások megmutatták a . magyar virtust — magyarázza. Kevesen vannak itt a régiek közül, de azok emlékeznek arra, amikor a szívókotrónak a vágó­feje és a szivattyúja meghibáso­dott és késleltette volna a me­derben folyó munkát, ha a mun­kások nem állnak helyt.' Akkor mint, lakatos dolgozott Tucsányi elvtárs. Rendes körülmények között két hétig tartott volna a javítás. Áldozatos munkával het­venhat óra alatt készítették el. Ezekről az az ember nem tud, aki csak az erőművet nézi, s nem látja azokat az embereket, akik itt élnek, dolgoznak. Tucsányi elvtárs nem hiába kapott szta­hanovista oklevelet 1951-ben, ötvenkettőben jelvényt és egy év múlva a Szocialista Mun­káért Érdemérem is fel került a mellére. — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy az első pillanat- lói itt vagyok, s önnek az üzem­nek a főgépésze lettem. Makói nincstelen paraszt szü­lők gyermeke. Nem álmodta, hogy valaha idekerül, s mini turbina főgépész a turbinarész­leg üzemeltetéséért lesz felelős. S hogy ez mit jelent, azt csak ő tudja. Szinte éjjel, nappal az üzemben van. Tizenkét gépész tartozik hozzá, akik felváltva dolgoznak, vigyáznak, őrköd­nek azon, hogy az áram terme­lésben ne legyenek prob­íessünk több súlyt sportban is a minőségi eredmények javítására, mert a mennyiség dolgában jól állunk. E gondolat feltételezi a mennyiségi fejlődés némi háttér­be szorítását. Pedig a mennyiség-, nek, a tömegsport ügyének ez­után is előtérben kell maradnia. AZ MTST MUNKÁJÁT ille­tően nagy körültekintést igényel az első negyedévbeh sor raker ülő sportköri választások kellő elő­készítése. Sor kerül a szakszerve­zeti, hivatali, iskolai és községi sportkörök vezetőségválasztó tag­gyűléseire. Általános gyakorlat volt, hogy a vezetőségek sorába a sport terén jártas, de idősebb szakemberek kerültek be. E ha­gyományon némi változtatás tör­ténik, mert az elnökség soraiban helyet kapnak az arra érdemes, je­lenleg sportoló tagok is. így történt a Nyíregyházi Vas­utasnál is, ahol Fehér László, a kitűnő atléta is az elnökség sorai­ba került. Közvetlenül szószólója lehet sporttársai kívánságainak s mert kapcsolata van a minden­napi (ezúttal atlétikai) gondokkal, hasznosan segítheti elő a sportkör jó vezetését. Nem volna jó ha a sportköri választások ügye kizá­rólag az MTST magánügyévé válna. Sokkal helyesebb, ha járá­sainkba n — hasonlóan a csengeti és a nyíregyházi já­ráshoz — igénylik a párt­bizottságok segítségét, ame­lyet minden bizonnyal meg is kapnak. Á választások során gondoljanak ra a sportkörök, hogy a sportkör vezetését b zzáK olyan lelkes sxoortbarátokva, akik rátermettsé­gükön kívül idejüket sem sajnál­ják a sportkör fejlesztése érdeke­ben. AZ 1959-ES ÉV spcrltervei az MTST jó irányítása mellett va­lósulhatnak meg. A tervekben minden sportág — amelynek megyénkben területe van — meg­találja feladatait. A labdarúgók néhol elkezdték előkészületeiket, különösen az NB III-asok köre­ben tapasztalható mozgolódás. A tiszalöki, vajai és vencsellöi spor­tolók mellett Vásárosnamcnyban, NagykáUóban, Nyírbátorban ta­pasztalható érdeklődés a torna sportban megrendezésre kerülő- hat fordulós pontverseny iránt. A pontversenyeket kiterjesztik majd az úszó, atlétikai és kerékpáros sportágakra is. Az értékelésnél mind a négy sportág összesített eredmé­nyeit is alapul veszik és a- győztesnek szép serleget ad ,, , jutalmul az MTST. UJ SPORTLÉTESÍTMÉNNYEL gazdagodtunk. A közelmúltban felavatták Nyíregyházán a kor-- csólyapályát. Hogy mennyire szükség volt-e létesítményre, azt hűen bizonyítja a nagy érdeklő­dés. A közeljövőben (kedvező idő­járás esetén) szeretnék megren­dezni a nyíregyházi járás kor-' csolyabajriókságát. Később sor kerülne szánversenyekre is. TALÁN KIKERÜL TESPEDT- SÉGEBÜL ökölvívó sportunk is. Különösen az ifjúság körében van nagy érdeklődés. Kisvárdán negy­venen jelentkeztek; közülük 25 főt válogattak ki, ennyivel tud­nak foglalkozni. Vásárcsnamény- ban Csorna testnevelő sporttárs tizennégy gyerekkel foglalkozik. Nyírbátorban a honvédség sporto­lói támogatják a községi sportkör öklözőit, részükre felszerelést és edzőt is biztosítanak. A KÉZILABDA SPORTBAN a megyei bajnokság megerősítését tervezik. A férfi és női bajnok­ságban 10—10 csapat indulna és emelkedne a megyei színvonal is. (A területi bajnokság rovására) A röplabdában biztosítottnak látszik a további fejlődés, de a kosarasokról már nem mondhatjuk el ugyanezt. Az e’múlt évben még jóképességű együttes volt Nyíregyházán, de az utánpótlás nem biztosított. A KÖZELJÖVŐ SPORTESE­MÉNYEI közül kiemelkedőnek ígérkezik a január 31-én sorrake- riilő rendezvény, amelyen a tornász, súlyemelő és vívó o’impikonok tartanak bemu­tatót. ; Az MTST sokrétű terveiből csak réhányat említettünk meg, ám ezekből is látható; megyénk sport­jának ix'ányító állami szerve igyekezettel rakja le idei sport­eredményeink alapját. Hammel József. 5 Figyelemmel kísérjük állandóan J a nemzetközi helyzet alakulását. • Figyelemmel kísérjük azt is, hogy ; a Szovjetunió sorozatosan a nyu- ! gáti hatalmak elé terjeszti jobb- >nál jobb béke javaslatait a nuk- ; leáris és atomfegyverkísérletek be- i szüntetésére, sőt maga már példát * is mutatod ebben. Állhatatosan í fáradozik a német kérdés helyes (megoldásában is. Sajnos, azt ta­pasztaljuk, hogy a nyugati hatal- t mák e kérdések megoldását el- t odázzák és húzzák-halasszák az i időt. Ennek az a magyarázata, hogy [ a nyugati hatalmak vezetőit a pro­lidra éhes nagytőke irányítja a [dolgozók kizsákmányolásával szer­ezett még nagyobb profit biztosítá­ssá érdekében. b ___ A SPORTTAL csupán a küz­dőtereken találkozó, ke vésné jár­tas ember azt hinné, hogy a baj- I noltságok befejeztével az új sze­zon kezdetéig nincs sportélet. — | Meglepődik az, aki „holtszezont" ;vár megyénk sportéletének irá- ; nyitó szervénél, az MTST-nél. ; Ellenkezőleg, élénk munka folyik ;ctt. Az egyik szobában egymás. ; hegyén hátán álló aktacsomók kö­pött próbál eligazodni egy bizett- ;ság, amely a megye éwégi sport 1— statisztikai adatait dolgozza £ fel. Megállapítják, hány sportkör I működik, hány szakosztállyal, a ! szakosztályokban milyen arány- ! ban vannak nők, vagy iskolások. ► Azt is számba veszik; hogy áll ! megyénk sportlétesítmények és ► felszerelések dolgában. ► Az ilyen statisztikai adatok ► végsősoron értékes következteté­► sékhez nyújtanak alapot. Ismer­► tek az ellenforradalom előtti idő­sszak eredményei, tehát van mi-’ [ hez hozzá hasonlítani az 1958-as lév sportbeli sikereit, avagy azo- j kát a helyeket, ahol sürgős a ja- [vítani való. Az összehasonlításból aztán az is ered, hogy milyen ko­► vetelményeket lehet várni az idei í célkitűzésektől. Azt már most [ meg lehet állapítani, hogy noha ► az elmúlt évben számszerű ► eredményekben mutatkozik is ► nemi javulás, nincs okunk ► arra, hogy ?. mennyiségi ered- » ményekkei elégedettek le­gyünk. .Néha olyan a hangulat, hogy fek­kölesteien, italozó szülők ese- « lében. Kérték a gyámhatóságot, ha egy] fiatalkorú mellé pártfogót jelói-] nek ki, azt úgy tegyék, hogy a] pártfogó szülő helyett szülő le-j gyen, vagyis szívesen vállalja ezt] a nemes feladatot. Sok olyan gyermek él állami] gondozásban, akiknek szülei jó] anyagi körülmények között van-] nak, s csupán szabadulni akar-! nak gyermeküktől, ezért adták ál-! lami gondozásba. Ezek a gyerme-! kék elveszik a rászorulók elöl a! helyeket, ezért kérték az értekez-1 let résztvevői, hogy vizsgálják felül ezekben az ; esetekben az állami gondo­zottak családi helyzetet, s a jó anyagi viszonyok között élő szülők gyermekeinek állami gondozását szüntessék meg. Hiányolták a gyámhatóságok évi költségvetését: ez az' összeg kevés ahhoz, hogy hathatós meg­előzési célokra alkalmas legyen. Nagy szükség lenne arra, hegy az illetékesek ezt az összeget fel­emeljék, hiszen ez az egész tár­sadalom érdeke. Elmondották, hogy ott, — s különösen a cigány- gyermekeknél — ahol a. gyámha­tóság a gyermekeket felruházza, a szülők a gyermeket rendszeresen küldik isko’ába. Helyeselték azt a rendeletet, amely a 18 éven aluliak mozilá­togatását szabályozza, s. megígér­ték, figyelemmel fogják kísérni, hogy ezt a rendeletit a mozi­üzemi dolgozók maradéktalanul be is tartsák. Az operatív egységek ugyan­így ellenőrzik majd az Ital­boltokat. s azokat nx italmé- rőket, akik 18 éven aluliakat kiszolgálnak megbüntetik. Ez a lelkes értekezlet úttörő volt a megye életében a fiatalko­rúak sorsa szempontjából. Meg­indultak a megye gyermekvédel­mi szervei, hogy a társadalmi szervekkel együtt rendet teremt­senek, s becsületes, dolgos em­bereket neveljenek a züllés útjá­ra lépett fiatalokból. Szép, nemes feladat ez. egész társadalmunk ügye. — s • reméljek, e mozga­lomhoz csati akozni fog minder pedagógus, szülő, kiszista fiata' j is. Az idő sürget.;. Győri Illés György yúg a hatalmas terelőkön a *Á megzabolázott Tisza vize. Itt már nem makrancoskodhat. Az emberek gyeplőt akasztottak a nyakába. A turbinagépek egyenletes duruzsolása tölti be a hatalmas termet. Mint egy nagy méhkas, úgy zsong az egész erő­mű. Tucsányi főgépész fülel, hallgat, figyel minden idegszálá­val. Jól ismeri már a gépek szí­vének dobogását, lelkűket. Hogy­ne, hiszen itt veit az első kapa­vágásnál, amikor a Tiszalöki Erőmű medrét készítették. Együtt nőit vele, itt kezdett őszülni a már csaknem teljesen fehér hajú, negyvenéves ember. Róluk keveset mesélt eddg a krónika, s bizony csak csodál­ják ma is a művet, melyet em­ber alkotott, s talán nem is gondolnak sokan arra, hogyan született. Pedig ezek az embe­rek birkóztak a Tiszával, árral, idővel, éjszaka, nappal. Szemük előtt nőtt az alkotás, s örültek a mindennapos eredményeknek, s vigyáztak rá, ha veszély fenye­gette. Ezekre a nehéz napokra em­lékezik Tucsányi István. — A leghősiesebb munka ta­lán ezerkilencszázötvenegyben volt. Már nagyrészt készen vol­tunk az erőmű alapgödrável, amikor az árvíz fenyegetett. Ha beront a Tisza az alapgödörbe, kárba vész az egész munka. Szinte látni az arcán, hogyan éli ál. újból az akkori v.sz^Jyt Mert akkor bizony ki kelleti lémák — Hallgatják a gépek zakatolását' s fülük minden gya- t nús neszt felfog. Az ő munkájú- X kát ellenőrzi a főgépész. Ha ne-f ^ kik nem tetsző hangok ütik meg I* fülüket, azonnal szólnak Tucsá-f1 nyinak. X' — Hány millió forint értékei 2t őriznek? I Mosolyog. ft xT — Nehéz milliók ezek, szinte 2: nem is tudom. Minden turbinái; 4000 kilowatt energiát termel 2c óránként. A gépek óramű pon- *c tossággal működnek. Célunk az.♦ hogy a rendelkezésünkre álló vízmennyiséget úgy hasznosít-*1 suk az energia termelésnél, hogy az teljes egészében ki legyen tÉ használva. ♦( * Ez a legnagyobb gondja a fő- Z gépésznek, aki itt ismerkedett t meg a turbinagépekkel, itt ta-t nult, itt lett a párt tagja. Legna-Í gyobb kívánsága, hogy mind a V három gép termeljen, hogy mégü több energiát tudjanak biztosi-*' tani az országnak. Itt a gépek J mellett akar megöregedni, ezek- V nek a hatalmas áramot, fényt' i termelő masináknak a zenéjét.: szereti a legjobban. I Ha a szatmári falvakban ki- * gyűl a fény, s a paraszt ember | munka után nyugodtan Írül va-f csorázni, újságot öivasni, akkor. ( Tucsányi fógepéez és a többiek . virrasztanak, őrködnek az erő-]; mű gépei mellett. j ( Farkas Kálmán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents