Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

I KELET M AQY AftOHAEAQ 1959. JANLAR », CSÜTÖRTÖK HÍREK j Kisvendéglők, bisztró Nyíregyházán !Beszélgetés Szolnoki Istvánnal, a Vendéglátó Vállalat igazgatójává! 1959. jaanái* 22, csBlörtö!», Vince „Narancstermelő' Jól megtermelt, piros arcú asz- fronti topog a tiszavasvári piacon. Egyre kínálgatja áruit, üc ni csak! A zöldség, sárgarépa, krumpli ku­pacok melleit narancs is van. — Mennyiért adja? —- Hét forint darabja. — Saját termés? — Nálunk ez nem terem meg, Mosolyog. — Mondd, hogy vitrinben ter­melted odahaza — szól át egy másik asszony a következő asztal mellől. Novák Istvánná zavarában nem tudja, mit válaszoljon. — Ne beszélj már, hiszen ker­tem sincs. Ügy hoztam Nyíregyhá­záról. Orvosságnak kérték, — Szóval kofa. — Ne tessék már olyan csúnyán mondani — válaszolja. Mindegy. Kofa, nem kofa, ke­reskedő, aki nemcsak zöldség, krumpli stb. eladásával foglalko­zik, még narancsot is árul. Orvos­ságként darabját 7—S—9 forintért adta. Mart ugyebár, aki narancs- tói akar meggyógyulni Tiszavas- várlban, az fizesse meg. Elvégre nem azért utazott Novakné Nyír­egyházára, hogy egy fillért se ke­ressen az „orvosságon’, amelyet jó, hogy tudjuk — ma már a piacon is lehet kapni, nemcsak az állami üzletekben, (f. k.) 38 EZER FORINT JÁRDA­ÉPÍTÉSRE Fényeslitkén ebben az esztendő­ben 38 ezer Jforintot fordítanak a község fejlesztési alapból a Petőfi és a Béke utcai járdák megépíté­sére. 1400 méter hosszúságban villanyhálózat bővítésére kerül sor az Új-telepen, a Hunyadi, Arany János és a Lenin utcákban. A SIKERES PARTNAP VOLT ÚJ FEHÉRTÓN A napokban tartottak nyilvános páftnapot tJJfebértóu. A községi pártbizottság nagytermében közel 400 dolgozó előtt Tószegi Ferenc rJvMrs ismertette az időszerű köl­es belpolitikai kérdéseket. A vitá­ban felszólaltak: S. Nagy János. Béres Ferenc, Varga Márton és Siklir János. Többen behatóan a falusi fiatalság problémáira hív­ták fel a pártbizottság figyelmét. ★ TEJ-BAL LESZ KEMECSÉN ÉS BUJON ' Nagyméretű tejbál. rendezését dervezik az egészségügyi szervek ff eszketó Gergő, a kalibán Reszkető András fia, a Csonkavégről fene egy esetnek volt szemtanúja a minap. Nála történt meg az a vem mindennapi história, hagy több késszúrás elle­nére feltámadott az öreg csonka- fülű. Torkos, felment a mennyor­szágba. majd mcgízlclvén a menvybéli boldogságot, újfent visszatért öveihez. A történet biz­tos forrásból ered, — asszonyok fonóestjén kapott lábra, tüstént az eset után. De, hogy az nem ment ilyen egyszerűen, jómaga Gergő sógor tudja a legjobban, lévén ludas és szenvedő alany a dologban, abban, hogy a tulajdonképpeni hízó he­lyett az ártatlan süldő Torkost szúrták nyakon, illetékes és ava­tott kezek. Már ha ment, csak ezért mehetett a másvilági vizitre szegény Torkos. — De nem lett volna semmi baj — állítja Gergő i—, ha nem farral jön ki a disznó, de hátulról minden disznó egyfor­ma, f Rs a baj esőstől jön. Pedig ^ hogy felkészüllek erre a disznóölésre Gergő sógorék oda­bent a borsos, paprikás, cukros forralt bor mellett. Kancsal szom­széd már addig ment az előké­születtel, hogy váltig be akarta kortyolni a. 1'életlen odakerült po­hár öblítő vizet. Pálinkás nász­uram sem restelkedett, mert mint ma.gyarázla, ártatlan sertést ölni józan fejjel nem lehet, tudj isten, sajnálja az ember. „Nem igaz?” t,Ve biz igaz”— bólintottak rá a többiek a pohár fenekéről, szapo­rán mosva elkövetendő vétkeket. Kaszás Elemér öcsémuram, a bai­lor megcsuszolla futólag a szúró­kést, ne szenvedjen sokat szegény disznó. Ilyen előkészület után ki­Kcmecsén és Búj községekben. A furcsa találkozóra márciusban kerül sor. Mint megtudtuk, a résztvevők „betegre“ thatják majd magukat tejből, tejszínből, tejfölből, kakaóból. Bőségesen szol­gálnak majd fel különböző sajt és csokoládé féleségeket is. ★ ANYAK ISKOLÁJA. BETEG- ÁPOLÁSI ÉS ELSÖSEGÉLY­NYÜJTASI TANFOLYAMOK A Vöröskereszt nyíregyházi já­rási vezetősége a napokban tar­totta első tanácskozását, amelyen a járási titkár ismertette a fél­éves munkatervet. Ebben többek között szó van arról, hogy a tag­létszámot a terv időszakban 1300 főre emelik, 20 anyák iskoláját, házi betegápolás!, valamint első- segélynyújtási tanfolyamokat szer­veznek. MEGFELELŐ TÜZIFAELLÁTAS A Nyírségi Erdőgazdaságtól kapott információ alapján közöl­jük, hogy első negyedéves fakiter­melési tervét lO.ő százalékra teljesf­■tette a vállalat. Különösen a Nyírbélteken dolgozó hat agregá- toros villanyfűróez kezelője tett ki magáért. így biztosították, hogy a szénbányászat és a lakosság megfelelő tüzifaellátásban része­süljön. ★ AHOL NAPONTA 110 MÁZSA KENYERET SÜTNEK Január 31-én indul meg a ter­melés az ország egyik legkorszc- rűbbrn felszerelt kenyérgyárában, Mátészalkán. Naponta hat kemen­cében 110 mázsa kenyeret és süte­ményt sütnek. Az üzem átvételére január 25-éo kerül sor, s már a kemencék melegítése folyamatban van, + IPAROS ASSZONYOK TALÁLKOZOM Ma délután három órai kezdet-' tel a Dózsa György u. 25. szám J alatt lévő TiszLi Klubban a Városi 5 Nőtanács „Iparos Asszonyok Ta­lálkozót" rendez, melyre minden < érdeklődőt szeretettel várnak. A nyíregyházi közönség igényei megnövekedtek. A meglévő szó­rakozóhelyek és vendéglátóipari létesítmények kevésnek bizonyul­nak, különösen hétvégén, amikor alig lehet asztalhoz jutni. Ezért kerestük fel Szolnoki István elv­társat, a nyíregyházi Vcndeglátó- ipari Vállalat vezetőjét, nyilat­kozzék arról, hogy idén milyen > újdonságokkal, létesítményekkel elégítik ki az igényeket? — Új kisvendéglőket létesítünk — felel Szolnoki elvtárs. — Az első kisvendéglőt a kórház ; > közeiében nyitjuk meg, ahol kü­lönféle cielmiszerajándckokat vá­sárolhatnak a látogatók a bete- ;; geknek. Pergamentesu porban ol­csó befóttüket hozunk forgalom­ba. Ilyen kisvendéglőt nyitunk a Dimitrov utcában is. Ezeken a helyeken tájjellegű ételeket készí­tünk: lesz sztrapacska, lapcsán- ka, túróscsúsza, öhüm, erdélyi 1! kürtőskaiács és flekken. ♦ | — A piacnál, a Szamqelly-té­*ren kiscukrászdát nyitunk. Az ál­lomás előtti bódét korszerű pa­vilonná bővítjük. A meglévő léte­sítményeket sorra korszerűsítjük, Most az Anna-cukraszda kapott modern krémkávéfőző gépet, s ilyennel latjuk el B Béke-cukrász­dát is. új ruhát kap majd a Kos- suth-ettet cm kerthelyisége: fel­szedjük uz összetákolt kövezetei. — Szó van arról is, hogy lét­rehozzuk Ny <regy házán az első' bisztrót, ahol tourjnix italok, kü­lönféle tejféleségek, hidegtálak, francia ételek, roston sült kccsc- gék várják a vendégeket. Itt in­fravörös sugarú sütőkkel sütnénk a flekként, s a legmodernebb berendezéssel szeretnénk kielégí­teni az igényeket. Kíváncsiak vagyunk ezekre a tourmlx-ltalokra, a kisvendég­lőkre, meg a többire, s bízunk abban, hogy a Vendéglátó Válla­lat idei tervei mielőbb megvaló­sulnak. Enni, inni mindnyájan szeretünk, mi tagadás, ennyi fi­nomság hailattára már előre is nagyokat nyelünk ... gy í- sy. Egy szabó — ej*y nap — egy öltöny Gyorsmosás ligaként! 5,10 forintért A háziasszonyok örömére a. Patyolat Y álla lat február 1-én 1 Nyírbátorban, Fehérgyarmaton és! Kisvárdán felvételi üzletet nyit. Helyben leadhatják a mosásra., tisztításra szánt ruhadarabokat.! És még egy örömhír: ez év első negyedében városunkban megkez­dődik a gyorsmosás. A kilónként; 3.10 forintért reggel mosásra be­adott anyagot iegkésőbh másnap reggel átvehetik a tulajdonosok.! A nyírbátori férfi szabó KTSZ termékeit nem csak a megyében, hanem Miskolcon, Egerben és a fővárosom kívül a aunántuli vá­rosokban is ismerik, 'tavaly az ötmillióhétszázezer forintos terv- : vei szemben közel hétmillió forint '• értékű munkát végeztek. Napon­ta huszonnyolc öltöny fsríiruhát ' készítenek el. Ez azt jelenti, hogy minden féríiruha-varrással fog­lalkozó dolgozó naponta egy öl­töny ruhát készít. A zakó-, nad­rág, kézimunka- és vasaló brigá­dok nem csuk a mennyiségre, ha­nem a minőségre is vigyáznak. Érdemes hírnevüket továbbra is megőrizni, hisz havonta 1600— 1700 forintot keresnek jó mun­kájuk révén. Ez év első hegyed- évében ezerötszáz öltöny ruha el­készítésére kaptak megrendelést. Az év első tizenhárom napjában mintegy kétszáznyolcvan öltönyt csináltak s a kezded eredmények biztatóan hatnak az évi tervük1 teljesítésére is. Húrom új szeiuéts/állílő gépkocsit kúp u város A nyíregyházi Városgazdálko­dási Valimat ez évbeu három da­rab új szemétszállító gépkocsit vesz át. Kap a vállalat lsét „KUKA” márkájú, csehszlovák gyártmányú modern szemétszállí­tó gépkocsit és egy Csepcl-Diesci tehergépkocsit, amely ugyancsak zárt és billenő szerkezetű. — A csehszlovák gépkocsik működte­téséhez speciális szeméttároló edények szükségesek, amelyek fő­képp a belvárosban megszüntetik a különböző dísztelen és egész­ségtelen s/eniéttárolo alkalmatos­ságokat. Egy-rgy gépkocsihoz leg­alább 700 szabványos taroló szük­séges. »«.MM........................... .. «vagy Tojrkos mennybemenetele szállingózott a társaság a sertésól felé sűrven emlegetve az öreg hízó életének nevezetesebb nap­jait, különös finomságát, okossá­gát. Mit töltsük az időt a részle­tekkel. annyit már tudunk, az ék­telen kiabálástól nem a hízó, ha­nem a veszendő Torkos jött ki az álajtón, mégpedig háttal. így ösz- szetévesztve a másikkal, üt vették Űzőbe. A jólelgondolt hadicsel azonban dugába dőlt a furcsa ki­jövetel miatt, sehogy sem tudtak Úgy helyezkedni, hogy egyik a fü­lét, másik n farkát, harmadik a fejét elkapja. Végül nagy kínló­dással a szemétdomb körül földre buktatták a jószágot, de nem na­gyon jutottak tovább, mint együt­tes erővel dögönyözni kezdték, mivel Kaszás a teremtőnek sem lelte a szúrókést, jóllehet ott fi­tyegett a csizmaszárban. Kis idő múltán csak megemberelte megát á böllér, inkább csak gondolva, mint látva, bcledöfte kését a vo- nagló hústömegbe. A döfés azon­ban nagyon zokon eshetett az ár­tatlan jószágnak, mert egy jól irányzott rúgással olyan cudarul eltalálta a féltérdre ereszkedett j Reszkető sógort, hogy az kereszté­nyeket kiabált. Érthető, hogy a töb­biek ezek után jószerrel nem a sertés körül, hanem a póruljárt sógor bizonyos testrésze körül fog­lalatoskodtak. Az félelmetesen görcsbe rántotta magát, mint t szúrós disznó és szívtépő nyögésbe fogott. JV agyobb huzavona és latol­gatás után abban állapod­tak meg, hogy az elbolorkáló Reszkető Gergőt rábízzák a sopán­kodó Zsófi nénire, ők pedig hoz­zálátnak a fenemód előkészítőit disznóölés folytatásához. Ügy is csináltak. Nagy lendülettel vetet­ték magukat a már majdnem ke­reke t oldó sertésre, Kaszás öesém- uram elovillantoUa újfent a kését, ám a pára nem akarta oly köny- nyen itt hagyni az árnyékvilágot. Kancsal szomszéd a róla elterjedt lajliárságát meghazudtolva, meg­markolta a szúrókést, azzal, hogy ő megadja a végső kegyelemdöfést. Ez úgy látszott tényleg fordulatot ad a dolognak, a szúrás olyan sike­res volt, hogy a vonagló zsírtö­meg lassan omladozni kezdett, mint a napsütötte hó. Lehorqasz- totta fejét, eleresztette a farkát, a visítása, rugdalózása alább ha­gyott s némi korholó morgással, szuszog ássál tűrte, hogy odébb vonszoljak a már előre kikészített szalma alomra. A disznóölök megtörök? Lék meggimberedett, nedves ujjúikat a friss, száraz szalmában, letörölték a késekről a vért, a csizmákról a piszkot és rövid tépelödes után a már szemmel láthatóan utolsókat Higó disznóra takarosán száraz szalmát raklak. A nehezén túl vannak, gondolták és szép sorjá­ban bebQtorkáUak a konyhába inni a siker örömére. Nem is gya­nították, hogy hátra van még a fe­kete leves... 11 osszas tere-fere után, — melyen „kiértékelték” a disznóvágás részleteit — az asszo­nyok sokszori nógatására ismét felkerüllek a meleglajbik, kézbe a kések, törlőrongyok, teknőle, meg amik ilyenkor szükségesek. Kilép­tek a vértől pirosra festett udvar­ra. Ekkor már a gazda Gergő is lá­badozni kezdett, mindenképp ö akarta vezetni a perzselés műve­letét. A száraz gabonaszalmán pillanatok alatt végigfutott a láng, a segédkezük rakták a második, harmadik és a jó ég tudja hánya­dik villa szalmát. Valakinek eszé­be jutott, mag kéne nézni nincs-c melege a parázs alatt a sertésnek. A perzselő Gergő lódított is egyet- kettőt a már feketélő égett szal­mán, kéményseprővé változtatva nászuramat. Lódított még hármat- ncgyet... Az emberek pislogva les­tek oda, ahol a sertést lehetett gyanítani. Am uram fie, valósággal kezdték azt hinni, hogy nincsenek ébren. Gergő kolorgalta, Icotorgat- ta a könnyű perjét és már csak a perzselés puszta helye látszott, melyen keményre sült az ottma­radt alvat vér, de a disznó nincs sehol. Kancsal tért legelőbb ma­gához. „ Az áldóját, ez jól kibab- ralt velünk!” A váratlan csapa-, valósággal lelki beteggé változtat­ta. őket, Megbabonázva meredtek a. fekete pernyére, minden perc­ben azt várva, egyszer csak meg­nyílik a föld és elnyeli vala­mennyinket. Felocsúdva és tapasz­talva, hogy a föld semmi jelét nem mutatja clnyclctésüknck, egymást próbálták okolni a meg­foghatatlan kudarcért. A boros társaság felbőszülve toporzckglt a sertés htilt helyén, majd szinte ön­tudatlan léptekkel a kert felé in­dultak, onnan a kistayba, felbo­rong alva valamennyi utbakerülő csutka csomót, napraforgó pórét, megkapargatva még a kupacba ra­kott trágyát is. Keresés közben tisztességtelen szavakkal illették az elkóboroltat, aki ilyen csúfosan cserben hagyta őket, M ire visszatérlek a színhely­• 1 re, megfagyva, félig kijó­zanodva már pirkadni kezdett. S a szalmakupac mellett clőrcuyró lábakkal vádló szemmel ott me­redt rájuk Torkos. A süldő ott fe­küdt hanyagul, fölényes bizt világ­gal, nyomát sem viselve az iménti égi vizitnek. — Az árgyélusát — hüledezett Gergő — hisz az nem a hízó! Az tényleg Ott röfögött bé­kén az ólban. Gergőéit a csodálat­tól azt sem tudták fiúk-e vagy lá­nyok. Azt sem látták hát, hogy a szomszédban Boros gazda becsuk­ta a Gergelyekre néző kis ablakot, I elnyomott egy hatalmas nevelést | és helyretolta a színbe az öreg tar- j goncát. Gergő sógorék és a falu még ma sem jöttek rá a titoltzalos menny­bemenetelre, hacsak az öreg tar- | gonca nyoma nem árulkodott ta­lányt­(P. G )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents