Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

R CLÜTMAG T A KO RÁZ AG 1959. JANII AB. 20. KEDD H I [< E K 195*). január 20, kc-ijd, Fábián A SHzonyoknak lányoknak Nein ..oüiioni disy,“ az ayizonr ' XVXXXXX>TKXXXXXXXXXXXX>OCXXXXXXXXAAXAA^ „ A ü'iiiu az ii Jon ii hcter Már annyira megszokott, annyira sablonos, hogy az ember rcslellkedve kaparja papírra. A szemem is behu­nyom, hogy ne lássam az unalmas mondatot, hiába, mégis le kell írni: „a téma az utcán hever*. Igenis, az örök téma, az Ember pár nap óta az utcán heverészik, oda fekszik a járdára. Nem kedvtelésből, ez igaz, de elterül gyakran a járókelő, mert síkosak a járdáit. Lehet, hogy a házmesterek, háztulajdonosok az írókat igyekeznek támogatni. Kimentek az utcára és mivel egyetlen témát som láttak heverni, e ha­tározták, hogy segítenek: nem seprik és nem homokozzák a gyalogutaltat. — Hadd heverjen le az a téma a betyár min­denül Lehet, hogy így igaz. Mindenesetre köszönjük ezt a gondoskodást, és egyúttal vissza is utasítjuk; mert enyhén szólva ez a brutalitás határát súroló túlzás. Szeretjük az é ő, és épkézláb témákat. Ez nem az. Nemcsak azért tiltakozunk, mert olykor mi is elkeveredünk a téma közé, közé hullunk, utána az orvosnál keresünk gyógyulást. De nemcsak ezért. Általában. Szeretnénk Elhitetni az illetékes házmesterekkel és háztulajdonosokkal, hogy téma jól fölhomokozstt. fe:ha- ir,űzött úton is kerül, oda is íeheveredik, nem kell hozzá hanyagságból eredő segítség. És ha ezt netalán nem hiszik el néhánynn és továbbra is elnézik, hogy emberek keze, lába törjön hanyagságuk miatt a gondozatlan járdán, az illetékes szerveknek gondjuk lesz rá, hogy egy-két büntetés formájá­ban kellőképpen honorálják ezt az irodalomnak tett kéret­len szolgálatot. — kiss — ! HOLNAP MUTATJÁK BE „A LEHETETLEN NO’ C. VÍG­JÁTÉKOT A Debreceni Csokonai Színház holnap, 21-én, szerdán érte 7 óra kezdettel bemutatja Peter Bedach „A lehetetlen nő” című víg,játéka, a József Attila Művelődési Ház színháztermében. A háromíetvo- násos zenés vígjáték cselekménye napjainkban,’ egy menedékházban .játszódik. A főszerepet Hotti Éva, Angyal Sándor és. Hegedűs Györ­gyi játsszák. TÖLTIK a jégvermeket A tarlós fagy megérkezését ki­használja a Vendéglátóipari Vál­lalat, Három jégvermet létesítet­tek a. Bujtoson, amelynek tartal­ma összesen 410 köbméter jég. Az egészségügyi szervek meghatároz­ták, hogy* honnan lehet jegét ki­termelni, hot a legegészségesebb * jég. Így jelenleg folyik a jég- térolási munka. A vállalat egész évi szükségletének mintegy 90 százalékát fedezik majd innen. Jöhet a rendkívül forró nyár is! CSEHSZLOVÁKIAI TÚRÁT SZERVEZ AjT, IBUSZ NYÍREGY­HÁZI KIRENDELTSÉGE f ebruár végén, március elején — kk Időpontot még nem li&fá­IHÖSZriRtJ BÖKKENŐNK Alom, álom, édes álom, álomkép. Van pekQuk egy mese-buszunk csoda kék Utasok, ha rá felseáttnak, suttogják; T ám e csodán utazni mily boldogság. Ablak abban oly régen volt, — ö®» csoda: Úgy gondolják, jő er. így m Orosra Eső. huzat, — ugye nem árt senkinek. Ettél lesznek az utasok frissebbek. B. I. róztuk meg pontosan — csehszlo­vákiai utazást szervez az IBUSZ Nyíregyházáról. A túra időtarta­ma négy nap lesz és a költsége személyenként 570 forint. Ez ösz- szegben a kirándulás minden költsége benne foglaltatik. Igé­nyelhető még 110 forint értékben 105 csobkorona, amely a kirán­duláson résztvevők számára zseb­pénzként felhasználható. Az üti terv szerint Poprádig mennek cl a kirándulók. A Tátra hegység al­jában ez az. utolsó város, itt száll­nak majd meg, s innen mennek majd föl a Tátrába különböző kirándulásokra. Az IBUSZ leg­közelebbi túrája W egyébként egy u.jahh sítúra (Jjhutára. amelynek részvételi díja 42 forint. A cso­port vasárnap reggel indul és még aznap este vissza is jön Nyíregyházára. MILYEN LESZ A TAVASZI DIVAT? A nyíregyházi Minőségi Textil- ruházati Vállalatnál jelenleg még a téli ruhák készítése folyik, azonban mér készülődnek n in.' '■«.sz.ra is, Kialakult a tavaszi di­vat. Előrelátható! aa az egybe­szabott ruhák, az eddigieknél rö- videbb kiskosztümök, ripsz és pe­pita anyagok divatja következik, ismét érvém-r” ’u'nrk a 1■'é" vonalak, a masnik és.-a rojtok. A vállalat divatbemutatót tervez r közel lövőben. h^mutat­ják az új ruhaféleségeket. GALAMBSPORT a Nyíregyházi Röp-, Dísz- ét> Haszongalamblenyésztök Egyesü­lete január hó 24-é:i és 25-en ki­lenc meghívott egyesülettel Ke­let- és Délmagyarcrszági Galamb- kiállítást rendez a Malinovszkij utca 6. szám alatt, az Állami Nagyáruház mellett. Nyíregyházán 1929-ben volt utoljára galambki­állítás. A kiállításon 30 fájta ke­rül bemutatásra többszáz galamb­bal. Főcélja a ga’ambtenyésztés népszerűsítése, főként húshaszon és gazdasági • fájták bemutatásá­val és ismertetésével. ★ KÉT KASTÉLY — KÉT ISKOLA A Nyíregyházi Építő cs Szerelő Vállalat tervező csoportja ké­szíti a nábrádi és az ófehértói kastélyok felújítási, illetve isko­lává való álalakítási munkáinak dokumentációját, A gondos terve­zés nyomán már a tavasszal hoz­zákezdhetnek a munkákhoz. TISZA VAS VÁRI HÍR Ebben az évben a tiszavasvári; földmüvesszöyetkezet még na-' gyobb gondot fordít a. jó áruellá­tásra. Ennek érdekében bővíti üz­lethálózatát. -Főleg a falu • kiiltc-. .'ülétein lakók érdekében hatá­rozlak úgy, hogy ebben az. évben ”00 ezer forintét fordítanak új üzletek megnyitására. ★ a tűzvédelemről tartanak: éőadásokat ««községek ézüstkálá-. izos tanfolyamain. A parasztembe-; *ek szemléltető előadások kereté-; jen ismerkednek meg a mező-; gazdasági épületek, termények,] altásck, belsőségek tűzvédelméről.' Érdekes megyei kiállítás nyílik Nyíregyházán A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja alkalmából a magyar és a szovjet nép testvéri barátságát, és a bélre megvédésének gondolatát tükröző kiállítást rendez a Haza­fias Népfront megyei elnöksége, a Magyar- Szovjet Baráti Társa­ság és a Megyei Békebizottság. A február 1JJ és március 15 közölt megrendezendő barátsági hónap kiállításra beküldhetők a Szov­jetunióban járt küldöttek, turis­ták, a VtT részvevőinek a szovjet nép életéről, a Szovjetunió tájai­ról, nevezetesebb épületeiről stb készített fényképfelvételei (18X24 cm-es méretű nagyításban). Pá­lyázhatnak középiskolások rajzzal, festménnyel (grafika, rézkarc, víz. ép, olajfestmény) melyek tükrözik |g két nép közötti barátság gondo­latát, a szocialista építés eredmé­nyeit, a szovjet békepoliJka és a kapitalista háborús. politika szem­beállítását stb. Hasonlóan bekü d- ix'tőlc karikatúrák is. A Hazafias Népfront kü'ön fe'- hivja azok figyelmét, akik a Szov­jetunióban jártak, hogy legjobban sikerült felvételeiket az előbbi méret szerint a felvételt kc.'z tő nevével, cs pontos címével, vala­mint azzal, hogy mit ábrázol a fe - vétel, mikor készült, s a Szovjet- unióbeli élményének röv cl leírá­sával mielőbb juttassák el a Ha­zafias Népfront Megyei Titkársá­gának elmére (Nyíregyháza, Zrí­nyi Hona utca 13. sz. Szigetvári Lajos nevére), hogy a megyei Kiállítást idejében tudják megren­dezni, Kßv „okos“ tfőp, : „akii“ nem lehet ♦ becsapni ♦ Üj kávéfőzőgépet kapott azt Antifl-cukrászda. Szó se róla, esi-1 nos jöszáp: szép fényes, nikkele-* zett, s három karja is van. f .,Krémkávé’- — bllszk'élked'.k a * felirat. Friss - kávóillat csiklan-t dozza az ember orrá!, nem lehet ! megállni, hogy egy kóstoló nélküli távozzunk. « Meg kell adni, nagyon finom a* kávé, s olyan erős, hogy sokai t nem ajánlatos ■inni belőle, kiilö-* nősen este, lefekvés előtt. ? Mégtudtuk,- hogy ez a masina * i nem olyan egyszerű, buta gép, * i ..akit’ be lehet csapni például efU> I kis kávézaccal, vagy ki lehet elé-* I gíteni ■ egy mákszem kávévá! J : Vein/ Hí a kávéőrlőié! kóvézac-* I col tönrítík,-a főzőkart nem lehet* a kávégépbe továbbítani, viszont ', a l.ávémennyiség adagolását « adagológép végzi, így nem lehel» elsinkófúlni még egy gramm ká-1 vét sem belőle. Az új kávéfőzőt őrletének koffeintartalma 15—30 százalékkal magasabb, mint a normál kávéfőzőgépeknél. Nines fekete-leves: az új gép véget vei a gyenge löttyök, ízet­len feketéségék világának Ht a Urémkávé, a fekc'.ckcdüelök örö­me! au., r. '«/. Régen az asszony dísz volt — de csak az uraknál. Semmi más hivatása nem volt, csak az, hogy szeressen. Az egyszerű dolgozó ember felesége azonban nehéz munkával, sok gond között élte le életét, s ha lánya volt, azt is ilyen életre nevelte. A legények, akik már akkor is szerették a lányokat ámítgatni, az esküvő előtt azt ígérték a lánynak, hogy „tükör alá ültetlek'-, a „tenyere­men hordtak”, azaz dísz lesz a háznál. Nohát abban az időben még nem volt „illedelmes” a nőnek a „férfiak dolgába*’ bele­szólni, nem volt illő politizálni. Az a világ már elmúlt. Persze, én úgy lvszs-m, hegy az asszo­nyok akkor is politizáltak, csak nem nyíltan. Titkos diplomáciát folytattak férjük-urukon keresz­tül. Sok olyan esetről tud a krónika, hogy az asszonyok ve­zettek egy várost, egy megyét, > agy akár egy országot, a fér­jeik 'pedig, akik a rangot visel­ték, nem voltak igazában má­sok, mint propagandistái az asz- szonyi politikának és vérre tud­tak menni, ha‘ kellett, „saját eszmé.kért”. Ma a nőknek nem kell félnlők attól, hogy „rossz hírük’- támad, ha beleavatkoznak a „férfiak dolgába”, mert a nő ebben az országban törvényesen felszaba­dult. Néni teljesen szabadult fel, mert mint annak a kislány­nak az esete is.mutatja, akiről a múltban olvashattunk, a régi szokások még sok családban nem hagyják egyenjogú szerephez jutni az asszonyokat. Olykor saját maradiságuk is oka lehet ennek. Szerintem jóvátehetetlen hibát követ el az az anya, aki ilyen maradi megfontolásból gyermekét elzárja a művelődés­től. Az ilyen anya gondoljon sa­ját életére: sokkal könnyebben élt volna, ha tisztábban lát, tu­dományosabban gondolkozik és mozog a világban. Walter K. Milyen legyen « lány? Annak az anyának, aki lányát félti a „férfiak dolgától”, nin­csen igaza, de azt sem merném állítani, hogy nevelési elve min­den igazság nélkül való. Mégpedig miért? A férfiak nem szeretik a fér­fias természetű, gondolkozása,' viselkedésű nőket, mint ahogyan idegenkednek a tudós nőktől, a filozófus nőktől, mert ezek több­sége általában férfilelkű. Ez. azért van, 'mert beleszületlünk égy olyan korba,' amelynek meg' voltak a maga elképzelései a npi ■ szépségről és általában a nőről. Ezt átvettük és az ettől nagyon elütő típust távot érezzük.jNem egyszer halljuk férfiaktól, amint megjegyzik: „A nő legyén nő!” Lányos, kedves, gyöngéd, ptru- lékony, finomlelkú stb. Ez az Igény még ma is él cs az embe­rek többségében vuiszatetszest keltenek a „fiús” lányok, m nt ahogy „anyámasszony katonájá­nak” nevezi es‘ megmosolyogja a „lányos’- íiúkat. Természetes tehát, hogy sok férfi ad bizonyos mértékben igazat annak az anyának. Abban azonban senki sein érthet vele egyet, hogy gyermeket teljesen elzárj a művelődéstől és falak ’ -közé zárt szakácsnőt akar egy többre érdemes emberből nevel­ni. Zs. ücla Nyíregyháza. A gyermeknevelés — társadalmi kérdés A gyermeknevelés magánügy -j- szokták mondani. Tévedés. Nem mindég}-, hogy a gyerme­kekből a társadalomnak milyen tagjai lesznek. Ez pedig nagy mértékben a neveléstől függ. Ezen a ponton tehát a gyermek- nevelés kilép a család magán­ügyei sorából és társadalmi kér­désként jelentk ™ik. Csakis ezen az alapon szólhatunk bele más emberek nevelési módszereibe, elveibe. Az említett anya . nevelési rendszerére nem akarok sok szót fordítani, mert közönséges maradi életfelfogásból eredő módszerről van szó, amivel a leglöbb ember nem ért ina rnór egyet. Arra azonban szót kell fordítani, amit mutat: nagy a különbség a családi és a társa­dalmi nevelés közt. Egy jobban a világban élő gyermek eseté­ben talán nem oly nagy ez a tá­volság, de egy elzártan élő gyermek nevelése és a tár­sadalmi nevelés elvei és gya­korlata közt roppant nagy űr tátong. Ezt az űrt — ami az is­kolás gyermekek esetében a pe­dagógusok előtt naponta jelent­kezik — csak a szülők nevelé­sével lehet csökkenteni. A töme­gekkel való kapcsolat javítására tehát roppant nagy szükség van. Éppen ezért is igyekezettel c« odaadással kell a pártnak a tömegkapcsolat óllan i javítá­sára figyelmeztető szavát meg­fogadni és végrehajtani. Beké S. A jírei'inokncTclés cl«kcs*í<és nr. eleire Ez általánosan tudott dolog. Az azonban eléggé elhallgatott, hogy a családi boldogság is e ne­velés közben érlelődik. Az élet — észre kellene vennie ezt an­nak az anyának — sok példát mutat arra, hogy jól kezdődő, szerelemmel induló házasságok elromlanák egy-két évi együtt­élés után. Miért? Nagyon sok­szer e kérdésre azt felelik a fér­fiak: Nem hozzá-", való! Azaz ráébredtek, hogy feleségük testi bájain kívül és különféle jó tu­lajdonságokon túl nem; rendel­kezik a szükséges szellemi ja­vakkal. Ebből azlán mesnemér- tés, veszekedés, civakodás támad é*> x-álássál, zárul a házassás,... Ilyen esetben a nevelők is hi­básak, mert gyermeküket esetleg gátolták — vagy nem eléggé sarkalták — a szellemi javak megszerzésében. Nem akarok jó­solni, de félő, hogy ez a kislány is így jár majd a házasságban, hacsak később férje mellett meg nem szerzi a kényszerűségből elmulasztottakat. Ez azonban már nehezebb, mert a házasság­gal gondokat, munkát kell n~i embernek a nyakába venni ég kevesebb időt szentelhet ilyes­mire. C*. G né Kísvárda. . . s r 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents