Kelet-Magyarország, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

1959. JANUAR 20, KEDD HEliETMAOVM! 5 Külügyminiszteri értekezleten kerül napirendre a német kérdés? Eisenhower és Mikojan washingtoni megbeszélésének nyugati visszhangja A szovjet fiatalok felelevenítették a kommunista szombatok mozgalmát Kimagasló eredményeket hős a kommunista munka brigádjainak mozgalma a Szovjetunióban Washington, (MTI): A Reuter washingtoni jelentése szerint Eisenhower és Mikojan szomba­ton a hidegháború problémiról tárgyalt. Noha mindkét fél kitar­tott már korábban ismertetett ál­láspontja mellett, a tárgyalások felkeltették azt a reményt, hogy hamarosan sor kerül a német kérdés megvitatására, mégpedig kül­ügyminiszteri szinten. Diplomáciai megfigyelők szerint azonban Washingtonban nem gondolnak a csúcsértekezletre. Mikojan megrövidítette itteni látogatásának idejét, három nap­pal előbb, január 20-án utazik haza, hogy jelentést tegyen azok­ról a benyomásokról, amelyeket Eisnehower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel folytatott meg. beszélésein szerzett. Általában úgy vélik, Mikojan- nak szüksége van erre az időre, hogy beszámoljon Hruscsovnak. mielőtt a Kommunista Párt XXI. kongresszusa január 27-én meg­nyílik. Eisenhower elnök és Mikojan minisztrelnökhelyettes egyaránt hangsúlyozta: nem tárgyaltak, csupán ki­cserélték nézeteiket a hideg­háború problémáiról, főleg pedig Berlin és Németország kérdéséről. Mindketten „hasz­nosnak” minős-tettek a meg­beszéléseket. Jelentések szerint Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Németország részletes tájékoztatást kapott a megbeszélésekről. Ami a nyugati hatalmakat il­leti, legközelebbi lépésük az lesz, hogy megfogalmazzák válaszukat arra a január 10-i szovjet jegyzékre, amely két hónapon belül értekezlet ösz- szehívását javasolja a német békeszerződés ügyében. Az AFP washingtoni tudósítója is hangot ad annak a reménynek, hogy a külügyminiszteri értekez­letet össze fogják hívni. Washing­tonban mindkét fél hangoztatta azt a szándékát, hogy megtalálja a tárgyalások módját. Erre — írja az AFP tudósítója — a legjobb mód olyan külügy­miniszteri értekezlet lenne, melynek napirendje nem kor­látozódnék meghatározott kér­désekre, hanem lehetőséget nyújtana mindenkinek, hogy mindenről beszéljen, amit fontosnak tart. Washingtonban egyébként az AP jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium tisztviselői tá­kojan a National Broadcasting Company-nak, a legnagyobb ame­rikai rádió és televíziós társaság­nak, meghívására január 18-án este részt vett a társaság „Talál­kozás a sajtóval“ című televíziós adásában. Mikojan egy órán át válaszolt az amerikai sajtó ki­emelkedő képviselőinek kérdé­seire. A. I. Mikojan, a tervek szerint hétfőn Dillonnal, az amerikai kü­lügyminisztérium gazdasági ügyekkel megbízott államtitkárá­val tárgyalt a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségiről. Az AP értesülése szerint az amerikai kormány a Mi­kojannal folytatott tárgyalá­jékoztatták a nyugatnémet diplo­matákat a szombati Mikojan— Eisenhower találkozó lefolyásá­ról. London. Az Observer is úgy véli, hogy Mikojan látogatásának eredményeképpen tárgyalások fog­nak indulni az Egyesült Államok és a Szovjetnió között. A Rey­nolds News és a New Of The World Mikojan amerikai látoga­tásának legfőbb jelentőségét ab­ban látja, hogy hatással lesz a nyugat és a kelet kereskedelmi kapcsola­tának bővítésére.. A Reynolds News reméli, hogy az angol kereskedelemnek is haszna lesz a helyzet megváltozá­sából. sokat követően ezen a héten megkezdi tanácskozásait nyu­gat-európai szövetségeseivel. E tanácskozásokon dolgozzák ki a Szovjetuniónak teendő javaslataikat a Németország kérdésével foglalkozó négy­hatalmi értekezletről. A Reuter bonni tudósítója je­lenti, hogy a nyugatnémet kor­mányt szemmel láthatóan nyugta­lanítják a washingtoni megbe­szélések. Bonnban most dr. Her­bert Dittmannak, a külügymi­nisztérium politikai osztálya helyettes államtitkárának, Aden­auer személyi küldöttének visz- ■szatérését várják, aki Washing­tonban járt, hogy kipuhatolja a jelenlegi nyugati álláspontot Ber­lin kérdésében. .......................... MOSZKVA. (MTI): Alig két hónappal ezelőtt, amikor a Szov­jetunió dolgozói már az SZKP XXI. kengresszusára készültek, új, nagyjelentőségű mozgalom született: a fiatalok számos üzem­ben, gyárban, bányában létrehoz­ták a kommunista munka brigád­jait. A brigádok tagjai kötelezett­séget vállaltak a termelő munká­ban, s egyúttal azt is vállalták, hogy állandóan tovább képezik magukat, magasabb szellemi és általános ismereteket szereznek, kommunista módon élnek és dol­Moszkva, (MTI): Vaszilij Parin fiziológus professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia ren­des tagja a Lityematura Zsizny vasárnapi számában foglalkozik az élőlények kozmikus útjának né­hány problémájával. A szovjet tudós szerint Lajka viselkedéséből levonható az a következtetés, hogy az élő szervezet a kozmikus repülés során elviseli a nagyfokú gyorsulást, valamint a dinamikus súlytalanság állapotát is. Parin professzor cikkében meg­jegyzi, hogy a tudomány már is­A kereskedelem az*év első há­rem hónapjában. 1958. hasonló időszakához képest, mintegy 37 százalékkal több cipőt hoz forga­lomba. Tekintettel a téli időszak­ra, mintegy 85 százalékkal több férfi bakancs, 70 százalékkal több goznak. A szovjet fiatalok fel­elevenítették a kommunista szom­batok mozgalmát. De nemcsak a kommunista szombatokon, hanem a napi rendszeres termelő mun­kában is kiváló eredményeket érnek el a kommunista munka brigádjainak tagjai, akik az egész országban elhatározták, hogy újabb nagyarányú sikerekkel kö­szöntik a pártkongresszus meg­nyitását. Amint a Komszomol- szkaja Pravda hírül adja, számos brigád már január 20-ra teljesíli első hónapi tervét. mer bizonyos módszereket, ame­lyek megóvják az embert a nagy­fokú gyorsulás, következményeitől. Most már e módszerek további tökéletesítéséről van szó. Az űrrakéta kabinjában tartóz­kodók oxigénellátását érintve, a szovjet tudós ezt írja: „Lehetsé­ges, hogy olyasféle fotoszintetikus reakciókat kell majd felhasználni, mint amelyek a széndioxidot könnyen elnyelő és oxigént nagy arányokban kiválasztó növényi szervezetekben zajlanak le.” női magasszárú cipő jut az üzle­tekbe. , Az első negyedévben, lényege­sen több gumi gazdacsizma, női és gyermek Wellington csizma, to­vábbá női és gyermek hó és sár­cipő árusítását tervezi a kereske­delem. K> Mikojan az amerikai televízióban WASHINGTON (TASZSZ): Mi­iTi i r— Hogyan viselheti el az élő szervezet a kozmikus sebességet ? Mintegy 37 százalékkal több cipő az első negyedévben Az elmúlt év decemberében Agagiani bíboros elnökletével konferenciát tartot­tak a Táyol- és Közel-Kelet püspökei. A konferencia nagy eseménye volt a katoli­kus egyháznak. Vele kapcsolatosan könyv is jelent meg Rómában. A könyvet Pero Gheddo atya írta. A mű nagy érdeklődést váltott ki a katolikusok között, mert igen éles fényt vet az akkor még összeülni ké­szülő manilai értekezlet igazi céljára és jelentőségére. Megállapítja, hogy a konfe­rencia feladata lesz megkeresni azt az utat, amelyen át a katolikus egyház kilá­balhat abból a válságból, amelybe a gyar­matokon jutott, illetve hogyan lehet elke­rülni azokat a veszélyeket, amelyeket a gyarmatok népének ébredése jelenthet a gyarmatosítókai eddig szorosan együtt­működő egyháznak. A könyv írója sze­rint a veszély abban van, hogy a gyarma­ti népek „fellázadtak" a Nyugat és a ke­reszténység ellen. S ez nagy aggodalom­mal tölti el a Vatikánt. Pero Gheddo atya így fogalmazta meg a Vatikán aggodal­mát: „Ha holnap, — legyen az tíz, vagy ötven év múlva — a színes népek rátér­nek a kommunizmus útjára, akkor ott a nyugati civilizáció és kereszténység be­csukhatja maga mögött az ajtót és bátran bejelentheti teljes csődjét. Ez kétségtele­nül a legnagyobb arányú és legsúlyosabb IGRZ-E, HOGY CSÖDBEJUTOTT « KERESZTÉNYSÉG? jfcgry rossz politika következmenye következményű bukás lesz a történelem folyamán.“ Valóban válságba jutott a keresz­ténység? Igazán ily nagy bajokkal küzd a Vatikán? Bizony, bizony, bajok vannak! A pá­paválasztás előtt az olasz újságok egyre, másra osztogatják az intelmeket, nem szűnnek meg figyelmeztetni az elkövet­kezendő pápát a súlyos helyzetre, amely­be az Egyház jutott. A manilai konferen­cia is megállapította, hogy az elhunyt pápa utódjának legelső feladata lesz e válságból kivezetni az Egyházat, ami — a püspökök véleménye szerint — csak úgy válhat lehetségessé, ha a Vatikán szakít a Nyugat felé való túlzott kacsint- gatással. Leszögezték azt is, hogy az Egy­ház a Távol-Keleten megbukott arra néz­ve, hogy ott biztos alapot találjon. Honnan ered a bukásra vezető politika? Egyes olasz lapok megpróbálnak vá­laszt adni erre a kérdésre. A „Vie Nouve" szerint a bukás politikája 1245-ig vezethe­tő vissza. Akkor ugyanis a pápa Lyonba zsinatot hivatott össze annak megbeszélé­sére, hogyan lehetne a kereszténységet megmenteni a „mongol ostortól". Arra a határozatra jutott, hogy kapcsolatot kell teremteni a mongolok kánjával. El is küldte egyik emberét, Giovanni del Car- pine ferencrendi barátot. A barátnak nem volt egyházi küldetése, ő másért ment: az egyházi ruha védelme alatt adatokat kellett gyűjtenie a mongo’ok erejéről, tartalékairól. Azaz: kémkedett. Tehát a pápa a vallást a politikai célok szolgála­tába állította. Ebből az időből indult ki az a tradíció, amely a vallást alárendeli az államnak és ez vezetett végül a ke­resztény missziós munka teljes csődjéhez Keleten. Egy hindu diplomata — Kavalan Pa- nika, „A fehér faj uralmának története” című könyv szerzője — megállapítja, hogy a kereszténységnek többek közt Japánban sem sikerült megvetni a lábát, s főképpen azért, mert a misszionáriusok a vallásból egy, a nemzeti függetlenség elleni fenyegető eszközt csináltak. Kíná­ban például a fnúlt század közepén Fran­ciaország katonailag is beavatkozott, azaz tért igyekezett foglalni és beavatkozásá­nak azt az ürügyet adta, hogy csupán bűntető hadjáratot indít egy katolikus misszionárius pap kivégzésének megtor­lására. A kereszténység nemcsak azono­sította magát Európával, hanem annak diplomáciai eszközévé vált és igazolni igyekezett a nyugati batamak támadásait A misszionáriusok területen kívüli jogo­kat élveztek, mint a diplomaták. Az Egy­ház képviselői rendszeresen részesültek azokból a kárténítésékből, amelyekre pél­dául Kínát kötelezték, de általában a misszionáriusok hasznot húztak azokból a megaláztatásokból, amelyekben a gyarma­tosítók a gyarmati népeket részesítették. Így aztán e népek a misszionáriusokat — jogosan — azotíbsították hazájuk leigáicói- val. Kavalan Panika hindu történetíró­nak igaza van, amikor megállapítja: „Ha 1 valaki azt hinné, hogy egy vallás, amely idegen támogatás mellett fejlődött ts a nemzeti vereségnek és megalázásnak kö­szönhette megerősödését, akkor is meg lesz tűrve, amikor a nép megszerzi magá­nak az önrendelkezést, az igen nagyfokú rövidlátásnak áldozata.” Valóban igaz, hogy misszionáriusok, akár a gyarmatosítók, azt hitték, hogy politákájuk és vezetőszerepük örökös. A gyarmati népek a gyarmatok nagyrészén legyőzték az imperializmust és ennek kö­vetkeztében az Egyháznak, mint a gyar­matosítók szövetségesének osztoznia kel­lett és kell a vereségben^ Mi lesz Afrikával? A manilai értekezlet megtárgyalta az ázsiai vereséget és foglalkozott azzal, ho­gyan lehetne elkerülnie az Egyháznak Afri­kában azt a csődöt, melyet az afrikai népek mozgolódása az ázsiai kudarchoz hasonló­nak készít elő. A katolikus közírók egész tömege írt már e problémákról. Friedrich Heer, a neves osztrák katolikus filozófus azt a gondolatot vetette fel, hogy ki kell vezetni a „gettóból“ a katolicizmust. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy el kell hitetni, hogy az Egyház nem tartozik sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, hanem egyetemes: határok, zónák és pillanatnyi érdekek felett áll. Agagainak a kon­ferencia segítségével ezt kell elérnie, mert XII. Pius pápa egyik (Fidein Donum 1957) encikiikája szerint Afrika a pápa „leg­főbb reménysége és legfőbb gondja”. Az elhunyt pápa is sokat tett Afrika megtar­tásáért Az elmúlt három évben az afii- kai misszionáriusok száma 15 százalékkal emelkedett ( ma 10 ezer 812-en vannak). A hívók száma a század kezdete óta 600 ezerről 13 mi’lióra emelkedett 1953-ig ötvenhatig pedig IC n.i’l óra. Algiriával együtt Afrikában 20 millió katolikus van. Azaz minden száz lakosra 9 hívő jut. A feladat most az, hogy a többi 91-et vagy annak jelentős részét szintén megtérítsék. Es milyenek a kilátások? Bizony nem valami kecsegtetők. A Vatikánhoz közelálló írók szerint ennek két oka van. Az első a „biológiai ténye­ző”. A francia Bauffard így jellemzi ezt az okot:,, A biológia a nem keresztény tö­megeknek kedvez. Számbeli fejlődése ellenére az Egyház ezen a földön, amely­nek lakossága évről, évre rohamosan sza­porodik, egy kihalásra ítélt kisebbséggé válik.“ A másik okról Heer osztrák filo­zófus beszélt és kifejtette, hogy az Egyház sajátos szervezési formái miatt az afrikai népek előtt azzá válik, mint az ázsiai né­pek előtt: idegen testté. Ezek után tehát az Egyház válaszút előtt áll és az új pá­pának két út közül kell választania: vagy. lemond a régi politikáról és egyetemle­gessé próbál lenni, vagy megelégszik az­zal, hogy a fehér emberek egy részének Egyházává lesz. E napokban a pápai ud­varban a két út következményeit latol­gatják. Az eredmény nem bíztató. A ..Der Spiegel” című német újság ezzel kapcsolatban a közelmúltban ki is fejtet­te: Ha az új pápa az első útat választja, akkor az Egyház Nyugat-ellenes frontba, kerül, ha viszont kitart a régi politika' mellett, akkor meg a „NÄTO Egyházává” , válik. (Folytatjuk.) Szabó Györgyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents