Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-19 / 305. szám

18őí, DECEMBER 15, PÉNTEK KELET MAC V A KORSZAK *1 Megrendezték városunk első gyufaciinke-kiáílitását 1958-1959 December 13-án nyílt meg a rendőrklubban a háromnapos bé­lyeg és gyufacimke kiállítás, me- (lyet a B. M. helyi szerveinek Szervezett gyűjtői rendeztek. Magyarországon az első gyufá­ié imkc kiállítás ez év tavaszán vélt Dorogon, azóta Pesten és ÍMiskolcon volt hasonló. Váro­sunkban ez volt a gyufacimke- gyűjtők első jólsikerült bemuta­tója. Különösen nagy sikert arat­tak a rendkívül ötletes svéd és csehszlovák gyufacimke-gyűjte- mények. Dicséretes a B. M. gyűj­tőinek ez a kezdeményezése, mert a kiállítás hatásaként valószínű­leg sok új híve leSz városunkban is ennek az új gyűjtési ágnak. A kiállításon bemutatásra ke­rültek a legszebb magyar és szovjet bélyegek, valamint több sport, állat-, virág- és repülő­motívum gyűjtemény is. A kiál­lított bélyeganyagokból kierpelke- dett rendkívül mutatós dekorá­ciójával egy magyar és egy szov­jet repülő-bélyeg tabló, vala­mint egy román FDC gyűjte­mény. Uj gyermek-színdarabbal mutatkozik be gYermekszinjátszócsoport Kedden, 23-án délután 6 órai .kezdettel fenyőünnepséget rendez a Móricz Zsi gmond Művelődési Ház aktívái és szűkebb körű meg­hívottak gyermekeinek. Az ün­nepségen új darabbal mutatkozik be a gyermek-színjátszó csoport. 'A darabot Pankovics Aladárné, a 3-as számú iskola tanárnője írta és rendezi. Kiesi a művelődési* hás — építsünk újat ! Így vélekednek a mándokiak. A megyei- tanács művelődési osztá­lyának tájékoztatása szerint Mán- dckon elhatározták, hogy a kor­szerűtlen, kicsi művelődési ház helyett újat, nagyobbat, megfele­lőbbet építenek. E célból meglá­togattak néhány nagyobb kultúr- házat a megyében, hogy tapaszta­latot szerezzenek. Terveik között esetíeg emeletes művelődési ház is szerepel. Az építkezés oroszlán- részét községfejlesztésből kíván­ják megoldani. Olvenen jelentkeztek Nyírinadáu mezőgazdasági szakiskolába Nyirmadán az általános iskola nyolcadik osztályából kikerült fia­talok részére hároméves mező- gazdasági szakismereteket nyújtó iskolát szerveznek. Az iskolán részt vehetnek azok a fiatalok is, akik a korábbi években hagyták el ugyan az iskolát, de még nem töltötték be a tizennyolc évet. Le­hetőség nyílt arra is, hogy akik nem végezték el az általános is­kola nyolc osztályát, most ezt is elvégezzék. Eddig ötven jelent­kező van, az érdeklődés azonban tovább nő és minden bizonnyal még sokan kérik felvételüket e hasznos iskolára. Az MHS képrejtvénypályá*aláuak eredményei 15. kép: DAMJANICH JÁNOS Damjanich 1848 tavaszán pa­rancsot kap, hogy azonnal indul­jon Olaszországba ezredéhez, Izig-vérig szabadságszerető dél­szláv származású tiszt. A délvidéki győzelmek után, mint tábornok vezeti a Tiszához hadtestét és serege indítja el Szolnokról a tavaszi hadjárat diadalának sorsát. Ó vezeti Vác hősregébe való ostromát. A fel­mentett Komáromban éri baleset, a honvédhadsereg legesélyesebb .fővezérjelöltje — Kossuth szavai­val — „Országos csapásaként harcképtelenné válik. Júniusban átveszi az aradi vár parancsnok »ágát, ahonnan törött lábba ócska kordén — kivégzésre vi­szik. 11. kép: KILIÁN GYÖRGY 1927-ben belépett a KIMSZ-be, egy hónap múlva vezetőségi tag­ja lesz. 1930-ban részt vesz a KIMSZ II. Kongresszusán. Moszkvába küldik. Itt elvégzi az egyéves le­nini iskolát. Hazatérése után a KIMSZ országos titkára lesz. 1932-ben letartóztatják. — 1939-ben a párt utasítására újra Moszkvába megy. A II. világ­háborúban a Vörös Hadsereg so­raiban küzd hazája felszabadulá­sáért. Lengyelország felett kiug- I rik ejtőernyővel és itt hal hősi A mátészalkai tanács és föld­művesszövetkezet közös akarat­tal mezőgazdasági előadássoroza­tot szervezett. Az előadássorozat tavaszig, a mezőgazdasági mun­kák kezdetéig ad okos tanulni- valót a hallgatóknak. Eddig két előadást tartottak. Az első elő­adáson Balogh István községi ag- ronómus beszélt a gyümölcster­melésről, gyümölcsösök létesíté­séről. A második előadáson dr. Szilágyi Dezső iüatorvos a gü- mőkóros megbe!/fedésekről, va­lamint a sertés-pestis és más ál­lati megbetegedésekkel foglalko­Kitüntetés A KIOSZ III. Országos Kül­döttgyűlésén a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója jelvénnyel tün­tették ki Éles Gyula cipészt, a KÍOSZ nyíregyházi szervezetének titkárát. zott. Mindkét előadást filmvetítés kísérte. (Nyéki K.) Megyénk ipari számvetése J ól esik visszagondolni azok­ra a tervekre, amelyeket 1938-ban megvalósítottunk. Jól esik tudni, hogy az ijdén már több örömöt adott és gazdagabb volt az élet. Köszönet érte azoknak a vállalatoknak, amelyek dolgozói becsülettel teljesítették és túltel­jesítik az 1958. évi tervet. Már nem sok munkanap van hátra az év végéig. Mindenütt megmutatkozik a számvetésnél, hogy milyen eredményekre l.ehet számítani, örömünkre szolgál, hogy a megye iparának általános teljesítéséről és több vállalat ter­vének túlteljesítéséről adhatunk számot. L’ lsőnek a T.iszavasvári Alka- loida Gyár jelentette, (no­vember 7-én, az 1958. évi terv tel­jesítését. Az év végéig a terv 10 százalékos túlteljesítése várható. A túlteljesítés eredményeképpen több gyógyszert exportálhatunk, ami sok valutát,. hoz az állam­nak. A terv túlteljesítése mellett nagyon S2ép a vállalat önköltség- csökkentési eredménye, Nem volt hiábavaló a műszaiak kétheten- kint megtartott értekezlete, és a dolgozókkal egy-egy negyedév előtt a termelési tanácskozás; A feladatok közös megbeszélése, és a jól szervezett és rendszeresen értékelt munkaverseny hozzájá­rult a sikerekhez'. A Tejipari Vállalat hat héttel előbb teljesítette az éves tervet. December közepéig ,115.3 száza­lékét értek él. Ennél a vállalatnál is dicséretet érdemel a jó minő­ség és a szép takarékossági ered­mény. A demecséri bürgonya- keményítő-gyár és a nyíregyházi Dohánybeváltó és , Fermentáló Vállalat egy hónappal a határidő előtt jelentette az éves terv tel­jesítését, s a napokban a malom­ipar és a megyei építőipari vál­lalat is közölte a tervteljesítés hasönlóán jó híreit. A Nyírbog-, dányi Kőolajipari Vállalatnál, a kisvárdai Vulkánban, a ruha­üzemben, a tatarozó vállalatnál ás a helyi ipari vállalatoknál még folyik a munka, és a vállalatok vezetői azt ígérik, hogy teljesítik az 1958. évi tervet. Mindössze két-vállalat; a me­zőgazdasági gépjavító és a 6. sz. Mélyépítő Vállalat tervteljesíté­sében van nagyobb lemaradás. Miért? A Mélyépítő Vállalatnál azért, mert az' első negyedév vé­gén kapták meg az év munkájá­ra szóló tervet, és nem tudtak idejében felkészülni. Az éwégi igyekezetét pedig visszaveti az időjárás. Gépjavító vállalatunk ­Csehszlovák vendégek Nyíregyházán K 3699 liter tej egy tehén évi termelése a kéki Kossuth Tsz-ben A napokban tartotta meg a kéki Kossuth Termelőszövetkezet el­múlt évi munkájának értékelését, a zárszámadást. A növényterme­lési eredmények mellett — ke­nyérgabona 10, elit magkender 6.10, cukorrépa 203, burgonya 101 mázsa termett holdanként — az állattenyésztéssel sem vallanak szégyent. Van 17 darab törzsköny­vezett tehenük, 13 növedákük, 10 lovuk, 107 sertésük és 115 barom­fiuk. Az állatállomány mennyi­sége nem túlzott, sőt: van mit gyarapítani, hogy a 420 holdas területre kellő állatsűrűség jus­son. Azonban szarvasmarhate. nyészetük igen szép eredménye­ket hozott. Az elmúlt évben tehe­nenként egy híjával 3700 liter te­jet fejtek. Száz ho’d szántóra 17 ezer 650 kilogramm tej termelése esett. A Kossuth TSZ 1958. évi bevé­tele 1 millió 157 ezer 540 forint volt. Az állattenyésztés elég szép ősz- szeggel járult ehhez az ered­ményhez, de a szövetkezetbeliek­nek igyekezniök kell az arány to­vábbi javítására. Tóth Károly vb. e nö'k. edves vendégek érkezíez teg­nap a nyíregyházi Hadiipari Szövetke­zethez: csehszlovák szövetkezeti küldött­ség jött, hogv visszr- aCja azt a látogatást, amit a magyar sző­ve. kezeti küldöttség nemrégiben o Cseh­szlovák Néok iittrsiJ- ságban tett. A küldöttség tagjai: Dr. Vojtec Tilkovs- ky, Jaroslav Dvora- cek mérnök és Jan Kalcus, a prágai szö­vetkezeti központ (Uluv) vezetői Békés megyéből érkeztek gépkocsin. A Házi­ipari szövetkezet lá­nyai virágcsokorral, kedves, vendégvárói szavakkal fogadták a látogatókat, akikkel együtt érkezett Mé­hész Géza elvtárs, a KISZÖV elnökhelyet­tese is. A besz-l« ismerkedés igen me-, leg. baráti légkörben zajlott le. Dvoracek elvtárs meleg szavakkal kö­szönte meg a fogad­tatást: — Olyan váratla­nul ért ez a kedves fogadtatás, hogy leg­szívesebben hosszabb időre itt maradnánk — fordította Tilkovszky elvtárs, aki jól be­szél magyarul. A csehszlovák ven­dégek és a Háziipari Szövetkezet dolgozói kicserélték tapaszta­lataikat. Elmondot­ták, hogy náluk a különféle népművé­szeti tevékenység fej­lesztését elsősorban kulturális feladatnak tekintik. Évente mintegy egymillió koronás állami szub­vencióval végzik a kutatómunkát, a ter­vezést és a kivitele­zést. Csehszlovákiá­ban az elmúlt évtize­dek, sőt századok fo­lyamán elhalt a nép­művészet — s most nagy gondot fordíta­nak kutatásokra. A vendégek az itt­honi társadalmi poli­tikai, kulturális vi­szonyok iránt érdek­lődtek, szívélyesei beszélgettek Kuhár elvtárssal, a megyei pártbizottság ipari esztálvának vezetőié­vel, Kosztln elvtars- sal, a városi tanács ipari osztályának ve­zetőjével, Nagy Sán- dorné elvtársnővel, a házigazdával, a szö­vetkezet dolgozóival — majd meglátogat­ták a szövetkezet mű­helyeit. Megtekintet­ték az üvegfonókat, a szőnyegkészítőket, megnézték a gyönyö­rű térítőkét. A dolgo­zók szép ajándékok­kal kedveskedtek a látogatóknak: fonott demizsonokkal, hím­zett térítőkkel. Ezután a delegá­ciót a szövetkezet ma­gyaros vendégszere­tettel fogadta ebédre Tokajban. — Köszönjük ezt a délutánt — búcsúztak a vendégek, , akiket, mint a csehszlovák nép küldötteit, szí­vükbe zárták a szö­vetkezet dolgozói. Ezzel a látogatássá! tovább erősödik az a barátság, ami a közös célért küzdő két né­pet összefonja, elsza- kíthatatlanul egymás­hoz fűzi... Guöri Illés Gi/orgy. nal az egesz ev toiyaman bizony­talan volt a munkával való ellá­tottság, sok volt a baj, de a tö­rekvés megvolt a tervtsljesítésre. Bejczi elvtárs, a vállalat igazga­tója most is bosszankodva mond­ja, hogy bizony még nem ismerik a jövő évi térvfeladátokat. Az 1 első negyedévi munkának is csak egy nagyon kis része ismert; a ve- - zetőség előtt. Az a tapasztalat az 1958-asév . tervánék teljésítéséhél, hogy ; azok a vállalatok, amelyeknek a ' felsőbb szervek idejében biztosí­tották a tervet, a munkát, — jól fel tudtak készülni ’ a terv telje- ■ sítéséhez. Vjszcnt ahol elkéstek a tervvel, az így keletkezett elma­radásokat nehéz, volt megfeszí­tett munkával is bepótolni. Az Építésügyi Minisztérium már okult, az építőipari vállalatok 1 most, örömmel újságolják, hogy már megkapták a jövő évi fel­adatokat és jól felkészülhetnek a tervek végrehajtására. Szerencsére nem sok. olyan vál­lalatunk van, ahol még ■ nem is­merik a jövőévi tervet. Sehol nem panaszkodnak például amiatt, hogy jövőre feszítettebb tervet kell teljesíteni, mint ami­lyet az idén kapott a vállalat. Az iparban általában 4—5, a helyi iparban pedig 5—6 százalékkal magasabb az 1959. évi termelési terv. A feladatokkal már megis­merkedtek a vállalatvezetőségek. Az kell, hogy minél hamarabb beszéljék meg az éves tervet a műszakiakkal és erre , az .értekez­letre hívják meg a pártszervezet vezetőségét, az üzemi szakszerve­zet vezetőségét, a KISZ vezető­séget és néhány kiváló dolgozót is, — mint ahogy ezt a Tiszavas- vári Alkaloida Gyárban tették. Ennél a vállalatnál még ezen a héten sor kerül a termelési ta­nácskozásra is, ahol a dolgozók is hegismerik ’ a terveket és el- nondják észrevételeiket és ja­vaslataikat. A tervek megbeszélése, a soron - lévő feladatok, és munkák elő­készítése alapvető követelménye innak, hogy a vállalat minden izemresze és dolgozója az év első lapjától kezdve teljesítse tervét, sajnos, nem egy vállalati igaz­gató van, — különösen a heiyi parban, — aki úgy gondolja, íogy a tervteljesítés megy magá- -ól is; nem kell különösebb elő­készület. Ahol ilyen nézetek van- iak, olyan Is a munka és a si­ker! A munka során a felkészü­letlenségből adódnak aztán í szervezési, anyagellátási és egyél '.avarok, amelyek gátolják a tere itemszerinti teljesítését. Vegye iigyelembe a vállalat vezetősége, íogy a dolgozók örülnek annak, iá bevonják őket egy-egy fel- idat előkészületeibe és megmond­ják nekik, hogy a tervteljesítés­ben mi a kötelességük. Jövőre a hároméves terv má­sodik évének feladatait fogjuk megvalósítani. Minden területen, a termelés minden ágában jó mi­nőségű munkavégzésre kell töre­kedni. Ezt kívánja a vállalatok­ká a fejlődés, á dolgozó nép igé- íye. Fordítsanak , nagy gondot a echnológiai előírások betartá­sra, Készítsenek újra takarékos- sági intézkedési 'tervet és mérjék el az önköltségcsökkentés lehe- íőságeit. v Iii ok reményt fűzünk a jövő ■ esztendőhöz! Békességben (karúnk élni és dolgozni. Azt (karjuk, hogy pénzünkért jó mi- (őségű árukat, vehessünk olcsób- >an és jobban élhessünk. Az 959 évi ■ vállalati’ tervék ezt a :élt szolgálják. Ezek a tervek ízépek és boldogítóak. Rajtunk múlik a megvalósításúk! *‘ O. A. Mezőgazdasági előadássoroza t Mátészalkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents