Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-19 / 305. szám

2 K ELETMAGí A FORSZ AG 1958. DECEMBER 19, PÉNTEK AZ ÉLCSAPAT ISKOLÁJA Nyírbátori la (»asztalai Mit ér ct föld jószág nélkül? Néhány jótanács a nagykállói Clj Erő tsz. tagságának k aludi György elvtárs, a tan- folyam marxizmus—leniniz- mus vezetője (a volt Bóni-féle üzem igazgatója) tapasztalt, ko­moly elméleti és gyakorlati is­meretekkel rendelkező kommu­nista, aki hosszú évek óta fog­lalkozik propagandamunkával. A foglalkozási napló szerint a tan­folyam 13 hallgatója közül 12 párttag, akik a nyírbátori vasút melletti ipartelepen lévő üzemek (olajipari vállalat, kenyérgyár, malom) vezető, vagy fontos be­osztású dolgozói. 1 pártonkívüli hallgató pedig mérnök. Tehát a tanfolyam hallgatósága u. n. „jó anyag”. Minden foglalkozást meg­tartottak eddig, az előírt tan­anyagot feldolgozták, igazolt hi­ányzásra is csak szórványosan van egy-egy példa. Október 21-én például az MSZMP művelődési politikájának irányelveit vitatták meg. A hall­gatók mindnyájan jól felkészültek, s olyannyira belemerültek a vi­tába, hogy az közel 3 órán át tartott. A szeminárium legfőbb jellemzője volt eddig a pontos megjelenés, a fontos elvi kérdé­sek elsajátítása és alkalmazásuk a gyakorlati élet számára. L1 zek után lehet-e csodálkozz ni, hogy kedden este egy jó szemináriumi foglalkozást várt maga Faludi elvtárs is és a láto­gató is? De ne vágjunk a dolgok elébe, hanem a hűséges krónikás szemével kövessük nyomon: ho­gyan is folyt le a legutóbbi fog­lalkozás? Faludi elvtar« a jó saemroá- rwtmvezető gondosságával ellen­őrizte már jóval a foglalkozás kezdete előtt, hogy a pártszer­vezet előkészítette-e a helyiséget: a fűtés, világítás, asztalok, pa­dok és a tisztaság megfelelő-e? Előkészítette jegyzeteit, az anyag­hoz kapcsolódó szemléltető anya­A járásban első ízben rendez­ték meg Kisvárdán az apák an­kétjét; Az ankétot a Nőtanács hirdette meg a községi tanács nagytermében és az esős, sáros idő ellenére körülbelül 300 apa jelent meg. Az apák ankétjén dr. Békés János jogász tartott is­mertetőt az apák felelősségéről, a nevelésben, a családi életben és érintette a túlzott alkoholfo­gyasztás veszélyét is. A jelen­lévők közül számosán felszólal­tak és kérdéseket tettek fel az előadónak. Az ankét sikeres, tartalmas volt és a járási Nóta­gát és a foglalkozás kezdete előtt elsőnek érkezett a tanterembe. Kezdtek szállingózni a hallga­tók is: Berki József pártonkívüli mérnök az elsők között érkezett, Wachtenheim Imre elvtárs, idős kommunista hetediknek érkezett be éppen az utolsó pillanatban ahhoz, hogy még ne számítson késésnek. Aki ezután jön, annak a neve mellé már oda kerül a bejegyzés: késett x percet. De úgy látszik már senki sem jön, tehát a hiányzás jele kerül a nyilvántartásba. S egyúttal indul az érdeklődés: ki tud a hiányzók­ról, miért maradtak el az elv­társak? Fülöp Eleket népi ellen­őrzési bizottsági ülésre hívták, Szegedi József munkásőri szolgá­latot teljesít és így sorban feltá­rulnak a hiányzás okai, amelyek nem a hallgatók hanyagságából erednek. Mégis a szokatlan ará­nyú hiányzás mindjárt az elején lehangoltságot idézett elő. Tud­hatnák az illetékes szervek, hogy kedd oktatási nap. Faludi elv­társ feljegyezte, hogy ennek ér­dekében külön lépéseket kell ten­nie már holnap. A foglalkozás a következő ^ anyag előadásával kezdő­dött: „Osztályharc a proletárdik­tatúra időszakában”. November 18. óta ez a negyedik foglalkozás . Az osztályok és osztályharc” c. témakörből. A jól tagolt, érthető és világos, az anyag legfontosabb problémáit megmagyarázó kb. félórás előadásról nincs sok meg­jegyezni való. A hallgatók figyel­tek, jegyzeteltek és megértették a lényeget. Az előadó megmu­tatta a tankönyvben a megfelelő anyagot és felhívta a figyelmet az anyaghoz vágó irodalom ta­nulmány ozására. Ezután következett a múlt órai előadás anyagának megvitatása 2 fő kérdés alapján: 1. A prole­náes vezetői elhatározták: a kis- várdad járás többi községeiben is megrendezik az apák ankétjét. A vetőmagtisztítás rendszeresebbé és szervezetebbé tétele érdekében, a földművesszö­vetkezetek veszik át a gépállo­mások kezelésében lévő magtisz­títógépeket. Az átadás lebonyolí­tását a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együt­tes utasítása szabályozza. tariát us osztály harca és szövetsé­gi politikája a kapitalizmusban. 2. A proletariátus osztályhafcá- nak formái. Messze vezetne a vitát részle­tesen boncolgatni. Inkább egy­két tanulságos problémát ve­gyünk szemügyre. JV yári elvtárs mutatott rá hoz­1' zászólásában. hogy mennyire lényeges dolog a tankönyv és az irodalom áttanulmányozása az elvi tisztánlátás érdekében. Ezt azonban a hallgatók közül csak kevesen tették meg. Ezért for­dult elő, hogy a legfontosabb elvi kérdésekről ..kisiklottak” nem lé­nyeges és az anyagtól kissé távo­labb eső kérdések útvesztőibe. Igaz, Faludi elvtárs ismételten helyes vágányba terelte a hallga­tók vitáját. Mit szűrhetünk le végső tanul­ságként erről a szemináriumról? Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy nem helyes véletlenről be­szélni. A valóság az, hogy a hall­gatók nagyarányú — 46.1 száza­lékos — hiányzása nyomta rá bé­lyegét a foglalkozásra. Talán fő­leg azok hiányoztak, akik legjob­ban szoktak felkészülni, s ez bi­zony erősen megérződött a kér­dések vitájában. Van mód arra, hogy az érintett elvtársak szolgá­latát más időpontra helyezzék és arra is, hogy a különböző társa­dalmi szervek a pártoktatás idő­pontjában ne rendezzenek sem­miféle értekezletet. És itt elsősor­ban a községi pártbizottság se­gítsen a tervek összehangolásá­ban. A hallgatók számára legfőbb tanulság, hogy a pártoktatáson való megjelenést tekintsék elsőd­leges kötelességüknek. Készüljön fel mindenki a tananyagból és az irodalomból is, ne bízzák felké­szülésüket csupán az előadásra, amely nem lehet teljes és egy­magában nem is elégséges a fel­készülésre. A hiányosságok mellett a po- zitív oldalra írandó a Nyári és Berki elvtársak élénk vitája és Faludi elvtárs szilárd vezetése, elvileg mindenben helyes össze­foglalói, kiegészítő és gondolko­zásra serkentő megjegyzései. — Végeredményben a tananyag főbb kérdéseit sikerült feldolgozni, tisztázatlan kérdés nem maradt s így a foglalkozás célját elérte és hasznos volt. A rendszeres tanulás szükséges ahhoz, hogy egy jóhírű szeminá­riumot sose érjen meglepetés, mely elsősorban a tanulási fe­gyelem megsértésében és a laza­ságban gyökerezik csupán. Zajtai Antal. A nagykállói Űj Erő Ter­melőszövetkezetben az idén 26.70 forintot fizettek egy munkaegységre. Nem nagy összeg. Ennyi kevés mar a szö­vetkezeti tagoknak. Miért néni voT több? Hisz szorgalomban nincs hiány. Földjük is jó fek­vésű, bő termő. Cukorrépából 260 mázsa termett holdanként. Búzából elérték a tizenkettőt, kukoricából a huszonhármat. Egyszóval: földjük termett, de jószágot nem tartottak. Az idén csupán két lova volt a szövetkezetnek. Azt mond Lak év elején: „kevés a föld, nem bírja a jószágtartást“. Igaz, csak 106 holdon gazdálkodik a 17 család. De valóban hely­telen volna az állattenyésztés? Nézzük jövő évi tervüket. Első lépésként — nagyobb­részt saját erőből — vásárol­tak 320 darab juhot. Ezek után gyapjúból több mint 70.000 Ft bevételük lesz. Tej­ből, sajtból is árulnak tízezret. Ez az összeg már biztos. A szá­mok láttán kedvet kaptak: újabb 50 darab anyajuhot vá­sároltak. Ezeknek csupán a gyapjújából közel tizenhárom- ezer forintot várnak. E mellett szerződést kötnek 200 darab bárány nevelésére. Ha minden jól megy, hetvenkétezer forint üti ebitol is a markukat. Húsz darab kocát is vásá­rolnak. Csak egyszeri malaco- zást számítva, kocánként ötös átlaggal, ez 100 darab malacot jelent. Növény, és gyümölcsterme­lésben is biztatóak a tervek, öt hold gyümölcsösön ötszáz má­zsa almára számítanak. Száz- ötvenezer forintot hoz ez a házhoz. S hogy így legyen, minden hold gyümölcsös bő­ven megkapja a műtrágyaféle­ségeket, idejében, kifogástalan minőségben permeteznek, vég­zik az előadódó munkát. A szilvás várható 40 mázsa ter­mését kifőzik pálinkának, és értékesítik. Az idén 800 négy­szögöl szőlőjük termett. Jö­vőre két hold fordul termőre. Ez 32 ezer forint jövedelmet ad. Mi a biztosíték a tervek valóraválitásához? A 3004-es Pusztadoboson elkészült a köz­ség téli szórakozási, tanulási ter­ve. Ebben szerepel többek között a felnőttek 110 órás esti oktatása, melyen eddig előreláthatólag 20 szülő ismerkedik meg hetenkint két előadáson a természettudo­mány különböző ágaival. Hasonló jellegű tanulságos és szórakoztató estéket rendez a községi népfront­kormányrendelet által nyújtott lehetőségeket jövőre is igény­beveszik. Növelik az egy holdra eső gépi munkát, több műtrá­gyát használnak. Huszonnyolc holdon istállótrágyáznak. Je­lentősen túl akarják szárnyal­ni áruértékesitési tervüket, - mint az idén is tették. Az idei gazdálkodásukhoz viszonyítva jelentős eredmény már az is, hogy juh- és sertés- állományt állítanak be. Az a hiba azonban, hogy még min­dig vonakodnak a szarvasmar­hatenyésztéstől. Azt mondják: kevés a föld tehéntartásra. Ha az idén 90 mázsa szemesta­karmányt tudtak tartalékolni a juhállomány részére, jövőre megfontolt tervek alapján még nagyobb mennyiségű ta­karmányt biztosíthatnak. — Szarvasmarhatenyésztés nélkül egyoldalú a gazdálkodás. Ez nemcsak tejből juttatná pénz­hez a szövetkezetét, hanem sokat nyernének a tömegtrá- gya-termelésből is. Az is hiba, hogy a tervezett 20 koca ma­lacait választási korban kíván­ják értékesíteni. Jelentősen megsokszoi'ozódik a sertések értéke, ha bacon-süldőként, vagy hízottsertésként értéke­sítik. A járási tanács segíthetné őket jobban is. Megmagyaráz­hatná például, hogy célsze­rűbb lenne, ha a tervezett 50 darab anyajuh helyett szarvas- marhát vásárolnának. S ha ezt tennék, biztosabb lenne,, hogy jövőre 70 ft-tal fizetnek min­den munkaegységet. így még jobban vonzódnának az egyéni­leg dolgozó parasztok a szö­vetkezethez. Még csak a jövő évi tervekkel ismerkedtek meg a tanyabeli emberek, máris hat taggal gyarapodott a szö­vetkezet. Olyanokkal, mint Antal Sándor és Lajkó Ist­ván 6 holdas gazdák. Azért léptek be, mert látják: a szö­vetkezetbeliek megtalálták a helyes utat. S ha azt is látják, hogy fokozottabb gondot fordí­tanak az elkövetkező évek megalapozására, még többen követik Antal Sándor és a töb­bi belépő példáját, Nagy Tibor. bizottság a pedagógus testülettel karöltve a mezőgazdaság tudo­mányos megismerésére. A község dolgozói érdeklődnek a szőlő- és gyümölcstermesztés különféle ter­mesztési módjai iránt, s amint a jelentkezések mutatják, a téli es­téken nagyszámban sajátítják el a mezőgazdasági szaktanfolyamok anyagát. Háromszáz résztvevő volt Kisvárdán az apák ankét ján r()ííjletek a lie hi es A párt kulturális határo­zatának megjelenése óta szinte min­den községben tartottak megbeszéléseket a helyi pártszervezetek. Bár a választás az erők nagy részét lekötötte, jutott még abban az időben is arra, hogy legalább egy-egy ülésen ismertessék, megtárgyal­ják a fontos kérdéseket. A szándék, az akarat tisztasága azon­ban még nem minden. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a megbeszélések nem hozták meg a kí­vánt eredményt. A legtöbb helyen ugyan­is még nem értik, mit is jelent a párt kulturális határozata. Jónéhány olyan község volt, ahol a megbeszélés után napirendre tértek fe­lette, vagy egyszerűen a falusi értelmisé­get, esetleg a KISZ szervezet vezetőit bíz­ták meg azzal, hogy törődjön a határozat­tal. Nem jóvátehetetlen hiba ez, azonban mégis hiba. Nem jóvátehetetlen, mert hiszen a téziseket máról holnapra megva­lósítani nem lehet, hosszan’- idő állandó programjává kell tenni az „...1. De hiba, hogy a községi pártszervezetek ennyiben mégis magukra maradtak. Ha nem is sok ideig, de mégis nélkülözték a járási párt­bizottságok segítségét. Még ez évben minden járási pártbi­zottság ülésen tárgyalja meg a járás e határozatából fakadó feladatait. Nyilván­való: ezutáh hathatósabbá válik a községi szervezeteknek nyújtott segítség is. Mégis fel kell figyelni arra a jelenségre, hogy a községek a jó szán­dék mellett sem tudnak teljes értékű munkát végezni, éppen azért, mert nem tudják felfogni a határozat lényegét. S arra most különösen nagy súlyt kell he­lyezni, hogy az indulás jó legyen, hogy az alapok, amelyekre hosszú idők mun­kája épül, kifogástalanul legyen lerakva. A községi pártszervezetek egyes he Íreken nem támaszkodnak eléggé a kul­turális munka vizsgálatában a falu értel­miségére. Bár a művelődési munka egésze a munkásosztály, és a dolgozó parasztság — megyénkben túlnyomóan a dolgozó pa­rasztság — műveltségének, világnézeté­nek, szakmai képzettségének emelését cé­lozza, mindez az értelmiség munkájával együtt érhető el, az értelmiség általános es főként politikai nevelése, önművelése nélkül elképzelhetetlen. Falusi tanítók, tanárok, orvosok, agronómusok, kultúr- ház-vezetők képzése, és munkájuk igény­lése éppúgy alapkő, mint a mezőgazda- sági üzemek kialakuló munkássága, a gép­állomások, állami gazdaságok s más szo­cialista szektorok közösségeinek kultúr- bázissá való tétele. Helytelen tehát az az álláspont, hogy a községek pártszerveze­tei néhol mellőzik az értelmiség részvéte­lét a feladatok kitűzésénél, a munka meg- megindításánál. Másrészt éppúgy helytelen véglet az is amikor minden feladatot az értelmi- égre bíznak, hogy az oktató, nevelő munka a pedagógusok, agronómusok dol­ga. A párthatározatot nem teljes egészében értik egyes községi alapszervek. Ezt bizonyítja, hogy gyakran az egész kulturális munka lényegét leszűkítik a kultúrházak ismert szakköreire: a szín­játszócsoportra, a. tánccsoportra, az ének­és zenekarra, legjobb esetben még egy- egy ezüstkalászos tanfolyamot is ideso­rolva. Természetesen ezek is beletartoz­nak a jövő terveibe, de nemcsak ezek. Ritka dolog találkozni az iskolai nevelő­munka kérdéseivel. Ritka dolog, ha köz­ségi alapszervek érdeklődnek az iskolá­ban folyó munka iránt; hogy például a tanítás mennyiben szolgálja az ifjúság szocialista szellemű nevelését; hogy igen sok a mulasztó, s rengeteg az iskoláját abbahagyó gyermek. Kevés helyen vesz­nek részt fontos ismeretterjesztő tanfo­lyamok, előadások szervezésében, illetve a program-alkotásban. Nem igen mérték még fel sehol azt az egyénileg dolgozó paraszti tömeget, amely sehova nem jár, semmilyen önképzésben, előadásokon nem vesz részt. És sok iTyen kérdés van meg nyitva a községi pártszervezetek tevé­kenységében. Sokat tehetnek tehát a járási pártbizottságok járásaik alapszervezetei kulturális tevékenységének felülvizsgálá­sával, és a gyors segítségnyújtással. Két­szer ad, aki gyorsan ad — mondja a köz­mondás. Bár évek ’munkája áll még előt­tünk, de hatalmasak a feladatok is, szük­ség van a lendületes munkára. Sipkay Bmrm Tamilnak a pusztadobosi felnőttek

Next

/
Thumbnails
Contents