Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-13 / 300. (291.) szám

1958. DECEMBER 13, SZOMBAT A JÓ SZÓ MESTEREI A kislétai agitáció» kollektíva tervei Alig nehány évvel ezelőtt ez a szólás-mondás járta ebben a falu­ban: „A rossz hír szárnyakon jár, a jo meg csak sántikál.” Ma akár meg is - fordíthatnák ezt a mondást, mert a rossz hír meg­lehetősen ritka már. A jó hír, a jó szó sokkal gyakoribb. Ez nem is csoda, mert van miről szóljon a jó hír és vannak, akik gyor­san és hitelesen mondják azt el a faluban. Az agitációs kollek­tíva 105 tagjára gondolok, akik minden utcában megtalálhatók és amely kollektíva olyan szervezett, akár egy kis hadsereg. A minap az agitációs kollektí­va helyi vezetőjével, Hársfalvi István iskolai igazgatóval beszél­gettem, aki egyben a községi pártszervezet titkára, ő és néhány ft párt iránti bizalom erősítése Egyik elgondolásuk szerint fo­kozatosan még több pártonkívűh dolgozót vonnak be az agitációs és propaganda munkába. Az agi­tációs csoportokat az új tanács­tagokkal való együttműködéssel és főleg a munkában kitűnt tö­megszervezeti és tsz-dolgozókkal erősítik meg. Ezáltal az egyes csoportok létszama 3—4 fő lesz. Másik módszerük az, hogy össze­vont vezetőségi ülésen két heten. kint értékelik a népnevelő mun­ka eredményeit. A jól dolgozo agitátorokat megdicsérik, mint legutóbb Lekka Sándort, Lakatos Lászlót, Esztári Mihályt, Pi- ránszki Sándort, Mikló Gézát stb. Ügy nevelik a pórtonkívüli nép­nevelőket, hogy egyesek közülük tagjelölt9éget érdemeljenek ki. A párt iránti bizalom és a tömeg- kapcsolat erősítését azonban úgy mozdítják elő a népnevelők első­sorban, hogy rendszeresen elbe­szélgetnek a dolgozók személyes problémáiról, meghallgatják vé­leményüket és közlik azokat a pártvezetőséggel intézkedés vé­gett Ez a figyelmesség, a dolgo­zókkal való törődés nagyban szolgaija a bizalom erősödését és a helyi pártszervezet tekintélyének növekedését. Ezt egy friss példa is igazolja. Az egyik dolgozó ész­revételezte például, hogy két ta­nácsi dolgozó közt nincs kellő ftz agitáció egyik fő célja: a szövetkezeti mozgalom támogatása más községi vezető mondták el az agitációs kollektíva történetét s a legközelebbi tervüket. A válasz­tási előkészületek során alakult ki a kolléktíva mostani szervezett formája, amelynek lényege az, hogy választási körzeteknek meg­felelően 3 fő dolgozik, egy párt­tag — vagy ahová már kommu­nista nem jutott —. egy jó tömeg- szervezeti aktíva vezetésével. Jó munkát végeztek, ezért úgy dön­tött a pártvezetőség, hogy ez a szervezeti forma maradjon meg továbbra is. A röviddel ezelőtt megtartott összevont vezetőségi ülésen az eddigi tapasztalatok alapján új terveket tűztek a nép­nevelők elé, ^melyeket 3 sarka­latos cél szolgálatába kívánnak állítani. egyetértés. Hársfalvi elvtárs nyom­ban hozzálátott, hogy tisztázza a két ember közti ellentétet, amely — sajnos — még nem szűnt meg, de az ügy jó úton halad. Nyil­vánvaló, hogy a dolgozók ilyen­irányú észrevételeit közölni kell a pártvezetőséggel és orvosolni is kell, hiszen a közösség nyer az­által, ha a vezetők munkáját nem fékezi le az egymásközti piszká- lódás. S ez egyben azt is mutat­ja, hogy mennyire fontos a ve­zetők példamutatása. Természetesen a népnevelők munkája nemcsak ennyiből áll. Számtalan egyéb kérdés merül­het fel a dolgozók között, ame­lyek foglalkoztatják őket. A nép­nevelők itt segítenek. Tájékoztat­ják a dolgozókat a szocialista tá­bor eredményeiről, 3 éves ter­vünk feladatairól, legújabb sike­reiről. Felemlítik Tajvan, vagy Berlin problémáját s a népne­velő megmagyarázza, mi ott a helyzet. Máskor, vagy más helyen párt- és állami határozatot, vagy a községfejlesztési feladatokat kell ismertetni, vagy a népi ellenőrzés valamelyik problémájáról érdek­lődnek. S a népnevelőnek mind­erre helyes választ kell adni. Ha azonnal nem tud megfelelni, maid segítenek a pártvezetőség tagjai, vagy más vezetők. Megnyugtató nyilatkozatok a téli felkészülésről Az agitációs terv egyik leg­fontosabb pontja a falu szocia­lista átszervezésének támogatása. Az erről szóló helyi határozat kimondja, hogy a szocialista nagy­üzemről ne csak általánosságban beszéljenek a népnevelők, hanem a helyi Rákóczi TSZ eredményeit propagálják. Ez elsősorban a tsz-tag népnevelők feladata, akik mellé egy nem tsz-tagot is be­osztanak, hogy az egyéb felvető­dő problémákra ő adjon választ. A Rákóczi TSZ eredményeiről lehet is beszélni. Ahol 20—25 literes tehenek, olyan gyönyörű sertésállomány, olyan nagyszerű termésátlagok, szakszerű gazdálkodás van, mint Kislétán, nem csoda az 50 forin­tos munkaegység. Hadd lássák A Guszt i lakótelepen van a volt laktanya lovardája, amely a maga nemében hatalmas épület. Ez az épület az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében van és egyes vállalatok anyagraktáro­zásra bérelik. Eddig minden rendben volna. Ami tollhegyre való az egész dologban, az az épület karbantar­tásának a. kérdése. A lovarda te­tő és levezető esőcsatornái egyes szakaszokon hiányosak. Ezeken a meg a kislétai egyénileg dolgozók a jólét igazi útját, hadd vonjanak párhuzamot, mit nyerhetnek on­nan a nagyüzemi tábláról, ha le tudják győzni nadrágszíj-parcel- lák gúzsbakötő szorítását. A létai parasztok számolnak és gyötrőd­nek. 'Miért ne segítsünk nekik? Erőszak ez? Ezt csak a butaság és rosszindulat mondhatja. Van aki könnyebbén dönt, olyan fia­talok. mint Szeműn Julianna, Orosz András, Papp Margit, Ko­vács József és mások. A Rákóczi kapuja azonban nyitva van nem­csak a fiatalok, hanem minden dolgozni 'tudó, becsületes ember számára. A 3004-es határozat után tervbe vett belterjesebb gaz­dálkodás kívánja a földnélküli pa­raszt erős karját, de a középpa­raszt tapasztalata, földje is új gazdagság forrása lehet ott. — Az agitáció, a jó szó nemcsak a szakaszokon (5—ti helyen) esős időben korlátlanul őnuiK a víz a falakra. A vakolat lemáliik, a téglák és kövek is állandóan kop­nak es ha a közéjük került víz megfagy azok szétrepedeznek. A lovarda nem pár száz, hanem sok százezer forint értékű épület. — ‘ Miért nem végzik el a javítási} munkát, amihez ma még csak 60 —80 méter hosszú csatornacső í kellene? Vagy megvárják, míg! „érdemes” lesz foglalkozni a do-1 loggal?1 téeszen kívül kelendő, szükség van arra belül is. Nem szület­tünk egyenesen közösségi ember­nek, nevelődés által válunk azzá. A tsz. kommunistái és pártonkí- vüli agitátorai segítsenek abban, hogy legyen még nagyobb becsü­lete a közös vagyonnak, a rend­nek, a tisztaságnak, az egymás­hoz való igazodásnak, a tanulás­nak. Kulturális és egyéb célkitűzések A falu problémáit nemcsak az agitációs csoportok viselik szívü­kön. Azt lehet mondani, hogy tár­sadalmi üggyé kezd válni az új falu arculatának kialakítása min­den vonatkozásban. A pedagógu­sok egyik csoportja például szem­léltető táblákat készít a tsz. ered­ményeiről. Hársfalvi István, Szabó Árpád, Papp Gizella és Lá­nyi Ilona pedagógusok előadáso­kat tartanak a szülők számára. Ignácz és Varjasi elvtársak gaz­dasági szakelőadásokat tartanak. Angyal Géza, Bokor Irén, Nagy Mihály a HNF rendezvényein tar­tanak előadásokat. A KlSZ-fiata- lok kulturális rendezvényeik ke­retében fokozzák az érdeklődést a fejlődés iránt. A HNF helyi bi­zottságainak tagjai és a tanácsta­gok tanfolyamon vesznek részt a téli esteken. A pártoktatás, a könyvtár, a politikai és szakla­pok olvasása, ankétok stb. mind­megannyi tényezői az új falu ki­alakításának. A pártszervezet a kovásza a frissen pezsgő társadalmi élet irá­nyításának, szervezésének. A kommunisták felelőssége ismét nőtt egy fokkal. Sokirányú gond, nagyobb tudás, erősebb akarat kell mindehhez. A pártvezetőség tudja ezt és ennek érdekében cse­lekszik. Arra neveli a kommunis­tákat, hogy tudjanak a nagyobb követelmények közt is helytállni. A mozgalmas élet gépezetét he­lyesen járatni, észrevenni a ha­mis hangokat, leleplezni és elhá­rítani a dolgozók segítségével az ellenség manővereit, mindez fo­kozott követelmény ma. S nem elég csak a jó szem, a jó fül és az erős akarat, hanem jó szó is kell, aminek immár a létai agitá­torok mestereivé kezdenek válni. Zajtai Antal. Hegedűs István au Építő és Szerelő Vállalat tervező rész­legének dolgozója, a vállalat, pártszervezetének vezetőségi tag­ja telefonált a központba a párt- titkárnak: — Útrakész vagyok Kovacsis elvtárs!... Igen, a rozsréti „Bú­zakalászba”... Ott leszek négyre, a gyűlésig lesz időm megbeszél­ni az elnökkel az istállóépítés tervét... Hogyan készültem fel? Jó a beszédvázlatom és térképet j is viszek magammal, hogy job- ; ban lássák és megértsék a nem­zetközi helyzetet... Igen, beszél - j ni fogok a 3004-es rendeletről is, ; hátha megragadja figyelmüket j valami belőle megint, ami jó lenne a tsz-nek... Jó, átadom az I üdvözletét... Ez egy hete történt. A nyilvá­nos pártnap színvonalára vall az, hogy a tsz. tagjai kérték az előadót: máskor is menjen el hozzájuk beszélgetni a világ, az ország és a tsz. dolgairól. A gazdasági téren nyújtott segítség- adás mellett az ilyet is szívesen veszik ga tsz-t patronáló válla­lattól. * ★ Igaz, hogy langyos .eső szemer­kél, de bármelyik órában „be- reccsenthet” december. Felké­szülten várjuk. íme néhány példa: UTASOK — VASUTASOK Mit mond az állomásfőnök? — Először az utazóközönséget szeretném megnyugtatni: nem lesz hiba a télen a menetrendsze­rű közlekedéssel. A vonatok pon­tos indítása mellett már most gondoskodtunk a fűtésről. Ha úgy kívánja a helyzet, előfnelegítjük a kocsikat. Dolgozóinkról sem fe­ledkeztünk meg. Már nagyobb­részt megtörtént a téli ruhák ki­osztása-. Néhány bunda hiányzik csupán, hogy ellássuk emberein­ket. Raktárainkban már előkészítet­tük a hóakadályok elhárításához a lapátok és a seprők ezreit. A pályafenntartással és a községi tanácsokkal karöltve megszervez­tük a hójelentő szolgálatot. Dol­gozóink érdekében biztosítottuk a külső szolgálati helyek fűtéséhez szükséges tüzelőt. Bár már vé­géhez közeledik az őszi forgalom, de munkánk a tél, érkeztével új­ra megsokasodott. Mégis azt mon­\ napokban Virtics Ferenc, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat dolgo­zója és Pápai elvtárs, a vállalat igazgatója igyekezett az állatvá- sártérnél a Sernevál telepe felé. — Hová ilyen késő este? Ta­lán disznótorra? — Megyünk a tsz-be. Az „Űj Erőt” patronáljuk. — S hogy boldogulnak? — Bizony, kevesen és szegé­nyen kezdték. Kaptak földet és felszerelést. Már huszonhatan vannak a közösben. Trifonov elvtárs, a bolgárkertész az elnök. Jól ért a kertészkedéshez. Az idén negyvenöt forint körül fi­zettek zárszámadáskor egy-egy munkaegységre. — A vállalat mivel segítette eddig? — Melegágyat adtunk, a ker­tészkedéshez szerszámokat és az öntözéshez szivattyút. A napok­ban cégtáblát és irodaberende­zést küldtünk nekik. Voltunk kint egy brigáddal rendbehozni az istállót és ‘az irodaépületet. Nemrég sertésólat létesítettek, mert hízlálással is szeretnének foglalkozni. Virtics elvtárs vette át a szót: —• A legutóbbi párttag-gyűlé­dom: na jönnie kell, részünkről már jöhet a tél...; EMELETEK ÉS EMBEREK A Megyei Építőipari Vállalat igazgatója: — Mintegy 450 új védőkabátot osztottunk ki a dolgozóknak alig pár napja. Ezer épitőmunkásunk közül 600 kapott az elmúlt hó­napban új ruhát, úgy, hogy az ellátás jó. Minden munkahelyen gondoskodtunk melegedő helyek­ről és forró teáról, örülünk az időszakos enyhülésnek, mert az nálunk áldás. Mögt például visz- szahívjuk a fagyszabadságról né­hány emberünket. Ha ez a mos­tani idő legalább karácsonyig el­tart, akkor — és ez a munka üte­mét is igazolja — mintegy 21 na­pi keresetnek megfelelő nyeresé­get oszthatunk majd, dolgozóink­nak. tÁZNAK-E A SOFŐRÖK? — Kérdésükre csak annyit mondhatok — kezdi az AKÖV igazgatója — hogy mintegy 400 dolgozónkat láttuk el védőnihá- val. A téli üzemelés érdekében „fagybrigádokat” alakítottunk há­rom telephelyünkön. Külső telep­helyi autóbuszainkat is elláttuk fűtőberendezésekkel. . Nem lesz tehát fennakadás a legtávolabbi helyen sem. sünkön a vállalatnál javasoltuk a tsz. egyik asszonyát a pártba, akit két éve ismerünk. Felvették. Már többen is vannak párttagok a tsz-ben. Meg szeretnénk alakí­tani a pártcsóportot, ami segít­séget jelentene az elnöknek is. Most ilyen ügyben megyünk a tsz-be... ★ A nyíregyházi „Ságvári” tsz. zárszámadási ünnepségére meghívták a patronáló MÉK Vállalattól azokat az elvtársakat, akik rendszeresen járnak a tsz- be és segítenek. Bencsné, a tsz. rigmusfaragoja versbe foglaltaa patronálóka t is, amit igen jói esett hallani a termelőszövetke-' zeti mozgalom fáradhatatlan harcosainak. Nézzük csak, hogy mivel segí­tett a vállalat a tsz-nek. Horváth János, a tsz. elnöke, Kemény József agronómus vagy; akár Takács bácsi, a tsz. tízéves tagja is szívesen beszél erről. Horváth elvtárs mondja: — Jó barátaink a vállalattól hozzánk járó emberek; Győri Sándor, Csáki Menyhért, Bállá Géza és Vilmányi Marci is. Is­meri őket tsz-ünk valamennyi 1 A Guszev-laktanyai lovarda ügyében 2 _____ AELKTMAGYARORSZAG A termelőszövetkezetek barátai (lógván törődik a termelőszövetkezeti mozgalommal három vállalat ? Jól működnek a gazdaasszony-körök szerte a megyében Most, hogy megkezdődött a mezőgazdaságban a tél! pihenő, á megyei Nőtanács az üres estek száműzésére vállalkozott. Szabó- . varró tanfolyamokat, főző és kézimupka-szakköróket szervezett, fo. nóesteket rendez, közben rövid és érdekes előadásokat tart, ame­lyek sorozatosan ismétlődnek, persze mindig más tartalommál. Az Országos Nőtanács most küldte le az első előadás anyagát: . Ba~ bonaság — bolondság” címmel.; A gazdaasszony-kö:ök igen jó) működnek szerte a megyébena. baktalórántházi járásban például 12 szakkört számlálnak. Jéljnegy a munka, mert a gazdaasszonyok foglalkoztatása .mar hagyomá­nyos.

Next

/
Thumbnails
Contents