Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-13 / 300. (291.) szám

1958. DECEMBER 13. SZOMBAT KELE! MAG T ARORSZAG Csuszózsaluzással épített hűtőtornyok — i A csillebérci atomreaktor 82 méteres kéménye — Szovjet, kinai, finn, svájci, svéd kiállítók képei \ i Kzt láttuk nx fi, M. 6. számú Mélyépítő Vállalat kiállításán Tanulás és gyakorlat „szüli“ a jó tsz-vezetöket A leseié« néhány iaitussialata a itvíregrhúxi Uliörö Taz-ben KELLEMES 'kötelességünk­nek tettünk eleget, amikor mint meghivctt vendegek az E. M. 6. sz. Mélyépítő Vállalat kultúrter­mében december 6-án megnyílt nemzetközi bélyeg-, foto-, vala­mint vállalati újítói, továbbá karikatúra-kiállításon vettünk részt. Vasárnap délelőtt, röviddel 10 óra után a vállalat vezetősége, valamint dolgozói jelenlétében dr. Horváth Sándor üdvözlő szavait követően dr. Steiner László elvtárs, a MABÉOSZ főtitkára nyitotta meg a kiállí­tást. MI SEM BIZONYÍTJA job­ban városunk, valamint ezen túlmenően Debrecen és Miskolc városok érdeklődését, mint hogy a helyi párt- és tanácsszervek képviselői mellett ezen városok képviselői is eljöttek a kiállítást megtekinteni. A MABÉOSZ főtitkárának megnyitója .után az érdeklődők tömegével haladva Botrágyi Ist­ván újítási megbízott kíséreté­ben az újítói kápkiállítás anya­gát tekintettük mag elsősorban. Őszinte elismeréssel szemléltük a vállalat újítói által bevezetett csúszózsaluzási rendszerrel épí­tett hűtőtornyok képeit, vala­mint a csillebérci atomreaktor j karcsú, 82 méteres szellőző ké- j ményének képét. Tovább lépve az ötéves válla- j lati faliújság karikatúra-anya­gának jól sikerült rajzain derül­tünk. Ugyanakkor felkeltette fi­gyelmünket az a hatalmas kép­anyag, me’yet, mint amatőrfoto sok, Deményfalvi és Csiszár szaktársak állítottak 1 ki. Nyu­godtan megállapíthatjuk, hogy a fényképanyag úgy művészi, mint mennyiségi szempontból felvehette a versenyt a leg­utóbb Nyíregyházán megrende­zett fotókiállítás anyagával, MEGKAPÓ VOLT a külföldi cseretársak közül Sirkka Leino- nen finn gyűjtő fényképsorozata Finnország legszebb tájairól, Werner Widmer svájci diák Szí­nes svájci tájképei és Lennart Hermcds.son svéd gyűjtő sz nes város- és tájképei. De teljes el­ismerés illeti a többi vállalati képkiállítókat is, így dr. Arató Istvánt, Bakos Bálát, Vájai Irént és dr. Horváth Sándort. Látványos és tanulságos volt dr. Alexandr Schwarz moszkvai orvos szovjet négyesblokk gyűj­teménye, valamint a Lenin éle­tét ábrázoló és a szputnyik-bé- lyegeket bemutató tablói.. Nagy tetszést aratott W. H. Thompson Loo kínai gyűjtő összeállítása, melyen a szocializmus eredmé­nyeit mutatta be a 600 milliós Kínában. NAGY TETSZÉST arattak Magyarország. Be'gium. Auszt­ria bélyegei és a szebbnél szebb sport, repülő, ál’at. virág és egyéb sorozatok gyűjteményei is. Tovóbb javul a radiátorok minősége a Vulkánban Ali* két hete számoltunk be az olvasóknak arról, hogy a Kis- vartlaj Vulkánban sikerrel járt a radiátorok öntésének kísérlete. Azóta tovább tökéletesítették a gyártási eljárást. Erre azért volt szükség, mert a vállalatnál nem voltak megelégedve az öntvény minőségével: durva volt a belső felület. Finomabb szemcsézetű formázó homokkal finomabb bel­ső felületet és jobb súlyhatárt értek el. Tovább folytatják a kísérlete­zést. Héjmag-formázással el akar­ják érni a gyártási idő újabb lerövidítését, a kifogástalanul si­ma belső felületet, — ami azt is eredményezné, hogy az öntvény súlya további félkilóval csökken­ne és a gyártás olcsóbb lenne. Búza Barna főtechnológus, Jan- csó József melegüzenü csoport- vezető, Németh László szürke ön­tödei technológus, Bucza András, a héjmagüzem vezetője, Minya Sándor és Bácskái János jó együttműködéssel — a terv sze­rint — még ebben a hónapban elérik azt a sikert, amit a héj- niagformázással történő radiátor- gyártásánál el akar érni a válla­lat. tagja. Gyakori vendégek ná­lunk. Sok segítséget adtak eb­ben az évben is. Segítettek rendbehozni az üvegházat, ehhez anyagot és szakmunkásokat küldtek. A vállalat istállójából mi hozzuk el a trágyát. Nyáron sürgetett a dologidő, s ekkor fo­gattal, meg emberekkel segített a Vállalat a hordásnál. Különö­sen értékeljük azt a szakmai se­gítséget, ami nálunk a zárszám­adáskor is megnövelte a munka­egységre járó pénzt. Az ő javas­latukra kezdtük meg a paradi­csom és más primőr áruk ter­mesztését. Az ő tanácsukra ter­meltünk export új burgonyát, amiért sok pénzt kaptunk. A vállalat osztályvezetői szaktaná­csokkal segítenek a termelésben. Most is adnak 200 mázsa vető­burgonyát, hogy 15 holdat csi- ráztatottal ültessünk be kora ta­vasszal. A megtermelt áruk érté­kesítésében is segít a MÉK. A helyszínre jönnek felvásárolni, *mi nekünk fuvarköltség-meg­takarítást jelent. Sok kellemes emléke van úgy a tsz-nek, mint a patronálóknak a gyümölcsöző barátságról. Fény­képek bizonyítják az együttmű­ködést és egy-egy közös találko­zó jó hangulatát. A vállalat és a tsz. ifjúsága, kultúrcsoportja többször is rendezett már közös műsort. — Az a tapasztalatunk, hogy ott eredményes a tsz-patronáló munka, ahol a patronáló elvtár­sak és a tsz. tagjai között szemé­lyes kapcsolat tud kialakulni. így vagyunk mi például a villanyte­leppel és a kisvasúttal is. Ügy gondoljuk, hogy ezután is sokat tudnának nekünk segíteni, amellett, hogy a MÉK Vállalat segítségével meg vagyunk elé­gedve — mondja a tsz. elnöke. ★ Vajon kimerülhet-e a tsz-eknek nyújtandó segítség- adás ennyiben? Vajon elég-e a vállalatoktól a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez nyúj­tott segítség? A példaként emlí­tett három vállalat és három tsz kapcsolata jónak mondható, de elhanyagolnak a patronálok egy nagyon fontos területet, és­pedig a politikai nevelő munkát. A gazdasági és szakmai téren nyújtott segítségadás mellett nagyon fontos egyénileg, vagy kisebb csoportokban beszélni a termelőszövetkezeti tagokkal olyan vonatkozásban, hogy még jobban lássák jövőjüket a tsz- ben. A szövetkezés-adta lehetősé­gekről kevés szó esik a patroná­lok és a tsz-ek tagjai között. Az irodákba, a tsz-ek kultúrtermei­be már eljutottak a patronálok de még nem jutottak cl a tagok A régi világban a vezetők „születtek”,; illetve, ha se­lyem és bársony övezte a szobát, ahol napvilágot láttak, akkor biztosan vezetők­ké lettek, mégha kétszeresen de- generáltak voltak is. Aki pedig a cselédszoba penészes szalma­zsákján, olajmécs pisláko’ásá- nál jött a világra, . annak is megvolt határozva az életé pá­lyája: a kétkezi'munka,, az urak szolgálata lett osztályrésze. ‘ Az a világ megszűnt *— mond­hatják sokan. Ma a vezetőket, választjuk és kész. Miért kell közhelyeket emlegetni,. hogy mi­ként is volt a múltban, és hogy, most már nem úgy van. Nem is. kellene már erről beszélni, ha egyes emberek tudatában nem maradt volna meg a régi- világ-, ból az a káros felfogás, • hogy „vezetőknek" születni, kell. Nem általános, de néhány, termelő- szövetkezetben ilyen. szellemben gondolkoznak. Ezt az állítást igazolja az a tény, hogy az is­kolára küldések idején számos elnök, vagy vezetőségi tág hú­zódozik a tanulástól. A téli ezüstkalászos tanfolyamokon, az. állami gazdaságokban, lévő szak­oktatásban is kevesen vesznek részt. Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol a vezetéssel probléma van, az esetek többsé­gében nem a rosszakarat, vagy a hanyagság okozza a bajokat, hanem a nagyüzemi vezetésben való járatlanság. Ilyenkor aztán ítélkezik a tagság: „nem való vezetőnek; le kell váltani“. Egy félév, egy év múlva rájönnek, hogy Péter, vagy Fái mégsem született vezetőnek. N em kis kíváncsisággal ipar­kodtam a közelmúltban a nyíregyházi Úttörő Ter­ri . malőszövstkezetbc, mert azt a hírt hallottam, hogy a szö­vetkezet megalakulása óta, 1949 őszétől ugyanaz az elnök ve- ;, zeti a szövetkezetét, akit az első közgyűlésen választottak. Ilyen­kor könnyen abba a hibába esik az ember, hogy valami, nagy dol­gokat, kinyilatkoztatásokat vár, hogy így és így kell csinálni, ez a jó vezetés titka. Vannak álta­lános elvek, de kész receptek nincsenek.. ************** ****************** közelségébe, otthonaikba, baráti eszmecserére. Ehhez á ■ munká­hoz bizony nem elég az a két- három elvtárs, akit a patroná- lással megbíznak a vállalatnál. Sokkal több elvtárs szívesen végezne ilyen munkát, csak­hogy a vezetőségek jórészt még maguk szeretik a pat- ronálást végezni. Ezt hiányolják is a tsz-ek, szeretnének több munkással megismerkedni, ösz- szebarátkozni. Mélyebb leone a barátság a dolgozó parasztok és a válla­lati dolgozók között, hogyha töb­ben is megismerhetnék egymást. Jobban sikerülne a munkások­kal egy színvonalra emelni a dolgozó parasztságot, elsősorban a szövetkezetieket. És a terme­lőszövetkezeti agitáció megjaví­tása következtében újabb és újabb tagok kerülnének a szö­vetkezetbe, magukkal: - vonva újabb belépőket is. Mi kell eh­hez? Az, hogy az üzemi párt- szervezetek többen foglalkozza­nak a taggyűléseken és nyilvá­nos pártnapokon a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével és az ebből adódó feladatokkal, amelyek a munkásosztályra vo­natkoznak. Bízzanak meg még több elvtársat a tsz-patronálás- sal, hogy ezáltal is erősítsék a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét. Orosz András. Farkas András, az Úttörő Tsz elnöke sem tudott semmife-e ; csodás dolgot elmondani. Mint proletár ember, a párt szavára hallgatva, 28 éves korában egyik szervezője lett az aiakuíó szö­vetkezetnek, ahol elnökké vá­lasztották. Sikerek és kudarcok váltogatták egymást; Volt olyan esztendő is, hogy több volt a ku­darc, mint a siker. 1953-ban az egyik közgyűlésen le is mondott,, mert a külső és á baíső 'bajok ■ úgy feltornyosultak, hogy már gyengének érezte magát, pedig minden erejét megfeszítve ipar­kodott jól vezetni. A ’ tagság •• azonbah nem engedte el. Saját szorgalomból tanult és tanított- is. ,1954 őszén úgy látták a fel­sőbb szervek, hogy Farkas András helytállt eddig, de szük­séges, hogy iskolára küldjék. Szívóson vállalta az egyéves e.- riökképzö iskolán való tanulást. A z elnökképző után köny- nyebbén ment a dolog. ue hogy az iskola sem elegendő magában, azt. Farkas András mondta el. Ami­kor hazajött az iskoláról, ' kész tervekkel a zsebben akart neki­fogni a gazdálkodásnak és rövi­desen belátta, hogy ez így nem megy. Más az éipt. és más az iskola is. Csak a kettő: a gya­korlat és a tanulás együtt je­lentenek egészet. J. ■ ’■ Az Úttörő Tsz egy közepes nagyságú szövetkezet, -290 hold az összterületük, amiből’ 19 gyű-, mölcsös, 12 szőlő, 10 hold pedig öntözéses kertészet. A szövet­kezetnek 43 tagja van. A köz­gyűlések között 5 tagú vezető­ség irányítja a munkát. A köz­vetlen vezetést, az ügyek intézé­sét három függetlenített , sze­mélj', az elnök, a könyvelő és az agronómus végzik. Szakember az elnök és mégsem látták fölösle­gesnek cgj’ agronómus alkalma­zását. Az elnökön kívüli vezető­ségi tagokból 3 férfi — közülük kettő az állattenyésztésben dol­gozik, egy a szőlőben — a ve­zetőség ötödik tagja Szabó La- : josné pedig a dohánytermelés­ben vesz részt. Munkakörüknél fogva szinte minden helyen ott van a vezetőség. Az elnök és az agronómus a tagság nagy részé­vel, de elsősorban a vezetőség tagjaival naponta találkozik, így a vezetés állandóan „működik”. Mielőtt Farkas András az el­nökképző iskolára ment, ha mag is tartották a vezetőségi ülést, az legtöbbször beszélgetésből állt. Habár a problémákról folyt a vita, de papíron nem rögzí­tették a megbeszélteket, így sokszor egy-egy határozatnak nem volt felelőse, vagy kát hét múlva, amikor újra összeültek, már másként emlékeztek, mint ahogy előbb megbeszélték. Most minden jegyzőkönyvbe van fog­lalva. Évekre visszamenőleg ki tudják mutatni, hogy mikor mit határoztak. Így van ez a köz­gyűlésen is. A következő ülésen mindig beszámolnak, hogy az előző határozatokat hogyan haj­tották végre. A tagságot arra nevelik, hegy bátran bírálják; a vezetést. Nem is múlik el egy közgyűlés sem, hogy - a . vezetőség .munkája ne kapna bírálatot, javító javasla­tot. Különösen áz, asszonyok , hallatják szavukat. A múlt év­ben a késői vetés miatt sok volt a varjúká?. A vezetőség, első­sorban az elnök, sokat szorult a tagoktól emiatt. A bírálatnak lett is foganatja. Ez évben már augusztusban megkezdték a ve­tést. Most olyan dús, bokros mindert kalászosuk, hogy már a juhokkal járatják. Látja a tagság, hegy a veze­tők hallgatnak rájuk, ők is szí-, vesen és bizalommal szavazzák meg a vezetőség javaslatait. — Ebben az évben 280 ezer forint értékű, rövidlejáratú hitelt vet­tek fel, amiből szőlőkarót, 50 vagon' trágyát, védekezőszert és egyebet vettek. Minden mun­kaegységet 20 forint ilyen hitel ’ terhelt, de látja a tagság, hogy jó termést csak akkor várhat­nak, ha trágyáznak és a szőlő­jük nem fekszik a földön. Már az idén megvolt az eredménye a gondos munkának, 27 hektó-. , liter mustot szüreteltek minden hold' szőlőről. Ezelőtt a legjobb esztendőben sem tudtak a nyolc hektoliter fölé emelkedni. Azt mondják, hogy' az idén egy ki­csit összébb húzták a nadrág- ; szíjat — nem osztottak „csak” 42.60 forintot, — de ahogy ők ’ 1 riióndják: elérték, hogy a tata-" jukat jóllakatták trágyával. . E bben a szövetkezetben ma­gasfokú a tagság ellem őrző munkája. Ha be­mennek az irodába, na- ’ gyón sokszor elkérik a mun­kaegység nyilvántartást és nem­csak a sajátjukat, hanem a má­sét is megvizsgálják, Hogy va­jon helyesen vezetik-e. Ennek a vezetőség örül, látják a fele­lősségérzetet, a demokratizmus szélesedését. Egy hiba azonban . mégis .van. A hivatalos ellenőr­ző bizottság nem tevékenykedik úgy, ahogy kellene. Farkas elv­társ képzett elnök, jusson arra is ideje, hogy tanítsa az ellen- ■ őrző bizottságot a" helyes mun­kavégzésre. Jelenleg sem brigádvezető, sem. munkacsapatvezető nincs a szövetkezetben. Ezeket a te­endőket az elnök és az agronó­mus jól ellátják. A munkaegy­ség-beírást is győzi az agronó­mus. A mostani állapotnak ez nagj'.on megfelelő. Szükséges azonban a jövőre is gondolni és a tagok közül néhányat már most taníthatnának munka- csapatvezetőnek, mert le­het, hogy már a jövő tavaszon is annyian lesznek, hogy áz agronómusnak elég lesz a szak­mai irányítás, az elnöknek pe­dig a sajátos vezetési teendők. Csikós Balázs. Kertészlányok cl nyíregyházi termelőszövetkezetekben A Kertészeti Főiskola hallgatói az elméleti oktatás mellett rend­szeres gyakorlati tevékenységet i3 folytatnak. A gyakorlatokat el­sősorban tangazdaságokban vég­zik, de ellátogatnak állami gaz­daságokba és tern velőszövetkeze­tekbe is. A nyíregyházi Virágzó Föld és Úttörő tszrekbe nemrég érkezeti két-két negyedéves kertészlány, akik szívesen segítenek a termelő- szövetkezetekben a tervkészítés­nél és egyéb munkákban. Ugyan­akkor öli is gazdag tapasztalalo,kát szereznek. A látottakról feljegyzé­seket készítenek, amikből máid szakdolgozat születik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents