Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)
1958-12-12 / 290. szám
2 KELFTMAGYARORSZAG 395S, DECEMBER 12, PÉNTEK Javult a Tyukodi Gépállomás munkájal — de jobban nézzenek körül a portán! Mi! tapasztaltam az újítók országos értekezletén? Két évvel korábban született egy döntés: a gépjavítást az év minden időszakában folyamatosan kell végezni. A folyamatos gépjavítás előnyei A Tyukodi Gépállomáson eddig javításkor összetorlódott a munka, nem tudták kellően biztosítani az egyszerre jelentkező anyag- és alkatrészigényt A javítás a feszített terv betartása miatt és az alkatrészek hiányában sokszor felületes volt. Ma már el lehet kerülni, hogy kevésbé képzett traktorosok is „javítsák" a gépet. Több idő jut e fontos munkára, a minőség ellenőrzésére, az anyag- és alkatrészek beszerzésére, készítésére. Kombájnt, aratógépet például ilyenkor javítanak és nem aratáskor. Az is nagy előny, hogy egyszerre nem áll bent minden gép, így jobban ki tudják használni a teljesítőképességet. A javításra kerülő gépek közül a legrosszabbakat választják ki, a többivel dolgozhatnak. Csak azok a gépek állnak, amelyeket javítanak. A Tyukodi Gépállomás 57 erőgépe közül egyszerre csak kettő, három van műhelyben. Jövedelmezőbb az új módszer A korábbi években megyénk nehány gépállomásán nem volt jövedelmező a gazdálkodás, Ezt számos tényező befolyásolta. Többek között a gépjavítás is. Nemcsak azért, mert a „hajrá” következtében kevesebb alkatrészt tudtak helyileg elkészíteni, s ezért más üzemeknek kellett .fizetni, hanem azért is, mert a felületes munka miatt idő előtt kiestek egyes gépek a termelésből. Csökkent a termelékenység, a gépek kapacitásának kihasználása, növekedett a kiadós. Amióta önelszámolók iettek a gépállomások, egyre jövedelmezőbb a gazdálkodás. Hiba még, hogy Tyúkodon sem ültek még le a szakemberek, s nem mutatták ki forintban a folyamatos javítás révén megtakarított összeget. A gépek tárolása Ha a gépek színben telelnek, tovább tartanak. Megyénk gépállomásai azonban még nem rendelkeznek megfelelő befogadóképességű tárolóhelyekkel. Ezért Tyúkodon is elsősorban a kombájnokat, cséplőket, jaratógépeket helyezték fedél alá. Tyúkodon az ekék, boronák mellett a vetőgépek is a szabad ég alatt vannak. Ezeket úgy lehet védeni, ha a forgó, csúszó, egyszóval az érzékenyebb alkatrészeket bezsírozzák, a kevésbé fontosabb részeket pedig vékonyan olajozzák. Az erőgépek és ekék többségét bezsírozták. De néhány ekét és vetőgépet felületesen kezeltek. Sőt, mi több: néhány vetőgépet még be sem szállítottak a gépállomásra. AZ áratógépeket az első idei hóesés után rakták fedél alá. Azonban nem tisztították meg azokat a hótól. Ha a hó a gépen olvad el, az könnyen rozsdásodik, egyes alkatrészei tönkremennek. A 34 darab cséplőből is csak kilenc került a gépszínbe. Egyet az udvaron, egyet a műhelyben javítanak. Néhány aprómagcséplő is kint van még a területen. Meg kell találni a módját, hogy ezek a gépek is minél előbb tető alá keNAGY ÜRÖMÖMRE szolgált, rüljenek. De előbb tisztítsák meg »hogy én is résztvehettem az újí- azckat! Néhányban ugyanis márxtók, feltalálók és kiváló dcngozók , . .... ,,, 5országos értekezletén, mely clekizoldellt a szem. t cember 6—7-én volt Budapesten a SZOT Rózsa Ferenc kultúrtermében. Együtt láthattam a sokszáz újítót, feltalálót, és az újítási mozgalom legjobbjait. A PART ÉS A KORMÁNY nagy jelentőséget tulajdonít az újító-feltaláló mozgalomnak. Az értekezleten is megállapíthattam ezt, többek között abból is, hogy az elnökségben több miniszter elvtárs foglalt helyet, az élen Apró Antal elvtárssal, aki a Minisztertanács és a párt nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Varga György elvtárs, a SZOT titkára, valamint Tasnádi Emil* az Országos Találmányi Hivatal elnöke sok oíyat mondott a beszámolóban, amit mi a vállalatoknál az újításokkal való foglalkozás során tapasztaltunk. — Egyetértettünk a mozgalmat akadályozó hibák felvetésével, és én is azon fogok fáradozni, hogy a mi megyénkben minél hamarabb megszűnjenek ezek a hibák. A TANÁCSKOZÁS felhívta az újítók és feltalálók figyelmét arra, hogy a hároméves ten'- sikeres teljesítésében sokat segíthetnek újításaikkal és találmányaikkal. Különösen szükség van a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő ész- szerűsítésekre és találmányokra, valamint minőségemelő és takarékosságot hozó újításokra. Szükség van a kiváló dolgozók kezdeményezéseire, hogy nagyobb beruházások nélkül, újításokkal és találmányokkal segítsék a tervek Sikeres végrehajtását. MEGJEGYEZTEM magamnak Apró elvtárs hozzászólásából töb„ bek között azt, hogy egyes újítások bevezetése néhol hosszú időre elhúzódik; azért, mert az igazgató a főmérnök a főkönyvelő A gépek gazdája: a traktoros Elsősorban a traktorosoktól' függ: meddig munkaképesek a; gépek, Tyúkodon a traktorosok elégedettek a javítási munkával. Többségük sajátjaként kezeli a rábízott gépet. Végh János traktoros például a legtováöbb üze melteti gépét javítás nélkül. Köz ben nem várja meg. hogy a ki-: sebb hibák nagyokká nőjenek. A csapágyakat és más részeket rendszeresen zsírozza, á legkisebb lazulásokat észreveszi, kijavítja. Gátolja a szerelők munkáját, hogy nincs megfelelő esztergapad a Tyukodi Gépállomáson. Az elég gyakran előforduló dugattyú- és csapágyfúrást nem tudják helyben elvégezni. Ha a dugattyú megkopik, kopog, nagyobb lesz az üzemanyagfogyásztás, kisebb a teljesítőképesség. Mivel azonban ezt helyben nem tudják orvosolni, előfordul, hogy kopott dugattyúval üzemeltetik a gépet. Régen várják a gépállomási igazgatóság által ígért eszterga- padot. Az illetékes párt- és tanácsszervek, a termelőszövetkezetek véleménye szerint sokat javult a Tyukodi Gépállomás munkája. Ez a szerelőket, a gépekért, értékekért egyre nagyobb felelősséget érző traktorosokat dicséri. Jobban körül kell azonban nézni portájukon. A kisebb jelentőségű hibákat is meg kell szüntenti. Csak így lesz gyümölcsözőbb munkájuk I Nagy Tibor. riadozik, hogy sok pénzbe kerül, sok munkát és időt vesz igénybe. Felhívta a munkások, a műszakiak, kommunisták és pártónkí- vüli dolgozók figyelmét, az értelmiséget, hogy kezdeményezzenek bátran, legyenek merészek és, vállalják a felelősséget, ha az- újítást jónak tartják. A párt és a kormány bízik bennünk, megérti azt, hogy az új keresese kockázattal jár. Nem elég az, hogy ezt csak a párt és a kormány vezetői hangoztatják, a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek és a vállalati igazgatóknak a tett helyén kell ezt a kérdést az üzemekben tárgyalni, az újítási mozgalmat kiszélesíteni és e’őbbre vinni. Külön hangsúlyozta Apró elvtárs azt, hogy az újítók mozgalmát mindenütt a műszála fejlesztés szerves részének kell tekinteni. A TANÁCSKOZÁSON olyan határozat született, hogy egy bizottság dolgozza fel a tanacsk>- zás tapasztalatait és egy hónapon belül tegyen javaslatot az újítási mozgalomban fennálló hiányosságok kiküszöbölésére, valamint a 38,1957, újítási rendelet kiegészítésére. A hozzászólásokból azt is tapasztaltam, hogy ha ez a lelkesedés kísérni fogja az értekezleten résztvevők jövőbeni munkáját, nagyot fogunk előre lépni az újabb tíz esztendő újítási mozgalmának útján. A tanácskozás határozata szerint nem tíz évenként,, hanem kétévenként gyűlnek majd össze az ország legjobb újítói, feltalálói és újítási felelősei. Minden tudásommal és szorgalmammal' azói-f fogok harcolni, hogy a következő tanácskozáson az eddigieknél sok- kal nagyobb újítási eredményekről számolhassak majd be megyénk területéről. Ribóczi Pál SZMT újítási bizottsági elnök. A nép bizalmából — a nép nevében Valljuk meg őszintén, hogy 8 esztendővel ezelőtt, — amikor először választottunk tanácstagokat — még nem tudtuk teljesen,' hogy mi a tanács. Az újságok, a könyvek megírták ugyan, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának lesznek a helyi szervei, de azt még csak sejteni tudtuk, hogyan fog a tanácsokban és a tanácsok munkája által akaratunk és dolgozó társaink akarata testet ölteni. Ma már ezt minden dolgozó ember világosan látja, és tudja, hiszen akarata érvényesülésének millió és tízmillió forintos beruházások, alkotások a mutatói. Ebben a megyében ezer és ezer olyan ember jár, kél, aki saját ötletét, elgondolását, javaslatát látja megtestesülve egy-egy községfejlesztési alapból, állami és társadalmi hozzájárulással létesített járdában, új kútban iskolában, nevelői lakásban, kultúrházban. Az eltelt nyolc év alatt nemcsak megismertük a tanácsokat, de megtanultun! részt venni tevékenységükben és dereka munkájuk, nagy erőfeszítéseik és szép sikereik közösségén át meg is szerettük őket. Egyetértésre talál tehát, ha azt mondjuk, hogy a tanácstagok munkájúró' szóló törvénynek az a része, amely kimondja: „A tanácsok munkájukban köz vétlenül a lakosságra támaszkodnak, biz tosítják a dolgozók tevékeny részvételét és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában”, ma már nemcsak megértett törvény, de ismert és mindennapi gyakorta1 Is. Amikor dolgozó népünk novemberben a szavazó urnák . elé lépett, hogy újra tanácstagokat válasszon az államhatalom helyi szerveibe, számadást tett választott képviselőivel: értékelte azok 4 éves munkáját. A szavazással döntött afelől is, hogy kik maradjanak az államhatalom helyi szerveiben továbbra is képviselők és kik kerüljenek be oda szorgalmuk, hűségük, rátermettségük alapján újólag. A dolgozók jól választottak. Azok az emberek, akiket megválasztottak, már jelölés idején lelkesen készültek arra, hogy a nép bizalmából, a nép nevében cselekedjenek a nép érdekeiben. A megválasztás nemcsak megtisztelő, hanem felelősség- teljes megbízatás. Hiszen a tanácstagok sorgalmán, helytállásán keresztül jut kifejezésre és valósul meg a nép hatalma, v választók nemcsak elvárják, de fei- iatul adták a megválasztottaknak, hogy elük együtt tervezzenek, építsék az or- zágot, velük összeforrva volósítsák meg j. párt és a kormány politikáját. - Ebből egyenesen következik, hogy a ta - rácsok választott vezetői és tagjai köte • lesek tovább erősíteni kapcsolatukat a dolgozó tömegekkel. A tanácstagoknak úgy kell dolgozniok, hogy a falu, a város, a járás és megye munkásai, dolgozó pa rasztjai és értelmiségijei minél nagyok' számmal, tömegével vegyenek reszt a közéleti munkában, az államigazgatási feladatok végrehajtásában. A részvételre a dolgozók szívesen vállalkoztak eddig is, és vállalkoznak most is. Ezt mutatja az is, hogy ezer és tízezer javaslattal, ötlettel, jó elgondolással igyekeztek segíteni már a választás előtt is. Nincsen ebben a megyében olyan község, ahol nem töltenének meg hosszú oldalakat a benyújtott javaslatok. Ezek számbavétele, okos és bölcs megfontolása, a leghasznosabbak kiválasztása most feladata kell, hogy legyen minden tanácstagnak, minden választott vezetőnek. Ez halaszthatatlan és kötelező munka. Egyrészt azért, mert e javaslatok megvalósításával tanácsszerveink tovább erősíthetik tömegkapcsolatukat, másrészt előbbre jutnak a falu, a város a megye é ütésében és gyakorlatilag megvalósul a helyes értelemben vett szocialista demokrácia, amit pártunk elénk tűzött. De mindezeken túl, csak így lehet kiirtani a tanácsok munkájából mindazokat a bürokratikus, adminisztratív, parancsolgató módszereknek a gyökerét, amelyek az országépítő munka során évek alatt a tanácsok vezetésébe és munkájába bekerültek. Csak a tömegekkel tartott szoros kapcsolatban alakulhat ki a közös alkotó munka biztosítéka: az őszinte, bizalmon alapuló, nyilt légkör. Nagy feladatok várnak a pártszervezetekre és a tanácsokban dolgozó kommunistákra is. A pártszervezetek úgy irányítsák a tanácsokat, hogy — mint az államhatalom helyi szerveinek — állandóan növekedjék tekintélyük, önállóak legyenek és nagyobbodjék a lakosságra gyakorolt befolyásuk. A gyakorlatban szerezzenek érvényt annak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a pártszervezetek a tanácsokra kötelező határozatot nem hozhatnak, különösen nem utasíthatják őket, hanem okos, bölcs javaslatokkal segítsék a helyi- államhatalmi szerveket A tanácsokban dolgozó kommunistáknak az legyén a fő törekvésük, hogy feladataikat a kollektív választott testületekkel közösen oldják meg. Az ő. számukra is legyen kötelező a végrehajtó bizottságok minden olyan határozata, mely a párt politikáját, a kormány határozatait oldják meg. A tanácstagokkal közösen, példamutatóan neveljék a falu a város lakosságát, tudatosítsák a dolgozó emberek összefogásának jelentőségét, a közérdekben végzett munka nemességét, A lakosság ügyeinek intézésében ne engedjenek az egyedi törekvéseknek, hanem a kollektív testületek bölcs döntései le- : gyenek mindenkor az irányadók. Tegyenek még mindent azért, hogy minden tanácsvezetőt, minden tanácstagot áthasson a dolgozó nép ügye iránti odaadás, szeretet és hivatástudat. Cselekedjenek mindenkor a nép érdekeiért a nép nevében.
